Publi

Jeszenszky Géza

Szíria: új, rettenetes háború fenyeget

/ 2016.03.01., kedd 13:24 /
Szíria: új, rettenetes háború fenyeget

Van esélye, hogy az orosz-amerikai megegyezéssel a napokban meghirdetett tűzszünet működni fog, de a békére és ezzel az elmenekült milliók hazatérésére még igen halvány a remény. Megnyílhat viszont az új, harmadik front, egy még rettenetesebb háború.

„Vitézek, mi lehet […] szebb dolog az végeknél?”, írta jó Balassi Bálintunk. Századokon át véres, nemzetünket vészesen pusztító harcok folytak a magyar végeken „az ottomán hód” (félhold) ellen, de a Kossuthnak 1849-ben nyújtott menedék óta a törökök Magyarországon népszerűek. 

Most azonban két fronton zajlanak új végvári harcok. Egyrészt Délkelet-Európa (Ausztriát is beleértve) birkózik a menekültáradattal és próbál annak gátat emelni szögesdrót kerítések és megerősített határátkelők révén. Másrészt Törökország déli határain, a török végeken szembesül a főként Szíriából, az ottani harcok elől menekülő milliók problémájával, miközben újrakezdődött a harc a 20 milliós kurd kisebbség radikális szárnyával. És lehetséges, hogy rövidesen megnyílik a harmadik front. Egy új, rettenetes háború, amit most már nem az évek óta harcoló szíriai vallási és törzsi csoportok vívnak egymás ellen, hanem az őket támogató nagy- és középhatalmak: Oroszország és az Egyesült Államok, továbbá Törökország, Irán és Szaúd-Arábia.

A hidegháború alatt a két, sőt Kínával együtt három szuperhatalom - szerencsére - csak érdekszféráik határvidékén ütközött meg egymással fegyveresen, Koreában, Vietnamban, az arab világban. Most a nagyhatalmi státusát visszanyerni törekvő Oroszország, az ázsiai harcokba belefáradt Egyesült Államok, az erősödő Törökország, a nukleáris terveiről egyelőre lemondó Irán, valamint térségbeli vetélytársa, Szaúd-Arábia a szerencsétlen Szíriában próbálja saját embereit helyzetbe, hatalomba hozni vagy ott tartani. Eközben nevető hatodikként egy fundamentalista-terrorista szervezet rombol és kegyetlenkedik az olajban gazdag Arábia közepén, sőt terjeszti ki befolyását Észak-Afrikában is. Fittyet hány a légi csapásokra, és ha a bátor kurdok nem tartóztatták volna föl, még nagyobb terület lenne már ellenőrzése alatt.

Sokan hajlamosak azt hinni, hogy az iszlám fundamentalizmus tüzét Amerika gyújtotta meg. De a konfliktussorozatot Szaddám Huszein Irakja kezdte 1980-ban Irán, majd 1990-ben Kuvait megtámadásával. Az Amerika vezette nemzetközi koalíció megverte, de nem semmisítette meg Szaddám rendszerét 1991-ben, erre volt válasz az ikertornyok lerombolása New Yorkban 2001-ben. Az Egyesült Államok csak ezután kísérelte meg fölszámolni a fundamentalisták afganisztáni bázisát, majd távolította el a saját népét terrorizáló és sötét terveket forraló iraki diktátort. Nem ez volt a baj, hanem az, hogy Irak is mesterséges alakulat, a három fő erő képtelen volt egymással békében élni és együttműködni. Konfliktusukból született meg a terrorista „Iszlám Állam”, az ISIS, avagy Daesh. Az úgynevezett arab tavaszt nem Amerika vagy a Nyugat kezdeményezte, hanem a diktatórikus kormányok ellen lázadó nép, Európa pedig tapsolt ennek. Lassan öt éve tart Szíriában a polgárháború Bassár el-Aszad elnök és vallási-politikai ellenfelei között. Jórészt a külföldi támogatásoknak köszönhetően ebben senki sem tudott fölülkerekedni, győzni. Érthető, hogy a bombák, vegyi fegyverek, gránátok elől milliók menekültek el a szomszédos országokba, és a törökországi menekülttáborokból annyian indultak neki az ígéret földjének tűnő Európába.

Ésszerűnek tűnik, hogy a szunnita fundamentalisták ellen közösen lépjenek föl mind a síita kormányok, mind a kurdok, mind a nemzetközi terrorizmus által egyformán fenyegetett Amerika, Orosz- és Törökország. A valóságban azonban a részérdekek fölülírják a közös, a nemzetközi érdeket. Az erős hadsereggel rendelkező Törökország van leginkább abban a helyzetben, hogy eredményesen szálljon szembe a zászlójukkal is a sötétséget kifejező terroristákkal, de Recep Tayyip Erdogan és kormánya jobban tart a kurdoktól, mint az ISIS-től. Oroszországnak is fontosabb Aszad hatalomban tartása és szíriai katonai bázisainak megtartása, mint a terroristák legyőzése. Ha a törökök és a szaúdiak közvetlenül beavatkoznának a harcokba, az hatalmas nemzetközi konfliktushoz vezethetne. Ezt belátva van esélye, hogy az orosz-amerikai megegyezéssel a napokban meghirdetett tűzszünet működni fog, de a békére és ezzel az elmenekült milliók hazatérésére még igen halvány a remény.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Tényleg iszlám lesz Európa? – végre itt a válasz

Néhány évtizeden belül muszlim többségűvé válhat Európa, jósolják sokan, míg mások ezt puszta riogatásnak, az iszlamofóbia megnyilvánulásának tartják. Egy rangos amerikai kutatóintézet viszont megmérte, mekkorára növekedhet az európai iszlám népesség a század közepére. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Fidesz-csapda a Jobbiknak – ezt benézte az Állami Számvevőszék?

Az Állami Számvevőszék 662 millió forintos büntetés kivetésével a választások előtt a Jobbik ellehetetlenülésével fenyegető lépést tett. A politikai szándék világos, a jogi megalapozottság viszont gyenge lábakon áll. Részletes háttér a csütörtöki Heti válaszban.

Mértéktartást! – üzeni a rendszerváltás arca

„Egyik tábor sem szereti a rendszerváltást” – állítja Kónya Imre. Miután a német államfőtől a múlt héten kitüntetést vett át, az egykori MDF-frakcióvezető arról is beszél, mi nem tetszik neki a Fidesz kormányzásában. Nagyinterjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.

Az élelmiszer a legjobb ajándék

A Magyar Máltai Szeretetszolgálat és a SPAR gyűjtése keretében tartósélelmiszereket lehet adományozni a nélkülözőknek karácsonyra.