Állateledel-nagyhatalom vagyunk

/ 2014.01.22., szerda 17:47 /

Évi százezreket költenek a magyar állattartók négylábú kedvenceikre, de csak kevesen tudják, mivel mérgezik őket, amikor nem megfelelő tápot vesznek nekik. Pedig Magyarország nagyhatalom az állateledel-gyártásban.

Kíváncsian hegyezi a fülét, csóválja a farkát, és egészen közel megy a képernyőhöz Darling, a hatéves labrador, amikor a Bakers kutyaeledel hirdetése megy a tévében. Az első nézésre átlagos reklámfilmben ugyanis olyan magas frekvenciájú hangok vannak, amelyeket az emberek többsége nem hall, a kutyák viszont igen. Gazdája így azt hiszi, kedvence a kaja látványára kapta fel a fejét, s máris rohan a boltba a száraztápért - gondolhatták az Európát bejáró reklám kiötlői. Hogy etikus dolog-e ilyet tenni egy állattal és gazdájával, arról még folyik a vita, de nem akármilyen piacról van szó. A legértékesebbek közé tartoznak azok a vásárlók, akik házi kedvencet tartanak, és az erre épülő üzletágak közül az állateledel-gyártás a legjelentősebb. E téren Magyarország nagyhatalom: a világ nyolcadik és az Európai Unió ötödik legnagyobb állateledel-exportőreként tartják számon.

Előny a multiknál

A kutya- és macskafalatok hazai gyártásában a nemzetközi cégek játsszák a főszerepet. Az évi félmillió tonna eledel 90-95 százalékát az amerikai Mars Magyarország, a svájci Nestlé Purina és az amerikai hátterű Partner in Pet Food Hungária (PPF) adja. "Jellemzően elsőáras és középkategóriás termékeket állítanak elő Magyarországon: ebben valóban piacvezetők Európában" - tudjuk meg Szetmár Istvántól, az Alpha-Vet Állatgyógyászati Kft. cégvezetőjétől.

1991 és 1993 között vetették meg lábukat hazánkban, s jelentős tőkeerejük és tudásbázisuk révén fokozatosan kiszorították a magyar gyártókat a piacról. Az állateledel-gyártás drága mulatság: a szigorú hazai és uniós szabályozás értelmében úgy kell vigyázni a tisztaságra, mintha bébiételt készítenének. A Nestlé 15 év alatt 35 milliárd forint beruházást hajtott végre a büki gyárában. A Mars bokrosi üzemében - ahol 95 százalékban exportra menő szárazeledeleket és jutalomfalatokat készítenek - az utóbbi időben évi legalább egymilliárdot fordítottak beruházásra. Idén ez az érték várhatóan megközelíti a hárommilliárd forintot. Ezzel nem tudtak lépést tartani a honi gyártók, mint ahogy a Mars vagy a Nestlé termékeinek ismertségével sem. Amint megjelentek a Pedigree, Whiskas, Kitekat, Chappi vagy a Purina, Friskies, Felix, Darling márkanevű termékek a hazai boltokban, a vevők lecsaptak rájuk, mert ezek ismerősen csengtek a reklámokból.

Külön története van az olcsó, saját márkás termékeket gyártó PPF-nek: magyar vállalkozásként indult, melyet Kedves Ferenc üzletember alapított. Többszöri tulajdonosváltás után az immár amerikai PPF Európa harmadik legnagyobb állateledel-gyártója lett, s csaknem 30 piacon, több száz kiskereskedelmi láncnak szállít saját márkás termékeket. A nyomasztó külföldi fölénnyel manapság csak néhány hazai vállalat igyekszik felvenni a versenyt: a Csányi Sándor érdekeltségébe tartozó Bonafarm-csoport, a Pamax Kft. és kisebb helyi cégek foglalkoznak állateledel-gyártással.

Abban, hogy Magyarország térségi központtá vált az állateledel-gyártásban, elsősorban a kedvező földrajzi elhelyezkedés és a helyben lévő jó minőségű mezőgazdasági alapanyagok játszottak szerepet. Utóbbin elsősorban a gabonát kell érteni, mert az idehaza gyártott eledelek zömének ez a fő összetevője - nem a színhús.

Búzát a húsevőknek?

