A nagy átrendezések ciklusa

/ 2014.04.02., szerda 15:04 /

A választások kimenetelét erősen befolyásolhatja, hányan érzik magukat anyagi értelemben az elmúlt négy év vesztesének, illetve nyertesének. Van mit számolgatni, az állam alaposan belenyúlt - vagy beletett - a családi kasszákba.

A kormány politikájának első két éve sokak szemében inkább frontális ütközések sorozatának látszott, mint a választók simogatásának. Az a gondolat, hogy a baloldali kabinet bukását valójában nem a gazdasági válság, hanem az MSZP és az - azóta megszűnt - SZDSZ értékválsága okozta, arra sarkallta az Orbán-kormányt, hogy intézkedéseinek nagy részét szigorú értékrendre fűzze fel. A munka és a család középpontba állítása, a vidéki Magyarország megerősítése, a területi különbségek kiegyenlítése, a középosztály helyzetének stabilizálása helyenként nem ismert pardont. A munka mindenekfelettiségének elve egyes esetekben még a középosztály tagjait is hátrányos helyzetbe hozta. A munkanélküliek segélyezési időszaka ugyanis 90 napra csökkent, miközben a fejvadásszal dolgoztató és többfordulós felvételi eljáráshoz ragaszkodó, tömeges gyártókapacitással rendelkező multik ennyi idő alatt nem végeznek a válogatással.

A kormány csökkentette a szociális segélyek összegét, hogy a közmunka felé mozdítsa a szegény embereket. Visszavették a közmunkások bérét is, hogy megmaradjon a bérkülönbség a nagyobb szellemi teljesítményt kívánó munkaerőpiaccal összehasonlítva. S így a tartósan munkanélküli, segélyen élők is ösztönözve legyenek a "valódi" munkahelyekre való továbblépésre. Mindez azt a reményt keltette a szocialistákban, hogy a válságrégiókban éhséglázadások törnek ki. Ám végül a baloldali aktivisták öngyötrő éhségmenetein kívül semmi nem történt, a társadalom nagy része elfogadta az intézkedéseket. A kritikusok felhánytorgatják ugyan, hogy a közmunkások mindössze 7,4 százaléka volt képes visszatérni a munkaerőpiacra, ám ez az elmúlt évtizedekhez mérve nem minősül kudarcnak, inkább csodaszámba megy.

A "munkaközpontúságot" a tanulókra is kiterjesztették; nem egy családfőnek esett le az álla, amikor kiderült: gyerekét a rendőr kérdőre vonhatja az utcán, hogy reggel nyolc és délután négy óra között miért nincs iskolában. Az iskolásoknak pedig meg kellett szokniuk, nem indulhatnak el különórára az igazgatójuk pecsétes engedélye nélkül. Végül a gyakorlat igazolta a szigort: a 2011-2012-es tanévben 22 százalékkal, egy évvel később pedig további 15 százalékkal esett vissza az igazolatlan hiányzások száma a közoktatásban.

Hatalmas vitákat kavart a pedagógusok béremelése is, amely egyszerre szolgálta a területi kiegyenlítés és a teljesítmény elvét. Vagyis azt, hogy az azonos képzettségű és ugyanannyi ideje a pályán lévő tanítók, tanárok az ország minden pontján ugyanannyit keressenek. Jó néhány, korábban jól fizető önkormányzatnál ezért még csökkent is átmenetileg a vezető pedagógusok bére.

A kormány legnagyobb kudarca az ellenzék szerint a családi adókedvezmény kiterjesztése volt, mely nemhogy nem növelte, de még csökkentette is a születésszámot. Csakhogy ez nem igaz. Bár a ciklus eredményeit rendre 2010 és 2013 statisztikái alapján próbáljuk lemérni, vannak mutatók, amelyeknél ez csak nehézkesen alkalmazható. A 2011-ben világra jött babák még a Bajnai-kormány 2010-es megszorító lépéseinek hatására fogantak (vagy inkább nem fogantak). Emiatt a 2011-es nagy zuhanás (99 335-ről 88 049-re) nem a Fidesz-kabinet, inkább a szocialista kormány számlájára írható. A családi adókedvezmény azonban valóban nem hozott átütő eredményeket: a születések száma azóta is nagyon alacsony szinten lebeg. (Tavaly június óta - egy hónapot leszámítva - pozitív tartományban van.)

