Állami biztosító

/ 2007.06.14., csütörtök 12:31 /

Noha a parlamentben 386 közszereplő ül, ennél jóval több politikusnak biztosítanak "képviselői" bért. Gyakorlattá vált ugyanis, hogy a kormány állami cégek igazgatósági vagy felügyelőbizottsági helyeivel fizeti ki a kádereit. Ami különös: a Gyurcsány-kabinet első évében leginkább a köztulajdon hatékonytalanságát hirdető liberálisok kapatták el magukat.

"Elfogadhatatlan, a liberális elvekkel és a jogállamisággal összeegyeztethetetlen", hogy az SZDSZ felkérése alapján pozíciót kapott politikusok megbízatásukat burkolt közpénzszerzésre használhassák fel - fakadt ki másfél hónapja egy helyi ügy kapcsán Hankó Faragó Miklós szombathelyi parlamenti képviselő. Levelét annak a Kóka Jánosnak címezte, aki - miként az alábbiakból kiderül - a 2006-os választások után a legmesszebb ment a politikai típusú egzisztenciaadagolás terén.

Politikusok és lekötelezettjeik a "vállalati közszférában" - SZDSZ


EGY KIS MELLÉKES

"A túl sok vezető persze érthető, mert a politikai érdemjavak osztogatásánál is csak vezető állások jöhetnek szóba. Egy biztos, a jelenlegi szervezetben semmilyen intézményes fék sincs, amely gátolná az apparátus növekedését. Ilyen fékeket pedig létre kell hozni" - ajánlotta többször az MSZP-SZDSZ koalíciónak Sárközy Tamás. Bár az Államreform Bizottság tagjaként ismert jogászprofesszor eddig elsősorban a vízfejnehéz kormányzati felépítményt kárhoztatta, mára világossá vált: a köztulajdonban lévő cégek vezető testületeiben is hemzsegnek a politikai kinevezettek.

A gazdasági társaságokról szóló törvény szerint a részvénytársaság ügyvezető szerve az igazgatóság, "amely legalább három, legfeljebb tizenegy természetes személy tagból áll". A puritán államfelfogáshoz aligha illik, hogy a "kormányvállalatok" legjelesebbjeinél (Magyar Posta Zrt., Szerencsejáték Zrt.) a maximális tizenegy fővel működik az igazgatóság, a szerény hatos fogattal irányított Magyar Turizmus Zrt. pedig a párját ritkítja. Kóka János gazdasági miniszter januártól - több lépésben - ugyancsak tizenegy tagúra bővítette a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF), korábbi nevén: Nemzeti Autópálya Zrt. hatfős igazgatóságát, s az újonnan érkezők közül hárman csakis neki lekötelezett, többszörösen jutalmazott káderek. Az SZDSZ-elnökválasztás idején Kóka mellett kampányfőnökösködő Baranyi Imre a NIF mellett a magánosítás előtt álló MÁV Cargo Zrt.-től is havi tiszteletdíjat kap. A tárcavezető kabinetfőnöke, Kákosy Csaba három állami társaságnál érdemesül pluszjövedelemre, a volt elenderes "cégbizalmiak" közül pedig a szombathelyi Horváth László számít álláshalmozónak. Érdekesség, hogy Kóka az előző ciklusbeli miniszteri titkárát, Pápai Editet is delegálta két vállalat (NIF, Eximbank) felügyelőbizottságába, ám a hölgy tavaly szeptemberben megszakította kapcsolatát a gazdasági tárcával és intézményeivel, hogy külföldi diplomáciai szolgálatot vállaljon.

SZDSZ-ES HUMÁN ERŐ

Kóka János bizalmasai mellett a liberális párt bejáratott - ám a politikai fősodorból 2006-ban kikerült - figurái is sorra kapják az állami céges megbízatásokat. A szabad demokraták baranyai ura, Wekler Ferenc először a Mecseki Erdészeti Zrt., majd a minap a Paksi Atomerőmű igazgatóságában találta magát - miközben a Dél-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács elnöki posztjával egyszer már kifizette őt a politika. Ugyancsak idéntől hatályos Kóródi Mária volt környezetvédelmi miniszter igazgatósági tagsága a Gyulaj Erdészeti és Vadászati Zrt.-ben, Csepeli György egykori informatikai államtitkár, a Kóka vezette GKM közpolitikai vezetője pedig a Magyar Posta igazgatósági tagjaként négy hónapja kap negyedmillió forintos jövedelemkiegészítését.

