Államosítás másként

/ 2014.05.14., szerda 15:54 /

Visszavásárolja az elődei által dobra vert családi ezüstöt az Orbán-kormány, sőt, új területekre is kiterjeszti befolyását. A Heti Válasz megmutatja, miként jelenik meg az állam több mint hatezermilliárd forintnyi piacon.

2005 augusztusa, kőszegi ifjúsági találkozó: Orbán Viktor az ellenzéki Fidesz elnökeként a Medgyessy- és Gyurcsány-kormányok által privatizált vagyon visszaállamosítását helyezi kilátásba pártja hatalomra kerülése esetén. "Ha nemzetgazdasági érdek fűződik hozzá, hogy állami tulajdonban legyen valamilyen privatizált vagyontárgy, vissza kell kérni a tulajdonostól" - jelentette ki.

A második Orbán-kormány az elmúlt négy évben csaknem 1500 milliárd forintért "kért vissza" korábban eladott állami cégeket. De nemcsak vásárol, hanem jogszabályok révén újra is osztja a piacok egy részét. Így ma már az éves GDP ötödét - több mint hatezermilliárd forintot - teszi ki azon ágazatok forgalma, ahol az állam vette át az irányítást.

Az elmúlt években különösen azokon a területeken igyekezett növelni tulajdonosi szerepét az állam, amelyek stratégiai fontosságúak, vagy ahol monopolhelyzetbe kerülhettek a korábbi privatizációk nyertesei. "Amit látunk, az a korábbi erőltetett magánosítási politika korrekciója"- vélekedett korábban lapunkban Bod Péter Ákos közgazdász. Sebestyén Tibor gazdasági matematikus szerint az állam erősebb szerepvállalása hasznos olyan területeken, ahol "szociális szempontokat is figyelembe kell venni, és meg kell fékezni a kegyetlen piacot". Mint például a lakossági energiaárak emelkedését, melyek 2002 és 2010 között két-háromszorosukra nőttek. Ezért is "nyomul" erőteljesen az állam az energiaszektor területén, ahol a különböző típusú cégek szinte mindegyikéből bevásárolt már, illetve tervezi a bevásárlást.

Nagybevásárlások

Ma már az összes magyarországi gáztároló az állam kezében van, ami jobb alkupozíciót ad az oroszokkal folytatott gázárvitákban, segíthet a rezsicsökkentésben, s erősíti az ellátás biztonságát. Ez utóbbi indokolta a Mol orosz kezekbe került részének visszavásárlását is, melyet az IMF-hitelből fedezett a kormány. Eközben az energiapiaci átrendeződés központjában álló állami MVM Zrt. megszerezte a gáz-nagykereskedelmet, és szemet vetett a lakossági fogyasztókat ellátó külföldi tulajdonú energiacégekre is. Ha végre tudja hajtani terveit, akkor a fővárosi és a dunántúli lakosság zömének kiszolgálását veszi vissza a németektől. Hogy mennyire fontos az Orbán-kormány számára az energiacégek kivásárlása - jó részüket a Horn-kormány privatizálta -, tükrözi, hogy már az ezermilliárd forintot közelíti az e területen elköltött összeg.

A lakosságot kiszolgáló közműszektor további elemeit - így az ivóvízellátást vagy a szemétszállítást - is állami ellenőrzés alá kívánja vonni a kormány. Ehhez a kivásárlás mellett a jogi szabályozás eszközével is él: a végső fogyasztói ár meghatározásával - vagyis a rezsicsökkentéssel -, valamint a tulajdoni viszonyok átszabásával. Ez utóbbi érvényesül a hulladékgazdálkodás terén, ahol jövőre már csak legalább 51 százalékban állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő cégek szerződhetnek a feladatokra. A vízszolgáltatás piacát pedig úgy osztja újra, hogy a kisebb szolgáltatók fokozatosan beolvadnak a nagyobb, regionális cégekbe.

Az energiaszolgáltatáshoz hasonlóan vegyes rendszerben - erős állami tulajdonlás mellett magáncégek - működik a béren kívüli juttatások (cafeteria) piaca és a tankönyvkiadás. Az utalványpiacon a kormány az adókedvezményeket alakította át oly módon, hogy az ügyfeleket az állami, illetve az engedélyezett szereplők által kibocsátott Erzsébet-utalvány és SZÉP-kártya felé terelje. A tankönyvpiacon is erős állami szabályozás érvényesül, ugyanis a kormány visszavette a 2005-ben nagy felháborodás közepette privatizált Nemzeti Tankönyvkiadót, de egyelőre a magánkiadók is labdába rúghatnak. Szintén erős állami felügyelet alá került a fémkereskedelem, ám tulajdoni viszonyait nem bolygatta meg a kormány. Többéves előkészület után júliustól az állami Nemzeti Mobilfizetési Zrt.-n keresztül mobiltelefonon lehet majd fizetni a parkolási, az autópálya-használati és a tömegközlekedési díjakat. Ezen a területen sem iktatják ki teljesen az eddigi piaci szereplőket: ők viszontértékesítőként csatlakozhatnak a rendszerhez.

