A köldökzsinórvér-blöff

/ 2014.02.12., szerda 15:41 /

Magyarországon legalább ötvenezer adag saját köldökzsinórvért tárolnak, ám gyógyító eljárás keretében még egyet sem kapott meg az a gyermek, akitől levették. S miközben öt ország ellátására elegendő köldökzsinórvér van itthon, a beteg gyermekek számára külföldről hozunk be. A szülők pedig öntik a pénzt a magánbankokba.

- Ne legyen lelkiismeret-furdalása senkinek, aki nem tároltatta el gyermeke köldökzsinórvérét. Vegyen neki biztonságos gyermekülést az autóba, nagyobb a valószínűsége annak, hogy balesetet szenved és megsérül, mint az, hogy súlyos beteg lesz, és azt éppen az ő köldökzsinórvérével lehet meggyógyítani - hökkent meg Kriván Gergely, a Szent László kórház gyermekhematológiai és őssejt-transzplantációs osztályának főorvosa, annak a részlegnek a vezetője, ahol a legtöbb gyermekőssejt-transzplantáció történik az országban.

Visszakaphatja-e a gyermek?


Sarkadi Balázs akadémikus egyik kezét felemelve az ujjai számával jelzi: nagyjából ennyi olyan kezelést végeztek el a világon, amelyhez saját köldökzsinórvért használtak. (Cikkünkben kezelésen a nem kutatási céllal végzett, tudományosan hatásosnak elismert, rutinszerűen végzett gyógyító beavatkozásokat értjük.) Az akadémikus szerint több oka van az alacsony számnak. A köldökzsinórvér jelenleg csak a vérképző szervi és egyes immunológiai betegségek gyógyítására használható, néhány ritka kórra, ezek közül pedig több öröklődik, ezért a beteg nem gyógyítható a saját köldökzsinórjának vérével.

Rajczy Katalin, az Országos Vérellátó Szolgálat keretében működő Magyar Őssejtdonor Regiszter vezetője is megerősíti: ilyenkor azért nem adhatók vissza a saját köldökzsinórvérből vett sejtek, mert nem bizonyítható, hogy azok nem hordozzák a betegséget. Nagy Kálmán, a miskolci kórház Gyermek-egészségügyi Centrumának osztályvezetője és egyben az egyik legnagyobb hazai őssejtbank, a Krio Intézet orvosigazgatója szerint nincs tudományos alapja annak a félelemnek, hogy az őssejt is genetikailag károsodott. A KDNP országgyűlési képviselője a következő ciklusban nem vállal képviselő-jelöltséget, mert az új szabályok szerint ehhez fel kellene adni főállásban orvosi hivatását. Nagy professzor azzal magyarázza, hogy még egyetlen gyermek sem kapta vissza a saját őssejtjét, hogy Magyarországon minden 10. újszülöttnél veszik le a köldökzsinórvért, a közel kétmillió gyermek közül viszont évente 250 betegszik meg. Nem valószínű tehát, hogy éppen azoknak lenne szükségük segítségre, akiknek lefagyasztották a köldökzsinórvérét.

A valóság tehát eltér attól a marketingüzenettől, amellyel a kismamák találkoznak. A családosok úgy érezhetik, rossz szülővé válnak, ha nem engedik meg maguknak a 300-450 ezer forintos "befektetést". Kosztolányi György akadémikus azt mondja lapunknak, a levett köldökzsinórvér saját célú felhasználása vonzó lehetőséggel csábítja a szülőket leukémia, vérképző rendszeri betegségek, daganatok, agysérülések kezelésére, ám a remények enyhén szólva sem válnak valóra. Figyelmet érdemel szerinte az is, hogy a beavatkozás körüli bizonytalanság miatt az Európa Tanács nem ajánlja a saját köldökzsinórvér visszaadását, mert az leukémia esetében akár végzetes hatású is lehet" - emlékeztet az Egészségügyi Tudományos Tanács humánreprodukciós bizottságát is vezető professzor.

