A jog erőtlen

/ 2012.05.16., szerda 15:24 /

Eltelt két év a kormányzásból, íme a Fidesz által beígért elszámoltatás mérlege: eddig 51 jelentősebb témában született gyanúsítás, vádemelés, illetve első- vagy másodfokú ítélet. A mintegy háromszáz fős érintetti listán Gyurcsány Ferenc, négy volt miniszter és hat exállamtitkár neve szerepel. A sok nyomozás közt azonban elvészni látszik az eredmény - a nagy ügyek legalábbis sorra kipukkadnak.

Bár a jelentős médiafigyelmet kiváltó fehérgalléros cselekmények esetében a közvélemény gyors ítéletet és példás büntetést remél - pláne, ha egy-egy ügynek nagypolitikai vonatkozásai is vannak -, a valóság ennek általában az ellenkezőjét szokta produkálni. Az efféle eljárások őstípusaként emlegetett Postabank-per például 2009 februárjáig húzódott (miközben a vádlottaknak felrótt több tízmilliárdos vagyonvesztés 1995 és 1997 közöttre tehető), és a bíróság végül 3,6 millió forintos "büntetéssel" torolta meg Princz Gábor pénzintézeti vezér vétkeit. Az 1990-es évek sikerdíjsztorija - a polgári jogi leágazásokkal együtt - szintén túlnyúlt a tízéves időtartamon, ám Tocsik Márta ügyében felfüggesztett börtönt sem kaptak azok az MSZP-SZDSZ-kassza közeli cégvezetők, akik alvállalkoztak a jogásznőnek.

A 2005-ös vádiratbenyújtás óta rétestésztaként nyúló brókerperben pedig a bíróság még tanúként sem hallgatta ki Puch Lászlót - a szocialista párt korabeli kincstárnokát -, noha Kulcsár Attila állította: ő is tagja volt annak a baráti körnek, amely "részünkre különböző állami megrendeléseket biztosított". Az előző ciklus honvédelmi elitjét érintő, jelenleg a Kaposvári Törvényszék katonai tanácsa által tárgyalt tábornokbotrányban ugyancsak akad egy szereplő, aki a nyomozás során úgy emlékezett: voltak kötelezettségeik az MSZP-központ felé, ami természetesen "meg lett beszélve" Puch Lászlóval. Nos, a szocialista politikust ebben a perben sem idézték tanúnak, sőt, az egykori pénztárnokot a Hagyó Miklós volt főpolgármester-helyettes nevével fémjelzett BKV-eljárásban sem fogják kihallgatni. Pedig a közlekedési cég az ügyészség szerint szükségtelen megrendelésekkel látta el azt a Media Magnet Médiaügynökséget, amely - miként az egyik vádlott fogalmazott - strómanokon keresztül Puch Lászlóé, "és a pártfinanszírozás ezen a cégen keresztül történik".

A június 13-tól a Kecskeméti Törvényszéken folytatódó Hagyó-saga amúgy is sikertelenségre van ítélve, hiszen a vádiratban szereplő közel ötven bűneset közül mindössze hármat rónak fel az előző ciklus fő politikai maffiózójaként emlegetett politikusnak - és ezeket az ügyeket sem sikerült tárgyi bizonyítékokkal vagy legalább több egybehangzó vallomással "megtámasztani" (Heti Válasz, 2012. április 5.). Információink szerint a 2010 májusától tavaly februárig előzetes letartóztatásban, majd júniusig házi őrizetben "sínylődő" Hagyó ügyvédei máris azt számolgatják, mekkora kártérítési igénnyel léphetnek fel a per végén az állammal szemben. Hunvald György vállát szintén édes teher nyomja: Erzsébetváros korábbi ura egy évvel többet ült előzetesben, mint amennyi büntetést az elsőfokú bíróság kiszabott rá, vagyis ha a verdikt jogerőssé válik, közpénzből kell kitömni a volt polgármester tárcáját. A 2010-es kormányváltást követő igazságtételi folyamat újabb gellert kaphat, ha másodfokon is megáll az a munkaügyi perben született áprilisi ítélet, amely szerint a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. 200 millió forintot tartozik fizetni a 2009-ben elbocsátott vezérigazgatónak, Tátrai Miklósnak - Oszkó Péter egykori pénzügyminiszter kirúgási "műhibája" miatt. Tátrai jelenleg négy elszámoltatási témában szerepel vádlottként vagy gyanúsítottként (Sukoró-biznisz, a moszkvai magyar kereskedelmi képviselet, illetve a Fradi-pálya értékesítése, továbbá a Bábolna Nemzeti Ménesbirtok Kft. machinációi), de a menedzser 200 milliós "lottóötöséről" előbb születhet jogerős döntés, mint a korrupciós ügyekben.

