Publi

Dévényi István

Szeptember 1 - az Európai Unió hátralévő életének első napja

/ 2015.09.01., kedd 10:15 /
Szeptember 1 - az Európai Unió hátralévő életének első napja

Európa fenyegetőzni kezdett, és az nem jó jel. Nagyon nem.

Ha az Európai Unió nem osztja szét a kvótarendszer szerint a háborús országokból érkezett menekülteket, akkor újra kell tárgyalni a schengeni határokat – üzent Angela Merkel. „Ha nem sikerült igazságosan elosztanunk a menekülteket, Schengen kérdése sokaknál a tárgyalóasztalra kerülhet” – pontosan így fogalmazott a német kancellár.

Egy neve elhallgatását kérő francia diplomata is hasonló gondolatoknak adott hangot tegnap: „A schengeni övezet fenntarthatósága a tét. Ha Magyarország továbbra is úgy áll a menekültkérdéshez, ahogy most, akkor megszűnhet a magyarok számára olyan fontos szabad mozgás az unióban.”

Az olyan országok, amelyek akadályozzák a migránsokat, hogy vonattal Európában utazzanak  „egyenesen az embercsempészek karjai közé lökik őket” - jelentette ki William Lacy Swing, a Nemzetközi Migrációs Szervezet főigazgatója, aki még azt is mondta, hogy „politikusok szavazatokat gyűjtögetnek a migránsok rovására.”

Szóval megint ott ücsörgünk az uniós szégyenpadon, megint van egy ország, és megint Magyarország, amelyre ujjal lehet mutogatni, és milyen jó is ez, mert addig se mutogat senki a mutogatókra.

Ugyanis lehetne.

Kezdjük mindjárt a németekkel. Az elmúlt néhány nap története röviden: kitalálják, hogy kerüljön uniós hatáskörbe az egész migránsügy, aztán Angela Merkel valami olyasmit mond, hogy minden szír mehet, aztán Angela Merkel azt mondja, nem teljesen így van ez, majd újból előveszik a befogadási kvótarendszert, egy füst alatt a schengeni egyezmény újragondolásával megfenyegetve a kvótarendszert ellenző uniós tagállamokat.

A franciák, legalább is a névtelenségből harsánykodó diplomatájuk kábé ugyanezt teszi: ne kuruckodjanak a magyarok, mert újból könnyen a schengeni határokon kívül találhatják magukat.

Az Unió, a hivatalos pedig annyit tud mondani, hogy mily csúnya dolog nem hagyni utazni a migránsokat.

Rendben, utazzanak. Tegnap is elutazott három vonatnyi München felé – le is szedték közülük az összes, schengeni vízum nélkül próbálkozó szerencsétlent az osztrákok. Így most nem Budapesten, hanem Bécsben rostokolnak. És ha az lesz, aminek hivatalosan lennie kell, akkor jönnek vissza hamarosan a Keletibe.

Nem is olyan régen még azt gondolhattuk: a népvándorlás jelentette kihívás akár jobb, erősebb uniót kovácsolhat Európából. Ám úgy tűnik, a történelmet most a rosszabbik forgatókönyv szerint írják. Hogy széteshet az Unió? Néhány éve, de talán hónapja is csak legyintettünk a gondolatra, most meg a szemünk előtt indult porladásnak az örökkévalónak hitt rendszer.

Szóval ki a magyarokkal a schengeni zónából?

Rendben, játsszuk ezt, nézzük, mi a magyar kormány bűne. Volt egy ostoba és felesleges plakátkampány meg a hozzá tartozó konzultáció. A GYODA (a kisebbik, az ideiglenesnél is ideiglenesebbnek mondott szögesdrót akadály) ugyancsak értelmetlen. És lehetett volna készülni a migránshullámra, főként, hogy az Orbán-kormány volt az első, amely valódi helyiértékén kezelte a problémát – kár, hogy leginkább a belföldre szánt, belpolitikai kommunikációban. Mert már rég működhetnének a megfelelő helyekre telepített nagyméretű táborok, hogy ne Budapest szívében kelljen tusakodni az egyre nagyobb és idegesebb tömeggel. Csak nehéz úgy efféle beruházásokba kezdeni, hogy a kormányfő közben pont a meglévő táborok bezárását ígéri.

És hogy a magyarok nem engednek mindenkit vonatra szállni? Még szép! Hiszen ez a hatóságok dolga. Vagy talán az osztrákok lelkesen üdvözölnék a visszatoloncolandó tömegeket? Mert csak úgy Ausztria sem küldheti tovább őket a most akkor vagy nagyon befogadó, vagy nem is annyira Németország felé.

És ennyi elég Európának, hogy a legdurvább fegyverhez kapjon.

Recseg-ropog.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Itt a választási csodafegyver: Orbán-ellenes népfront jön?

A teljes ellenzéki összefogást előkészítő trükk vagy partizánakció Gulyás Márton választásireform-mozgalma? A csütörtöki Heti Válaszból kiderül, hogy a kampány nagy vitája lehet a rendszer igazságossága, amely a francia voksolás után váratlanul aktuális lett.