Kiáltó tehát az ellentét a családok erőfeszítése és az őssejtbankok hatékony(talan)sága között, pedig az első köldökvérbank nálunk 13 éve kezdte gyűjteni és tárolni a mintákat. Akkor humbug az egész? Nem; a köldökzsinórvér fontos lehetőség a gyógyításra, így nem ezzel, hanem a magánbanki konstrukcióval van baj. Sarkadi Balázs szerint még azoknak a gyermekeknek is előnyösebb volna egy közösségi bank, akiknek van saját lefagyasztott köldökvérük.

Kinőtt mennyiség

Az okot nem nehéz megérteni. A magánbank kicsit olyan, mintha országos vérellátó hálózatok helyett mindenki magának próbálná lefagyasztatni a vérét, hátha egy közlekedési baleset után szüksége lesz rá. Nem véletlen, hogy még az Egyesült Államok is zömmel közösségi bankkal biztosítja szükségletét. A kétféle tárolási mód között lényegi különbség, hogy a magánbankban tartott köldökvér nincs tipizálva, mert azt úgyis csak a gazdája használja fel. A közösségi bankban viszont minden egység donorkiválasztáshoz szükséges összes jellemzőjét megvizsgálják, és ezeket az információkat a világ összes ilyen bankja megosztja egymással. Ha valakinek segítségre van szüksége, Spanyolországtól Horvátországig végigkutathatja az összes közbank minden elemét.

A kettő között akkora tehát a különbség, mintha itthon egy széfben tartanánk a pénzünket, vagy egy bankkártyával a világ összes pénzintézetének automatáját használhatnánk. 2010-ben tíz, 2012-ben hét, tavaly pedig hat magyar gyermeken segítettek így - csak ki kell fizetni a többmilliós levételi, tárolási és szállítási költségeket, és már küldik is a köldökvért. De nem a beteg fizet: igazolt szükséglet esetén az egészségbiztosító megtéríti a kiadásokat.

A köldökzsinórvér elsősorban az újszülöttet szolgálja; csak annyit lehet levenni belőle, amennyire neki már nincs szüksége, és a szemétbe kerülne, mert egyébként a gyermek betegedhet meg. Rajczy Katalin szerint a közösségi bankok csak a begyűjtött egységek 20-25 százalékát fagyasztják le, mert sok esetben a levett mennyiség csak egy kis súlyú, pár hónapos csecsemő részére lenne elegendő egy esetleges gyógyító eljáráshoz. A spanyolok például ott húzzák meg a határt, hogy a köldökvér legalább egy ötkilós gyermeknek elég legyen. Korábban úgy gondolták, hogy szaporítani tudják majd a sejteket, de eddig a próbálkozások nem voltak igazán sikeresek. Így ma egy adag köldökzsinórvér a legtöbb esetben nem elegendő 40 kilósnál nagyobb gyermek kezelésére, hiába őrzik akár 25 évig is a mintát egy magánbankban - egyszerűen "kinövi" a gazdája. Kriván Gergely találkozott már olyan családdal, akinek beteg lett a gyermeke, volt saját köldökvér, mégsem tudták felhasználni, mert kevés volt.

A köldökvér tehát fontos terápiás lehetőség, de azért a legjobb megoldás ma is a saját vagy a donortól kapott csontvelő, mert ez jóval nagyobb számban tartalmaz őssejteket, mint a köldökvér. Ma pedig már nem fájdalmas, kockázatos, "csontfúrós" módszerrel jutnak hozzá a csontvelőhöz. Nincs műtét, gyógyszer hajtja ki az őssejteket a vérbe, vérvétellel jutnak hozzá az önkéntes donorok vérében "lebegő" sejtekhez. A köldökvér előnye, hogy a közösségi bankoknál azonnal és nagy mennyiségben áll rendelkezésre. S bár világszerte 22 millió önkéntes csontvelődonort regisztráltak, ám ez sem elég mindig a gyors segítséghez. A Szent László kórházban egy féléves gyermek azért nem kaphat csontvelőt, mert találtak ugyan neki egy német donort, de ő februárban nem ér rá, ezért csak márciusban kerülhet sor a transzplantációra. Márpedig az ilyen betegségeknél nem mindig lehet várni.

