heti-valasz.hu/publi/angela-merkel-tavozik-a-kancellari-szekbol-119220

http://heti-valasz.hu/publi/angela-merkel-tavozik-a-kancellari-szekbol-119220

Publi

Emlékezzünk a magyar hősökre is! A Wallenberg-év lehetőségei

/ 2012.06.11., hétfő 12:50 /
Emlékezzünk a magyar hősökre is! A  Wallenberg-év lehetőségei

Mindent el kell követni, hogy Kelet-Európa valós második világháborús szerepe rögzüljön a nyugati és az amerikai köztudatban.


Senki sem gondolta akkor, amikor Barack Obama súlyos történelmi bakiként „lengyel haláltáborokat" említett a közelmúltban, hogy NATO szövetségesét szándékosan meg akarta volna bántani, nemzeti érzékenységét megsérteni. A Fehér Ház a heves lengyel felháborodásra rögtön bocsánatot is kért. 

Az elfoglalt elnöknek nyilván a Szabadság Érdemérem kiosztása előtt odaadták a kész beszédet, amelyben többek között Jan Karski lengyel ellenállót is méltatta. A beszédíró történelmi tudás hiányában csak ránézett a térképre, látta, hogy Auschwitz Lengyelországban van, tehát lengyel haláltáborokról van szó. Hogy 1939-ben Lengyelország lerohanásával kezdődött a második világháború, és a náci Németország működtetett haláltáborokat a megszállt Lengyelország területén, elhanyagolható apróság volt.   

A lengyel vezetők egyöntetűen tiltakoztak a történelmi tudatlanság ellen, és abban egyetértettek, hogy az incidens intő jel. Mindent el kell követni, hogy Kelet-Európa valós második világháborús szerepe rögzüljön a nyugati és az amerikai köztudatban is.

És ezzel nemcsak Lengyelország van így. A negyvenéves kommunista diktatúra által sulykolt történelemképet Magyarországnak is nehéz felülírnia, a torzításokat kiigazítania, az elhallgatott hősöket rehabilitálnia. 

Amikor Raoul Wallenberg százéves évfordulóján, hála a magyar diplomácia erőfeszítéseinek, Washingtontól Los Angelesig a svéd diplomata hősies zsidómentésére emlékezik Amerika, kitűnő alkalom lenne arra, hogy második világháborús szerepünket a hamis sztereotípiáktól mentesen a maga összetettségében, történelmi tényekkel alátámasztva mutassuk be. Semmit sem vonna le Wallenberg érdemeiből, ha elismernénk a magyar zsidómentő hősöket is. Nemcsak általánosságban, nemcsak egy kimondhatatlan névsorral, amit azonnal elfelejtenek az amerikaiak, hanem történelmi szerepüket is megemlítve.

A hősiességet tisztelő amerikaiakat minden bizonnyal elismerésre késztetné többek között idősebb Antall József menekültügyi kormánybiztos, aki a lengyel menekültek befogadását szervezte. Baránszky Tibor, a vatikáni nagykövet titkára, aki dokumentumokkal látott el zsidókat, Kálló Ferenc katolikus pap, aki keresztlevelekkel mentette zsidó honfitársait, és akit  a nyilasok 1944-ben kivégeztek.

Boldog Salkaházi Sára nővér, aki zsidókat bújtatott és a nyilasok áldozata lett. Soos Géza, aki megszerezte az úgynevezett auschwitzi jegyzőkönyv szövegét, amelyet két szlovák zsidó szökevény vallomása alapján vettek fel. Ez volt az első olyan dokumentum, amely hitelesen bizonyította a zsidók tömeges elgázosítását, és ennek hatására is erősödött fel a magyar ellenállási mozgalom, amelynek egyik vezető alakja lett.

Koszorús Ferenc vezérkari ezredes, aki az első páncélos hadosztály bevetésével 1944. július 6-án meghiúsította a Budapesten élő zsidók deportálását, és több mint kétszázezer zsidót mentett meg az azonnali haláltól. Koszorús így elősegítette a július 9-én Budapestre érkező Wallenberg mentőakcióját. A holokauszt 50. évfordulóján a néhai Tom Lantos magyar származású amerikai kongresszusi képviselő, maga is a holokauszt túlélője, hősnek, nagy patriótának nevezte az ezredest. Megemlítette, hogy a Koszorús-akció az egyetlen eset, amikor a tengelyhatalmak katonai csapat bevetésével védték a zsidókat.

A példákat lehetne folytatni.

Bár a múlt tisztázása nem kampányfeladat, hanem hosszan tartó folyamat, a Wallenberg-év mégis kitűnő lehetőséget nyújt arra, hogy azokat a zsidómentő magyar hősöket is bemutassuk Amerikának, akiket eddig elhallgattak. Mert, ha mi nem tesszük meg, ne csodálkozzunk azon, hogy tíz év múlva a „lengyel haláltáborok" mellett az marad meg az amerikaiak tudatában, hogy a második világháború idején egy igaz ember élt Magyarországon, az is svéd volt.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Ez most már Lázár–Tiborcz-ügy

Minél több részlet derül ki, annál érthetőbb, miért próbálta eldugni a kormány az Elios csalásgyanús közvilágítás-korszerűsítési beruházásairól szóló OLAF-jelentést.

Salgótarján nem Szeged – billegő körzetek Nógrádban

Makacs szegénység, elöregedés, lassú fogyatkozás: az ország legvidékiesebb megyéjében lenne ok a protestszavazásra. A megyeszékhelyen erős a baloldal, de a háromosztatú politikai térben a kormánypártnak a legjobbak az esélyei. A Heti Válasz választási sorozata ezúttal a két nógrádi választókerületet mutatja be. Részletek a friss lapszámban.

Egyetlen közautó 7–11 magántulajdonban lévőt helyettesíthetne?

Már 500 közautó áll a fővárosban közlekedők rendelkezésére, két-három év múlva pedig ezernél is több lesz. Külföldi tapasztalatok szerint tízszer ennyi saját járgányt helyettesíthetnek, de kérdés, hogy ez idehaza is reális-e. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Ilyen jó a szlovák egészségügy? Tényleg ennyire lemaradtunk?

Szlovákiáé Európa 13. legjobb egészségügye, és egyben a legerősebb egész Kelet-Európában – állapította meg egy nemzetközi kutatóintézet, amely Magyarországot a 29. helyre rangsorolta. Tényleg ennyire lemaradtunk? Részletes háttér a friss Heti Válaszban.