Publi

Filmszakadás?

/ 2013.02.18., hétfő 13:48 /
Filmszakadás?

Nyílt háború folyik a magyar filmipar szereplői között. Az egyik fél a művészeti szervezetek, a pénzosztás autonómiáját hiányolja, míg a másik a nézőszámban, forintban is mérhető megtérülést. A közönség meg csak néz, de magyar filmet alig.

A Magyar Narancs két, egymást követő számában is megpróbált utánajárni a filmipari háború hátterének. Előbb a 2012-es év látogatottsági, pénzügyi mutatóit gyűjtötte össze (2013. február 7. 6. o.), hogy majd a következő számban (48-49. o.) Janisch Attila filmrendező helyzetértékelésének, azaz lényegében Andy Vajna kormánybiztos működését ekéző írásának adjon helyet publicisztikai rovatában.

Azt, hogy a magyar filmművészet a művelői által hangoztatott „világhíre" (lásd még: magyar konyha, magyar foci) ellenére is kevés nézőt vonz, és hogy közpénzadományok nélkül például a Malévhez hasonlóan megszűnne, az eddig is tudható volt. Ám a lap által felsorakoztatott elképesztő számokat nézve az átlagembernek aligha kell különösebb noszogatás ahhoz, hogy a megtérülést forszírozó kormánybiztos álláspontját támogassa. A 2012-évi 9,46 millió hazai nézőből ugyanis mindössze 207 ezren váltottak jegyet magyar filmre. A tíz legnézettebb magyar film Az ajtó (Szabó István) 64 ezer nézőjétől a Kopaszkutya kettő (Szomjas György) 1200 nézőjéig tartó sora önmagáért beszél, miként az éves átlagban filmekre költött 5 milliárdos állami összeg is, szemben a vetítésükért befolyó 199 millióval.

A fenti számok láttán nem volt nehéz dolguk a „filmesek talicskával tolták haza az állami pénzt" című vádak megfogalmazóinak, és a kulturális élet dolgaiban járatosak közül szinte mindenkinek van néhány, ezt igazoló saját története. A világhírű svájci művésztestvérpár mesélte elképedve a róluk készített magyar portréfilm történetét. A kiutaztatott hétfős stábból a helyszínen csak háromnak volt dolga, az operatőrnek, a hangot felvevőnek és a riporter-rendező, egyébként országos hírű filmrendezőnek. Aki utóbbi a forgatás befejeztével nem átallott azzal is előállni, hogy ilyenkor a szereplők legalább pár száz svájci franknak megfelelő összeggel szokták ugyebár a stáb tagjait fejenként honorálni...

Janisch Attila idézett cikkében kikéri magának az egész szakmát meggyanúsító vádakat, azok közül is különösen a Magyar Mozgókép Közalapítvány által állítólag fedezet nélkül felvett 5 milliárdos hitel dolgát. Az érve egyszerű, mint egy faék: ha a vád igaz lenne, az illetékeseknek már régen perbe kellett volna fogniuk a felelősöket. Miként persze a másik oldal részéről sem hallani perekről a Janisch állítása szerint „A hamis indoklás alapján leállított filmek által okozott személyes károkért és veszteségekért" joggal járó kártérítések dolgában.

Janisch az európai, azon belül is a magyar film értékeit állítja szembe a szerinte Vajna által képviselt amerikaiéval, biztosra mondva, hogy egy nemzeti filmgyártásban nem kizárólag az a siker mércéje, mint ami a tengerentúlon. Ezért a mostani „egyablakos" pénzosztás helyett a régi, legalább hat önálló stúdióból álló rendszert sírja vissza - a megfelelően szétterített felelősséggel együtt, tesszük hozzá már mi. Amelynek - uram bocsá' - a nézettségi lista alapján botrányos érdektelenségbe fulladt „művek" esetében a mi véleményünk szerint az anyagiakra is illene kiterjednie. Mintha például ama közpénz az osztók sajátja lenne...

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.