Szintén a mai ellenzéknek kedvez az UD Zrt. vezetőinek lehallgatásával indult "megfigyelési" balhé eddigi kimenetele: az elsőfokú bíróság nemrég felmentette Szilvásy György volt titokminisztert, Tóth Károlyt, a nemzetbiztonsági bizottság szocialista exelnökét, illetve a valamikori MDF-vezető Dávid Ibolyát és Herényi Károlyt a különleges személyes adattal való visszaélés vádja alól. Az UD-eset megítélése azonban még változhat, hiszen egy másik, államtitoknak minősített eljárásban épp a Nemzetbiztonsági Hivatalt (NBH) egykor irányító Laborc Sándor felelősségét vizsgálják ugyanezen ügy kapcsán. Az "ördöginek" tetsző műveletsorozat állítólag azzal kezdődött, hogy az Információs Hivatal (tehát nem az NBH, hanem a külföldi hírszerzés) egyik tisztjének gépén kémszoftvert találtak. Miután azonosították a betörőt, "viszontkémlelték" az ő informatikai eszközeit, és az ott tárolt adatok arról árulkodtak, hogy a hacker más állami nyilvántartórendszerekhez is hozzáfért. Laborcék ezeket a támadásokat akarták a fideszes kötődésű UD Zrt. nyakába varrni - ám kiderült, hogy a tettes az NBH fizetett munkatársa, akit ráadásul Szilvásy György ajánlott be a hivatalnak. (Úgy tudjuk, a miniszter azért is bízott a Koax "művésznevű" hackerben, mert utóbbi - barátnője révén - egy befolyásos MSZP-s politikus környezetéből érkezett.)

Laborcnak és Szilvásynak emellett a kémbotrány néven ismertté vált, az NBH-t érintő orosz behatolás miatt is bíróság elé kellett állnia, sőt, könnyen lehet, hogy a nyomozók végül az Egymásért Egy-másért Alapítvány umbuldái mögött is megtalálják a volt titkosszolgálati minisztert. (A 2007-ben lefülelt "jótékonysági cég" azt az uniós rendelkezést használta ki, hogy közhasznú szervezetek vám- és adómentesen hozhatnak be szükségleti cikkeket ingyenes szétosztásra. Az alapítvánnyal együttműködő Herba kereskedőlánc Távol-Keletről importált konzervjeit, illetve európai gyártású joghurtjait azonban csak papíron érkeztették az Egymásértnak - a valóságban az áruk szupermarketekbe kerültek.) Mivel az alapítvány arca, a nem jogerősen hétéves szabadságvesztésre ítélt Földesi-Szabó László a minap az NBH-elit kreálmányának nevezte a csempészhálózatot, a másodfokú bíróság akár már a jövő héten határozhat arról, hogy újra elölről kell tárgyalni a teljes ügyet. Ha ez a huszárvágás elmarad, még mindig ott van az a titkos nyomozás, amelyben - az Egymásért-akciók miatt - tavaly vesztegetéssel gyanúsították meg Laborc Sándor elődjét, Galambos Lajost, és forrásaink szerint Szilvásy Györgyről szintén keletkeztek terhelő adatok.

