valasz.hu/publi/a-nap-hire-nemeth-sandor-is-rasszista-uszito-lett-118533

http://valasz.hu/publi/a-nap-hire-nemeth-sandor-is-rasszista-uszito-lett-118533

Publi

Emlékezzünk a magyar hősökre is! A Wallenberg-év lehetőségei

/ 2012.06.11., hétfő 12:50 /
Emlékezzünk a magyar hősökre is! A  Wallenberg-év lehetőségei

Mindent el kell követni, hogy Kelet-Európa valós második világháborús szerepe rögzüljön a nyugati és az amerikai köztudatban.


Senki sem gondolta akkor, amikor Barack Obama súlyos történelmi bakiként „lengyel haláltáborokat" említett a közelmúltban, hogy NATO szövetségesét szándékosan meg akarta volna bántani, nemzeti érzékenységét megsérteni. A Fehér Ház a heves lengyel felháborodásra rögtön bocsánatot is kért. 

Az elfoglalt elnöknek nyilván a Szabadság Érdemérem kiosztása előtt odaadták a kész beszédet, amelyben többek között Jan Karski lengyel ellenállót is méltatta. A beszédíró történelmi tudás hiányában csak ránézett a térképre, látta, hogy Auschwitz Lengyelországban van, tehát lengyel haláltáborokról van szó. Hogy 1939-ben Lengyelország lerohanásával kezdődött a második világháború, és a náci Németország működtetett haláltáborokat a megszállt Lengyelország területén, elhanyagolható apróság volt.   

A lengyel vezetők egyöntetűen tiltakoztak a történelmi tudatlanság ellen, és abban egyetértettek, hogy az incidens intő jel. Mindent el kell követni, hogy Kelet-Európa valós második világháborús szerepe rögzüljön a nyugati és az amerikai köztudatban is.

És ezzel nemcsak Lengyelország van így. A negyvenéves kommunista diktatúra által sulykolt történelemképet Magyarországnak is nehéz felülírnia, a torzításokat kiigazítania, az elhallgatott hősöket rehabilitálnia. 

Amikor Raoul Wallenberg százéves évfordulóján, hála a magyar diplomácia erőfeszítéseinek, Washingtontól Los Angelesig a svéd diplomata hősies zsidómentésére emlékezik Amerika, kitűnő alkalom lenne arra, hogy második világháborús szerepünket a hamis sztereotípiáktól mentesen a maga összetettségében, történelmi tényekkel alátámasztva mutassuk be. Semmit sem vonna le Wallenberg érdemeiből, ha elismernénk a magyar zsidómentő hősöket is. Nemcsak általánosságban, nemcsak egy kimondhatatlan névsorral, amit azonnal elfelejtenek az amerikaiak, hanem történelmi szerepüket is megemlítve.

A hősiességet tisztelő amerikaiakat minden bizonnyal elismerésre késztetné többek között idősebb Antall József menekültügyi kormánybiztos, aki a lengyel menekültek befogadását szervezte. Baránszky Tibor, a vatikáni nagykövet titkára, aki dokumentumokkal látott el zsidókat, Kálló Ferenc katolikus pap, aki keresztlevelekkel mentette zsidó honfitársait, és akit  a nyilasok 1944-ben kivégeztek.

Boldog Salkaházi Sára nővér, aki zsidókat bújtatott és a nyilasok áldozata lett. Soos Géza, aki megszerezte az úgynevezett auschwitzi jegyzőkönyv szövegét, amelyet két szlovák zsidó szökevény vallomása alapján vettek fel. Ez volt az első olyan dokumentum, amely hitelesen bizonyította a zsidók tömeges elgázosítását, és ennek hatására is erősödött fel a magyar ellenállási mozgalom, amelynek egyik vezető alakja lett.

Koszorús Ferenc vezérkari ezredes, aki az első páncélos hadosztály bevetésével 1944. július 6-án meghiúsította a Budapesten élő zsidók deportálását, és több mint kétszázezer zsidót mentett meg az azonnali haláltól. Koszorús így elősegítette a július 9-én Budapestre érkező Wallenberg mentőakcióját. A holokauszt 50. évfordulóján a néhai Tom Lantos magyar származású amerikai kongresszusi képviselő, maga is a holokauszt túlélője, hősnek, nagy patriótának nevezte az ezredest. Megemlítette, hogy a Koszorús-akció az egyetlen eset, amikor a tengelyhatalmak katonai csapat bevetésével védték a zsidókat.

A példákat lehetne folytatni.

Bár a múlt tisztázása nem kampányfeladat, hanem hosszan tartó folyamat, a Wallenberg-év mégis kitűnő lehetőséget nyújt arra, hogy azokat a zsidómentő magyar hősöket is bemutassuk Amerikának, akiket eddig elhallgattak. Mert, ha mi nem tesszük meg, ne csodálkozzunk azon, hogy tíz év múlva a „lengyel haláltáborok" mellett az marad meg az amerikaiak tudatában, hogy a második világháború idején egy igaz ember élt Magyarországon, az is svéd volt.

Rosta

Élő Anita

Találkozunk 2016-ban!

Elképzelhetetlenül zsírosra hízott a magyar állam

Kósa Lajos városfejlesztési szuperminisztersége egy folyamat végállomása: kiépült egy rendszer, amelyben minden településtípus beruházásaiért erős politikai szereplő felel. A választásokra optimalizált rend eredménye egyelőre a mind hatalmasabb állami vízfej. Részletek a friss Heti Válaszban.

Támad az ukrán sovinizmus – hecckampányt indítottak a magyarok ellen

Nem álltak hazánk mellé a visegrádi országok a módosított ukrán oktatás törvény elleni tiltakozásban. Közben Ukrajnában folyik a hecckampány, amely Kárpátalja elszakításának szándékával rágalmazza az ott élő magyarokat. Exkluzív háttér a csütörtöki Heti Válaszban.

Árnyékkormánnyal rukkolhat elő az LMP

Árnyékkormányt alakíthat az LMP miniszterelnök-jelöltje. Szél Bernadett a Heti Válasznak a Ron Werber és pártja közötti kapcsolat hátterét is felfedi. Nagyinterjúnk a csütörtöki lapszámban.

Orbán Viktor nagyon akarja, hogy maradjon Angela Merkel

A hétvégi német választások előtt lapunk tudósítója önfeláldozó bátorsággal a törökök és a szélsőjobb kedvenc berlini negyedeibe is alámerült, hogy felbukkanva megállapítsa: talán túl sokat is imádkozott Orbán Viktor a német kancellár győzelméért. A csütörtöki Heti Válaszból megtudhatja, miért van ez így, illetve mire lehet számítani a jövőben.