Nagyításért kattintson a képre!


Koncessziós modell

A koncessziós jogokra építő "államosítási" modell - szemben a vegyes rendszerrel - viszont teljesen átalakítja a piacot, illetve a tulajdonosi viszonyokat. Gondoljunk csak a dohánytermékek kiskereskedelmére, melyet magához vont az állam, és a fiatalkorúak egészségének védelmére hivatkozva a koncessziós jog korlátozott számú elnyerőire bízta az értékesítést. Így a korábban 40 ezer árusítóhely helyett ma már csak 6-7 ezer Nemzeti Dohányboltban lehet cigarettához jutni. Azt még nem tudni, hogy az alkoholkereskedelmet is így alakítja-e át a kormány, mindenesetre ennél drasztikusabb lépés volt a nyerőgépek betiltása, melynek hatására 2012-ben - három kaszinó kivételével - egy csapásra eltűnt a piac. De amit egyszer a kormány eltüntetett, azt vissza is hozhatja: hét kaszinókoncessziót adott ki a napokban a Nemzetgazdasági Minisztérium. Sőt, az állam új piacokat is teremthet magának, amint az adóhatósághoz bekötött online pénztárgépek vagy az elektronikus útdíjfizetés bevezetése bizonyítja.


Fő cél az önfinanszírozás

Míg az energiaszektorban akadnak piaci szereplők, amelyek a kormányzati intézkedések - különadók, rezsicsökkentés - hatására készek részben vagy egészben feladni tevékenységüket, a bankvilágról egyelőre kevésbé mondható el ugyanez. Pedig az Orbán-kormány célul tűzte ki a felerészben magyar bankrendszer létrehozását. Eddig azonban sikertelenek voltak a külföldi tulajdonú pénzintézetek - például az osztrák Raiffeisen - megvásárlására irányuló kísérletek, és a Postabankot 2003-ban bekebelező Erste Bank sem kíván kivonulni. Ám nem feltétlenül kell százmilliárdokat kifizetni a tulajdon vagy a befolyás megszerzéséért: tavaly elsősorban jogi eszközök segítségével vette át a kormány az irányítást a 2100 milliárd forint mérlegfőösszegű takarékszövetkezeti csoport felett. A történet itt rendhagyó fordulatot vett, mert az állam eladja a Takarékbankban lévő érdekeltségét a részben állami FHB Bank és néhány takarékszövetkezet tulajdonában lévő Magyar Takarék Zrt.-nek. Nem feltétlenül az a fő szempont ugyanis, hogy az állam legyen a végső tulajdonos; elég az is, ha a befolyását fenn tudja tartani egy terület felett.

A "fideszes államosítások" közül a legnagyobbnak a több mint háromezermilliárd forintos magán-nyugdíjpénztári vagyon visszaszerzése bizonyult. A kormány ez esetben is lényegében megszüntetett egy piacot. Ezzel nem pusztán a rendszerből hasznot húzó pénzügyi szolgáltatókat igyekezett kiszorítani, hanem az államadósságot is csökkentette a magánkasszák által átadott vagyonból. A kötelező magánnyugdíj-pénztári befizetések miatt évente 360 milliárd forintnyi járuléktól esett el a költségvetés, ami egyben az államadósság növekedésével járt. Számítások szerint azzal, hogy a kormány 2011-ben eltörölte a rendszert, eddig mintegy 1100 milliárd forinttal javította a büdzsé egyenlegét.

Márpedig az ország külső sérülékenységének csökkentése, az önfinanszírozás képességének visszaszerzése az Orbán-kormány prioritásai közé tartozik. Ennek jele, hogy tavaly augusztusban idő előtt kifizette a 2008-as pénzügyi válság miatt a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF) lehívott több mint nyolcmilliárd eurós hitel utolsó törlesztőrészletét. Hosszabb távon ugyanis az segítheti az államadósság csökkentését, ha Magyarország a piacról finanszírozza magát, és nem hitelből. További gazdaságpolitikai cél, hogy az államadósságon belül a jelenlegi 41 százalékos devizaarány 38 százalékra csökkenjen (az IMF-hitel felvétele után 50-50 százalék volt). Ezért harcol az állam a lakosság és a magyarországi bankok pénzéért. Előbbieknek a bankbetétekhez képest jóval vonzóbb állampapírkamatot kínál az Államadósság Kezelő Központ. A bankokat pedig a Magyar Nemzeti Bank tereli az állampapírok irányába egy összetett intézkedéscsomaggal. A kormánytól független jegybank nem "államosít", de más módon tesz azért, hogy külföldi tulajdonba került vagyontárgyakat szerezzen vissza Magyarországnak: Értéktár program néven, 30 milliárd forintos keretösszeggel műkincs-visszavásárlási programot indított.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.