A nemzetbiztonsági visszaélések, valamint a Gyurcsány Ferencet is gyanúsítotti sorba taszító Sukoró-téma mellett egy olyan forró nyomozás zajlik, amely elérhet az előző éra "csúcsragadozóiig". A Dataplex szerverszállóval kapcsolatos, a Heti Válasz által öt éve feltárt tranzakció-sorozatot a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) bűnügyi munkatársai adócsalás gyanújával vizsgálják - miután ciprusi offshore cégek három hónap alatt hárommilliárd forintot kaszáltak a "hotel" adásvételén. A Dataplex azért értékelődhetett fel, mert Kóka János gazdasági minisztersége idején több állami óriásvállalat is beköltöztette informatikai háttérrendszerét az épületbe. Az adóoptimalizáló ciprusi érdekeltségek közül az egyik a volt SZDSZ-elnök sógoráé, a másik a későbbi kormányfő, Bajnai Gordon által vezetett Wallis-csoporté volt.

Az elszámoltatás eddigi mérlegéhez lapunk a Budapesti Rendőr-főkapitányságtól, a Nemzeti Nyomozó Irodától, a Központi Nyomozó Főügyészségtől, a fővárosi vádhatóságtól és a NAV-tól kikért friss nyilvántartásokat használta. Alábbi összeállításunkból kiderül: eddig négy témában született jogerős ítélet (letöltendő vagy felfüggesztett börtönbüntetések formájában), elsőfokú eredményt pedig öt esetben produkáltak a bíróságok. A vádemelés utáni, illetőleg tárgyalási szakban lévő eljárások száma elérte a két tucatot, emellett 18 ügyben a gyanúsításoknál tart a leleplezési folyamat. A mintegy háromszáz fős érintetti listán egy kormányfői (Gyurcsány Ferenc) és négy miniszteri (Gyenesei István, Juhász Ferenc, Szabó Pál, Szilvásy György), továbbá hat államtitkári-szakállamtitkári (Benedek Fülöp, Fapál László, Horváthné Fekszi Márta, Keller László, Markó Andrea, Tátrai Miklós) név szerepel. Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos szerint ő már 90 százalékban teljesítette feladatait, innentől a büntetőszervek hivatottak arra, hogy újabb sikerekkel - értsd: fejekkel - álljanak elő. A vállalkozás "emberfelettiségét" igazolja, hogy a 2010-es váltás óta eltelt két esztendő néhány kiemelt ügy (például a Malév és a Budapest Airport privatizációja) esetében csak a feljelentések megszövegezésére volt elég.

A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) eközben 25 lezárt vizsgálattal (például a magánnyugdíjpénztárak átvilágításával és a H1N1-védekezésre szánt pénzek "utánkövetésével"), valamint 4,6 milliárd állami forint visszaszerzésével, egy 8,6 milliárdos csomag behajtásáról szóló javaslattal, illetve nyolcmilliárdnyi polgári jogi követelés kimunkálásával segítette a múltfeltárást. A még folyamatban lévő 25 Kehi-ellenőrzés pedig egyebek mellett a MÁV és az Állami Autópálya Kezelő Zrt. gazdálkodását veszi górcső alá; munícióból tehát nem lesz hiány a feljelentésekhez. A jogerős ítéletek száma viszont várhatóan elenyésző marad - legalábbis a 2014-es választásokig biztosan.

I. Jogerős ítéletek

2006-os rendőri túlkapások: Vágó László osztagparancsnok egy év nyolc hónap börtönt kapott, rajta kívül egy személyt ítéltek letöltendő, kilencet felfüggesztett szabadságvesztésre (utóbbiak közé tartozik a Révész Máriusz megveréséhez segédkező két rendőr), kettőt próbára bocsátottak. Tizenöt egyenruhás ügyében még folyik a büntetőeljárás.

