Publi

Jeszenszky Géza

Szíria: új, rettenetes háború fenyeget

/ 2016.03.01., kedd 13:24 /
Szíria: új, rettenetes háború fenyeget

Van esélye, hogy az orosz-amerikai megegyezéssel a napokban meghirdetett tűzszünet működni fog, de a békére és ezzel az elmenekült milliók hazatérésére még igen halvány a remény. Megnyílhat viszont az új, harmadik front, egy még rettenetesebb háború.

„Vitézek, mi lehet […] szebb dolog az végeknél?”, írta jó Balassi Bálintunk. Századokon át véres, nemzetünket vészesen pusztító harcok folytak a magyar végeken „az ottomán hód” (félhold) ellen, de a Kossuthnak 1849-ben nyújtott menedék óta a törökök Magyarországon népszerűek. 

Most azonban két fronton zajlanak új végvári harcok. Egyrészt Délkelet-Európa (Ausztriát is beleértve) birkózik a menekültáradattal és próbál annak gátat emelni szögesdrót kerítések és megerősített határátkelők révén. Másrészt Törökország déli határain, a török végeken szembesül a főként Szíriából, az ottani harcok elől menekülő milliók problémájával, miközben újrakezdődött a harc a 20 milliós kurd kisebbség radikális szárnyával. És lehetséges, hogy rövidesen megnyílik a harmadik front. Egy új, rettenetes háború, amit most már nem az évek óta harcoló szíriai vallási és törzsi csoportok vívnak egymás ellen, hanem az őket támogató nagy- és középhatalmak: Oroszország és az Egyesült Államok, továbbá Törökország, Irán és Szaúd-Arábia.

A hidegháború alatt a két, sőt Kínával együtt három szuperhatalom - szerencsére - csak érdekszféráik határvidékén ütközött meg egymással fegyveresen, Koreában, Vietnamban, az arab világban. Most a nagyhatalmi státusát visszanyerni törekvő Oroszország, az ázsiai harcokba belefáradt Egyesült Államok, az erősödő Törökország, a nukleáris terveiről egyelőre lemondó Irán, valamint térségbeli vetélytársa, Szaúd-Arábia a szerencsétlen Szíriában próbálja saját embereit helyzetbe, hatalomba hozni vagy ott tartani. Eközben nevető hatodikként egy fundamentalista-terrorista szervezet rombol és kegyetlenkedik az olajban gazdag Arábia közepén, sőt terjeszti ki befolyását Észak-Afrikában is. Fittyet hány a légi csapásokra, és ha a bátor kurdok nem tartóztatták volna föl, még nagyobb terület lenne már ellenőrzése alatt.

Sokan hajlamosak azt hinni, hogy az iszlám fundamentalizmus tüzét Amerika gyújtotta meg. De a konfliktussorozatot Szaddám Huszein Irakja kezdte 1980-ban Irán, majd 1990-ben Kuvait megtámadásával. Az Amerika vezette nemzetközi koalíció megverte, de nem semmisítette meg Szaddám rendszerét 1991-ben, erre volt válasz az ikertornyok lerombolása New Yorkban 2001-ben. Az Egyesült Államok csak ezután kísérelte meg fölszámolni a fundamentalisták afganisztáni bázisát, majd távolította el a saját népét terrorizáló és sötét terveket forraló iraki diktátort. Nem ez volt a baj, hanem az, hogy Irak is mesterséges alakulat, a három fő erő képtelen volt egymással békében élni és együttműködni. Konfliktusukból született meg a terrorista „Iszlám Állam”, az ISIS, avagy Daesh. Az úgynevezett arab tavaszt nem Amerika vagy a Nyugat kezdeményezte, hanem a diktatórikus kormányok ellen lázadó nép, Európa pedig tapsolt ennek. Lassan öt éve tart Szíriában a polgárháború Bassár el-Aszad elnök és vallási-politikai ellenfelei között. Jórészt a külföldi támogatásoknak köszönhetően ebben senki sem tudott fölülkerekedni, győzni. Érthető, hogy a bombák, vegyi fegyverek, gránátok elől milliók menekültek el a szomszédos országokba, és a törökországi menekülttáborokból annyian indultak neki az ígéret földjének tűnő Európába.

Ésszerűnek tűnik, hogy a szunnita fundamentalisták ellen közösen lépjenek föl mind a síita kormányok, mind a kurdok, mind a nemzetközi terrorizmus által egyformán fenyegetett Amerika, Orosz- és Törökország. A valóságban azonban a részérdekek fölülírják a közös, a nemzetközi érdeket. Az erős hadsereggel rendelkező Törökország van leginkább abban a helyzetben, hogy eredményesen szálljon szembe a zászlójukkal is a sötétséget kifejező terroristákkal, de Recep Tayyip Erdogan és kormánya jobban tart a kurdoktól, mint az ISIS-től. Oroszországnak is fontosabb Aszad hatalomban tartása és szíriai katonai bázisainak megtartása, mint a terroristák legyőzése. Ha a törökök és a szaúdiak közvetlenül beavatkoznának a harcokba, az hatalmas nemzetközi konfliktushoz vezethetne. Ezt belátva van esélye, hogy az orosz-amerikai megegyezéssel a napokban meghirdetett tűzszünet működni fog, de a békére és ezzel az elmenekült milliók hazatérésére még igen halvány a remény.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Koncertek téli szombat délutánokra

A Zuglói Filharmónia négy alkalmas Téli bérlete a nagy klasszikus zeneszerzőkön kívül (Haydn, Mozart, Beethoven, Bach) ritkábban hallott különlegességeket is műsorra tűz.

Budapesten a Bolsoj szólistái

Magyarországra érkeznek Oroszország legnagyobb és a világ legjelentősebb opera- és balettszínházának szólistái. December 12-én, hétfőn adnak koncertet az Erkel Színházban.

Török–Mráz: Vigyázzon a baloldal, a Jobbik éppen tőlük vesz el szavazókat!

A Fidesz-tábor túl stabil, a Jobbik a baloldalon és a bizonytalanok között keres és talál új vadászterületeket – ért egyet Mráz Ágoston Sámuel és Török Gábor. A Heti Válasz állandó elemzőpárosa a Vona Gábor elleni karaktergyilkossági kísérlet értelmetlenségéről, Donald Trump és Orbán Viktor ideológiai partnerségéről és az elitellenes forradalmakról. Páros interjú a csütörtöki lapszámban!

Miért ilyen rosszak a PISA-eredményeink?

Tovább hanyatlott a magyar oktatás színvonala – de a miértre nincsenek egyszerű válaszok. Az állam döntéseinek alig van hatása arra, mi történik a tantermek zárt ajtói mögött.