Mindez jelentős jövedelemátcsoportosítással járt a gyermektelenektől a gyermekesek felé. A kisebb jövedelműek pedig rosszul élték meg, hogy a gyermekeik után járó adókedvezménynek csak egy részét tudták érvényesíteni. A kormány igyekezett korrigálni, és idén januártól a járulékokra is kiterjesztette a kedvezményt. A nők pedig egyszerre több gyermek után is igénybe vehetik az anyasági támogatásokat.

A nagy társadalmi érdekkonfliktusokat számszerűsítve, az anyagi értelemben vett nyerteseket és veszteseket sorba véve azt látjuk: az előbbiek vannak többségben. Ebben a mindenkit pozitívan érintő rezsicsökkentés mellett szerepet játszott az is: a kormány egy ponton biztosan eltért attól az elvétől, hogy elsősorban az aktívakat támogassa az inaktívakkal szemben. Tavaly - és egyelőre ebben az évben is - messze a tényleges infláció feletti nyugdíjemelést kaptak az idősek. A kabinet egy, a választási években jól ismert trükköt alkalmazott: jelentősen felülbecsülték az inflációt, így a törvényben előírtnál jóval magasabb emeléssel örvendeztették meg a szépkorúakat.



NYERTESEK

1. A gyermekes munkavállalók

Minél több gyermeke van valakinek, és minél magasabb a keresete, annál nagyobb részét kaphatja kézhez a bruttó bérének. 2011-től egykulcsos adórendszert és családi kedvezményt, 2014 januárjától a járulékokra is kiterjesztett kedvezményt vezettek be. Az érintettek száma: 1,1 millió család

2. Korhatárt betöltött nyugdíjasok

A nyugdíjemelés nagysága az inflációhoz kötött, ám ennek mértékét tavaly jelentősen alulbecsülték: a pénzromlás csak 1,7 százalékos volt, a nyugdíjak mégis 5,2 százalékkal emelkedtek. Az érintettek száma: 1,9 millió

3. A 40 év szolgálati jogviszonnyal rendelkező nők

2011 januárjától életkoruktól függetlenül nyugállományba vonulhatnak. Az érintettek száma: 102 400

4. A háztartások

A többlépcsős rezsicsökkentés következtében jelentősen visszaesett a háztartási energia ára. Az érintettek száma: a teljes népesség

5. Egészségügyiek és pedagógusok

A fiatal és kevesebbet kereső orvosok nagyobb összeghez jutottak, a pedagógusok közül viszont a tapasztaltabbak és a rosszabb helyzetű településen élők jártak jobban. A tanárok körében ellenállást váltott ki, hogy nőtt a munkaterhelésük. Az érintettek száma: 255 ezer (95 ezer egészségügyi + 160 ezer pedagógus)

10 és 40 ezer forint közti összeget kaptak az egészségügyiek tavaly szeptemberben

Az egészségügyben 10, az oktatásban 6 éve nem volt átfogó béremelés.



VESZTESEK

1. Gyermektelenek és alacsony jövedelmű gyermekesek

Az egykulcsos adórendszer bevezetése hátrányosan érintette ezt a réteget, számszerűen is csökkent a bérük. A kormány igyekezett utólag korrigálni, ám nem teljes sikerrel. Az érintettek száma:1 millió

2. Fegyveres testületek tagjai

Korábban a rendőrök, tűzoltók, katonák, bányászok akár 40 éves korukban nyugdíjba mehettek. 2012. január után ez a lehetőség megszűnt, a már inaktívak számára pedig megnehezítették a munkavégzést. Az érintettek száma: 250 ezer

3. Még dolgozó nyugdíjasok

Tavaly júliustól a közszférában kötelező nyugdíjazást rendeltek el, melyre egyéni kérelemmel kellett kivételt kérni. A bírákat és ügyészeket utóbb visszahelyezték munkakörükbe. Az érintettek száma: 10 400 (3800 tanár + 6500 egészségügyi)

4. A munkanélküliek

Kilenc hónapról 90 napra csökkent az egyébként biztosítási jogon járó támogatás időtartama. A válságban ennyi idő alatt még a kurrens szakmákban is nehéz elhelyezkedni. Az érintettek száma: 437 ezer*

5. A segélyezettek

Jelentősen csökkentették az egy család által igénybe vehető összeget és a közmunkáért járó juttatást. Az érintettek száma: 275 ezer*

* Jelenleg, összesített adat nem áll rendelkezésre

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.