A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem volt rektorának üzérkedési ügye: Szabó Jánost négy év börtönre ítélték, két bűntársa szintén szabadságvesztést kapott.

Az agrártárca egykori államtitkárának pákozdi földbotránya: Benedek Fülöp felfüggesztett börtönt és hárommillió forintos pénzbüntetést kapott, bűntársa esetében szintén felfüggesztett szabadságvesztés lett a verdikt.

Dombóvári sikkasztás: Szabó Loránd polgármestert felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték.

II. Elsőfokú verdiktek

Az UD Zrt. lehallgatása: Szilvásy György volt titokminisztert, Tóth Károly nemzetbiztonsági bizottsági exelnököt, illetve az egykori MDF-vezető Dávid Ibolyát és Herényi Károlyt nem jogerősen felmentették.

Az Egymásért Alapítvány csempészési ügye: Földesi-Szabó László kuratóriumi elnököt nem jogerősen hétéves szabadságvesztésre ítélték, két társára is börtönbüntetést szabtak ki.

Erzsébetvárosi ingatlanpanamák: Hunvald György nem jogerősen másfél év szabadságvesztést kapott (ennél a volt polgármester hosszabb időt töltött már előzetesben), az egykori SZDSZ-es Gál Györgyöt viszont nyolc és fél év börtönnel jutalmazták. További két vádlottat ítéltek letöltendő, ötöt felfüggesztett börtönre - köztük a korábbi MSZP-s parlamenti képviselő Szabó Zoltánt -, egyet pénzbüntetésben, egyet pedig megrovásban részesítettek.

A baranyai megyeszékhely buszeladási és -visszabérlési ügye: Keczer Lászlót, a Pécsi Közlekedési (PK) Zrt. volt vezérigazgatóját nem jogerősen hét év szabadságvesztésre ítélték.

Az Oktatási és Kulturális Minisztérium egykori esélyegyenlőségi főosztályvezetőjét érintő vesztegetés: Borovszky Tímea nem jogerősen felfüggesztett börtönt kapott, másodfokon felmentették, majd a Kúria új másodfokú eljárást írt elő.

III. Vádemelés utáni, illetőleg bírói szakban lévő ügyek

Az államtitoknak minősített kémbotrány: már vádlottként a bíróság előtt áll Szilvásy György , a Nemzetbiztonsági Hivatal volt főigazgatói közül Galambos Lajos és Laborc Sándor, valamint az orosz hátterű Zömök Kft. tulajdonosa, Püski László.

Négy, szintén államtitoknak minősített titkosszolgálati eset (adatgyűjtés Orbán Viktorról, az UD Zrt. lehallgatásának előzményei stb.): vádlottként a bíróság előtt áll Laborc Sándor és három társa.

Az ugyancsak nemzetbiztonsági vonatkozású Eclipse-ügy: a bírósági szakban lévő téma negyedrendű vádlottja Püski László, rajta kívül 11-en szerepelnek a büntetőperben.

Az Egymásért Alapítvány adócsalási műveletei: a per hét vádlottja ugyanaz, mint az alapítvány fenti, csempészési ügyénél volt, ám Földesi- Szabó László itt már csak tanú.

Hamis tanúzás facsemetékkel kapcsolatban: Szilvásy György azért lett vádlott, mert egy tanúvallomásban hamisan állította, hogy fizetett azokért a facsemetékért, amelyeket Benedek Fülöp állami pénzből szerzett neki.

Tábornokok vesztegetési pere: Fapál László volt honvédelmi államtitkár mellett 16 további vádlott érintett a büntetőügyben.

A honvédelmi tárca egyik háttércégét is érintő számlagyáras botrány: Gyenes Levente gyömrői polgármesterrel együtt 32 vádlottja van a hamarosan induló büntetőpernek.

A nagy BKV-balhé: Hagyó Miklós egykori főpolgármester-helyettesen és Mesterházy Ernő volt főpolgármesteri tanácsadón kívül 13 vádlott szerepel a június közepén induló perben.

