Publi

Jeszenszky Géza

Szíria: új, rettenetes háború fenyeget

/ 2016.03.01., kedd 13:24 /
Szíria: új, rettenetes háború fenyeget

Van esélye, hogy az orosz-amerikai megegyezéssel a napokban meghirdetett tűzszünet működni fog, de a békére és ezzel az elmenekült milliók hazatérésére még igen halvány a remény. Megnyílhat viszont az új, harmadik front, egy még rettenetesebb háború.

„Vitézek, mi lehet […] szebb dolog az végeknél?”, írta jó Balassi Bálintunk. Századokon át véres, nemzetünket vészesen pusztító harcok folytak a magyar végeken „az ottomán hód” (félhold) ellen, de a Kossuthnak 1849-ben nyújtott menedék óta a törökök Magyarországon népszerűek. 

Most azonban két fronton zajlanak új végvári harcok. Egyrészt Délkelet-Európa (Ausztriát is beleértve) birkózik a menekültáradattal és próbál annak gátat emelni szögesdrót kerítések és megerősített határátkelők révén. Másrészt Törökország déli határain, a török végeken szembesül a főként Szíriából, az ottani harcok elől menekülő milliók problémájával, miközben újrakezdődött a harc a 20 milliós kurd kisebbség radikális szárnyával. És lehetséges, hogy rövidesen megnyílik a harmadik front. Egy új, rettenetes háború, amit most már nem az évek óta harcoló szíriai vallási és törzsi csoportok vívnak egymás ellen, hanem az őket támogató nagy- és középhatalmak: Oroszország és az Egyesült Államok, továbbá Törökország, Irán és Szaúd-Arábia.

A hidegháború alatt a két, sőt Kínával együtt három szuperhatalom - szerencsére - csak érdekszféráik határvidékén ütközött meg egymással fegyveresen, Koreában, Vietnamban, az arab világban. Most a nagyhatalmi státusát visszanyerni törekvő Oroszország, az ázsiai harcokba belefáradt Egyesült Államok, az erősödő Törökország, a nukleáris terveiről egyelőre lemondó Irán, valamint térségbeli vetélytársa, Szaúd-Arábia a szerencsétlen Szíriában próbálja saját embereit helyzetbe, hatalomba hozni vagy ott tartani. Eközben nevető hatodikként egy fundamentalista-terrorista szervezet rombol és kegyetlenkedik az olajban gazdag Arábia közepén, sőt terjeszti ki befolyását Észak-Afrikában is. Fittyet hány a légi csapásokra, és ha a bátor kurdok nem tartóztatták volna föl, még nagyobb terület lenne már ellenőrzése alatt.

Sokan hajlamosak azt hinni, hogy az iszlám fundamentalizmus tüzét Amerika gyújtotta meg. De a konfliktussorozatot Szaddám Huszein Irakja kezdte 1980-ban Irán, majd 1990-ben Kuvait megtámadásával. Az Amerika vezette nemzetközi koalíció megverte, de nem semmisítette meg Szaddám rendszerét 1991-ben, erre volt válasz az ikertornyok lerombolása New Yorkban 2001-ben. Az Egyesült Államok csak ezután kísérelte meg fölszámolni a fundamentalisták afganisztáni bázisát, majd távolította el a saját népét terrorizáló és sötét terveket forraló iraki diktátort. Nem ez volt a baj, hanem az, hogy Irak is mesterséges alakulat, a három fő erő képtelen volt egymással békében élni és együttműködni. Konfliktusukból született meg a terrorista „Iszlám Állam”, az ISIS, avagy Daesh. Az úgynevezett arab tavaszt nem Amerika vagy a Nyugat kezdeményezte, hanem a diktatórikus kormányok ellen lázadó nép, Európa pedig tapsolt ennek. Lassan öt éve tart Szíriában a polgárháború Bassár el-Aszad elnök és vallási-politikai ellenfelei között. Jórészt a külföldi támogatásoknak köszönhetően ebben senki sem tudott fölülkerekedni, győzni. Érthető, hogy a bombák, vegyi fegyverek, gránátok elől milliók menekültek el a szomszédos országokba, és a törökországi menekülttáborokból annyian indultak neki az ígéret földjének tűnő Európába.