Jó, ha tudjuk: ragadozó kedvenceinkkel javarészt kukorica-, búza-, rizs- vagy szójaalapú tölteléket, kisebb részt pedig húsipari mellékterméket (tüdőt, vesét, vért, belet, bőrt, inat, porcogót) és adalékanyagokat (cukrot, színezéket, tartósítószert) etetünk meg - ha olcsó árfekvésű tápot választunk. S míg a kutya étrendjébe azért beleférnek a gabonafélék, a macska esetében nincs sok értelme a "növényevésnek", főleg, ha az értéktelen tápanyagokból áll. Mégis akad olyan macskakonzerv, amely meglepően kevés valódi húst tartalmaz, a többi víz és gabonaalapú töltelék. És ebben nincs semmi szabálytalan, ha a csomagoláson csökkenő sorrendben tünteti fel az összetevőket a cég. Vigyázat: minimális aránya ellenére is a hús kerülhet a lista elejére, ha a gyártó többféle gabonaterméket (például rizskorpát, rizslisztet, őrölt rizst, rizsglutént) tesz a termékbe, melyek külön-külön kevesebbek a húsnál, de összeadva jóval meghaladnák annak mennyiségét.

Az interneten se szeri, se száma azoknak az írásoknak, amelyek azt taglalják: valójában szemetet adunk állatainknak, amikor olcsó tápot veszünk nekik, s ezért nő körükben a daganatos megbetegedések száma. Érdemes tehát tanulmányozni az állateledel összetevőit: ha a címkén szerepel például a marha- vagy csirkehús szó, az jó, bár arra ne számítsunk, hogy valódi marhacombból vagy baromfimellből készült. Az állati eredetű melléktermék nevű összetevő azonban már lábat vagy bőrt is tartalmazhat. Egyesek azt híresztelik: a hipermarketekben azért lengedezik gyanús illat némely kutyatáp körül, mert - más húsipari hulladékkal együtt - a klinikákon, menhelyeken elaltatott vagy balesetben elpusztult állatok tetemeit is helyes kis bogyókká dolgozzák fel egyes gyártók. Szakértők szerint mindez csak rémhír: a szabályozás értelmében a tápokban lévő állati eredetű nyersanyagok csak olyan vágóhídi állatoktól származhatnak, amelyeket a hatósági állatorvos emberi fogyasztásra alkalmasnak minősített. Így belsőség vagy az élelmiszergyártás során keletkezett felesleg belekerülhet a tápokba, de a törvények tiltják például a tollak, karmok vagy szőr felhasználását.

Ugyancsak városi legendának tartják szakértők azt az állítást, hogy az eledelekbe olyan adalékanyagokat is kevernek a gyártók, amelyek függőséget okoznak. Persze tényleg vannak macskák, amelyek képesek éhen halni egy teli tál mellett is, ha abban nem a megszokott márkájú tápot találják. De ez inkább azért fordulhat elő, mert némely cica a végletekig válogatós, és könnyen válik a szokások rabjává. A függőségről szóló legendának az lehet az alapja, hogy a gyártók ízfokozókat is hozzákevernek az olcsóbb, jobbára ballasztanyagokból álló termékhez, különben a jószágnak nem lenne gusztusa az értéktelen barna rögökhöz. Az "aromaterápia" néha olyan jól sikerül, hogy a gazdák is ínycsiklandónak tartják a macskakonzervet. Ezek azonban engedélyezett adalékanyagokat tartalmaznak, melyeket szigorúan ellenőriznek a hatóságok.

Az olcsó a drágább?

Mit tegyen a vásárló, ha a legjobbat szeretné kedvencének, de a tápokon sokszor trükkösen feltüntetett összetevők tanulmányozása után sem lesz okosabb? Ételmaradékon is tarthatja háziállatát, de ez több macerával jár, és éppúgy tartalmazhat mesterséges anyagokat. Kaphatók azonban olyan prémium és szuperprémium tápok, amelyek kiváló minőségű alapanyagokból készülnek, és nem tartalmaznak mesterséges adalékokat. "Összetevők: 83 százalék csirke, 17 százalék keszeg" - ennyi olvasható az Animonda alutasakos macskaeledelen, melyből egy adag (85 gramm) több mint 500 forint. Az ára tízszerese a legolcsóbbnak, s ilyet nem kapunk a hipermarketekben. "Alapszabály, hogy az ABC-ben nem lehet a legkiválóbb minőségű állateledelt megvenni" - véli Szentmihályi Gábor állatorvos. A felső kategória (például Royal Canin, Eukanuba, Hill's) eledelei négyszer-ötször annyiba kerülnek, mint az olcsóbbak, de belőlük fele- vagy harmadakkora tápmennyiség is biztosítja a tökéletes tápanyag-ellátást a kutya és macska számára. Így a napi etetési költségben már közel sincs olyan jelentős különbség.