A BKV-Budapest Airport-ügy: Rényi-Vámos Krisztina, a reptér, illetve Sziebert György, a budapesti közlekedési cég volt jogi igazgatója mellett további 11 személy ellen emeltek vádat.

A K&H-s brókerper megismételt elsőfokú eljárása: Kulcsár Attilán kívül 16-an ülnek a vádlottak padján.

Jogszerűtlen pénzutalás a Bábolna Nemzeti Ménesbirtok Kft.-nél: Tátrai Miklós, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. volt vezére (korábbi pénzügyi államtitkár), valamint a kft. egykori első embere is vádlott.

Adatgyűjtés vadászatokról: Keller László korábbi közpénzügyi államtitkár a per szereplője.

Zuglói és erzsébetvárosi tanácsadói szerződések: Weinek Leonárd és Hunvald György volt polgármesterek mellett hat bűntársat azonosított az ügyészség.

Egy 38 hektáros ingatlan pályáztatás nélküli továbbadása: Molnár Gyula egykori XI. kerületi polgármesteren és helyettesén, Lakos Imrén kívül egy ügyvéd is vádlott a témában.

Rejtett kamerával rögzített vesztegetés a XI. kerületben: Wieszt János volt vagyongazdálkodási bizottsági elnök mellett két ügyvéd lett vádlott.

Az Infopark-aranyrészvények ügye, illetve a cég földhasználati jogának továbbértékesítése: a bírói szakban lévő ügy vádlottja Borsa Gyula volt vezérigazgató. Emellett zsarolás gyanújával nemrég újraindult a nyomozás egy Infopark-ingatlanhoz kapcsolódó ügyben. Érintett lehet a történetben Wieszt János, valamint az ismert üzletember, Leisztinger Tamás is.

Az Andrássy út 47. számú ingatlan eladása: Verók István volt VI. kerületi polgármester, Kékesi Tibor parlamenti exképviselő, Fürst György, Hatvani Csaba és Hegedűs Károly korábbi alpolgármesterek, illetve kilenc további közreműködő ül a vádlottak padján. A rendőrség jelenleg is nyomoz további 14 palotaépület privatizálása miatt, így újabb gyanúsítások várhatók.

Terézvárosi kerékbilincselési botrányok: Hatvani Csaba, Sajtos Csilla volt VI. kerületi jegyző, Farkas Kálmán egykori közterületfelügyelet-vezető és a Centrum Parkoló Kft. második embere, Dudás Gábor mellett még négy vádlott van az ügyben.

Fiktív rendezvényszervezői szerződések Kazincbarcikán: Szitka Péter polgármester és egy társa ellen folyik a büntetőper.

Romapénzek elemelése: Kolompár Orbán, az Országos Cigány Önkormányzat volt elnöke és nyolc társa ellen három ügy egyesítésével indult bírósági eljárás, majd idén egy újabb ügyben emeltek vádat Kolompár és bűnsegédje ellen.

Az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőségnél leleplezett visszaélések: Papp István egykori elnök mellett további öt vádlott van az ügyben.

Futásképes tehervagonok ócskavasként történő eladása a MÁV árufuvarozási üzletágánál: Kovács Imre, a Rail Cargo Hungaria elnök-vezérigazgatóján kívül ketten lettek vádlottak a témában.

Gazdasági bűncselekmények a Főtáv Zrt.-nél: Kovács Lajos volt vezérigazgató és hét társa került vád alá.

Korrupció a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen: Nagy Kálmán, az intézmény egykori kancellárja, a már jogerősen elítélt, börtönbüntetését töltő exrektor, Szabó János és öt társuk ellen nyújtották be a vádiratot.

IV. Gyanúsítás utáni, vádemelés előtti témák

A sukorói kaszinóprojekt: Gyurcsány Ferenc exminiszterelnök , Markó Andrea, a Pénzügyminisztérium volt szakállamtitkára, Tátrai Miklós és Császy Zsolt, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő korábbi felsővezetői, valamint további öt fő alkotja a gyanúsítotti kört.