A Heti Válasz gyűjtése szerint a nevesebb állami társaságok igazgatósági tagjai - a költségtérítésen túl - havi 145 és 260 ezer, elnökei pedig 150 és 660 ezer forint között keresnek (a szerényebb összeg a kormányzati portált is üzemeltető Kopint-Datorg Zrt.-nél jár, a nagyobbik a Szerencsejáték Zrt.-nél). A kisebb leterheltséggel járó felügyelőbizottsági tagságért "csak" 130-230 ezer dukál - miközben egy parlamenti képviselőpótlékok nélküli alapbére sem több 221 ezer forintnál. Összehasonlításképpen: a 2005-ben privatizált Hungexpo Zrt.-nél tavaly 3,3 milliót osztottak szét az öt igazgatósági tag között, ami 55 ezres havi átlagnak, vagyis az állami csúcscégeknél szokásos tiszteletdíj harmadának-ötödének(!) felel meg.

SZOCIALISTA HORIZONT

Az eddigiekből a legkevésbé sem következik, hogy csak az SZDSZ törődne övéivel; a régi MSZP-elit és Gyurcsány Ferenc kormányfősegédei egyaránt bevetették magukat az állami céges szférába. Szilvásy György kancelláriaminiszter volt ifimozgalmártársa, Alács Tibor például hét köztulajdonú vállalatnál "fusizik", köztük a kormányzati negyed tervpályázatát kapcsolattartóként segítő Rendezvénycsarnok Ingatlanfejlesztő Zrt.-nél (Heti Válasz, 2007. április 19.). A Magyar Úttörők Szövetségének rendszerváltás előtti főtitkára, Varga László pedig egy ciklusnyi parlamenti munka után, tavaly nyáron lett a Szerencsejáték Zrt. igazgatósági elnöke havi 657 ezer forintért.

A Puch László MSZP-pénztárnokhoz kötődő Baranya-Somogy-Tolna megyei pártlobbinak szintén erősödnek az állásai. A Kulcsár-ügy érintettjei közé sorolt Karl Imre - a Magyar Villamos Művek stratégiai vezérigazgató-helyettese - másfél hónapja tag a Paksi Atomerőmű felügyelőbizottságában, és az újabban az igazságügyi tárca tanácsadójaként mutatkozó Lusztig Péter is felügyelőbizottsági tag maradt a BM Beruházási Zrt.-ben. A Köztársaság téri (volt) pártszékház tőszomszédságában lévő irodaépület bérbeadásával foglalkozó - tehát fizikailag is MSZP közeli - Horizont Zrt. exvezére, a pártállami idők Állami Egyházügyi Hivatalának második, majd első embere szintén nem esett ki a pikszisből: Sarkadi Nagy Barna jelenleg három állami kulcsvállalattól érdemel ki tiszteletdíjat.

Politikusok és lekötelezettjeik a "vállalati közszférában" - MSZP


A jelenleg a parlament előtt fekvő állami vagyontörvény-javaslatból elvileg az következne, hogy - a privatizáció újbóli felpörgetésével - a politikai kinevezetteknek lassanként leáldozik. Ha nincs állami tulajdonú Szerencsejáték Zrt., akkor eltűnnek a pártemberek a cégvezetésből - gondolhatnánk. Ám a történelem nem feltétlenül ezt igazolja. A Hungexpónál például ma az a Barabás János az igazgatósági alelnök, aki az előző ciklusban vezérigazgatóként végigvitte a vásárvállalat magánosítását (az ántivilágban pedig az Magyar Szocialista Munkáspárt agitprop osztályának helyettes vezetőjeként vétette észre magát). Az SZDSZ-es üzletember Haris György ugyancsak a felszínen maradt: a cégeladás előtt és után egyaránt igazgatósági taggá választották a Magyar Légiközlekedési (Malév) Zrt.-nél.

Vagyis nincs egységes recept: a politika "járadékosai" hol a status quo felrúgásából - értsd: a magánosításból -, hol a változatlanságból igyekeznek hasznot húzni. Míg például az állami vagyonról szóló pénzügyminisztériumi törvényjavaslat nem tartaná 100 százalékos állami tulajdonban a Magyar Postát, a Szerencsejáték Zrt.-t vagy a Kopint-Datorgot, múlt héten több szocialista képviselő is módosító javaslatot fogalmazott, melyben a mostani állapot megőrzése mellett érvelnek. A szabad demokraták pedig gyorsítva privatizálnának, miközben - mint láttuk - az utóbbi hónapokban épp ők használják ki leginkább az állami cégekben rejlő közpénzlehetőségeket.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.