"A párt eszköz, nem cél"

/ 2001.05.11., péntek 07:42 /

Pokorni Zoltán oktatási minisztert állította a Fidesz kongresszusa a párt élére. Az új elnököt a személye körüli találgatásokról és a soron lévő feladatokról kérdeztük.

Mit mond azoknak, akik attól félnek - vagy éppen azt remélik -, hogy az ön elnöksége liberális fordulatot hozhat a Fideszben?

Hét éven keresztül voltam a párt alelnöke, így részese a Fidesz stratégiáját meghatározó munkának. Nincs okom arra, hogy korábbi álláspontomat megváltoztassam.

Mégis, az ön - kompromisszumokra inkább hajlónak tartott - egyénisége mennyiben hoz változást Kövér László munkájához képest?

Kövér László gratulál Pokorni Zoltánnak

Bár fontosnak tűnik, hogy ki egy párt elnöke, sohasem egyetlen személy vezeti a politikai erőket. A Fidesz kis ellenzéki, nemzedéki mozgalomból politikai erő, majd integráló néppárt lett. Ugyanakkor a kezdeti idők egy vonását megőrizte: vezetői csapatként működnek. Ez a szellem teszi a Fideszt alkalmassá arra, hogy a máshol konfliktusokat okozó személyi kérdéseket racionálisan végiggondoljuk, és a legjobb munkamegosztást alakítsuk ki. A Fideszben olyan személyiségek nőttek fel, akik alkalmasak bármely fontos politikai feladat ellátására. S ezek az emberek megőrizték az egymás iránti szolidaritást.

A napokban Harrach Péter miniszter három Fidesz-irányzatot különböztetett meg: a nemzeti liberális, a konzervatív és a kereszténydemokrata vonulatot. Egyetért a felosztással?

Ezek az értékek jelen vannak a pártban, és ez a döntésekben harmonikusan ötvöződik. Ám nem egymástól elkülönülő platformokról van szó; a három felfogás adott esetben egyazon emberben is megjelenik.

Ön melyiket érzi magához a legközelebb?

Neveltetésemnél, szakmámnál fogva mindhármat ismerem, értékeik közel állnak hozzám, és képesnek tartom magam arra, hogy azokat a gyakorlatba is átültessem.

Biztosan érzékeli, hogy a kereszténydemokrata, konzervatív Fidesz-szavazók - talán korábbi közéleti szerepvállalása, liberálisabbnak tartott felfogása miatt - pártelnökségétől kicsit tartanak. Kívánja-e őket megnyugtatni?

Ez az ön véleménye. Én nem találkoztam ilyen véleményekkel, így szükségét sem érzem annak, hogy bárkit megnyugtassak.

A párt elnökeként hány évre gondolkodik előre?

Elnöki megbízatásom két éve fontos időszak lesz, hiszen átível a választások időszakán. A rendszerváltozás óta először esély nyílik arra, hogy egy polgári kormány folytassa munkáját, ezzel új fejezetet nyisson Magyarország történelmében. Három év múlva az Európai Unió tagja lehetünk, s nagy a felelősségük azoknak, akik ebben az időszakban intézik az ország ügyeit. Erre azért is a jelenlegi koalíciót látom alkalmasnak, mert nehéz elképzelni, hogy az az MSZP, amely még saját miniszterelnök-jelöltjének kiválasztásában is bénultnak mutatkozik, hogyan tudná nemzeti érdekeinket következetesen érvényesíteni.

Tervezi-e, hogy az MDF-fel hasonló egyezséget kötnek, mint amilyen a múlt héten létrejött a Fidesz és a Magyar Kereszténydemokrata Szövetség között?

A MDF-fel évek óta együttműködünk a koalícióban. Igen lényeges az a megállapodásunk, mely szerint ha a két párt külön indul a választásokon, a második fordulóban a gyengébben szereplő jelölt visszalép a jobbik javára. Remélem, ennél komolyabb együttműködésre is lesz lehetőség, erről szívesen tárgyalunk.

Lát-e a Fideszben a MIÉP-pel való együttműködést radikálisan ellenző, avagy támogató csoportokat?

Az elmúlt hetekben érdekes jelenség tanúi lehettünk. Kovács László azt kérdezi tőlünk, mely politikai erőkre kívánunk támaszkodni 2002 után egy esetleges kisebbségi kormányzásban, Csurka István pedig úgy fogalmaz: a Fidesz jövőre csak a MIÉP-pel alakíthat kormányt. Tehát mindketten úgy vélik, hogy a Fidesz nyeri meg a választásokat. Ezzel egyet is értek, mondandójuk második felét azonban - mely szerint nem fogunk eléggé nyerni, ezért a jelenlegi koalíció kibővítésére kényszerülünk - kétkedve fogadom. Megnyugtatom őket: mindent megteszünk azért, hogy megszerezzük a mandátumok többségét. Úgy látom tehát, sem mód, sem szükség nem lesz az ellenzéki pártokkal történő kormányzati együttműködésre. Az ország előtt álló célokat csak nyugodt építkezéssel érhetjük el. Nem szolgálja hazánk érdekét az a politikai radikalizmus, amely lesodorhat bennünket a nyugat-európai nemzetek által járt útról. Magyarországon sokan valóban megélhetési gondokkal küzdenek, s jólesően hallják azokat a véleményeket, melyek a gondok hátterében egy-egy társadalmi csoportot, nemzetközi összeesküvést, a környező országok irigységét sejtik. Mindig vannak olyan politikai erők, amelyek azt ígérik, hogy a gondokat egy csapásra megszüntetik. Miként azonban az elmúlt század is megmutatta, az ilyen ígérgetések válsághoz, tragédiákhoz, történelmi zsákutcába vezetnek.

Milyen pártelnök kíván lenni?

A párt eszköz, és nem cél. Ellentétben például azzal, amit az MSZP kongresszusán - egy régi szociáldemokrata mondást idézve - fogalmaztak meg, miszerint "a cél semmi, a mozgalom a minden". A pártokat azért hozzák létre az emberek, mert problémáik megoldását várják tőlük. Az érdekli őket, adnak-e jó válaszokat a kérdésekre. Ezek a válaszok pedig akkor születnek meg, ha nekiállunk érdemben foglalkozni a kérdésekkel, s nem a párt ügyeivel vagyunk elfoglalva. Egy-egy kérdésre csak egy-két jó válasz van, nincs annyi, mint amennyire a pártok számából következtetnénk. A Fidesz a megoldásokat keresi, s nem azzal foglalkozik - amivel a baloldal az elmúlt években folyamatosan -, hogy önfelmentésként azt kutassa, mit miért nem lehet megcsinálni.

Hogyan jellemezné azt a politikai erőt, amelynek a vezetője lett?

Nem tartozom a Fidesz alapítói közé: a kilencvenes évek elején távolról, ám rokonszenvvel szemléltem a párt tevékenységét. Ugyanakkor többen egyetemistatársaim voltak, némelyikükkel együtt katonáskodtam. Szakértőként 1992-től kérték a véleményemet, s 1993 óta politizálok a pártban. Jelképesnek tartom, hogy ma én lehetek a Fidesz elnöke. Ez azt mutatja számomra, hogy ez a párt nem zártkörű klub, hanem nyitott, befogadó erő.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.