A Dataplex-szerverszálló adásvétele: a hatóságok egyelőre titokban tartják az eddigi két gyanúsított nevét (de az ügy később akár Bajnai Gordon volt kormányfőig és Kóka János egykori gazdasági miniszterig is elérhet).

Az Egymásért Alapítvány vesztegetési tevékenysége: Galambos Lajos volt NBH-főnök mellett két további nemzetbiztonsági munkatárs már gyanúsított lett a titkosított nyomozásban (de Szilvásy György szintén érintett lehet a történetben).

A honvédelmi tárca volt államtitkárának lakásügye: eddig Juhász Ferenc egykori minisztert és beosztottját, Fapál Lászlót gyanúsították meg az eljárásban, de több HM-lakás miatt, illetve Fapál visszafoglalkoztatása ügyében is nyomoznak (egyelőre gyanúsítottak nélkül).

A postapalota eladása, új székházbérlés: Gyanúsított lett Szabó Pál, a Magyar Posta volt vezérigazgatója, későbbi közlekedési miniszter mellett két postás felsővezető, illetve az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Zrt. három korábbi elöljárója.

A Somogyért Egyesület belviszálya: Gyenesei István volt önkormányzati miniszter magánokirat-hamisítási ügyét vádemelési javaslattal zárta le a rendőrség.

A Magyar Villamos Művek offshore-ügyletei: Kocsis István korábbi vezérigazgató, az előző két ciklusban MSZP-s országgyűlési mandátummal rendelkező Kapolyi László és további öt személy ellen javasoltak vádemelést a nyomozók.

Összeollózott tanulmányok a BKV-nál (független a Hagyó-ügytől): az MVM után a közlekedési vállalatnál vezérigazgatóskodó Kocsis István tett feljelentést, majd maga is gyanúsított lett az ügyben.

Fiktív városházi szerződések a Főpolgármesteri Hivatalban: Hagyó Miklós és Havas Szófia fővárosi képviselő mellett 16 személyt hallgattak ki gyanúsítottként.

A moszkvai magyar kereskedelmi képviselet értékesítése: Horváthné Fekszi Márta külügyminisztériumi exállamtitkár, Tátrai Miklós és Császy Zsolt korábbi MNV-s felsővezetők, illetve Székely Árpád volt moszkvai nagykövet szerepel a gyanúsítotti körben.

Az FTC-focipálya eladása: Tátrai Miklós és Császy Zsolt mellett két további MNV-s vezetőt gyanúsítottak meg.

Az agrártárca egykori államtitkára által szervezett protokollvadászatok és facsemete-vásárlások: ebben a Benedek Fülöpöt érintő nyomozásban tanúskodott hamisan Szilvásy György.

A Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. felsővezetőinek ügyei: Bielek Péter volt vezérigazgató és egykori helyettese, Tölgyesi Balázs mellett további négy személyt gyanúsítottak meg különböző témákban.

A MÁV Informatikát érintő fiktív megbízások: Hosszú Sándor korábbi vezérigazgatóval együtt 14 gyanúsítottja van a visszaéléseknek.

A honvédelmi tárca HM Zrínyi Kommunikációs Kht.-jének fiktív szerződései: Csapó Tamás ügyvezetőt már kihallgatták, további gyanúsítások is várhatók.

Vesztegetési eset Budapest VIII. kerületében: Xantus Judit nyugalmazott jegyző mellett két további gyanúsítottja van az ügynek.

Az adonyi magtárház felépítése a Magyar Fejlesztési Bank hiteléből: három gyanúsítottat neveztek meg, vádemelési javaslat is volt, de a rendőrség újraindította a nyomozást.

Az észak-hevesi Leader-egyesület ügye: a rendőrség 14 személyt 34 bűncselekménnyel gyanúsít.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.