Nagy Kálmán szerint is szükség volna közösségi bankra, ám a magánbankoknak is fontos szerepet tulajdonít. Kiindulópontjai lehetnek például egy nemzeti köldökzsinórvér-banknak, mert olyan technológiai tudás birtokában vannak, amelyet érdemes hasznosítani. A miskolci kórház például a Krio Intézettel közösen minden daganatos megbetegedésben szenvedő gyermek kistestvérének köldökvérét ingyen leveszi és tárolja. Ezt nevezik "rokonbanknak", mely a leghatékonyabb formája a köldökvérgyűjtésnek és felhasználásnak; a Krio mindhárom hazai beültetése ilyen "testvérprogram" során született. Ugyanez a Szent László kórházban a kilencvenes évek vége óta bevett gyakorlat: begyűjtik a kistestvérek köldökvérét, ott technikailag maguk is meg tudták oldani a tárolást, nincs magán-közreműködő. "Saját szakmai indíttatásból, magam mentem a szülésekre és gyűjtögettem" - meséli Kriván Gergely a több mint 20 egységből álló "rokonbankjuk" történetét, melyből eddig szintén három testvér életét mentették meg.

A sikeres magánbanki beültetések bejelentésének óriási a marketingerejük, miközben egy átlagember nem tudja, hogy itt a szezon (magánbank) és a fazon (rokonbank) keveredik. Balogh István, a Krió Intézet vezérigazgatója szerint viszont ne keverjük a szezont a fazonnal, a beültetések üzenete minden esetben az volt, hogy őssejttel életet lehet menteni. Szerinte éppen hogy örülni kell annak, ha a lefagyasztott őssejteket nem kell orvosi beavatkozásra felhasználni. Számára érthetetlen, miért baj az, ha egy szülő gondoskodik a köldökvér levételéről.

Ám erős a gyanú: sok szülő nem a tények ismeretében hozza meg a döntését, a cégek honlapján is gyakran úgy jelennek meg az új tudományos kutatások, hogy sokan azt hihetik, már a mindennapi gyakorlatról számolnak be. Az elmúlt napokban nagy érdeklődést váltott ki például az agyvérzéssel született, mozgássérült magyar kislány, Léna esete, akinek az amerikai Duke Egyetemi Kórházban ültették vissza saját köldökvéréből származó őssejtjeit a Cord Blood Center magánbank költségén. Ám arról alig esett szó, hogy a kórházban klinikai kísérlet folyik, a gyerekek egyik fele saját őssejtjét kapja meg, a másik fele viszont rózsaszínre festett placebót, majd egy év múlva cserélnek. Léna a vérbank tájékoztatása szerint olyan magas növésű, és olyan kevés őssejtet tudtak tárolni számára, hogy évek múltán az már nem volna elegendő neki, így ő biztosan nem placebót, hanem saját sejtjeit kapja. Ettől ez még nem bevett gyógymód; a klinikai vizsgálat vezetője, a szakmában az őssejtkezelések úttörőjének nevezett Joanne Kurtzberg is úgy nyilatkozott egy szakportálnak, hogy "a vizsgálatok még folyamatban vannak, túl korai eredményekről beszélni". Egészen 2016-ig, amikor kiderül, hatásos-e a módszer, és fordulat következik-e be a köldökvér alkalmazásában. A tájékoztatással ugyanakkor nincs minden rendben - idehaza a Gazdasági Versenyhivatal decemberben kezdett eljárást a Cord Blood Center magyarországi ügynöksége ellen fogyasztók megtévesztésének gyanúja miatt, mert nagyotmondónak találták honlapjukat.