Ésszerűnek tűnik, hogy a szunnita fundamentalisták ellen közösen lépjenek föl mind a síita kormányok, mind a kurdok, mind a nemzetközi terrorizmus által egyformán fenyegetett Amerika, Orosz- és Törökország. A valóságban azonban a részérdekek fölülírják a közös, a nemzetközi érdeket. Az erős hadsereggel rendelkező Törökország van leginkább abban a helyzetben, hogy eredményesen szálljon szembe a zászlójukkal is a sötétséget kifejező terroristákkal, de Recep Tayyip Erdogan és kormánya jobban tart a kurdoktól, mint az ISIS-től. Oroszországnak is fontosabb Aszad hatalomban tartása és szíriai katonai bázisainak megtartása, mint a terroristák legyőzése. Ha a törökök és a szaúdiak közvetlenül beavatkoznának a harcokba, az hatalmas nemzetközi konfliktushoz vezethetne. Ezt belátva van esélye, hogy az orosz-amerikai megegyezéssel a napokban meghirdetett tűzszünet működni fog, de a békére és ezzel az elmenekült milliók hazatérésére még igen halvány a remény.

Rosta

Rosta legközelebb hétfőn 8 órától.

„Ha az lehetek, aki vagyok”

Az amszterdami Anne Frank Ház „Ha az lehetek, aki vagyok” című vándorkiállítása május 31-én érkezik az ELTE Bölcsészettudományi Karára.

Milyen lesz az első világháborús emlékmű?

Megvan az első világháborús emlékműre kiírt ötletpályázat eredménye, de a zsűritagok véleménye megoszlik abban, hogy megszületett-e az a terv, amelynek alapján érdemes volna megvalósítani az alkotást. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Ott félnek legjobban, ahol nincs terrorveszély

A politika nagyban felelős a terrorveszély érzetének fenntartásában – vélekedik Tálas Péter. A biztonságpolitikai szakértő a franciaországi foci EB előtt úgy vélekedett: koncentráltan lehet növelni a biztonsági védelmet, ráadásul a sportesemények elleni támadások még a terroristák esetében is kontraproduktívak.

Konzervatív figyelmeztetés: saját ideológiája veszélyezteti a Fideszt

A posztkommunista elit ledarálásának csak akkor volt értelme, ha a helyükbe lépő újakat a teljesítményük, nem pedig a politika jelöli ki – mondja Mike Károly. A közgazdász szerint tévedés, hogy minél több gazdag embertől lesz virágzó az ország, vagyis hiába hizlalunk állami segédlettel nemzeti nagytőkéseket. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

Beleőrülni a Gucci táskába

Huszonöt éve jelent meg Bret Easton Ellis Amerikai psycho című kultregénye. Az akkoriban botrányos mű mára bevonult az irodalomtörténetbe, a főszereplő pedig a yuppie-nemzedék emblematikus figurájává vált. Nagyinterjú az amerikai íróval a friss Heti Válaszban.

Apádat és anyádat tartsd el! – a gyereknek kell fizetnie az idősotthont

Ha az idős szülők ellátásában magukra maradnak a családok, fair dolog-e bíróságon behajtani rajtuk a kényszerből választott idősotthoni ellátás költségét? Egy parlament előtt lévő törvényjavaslat elfogadása esetén tömegével indulhatnak ilyen perek. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Legközelebb tényleg jön a Szabadságpárt Ausztriában?

Történelmi vereség és történelmi győzelem. Az Európai Unióban kis híján Ausztriának lett elsőként szélsőjobbos elnöke, de végül elképesztő fordulatok után zöld államfővel teremtett precedenst. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.