valasz.hu/publi/kina-okozhatja-a-focivebe-tortenelem-kovetkezo-meglepeteset-129009

http://valasz.hu/publi/kina-okozhatja-a-focivebe-tortenelem-kovetkezo-meglepeteset-129009

Publi

Élő Anita

Tiltsuk be az abortuszt? 5 érv, hogy miért nem ez a jó megoldás

/ 2018.06.07., csütörtök 10:35 /

Közel hétezren írták alá azt a háromnapos petíciót, amelyben arra kérik a kormányt, tiltsák be Magyarországon az abortuszt. Öt érv arra, hogy az abortuszra nem tiltással kell nemet mondani.

„Mi, a petíció aláírói összefogunk, hogy Magyarország egy abortuszmentes országgá válhasson. Minden anya megérdemli, hogy jobb választ nyújtsunk neki az abortusznál, minden gyermek megérdemli, hogy biztonságban növekedhessen. Akkor is, amikor magzati korában édesanyja szíve alatt fejlődik, ahogy azt egyszer mindannyian tettük. Arra kérjük országunk vezetőit, szabjanak gátat az abortuszok kultúrájának, a születendő életek kioltásának, az édesanyák megsebzésének, családjaink és nemzetünk önpusztításának” – így kezdődik az a petíció, amely katolikus levelezőlistákon is terjed, és aláírói azt szeretnék elérni, hogy a kormány törvényileg tiltsa be az abortuszt.

Íme az ellenérveink:

1. Egyetértünk abban, hogy az abortusz helytelen, a keresztény etika szerint súlyos bűn. A magzat a fogantatásától kezdődően emberi lény, akinek érdekeit védeni kell. Véleménykülönbség abban van, hogyan kell védeni a magzat érdekeit: egy merev törvényi tiltással vagy segítségnyújtással.

Az Antall-kormány idején, 1993-ban megszületett magzatvédelmi törvény iskolapéldáját adta a kereszténydemokrata szabályozásnak: a terhesség megszakításának puszta kérését is krízisjelként fogták fel, annak jelzéseként, hogy a magzat szülei súlyos válsághelyzetet élnek meg, amelyben az államnak egyetlen szerepe lehet: a segítség.

Ennél egy keresztényibb megközelítés létezik, ha ebben az egyház és a civilszervezetek maguk is részt vállalnak.

2. A kelet-európai abortuszhelyzet tragikus, óriási szakadék van Kelet és Nyugat között abban, hogyan tekint az élet kezdetére. Egyáltalán nem az a helyzet, hogy főként a hanyatló, hitetlen Nyugat roncsolja önmagát, mert ez éppen a mi térségünkre a jellemzőbb.

Magyarország gyorsan nyugatosodik ezen a téren, és tavaly átléptünk egy lélektani határt, beesett évi 30 ezer alá a terhességmegszakítások száma. Ami azt jelenti, hogy a megszületettek harmada alá csökkent a művi abortusz miatt meg nem születetteké. Ugyanez az érték az unió keleti bővítése előtti tagországoknál 1000 élveszületésre vetítve 178, vagyi valamivel kevesebb, mint a fele a mostani magyar értéknek.

Lehet tehát azt mondani, milyen magas szint ez még mindig, de inkább azt a megközelítést ajánljuk: 1995-ben 100 élveszületésre még 74 terhesség-megszakítás jutott. Vagyis 23 év alatt 43-mal csökkent ez az érték. Akkor brutális 77 ezer volt a terhesség-megszakítások éves száma, ma 28 500. Sok? Egyetértünk, de évről évre kevesebb, mert egy értékközpontú családpolitika és egy jó magzatvédelmi törvény értelmes alternatívát kínál a pároknak.

3. Kiemelkedően magas a terhességmegszakítások száma a 20-24 éves korosztályban, körükben 100 szülésre 51 abortusz jut, vagyis ebben a körben vagy tömeges a párkapcsolati krízishelyzet, vagy ezt tekintik a fogamzásgátlás egyik fontos módjának. Bizonyos, hogy egy törvényi tiltás a megfelelő megoldás erre? S nem annak feltárása: 1. mi miatt kerülnek ezek a nők és férfiak válsághelyzetbe 2. miért nem ismerik, vagy engedhetik meg maguknak a modern fogamzásgátló módszereket?

4. Kevesen találnák ki, hogy hányadik terhesség megszakítása a leggyakoribb Magyarországon. Az ötödik vagy még magasabb számúé, ami megint csak iskolázottsági, szociális problémák sorát veti fel. Biztos, hogy ezt tiltással lehet megoldani?

5. Még egy elgondolkodtató számpár: 13 ezer abortuszt előzött meg gyermekszületés, viszont tízezernél a korábbi nőgyógyászati esemény szintén egy abortusz volt. Minden harmadik magyar abortusz lényegében azt jelzi, hogy abban az adott körben ez a születésszabályozás módja. Igen, ez barbár állapotokat tükröz, de betilthatjuk-e a barbárságot?


A változásokat csak belső igény szülheti meg, amit kedvező külső körülmények támogatnak. Van már nagylelkű családtámogatási rendszerünk, de vajon mindenki tud erről? Azok a segítők, akiket fel kell keresni a terhességük megszakítását kérőnek, ismerik a diplomás gyeded? Vagy a gyed+ programot? Hogy falun akár egy használt házat érhet a következő gyermekkel kiegészülő család, vagyis még az is lehet, hogy a kis jövevény nem a probléma, hanem a megoldás maga?

Mielőtt radikális megoldásokra teszünk javaslatot, érdemes megismerni, min szeretnénk változtatni, és elgondolkodni azon, hova vezetne a tiltás egy nagyon is örvendetes folyamat közepén.

Felhívás!
Ha szeretné támogatni lapunk újraépülését, kérjük támogassa szerkesztőségünket a Heti Válasz Kiadó Kft. 11794008-20532422-es bankszámlaszámon.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.