Ám ha ennyire bizonytalan a magánbankok hatékonysága, miért engedik ezt a hatóságok? Az Egészségügyi Tudományos Tanács, arra hivatkozva, hogy ez kísérleti stádiumban tartó lehetőség, az ezredfordulón megtiltotta a magánbankoknak a köldökzsinórvér összegyűjtését a kórházakban. A Czeizel Endre genetikus és Ungár László szülész-nőgyógyász által alapított Sejtbank Kft. azonban pert nyert ellenük. A bírósági döntés óriási hírverés volt a Sejtbank Kft. számára, mely a legnagyobb hazai intézmény lett, és 2008-ban akkori tulajdonosai 3,25 millió euróért adták el 70 százalékos tulajdonrészüket egy külföldi befektetőnek.

Kétségbeesett roma szülők

Közben a köldökzsinórvér felhasználása rutineljárássá vált, és Magyarországnak különleges oka van arra, hogy közösségi bankot hozzon létre. A cigányság számára ugyanis ritkán találnak közösségi bankokban köldökvért; Sarkadi Balázs szerint azért, mert a zárt közösségként élő romák kevéssé keveredtek a többi európai nációval. Létkérdés volna tehát egy közösségi bank, ahol térítésmentesen tárolnák a roma babák köldökzsinórvérét is.

Az egészségügyi államtitkárság neki is állt a tervezésnek. A 28 uniós tagállam közül 15-ben már működik közösségi bank. (Nálunk is volt kísérlet a fővárosi Szabolcs utcai kórházban, amely nem élte túl a kórház bezárását; a mintákat azóta az Országos Vérellátó Szolgálatnál tárolják.) Beneda Attila helyettes államtitkár szerint több alternatívát megvizsgáltak, és a legvalószínűbbnek azt tartják, hogy egy száz százalékig állami tulajdonú bankot hoznának létre, mert egy ilyen bioetikailag kényes kérdésben üzleti szempontok nem játszhatnak szerepet. Vagyis nem magánbankkal szerződnének, holott erre többen - így a Krio is - nyitottak lennének. Egy magyar közösségi őssejtbank elindításához kétmilliárd forint kellene. Ez országos léptékkel nem olyan nagy pénz, igény pedig van rá, hiszen a szülők hatalmas pénzt költenek gyermekeik - vágyott - biztonságára, óriási mennyiségű köldökzsinórvért tároltatnak, hogy az jó eséllyel ott is maradjon a folyékony nitrogénben, csaknem örökre.

Nagyításért kattintson a képre!




A legnagyobb magyarországi szolgáltatók

Sejtbank Kft. Czeizel Endre genetikus és Ungár László onkológus-nőgyógyász professzor alapította. Czeizelt korábbi titkára, a kilencvenes évek híres béranyaperében a genetikussal együtt elmarasztalt Merhala Zoltán váltotta a cégben. Egy belga vérbank a többségi tulajdonos, a 25 ezer egységnyi magyar köldökvért Belgiumban tárolják.

Krio Intézet. Lengyel tulajdonú bank, 20 ezer egységnyi köldökvérüket itthon tárolják, és kutatási tevékenységet is végeznek. Orvosigazgatójuk Nagy Kálmán, a miskolci kórház professzora.

Humancell Kft. Egy holland üzletember, Frederik ter Telgte és Vereczkey Attila nőgyógyász alapította 2005-ben. Vereczkey ellen büntetőper folyik csalás vádjával, mert 88 nőtől úgy kért jelentős összegeket a Nyírő Gyula kórház főorvosaként, hogy az ellátásukat a tb is támogatta. Vereczkey már évekkel ezelőtt kiszállt a cégből, mely ma többségi svájci tulajdonban van.

Cord Blood Center. Egy pozsonyi bank magyar leányvállalata, a mintákat Szlovákiában tárolják.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.