Bár a vásárlók, a gyerekek után, a négylábú kedvencekre költik a legtöbbet, a 2008-as válság nem tett jót a minőségi állateledelek piacának. Hazánkban eleve 50 százalék a saját márkás termékek aránya az eladott állateledelek körében. Az olcsó áruk iránti növekvő keresletet jelzi, hogy a forgalomba kerülő évi 155-160 ezer tonna táp 80-85 százalékát a hiper- és szupermarketekben, a diszkontokban vagy a webáruházakban szerzik be az állattartók. Csak a maradék kel el a minőségi árut kínáló szakboltokban, az állatorvosoknál vagy a tenyésztőknél. Szakmai körökben sajnálatos jelenségnek tartják, hogy egyre kevesebb állateledelt adnak el a kisvállalkozások ezreinek megélhetést biztosító kisállat-kereskedésekben.

Azok a szaküzletek, amelyek nem tömörülnek valamilyen szervezetbe, hosszabb távon elbuknak: ezért indult el az Alpha-Vet védőszárnyai alatt az ALPHAZOO hazai franchise-bolthálózat. A tíz áruház és 22 franchise partnere évi 800 millió forint forgalmat ér el, a piacvezető német Fressnapf Magyarország pedig ennek csaknem a tízszeresét bonyolítja le. Bár ma még kis szeletet hasítanak ki a tortából, komoly fenyegetést látnak az

ALPHAZOO-nál a nem teljesen legálisan működő külföldi webáruházakban. Ilyen a Lengyelországban bejegyzett Zoofast, mely - az uniós szabályokat megsértve - nagy forgalma ellenére nem jelentkezik be a magyar adóhatósághoz, nem igényel magyar adószámot, így 27 százalékos áfa helyett nyolcszázalékos kulccsal adja termékeit. Ez egy 15 kilogrammos, prémium minőségű kutyatáp rendelése esetén 3-4 ezer forintos árelőnyt jelenthet a webáruház számára. Az áfacsalás is egyre gyakoribb ebben az ágazatban: Szetmár becslése szerint több milliárd forint kárt okoznak az államnak azok a cégek, amelyek - a cukorhoz hasonlóan - papíron megutaztatják az Európai Unióban az állateledelt, miközben nem fizetik be utána az áfát, vagy jogosulatlanul visszaigénylik azt. Az áru több fiktív adásvétel után köt ki egyes hazai boltok polcain - jóval olcsóbban, mint amennyiért tisztességes úton be lehetne szerezni. Ráadásul e forgalom nagy része számla és ennek következtében áfafizetés nélkül zajlik.

A minőségi állateledelek piacán akkor várható kedvező változás, ha az általános gazdasági helyzet stabilizálódik és javul az állattartási kultúra - véli Szetmár István. A magyar piachoz nagy reményeket fűznek a gyártók, mert a kutyák és macskák tápanyagigényének egyelőre csak 20-30 százalékát elégítik ki állateledellel; Németországban ez az arány 60, Nagy-Britanniában pedig 90 százalék. A Marsnál úgy látják: a gyártóknak a jövőben ahhoz kell alkalmazkodniuk, hogy inkább kistestű kutyákat tartanak a gazdák. A kényes ízlésű macskák miatt viszont gyorsan fejlődhet a szuperprémium kategória: egyre népszerűbbek a drága, egyadagos kiszerelések, így a fejlesztések is ebbe az irányba mozdulnak el.



Állateledel-piac számokban

Az állateledelek éves eladásainak értéke meghaladja a 60 milliárd dollárt a világon, aminek közel 90 százaléka kutya- és macskatáp.

Magyarországon évi 30 milliárd forint körüli a forgalom.

A kutyát és macskát tartó magyar háztartások aránya megközelíti a 40 százalékot; Európában a 20-30 százalék a jellemző.

A magyar háztartásokban tartott kutyák létszáma 1,2- 1,3 millió, és százezer a kóbor ebek létszáma. Rajtuk kívül közel kétmillió macska nyávoghat az országban. Egyre kevesebb az egyéb kisállatok száma, aminek elsősorban az idő- és pénzhiány az oka.

A kutya- és macskatartók 36 százaléka havonta több mint 10 ezer forintot költ házi kedvencei ellátására, beleértve az állatorvosi kiadásokat is.

2012 során 70-72 százalékuk vásárolt bolti tápot állatainak, és közel egyharmadnyi azok aránya, akik kizárólag házi maradékkal etették az állatokat.

Egy brit felmérés szerint a nők 75 százaléka gondolja, hogy kisállata fontosabb számára, mint bármely férfi.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.