valasz.hu/publi/ezert-tevedes-partprogramokra-varni-az-erzelmek-gigaszi-csataja-jon-127065

http://valasz.hu/publi/ezert-tevedes-partprogramokra-varni-az-erzelmek-gigaszi-csataja-jon-127065

Publi

Salát Gergely

Szigetfesztivál Ázsiában

/ 2012.06.05., kedd 11:18 /
Szigetfesztivál Ázsiában

Az utóbbi években, úgy tűnik, nem a stresszmentes élet záloga halásznak lenni a Dél- és Kelet-kínai-tengeren.

Nemcsak az elemekkel kell nap mint nap megküzdeni - ebben nem lenne újdonság -, hanem az ember, ha kicsit távolabb merészkedik a parti vizektől, könnyen valamelyik szomszédos állam parti őrségének fogdájában találhatja magát, ahonnan csak hosszas diplomáciai purparlé után szabadulhat. Csaknem hetente érkeznek olyan hírek a térségből, miszerint a Fülöp-szigetek hatóságai kínai halászokat fogtak, a kínaiak vietnamiakat, a dél-koreaiak japánokkal verekedtek össze, az észak-koreaiak pedig kínaiakkal. De olvashattunk már vietnami-Fülöp-szigeteki, vietnami-tajvani, kínai-tajvani vízi csetepatékról is, sőt pár éve az is megesett, hogy botokkal felfegyverzett kínai halászok egy amerikai (kém)hajót támadtak meg.

A gondok oka az, hogy errefelé csaknem minden tengerparti ország vitában áll az összes többivel egyes zátonyok és szigetek, s ezzel együtt a körülöttük fekvő tengerrészek birtoklása miatt. A második világháborút követő, függetlenségi harcokkal és hidegháborús összetűzésekkel tarkított évtizedek során ugyanis még a szárazföldi határokat sem sikerült mindenhol rendezni, nemhogy a tengerek közepéből kiálló, jórészt lakhatatlan zátonyok hovatartozását. Még a földrajzi nevek kérdésében is könnyen egymás torkának ugranak a felek, hiszen például egy dél-koreai számára nyilván elfogadhatatlan, hogy Japán-tengernek nevezzenek egy vízdarabot, amely neki Keleti-tenger, egy japán pedig nem szívesen hívja Keleti-tengernek azt, ami tőle nyugatra van.

A verbális és tényleges karate persze nem az ENSZ-térképek hivatalos elnevezéseiről vagy némi cápauszony és tengeri uborka tulajdonjogáról szól, hanem sokkal többről. A Szingapúrtól Hokkaidóig húzódó tengereken halad át a világ egyik legforgalmasabb kereskedelmi útvonala, itt megy keresztül Japán, Dél-Korea, Kína és Délkelet-Ázsia nyersanyag-behozatalának és exportjának nagy része. Százmilliók élnek az itteni halállományból, és a Dél-kínai-tenger felszíne alatt óriási kőolaj- és földgázkészleteket is sejtenek.

Az északabbi szigetek kérdését történelmi sérelmek és nacionalista paranoiák terhelik, de itt a viták jellemzően két-három fél között zajlanak, és akár kezelhetők is lehetnek. A déli tengerek helyzete azonban még bonyolultabb, hiszen itt az olyan egymást keresztbe-kasul metsző igények jellemzők, amelyeket átlátni is nehéz, nemhogy rendezni. Kína nem is piszmog a részletekkel: történeti érvekre hivatkozva a tengerek egészére és az itt található valamennyi szigetre igényt tart. A terület Tajvan szerint is Kínáé, pontosabban a tajvani Kínai Köztársaságé. Hanoi sem szerénykedik, szerinte a Dél-kínai-tenger - melyet a vietnamiak persze másképp neveznek - ősi vietnami tulajdon. Jó néhány szigetet magáénak vall Brunei és a Fülöp-szigetek is, és a versenyből Indonézia, Malajzia, Thaiföld, Kambodzsa és Szingapúr sem maradhat ki. A helyzetet bonyolítja az Egyesült Államok jelenléte, amely mindeddig a Pax Americanát biztosította a térségben, s vonakodik feladni tengeri hegemóniáját.

Némileg megnyugtató, hogy az összetűzésekben a hadseregek hivatalosan általában nem vesznek részt, bár a harcias halászok kapcsán az embernek az 1960-as évekbeli vicc jut az eszébe, miszerint a szovjet hírügynökség így számolt be egy határkonfliktusról: "A kínai hadsereg tankjai orvul rálőttek a határ túloldalán békésen szántogató szovjet traktorra, mire a traktor viszonozta a tüzet, majd elrepült." Valószínűnek tűnik, hogy a tengereken sem csupán matrózok veszekedéseiről van szó, hanem az államok egymást kóstolgatják. Ugyanakkor az egész régiót szoros üzleti kapcsolatok hálózzák be, és gyorsuló ütemben halad a gazdasági integráció, ami csökkenti a konfliktusok elmérgesedésének esélyét. Ha azonban egyes szereplők a tárgyalások helyett a nyílt összecsapást választják, akkor a térség a világgazdaság motorjából könnyen globális tűzfészekké válhat.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.