Publi

Yes, comment

/ 2011.12.08., csütörtök 14:15 /
Yes, comment

Nem sűrűn fordul elő, hogy ehelyütt a Heti Válasz valamelyik, ráadásul ugyanazon lapszámunkban olvasható írását tűzzük tollhegyre.

De az sem mindennapos eset, hogy az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövete kitüntet bennünket azzal, hogy – vélhetően nagy visszhangot kiváltó – publicisztikájával a mi ajtónkon kopogtat.

Nem kis nagyvonalúságra vall ez azok után, hogy korábbi számainkban többször is voltunk bátrak szóvá tenni: Eleni Tsakopoulos Kounalakis olykor mintha nem azonos mércével mérne az amerikai, illetve a magyarországi politikacsinálás dolgaiban.

A nagy közérdeklődés már csak azért is borítékolható, mert a jeles diplomata mostani lapszámunk 31. oldalán – korábbi figyelmeztetéseire ráerősítve – újfent aggodalmát fejezi ki közállapotaink miatt. A nagykövet elismeri ugyan, hogy a kétharmados parlamenti többség minden korábbinál erősebb legitimációt ad az Orbán-kormánynak, ám ezután hosszan sorolja az igazságszolgáltatás átalakításával, a választási vagy a médiatörvénnyel kapcsolatos kételyeit. Ezek a reformok mennyiben szolgálják a demokráciát, s a kabinet nem fogja túlságosan a maga képére formálni a jogrendszert? – fogalmazza meg aggályait.

E kérdéseket hétről hétre magunk is feltesszük. És szoktunk is találni a kétharmados parlamenti többségű kabinetet – kevéssé elegáns módon – helyzeti előnybe juttató jogszabályokat. Mivel azonban Magyarországon politikai erőnek még nem volt ilyen erős felhatalmazása, nemigen van olyan hazai előzmény, amelyhez mérni lehetne e törekvések demokratikus fokát. Arról nem beszélve, hogy a mai világban mégoly önkényes intézkedésekkel is nehéz csak úgy dróton rángatni a szavazókat. Erre példa az Orbán-kormány vádbeli példaképe, a putyini Oroszország, ahol a kabinet a múlt hétvégén a választások manipulálása ellenére is el tudta veszíteni kétharmados parlamenti többségét.

Ha pedig más, érettebb demokráciákkal vetjük össze hazánkat, akár zavarba ejtő következtetésekre juthatunk. Vegyük példának az Egyesült Államokat. Itt a mindenkori elnök olyannyira befolyásolni tudja az igazságszolgáltatás és a diplomácia működését, hogy kizárólag rajta múlik, milyen világnézetű személyt nevez ki a legfelső bíróság megüresedő posztjaira – avagy éppen nagykövetnek. Most pedig, lássunk csodát, a gazdasági és pénzügyi világválság közepette az amerikai kormány olyan „non-ortodox” intézkedéseket hoz, amelyeket sokan a – demokrácia alapjának tekintett – piacgazdaság durva megsértésének tartanak.

Ezzel együtt a legkevésbé sem aggódunk az Egyesült Államok demokratikus elkötelezettségéért. Vagy ha mégis, akkor csak annyira, mint amennyire – az egy éve elfogadott, s azóta is teljességgel ártalmatlannak bizonyuló médiatörvény láttán – a magyar sajtószabadságért.

Rosta

Rosta legközelebb hétfőn 8 órától.

Balog Zoltán: „A migránsok áldozatok, nem szabad gyűlöletből dönteni”

„Szívesen odaírtam volna, hogy nem minden migráns terrorista vagy erőszaktevő. Ennek ellenére, ami a plakátokon áll, az tény” – mondta Balog Zoltán az emberi erőforrások minisztere a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) című konzervatív német lapnak. Balog szerint különbséget kell tenni migráns és migráció között, Magyarország pedig nem az emberek ellen van.

Körúti robbantás: egy nyugtalanító tény, amiről nem beszélnek

Nem véletlen, ha rossz előérzetünk van a hétvégi körúti detonáció okainak felderíthetőségével kapcsolatban: Matuska Szilveszter óta alig kaptak el robbantásos merénylőt Magyarországon. A statisztika alapján ezekben az ügyekben a nyomozók borzasztó teljesítményt nyújtanak.

Kit veszítettünk Csoóri Sándorral? Hat oldalban elmondjuk

Az Óbudai temetőben tegnap utolsó útjára kísértük Csoóri Sándort. A Heti Válasz hatoldalas összeállításában barátai, küzdőtársai szavaival hajtunk fejet a 86 évesen elhunyt költő előtt, aki – szerkesztőbizottságunk tagjaként – haláláig tanácsadónk és pártfogónk maradt.

Toroczkai László a „rossz emlékű” tévéostromról, a Jobbik elvett lelkéről és román származású feleségéről

„Rossz emlék nekem a tévéostrom, ami közelről nézve egyáltalán nem volt szép” – mondja Toroczkai László, a Jobbik alelnöke, aki 2006. szeptember 18-án az MTV székháza elé hívta a Kossuth téri tömeget. Az egykori nemzeti radikális főalak, ma ásotthalmi polgármester beszél a határhelyzetről, a Jobbik elvett lelkéről és román származású feleségéről is. Interjú a friss Heti Válaszban!

Ez tényleg a vég kezdetét jelenti Angela Merkelnek?

Újabb tartományi választás, újabb kereszténydemokrata vereség Németországban. A kormányerők mélyrepülésének Berlinben is a bevándorlásellenes párt lett a fő haszonélvezője. A friss Heti Válaszból kiderül, hogy ez tényleg a vég kezdetét jelenti-e Angela Merkelnek.