Amerikai elismerés Orbán Viktornak

/ 2001.05.04., péntek 07:41 /

Orbán Viktor miniszterelnök háromnapos látogatást tett Washingtonban, hogy az American Enterprise Institute által alapított és első ízben odaítélt Szabadság-díjat átvegye. A magyar kormányfő találkozott az Egyesült Államok elnökével, George Bushsal, és megbeszéléseket folytatott Dick Cheney alelnökkel. A magyar politikus részt vett a Folger Shakespeare Library által hazánk tiszteletére szervezett esti rendezvényen. A magyar miniszterelnök tárgyalásaival párhuzamosan Martonyi János külügyminiszter külön programokat bonyolított le Washingtonban, s tanácskozott Colin Powell külügyminiszterrel is.

Kiküldött tudósítónktól

Fotó: MTI Külföldi Képszolgálat

A magyar miniszterelnök programja a Folger Shakespeare Library által hazánk tiszteletére szervezett magyar esttel kezdődött. Orbán Viktort a könyvtár igazgatója, Werner Gundesheimer köszöntötte. Az üdvözlő szavakra a magyar miniszterelnök válaszolt.

A magyaros humorral tarkított beszédet az egybegyűltek rendkívüli tetszésnyilvánítással honorálták. A kormányfő elmondta, hogy hazánkban milyen dinamikus fejlődés zajlik le ezekben az években. Külön kiemelte, hogy erősíteni kívánjuk kapcsolatainkat a szomszédos országokkal. A hely szellemére utalva hozzátette: "annyira drámaiak ezek a változások, amelyek velünk az elmúlt évtizedben történtek, hogy megkockáztatom: talán még Shakespeare-t is megihletnék".

Fotó: MTI Külföldi Képszolgálat
Martonyi Jánost Colin Powell köszönti

A magyar miniszterelnök a 15 milliós nemzet nevében beszélt. Röviden kitért XX. századi viszontagságos történelmünkre, az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc elfojtására, és azokra a vérveszteségekre, amelyeket a magyar nemzetnek el kellett szenvednie az események alatt. A magyar miniszterelnök történelmi visszaemlékezésbe illesztett beszéde derűlátó volt. Amerikai részről George Pataki, New York állam kormányzója, aki az ünnepségre utazott át Washingtonba, beszédében méltatta a magyar kormányfő tevékenységét.

Művészeink bemutatója

A magyar művészek által adott zenés műsorban fellépett Szvorák Katalin énekesnő, Jandó Jenő Kossuth-díjas zongoraművész, Szabadi Vilmos Liszt Ferenc-díjas hegedűművész és Onczay Csaba Kossuth-díjas gordonkaművész. Ezenkívül Tóth Ildikó és Farkas Zoltán néptáncosok tartottak bemutatót. A neves hazai művészek Haydn, Liszt, Bartók és Kodály műveit szólaltatták meg. Az Erzsébet-kort idéző színházteremben az előadás alatt a magyar művészet hangulata áradt szét. A vendéglátók a budapesti Kárpátia kávézó patinás berendezését is Washingtonba "röpítették", ahol a meghívottak a magyar cukrász- és konyhaművészet remekeivel ismerkedhettek meg. Ezenkívül "jelen volt" a Gellért Szálló étterme, az Amerikában is jól ismert Gundel étterem és a Liszt kávéház. A hosszúra nyúlt rendezvény a washingtoni társadalmi élet kiemelkedő eseményévé lépett elő.

Történelmi visszatekintés

Hazánk és az Egyesült Államok a II. világháború lezárásának évében vette fel ismét egymással a diplomáciai kapcsolatokat. A hidegháborús kornak megfelelően akkor még csak követek cseréjére került sor, később, 1966-ban, nagyköveti szintre emelték a kapcsolatokat. A kétoldalú viszony az 1990-es magyarországi rendszerváltást megelőzően, 1978-ban vált némileg "bensőségessé", amikor az Egyesült Államok visszaszolgáltatta Szent István koronáját és a koronázási ékszereket. A magyar nemzet számára felbecsülhetetlen értékű és az ország függetlenségét szimbolizáló koronát a II. világháború végén a nyilasok Ausztriába vitték, elásták, s az amerikai hadsereg tagjai találták meg. Miután a két fél hadban állt egymással, Washington hadizsákmányként kezelte az ezeréves történelem során igen sok vihart megért Szent István-i koronát. A becses ereklyéket Fort Knoxban, az Egyesült Államok kincstárként is üzemelő katonai bázisán őrizték. A kádári kormányzat hozzájárulásával tudomásunk szerint egy alkalommal kisebb javítást végeztek a koronán, és gondoskodtak az állagmegőrzésről is. A rendszerváltás után a két ország viszonya alapvetően megváltozott. Antall József miniszterelnök közvetlenül választási győzelme után Washingtonba utazott, találkozott a jelenlegi elnök édesapjával - aki akkor az Egyesült Államok legmagasabb közjogi méltósága volt -, és hivatalosan is bejelentette, hogy hazánk csatlakozni kíván a NATO-hoz. Erre már a következő polgári kormányzat alatt került sor 1999-ben. Ettől kezdve a két ország szövetségi viszonyban áll egymással. Fontos fejlemény volt a két ország kapcsolatában, hogy a jelenlegi amerikai elnök édesapja, aki 1988 és 1992 között töltötte be az elnöki pozíciót, a magyarországi politikai fordulat előestéjén, 1989-ben hazánkba látogatott, és nagy sikerű beszédet mondott Kossuth Lajos szobra előtt. Emlékezetes maradt egy gesztusa: előre megírt beszédét összetépte, annak jeléül, hogy mondandóját nem a protokoll előírásai szerint kívánja megtartani, helyette inkább közvetlenül akar a magyar néphez szólni.

Fotó: MTI Külföldi Képszolgálat
A jelenlegi elnök apja,
George Bush Antall Józseffel

Rendkívüli jelentőséggel bírt hazánk felvétele a NATO-ba, mert az 1949. április 4-én aláírt washingtoni szerződés 5. cikkelye egyértelműen kimondja, hogy a tagállamokat érő külső támadást a szövetséges országok saját területük elleni agressziónak tekintik, és kötelesek a megtámadott fél segítségére sietni és hadat üzenni a betolakodónak. A délszláv válság közepette egyáltalán nem volt mindegy, hogy Magyarország a lehető legkomolyabb garanciákkal rendelkezett területi integritásának védelmére. A két évvel ezelőtti, Jugoszlávia elleni NATO-légicsapások alatt hazánk mint friss szövetséges teljesítette kötelezettségét, de egyúttal partnerei megértését is kérte a Vajdaságban élő több százezer magyar érdekeinek védelmében. Így a Jugoszlávia elleni légicsapásokban magyar harci gépek nem vettek részt, viszont a szövetségesek használhatták a kijelölt légibázisokat. Hazánk diplomáciájának sikerült elérnie, hogy a nyugati szövetség ne indítson magyar területről szárazföldi hadműveletet déli szomszédunk ellen.

Gazdasági-kereskedelmi kapcsolatok

Az Egyesült Államok hazánk hatodik legfontosabb kereskedelmi partnere. A magyar árukivitel főként gépekből és berendezésekből, feldolgozott termékekből és élelmiszer-ipari cikkekből áll. Míg a tengerentúlról magas műszaki színvonalat képviselő berendezéseket hozunk be, az árulistán szerepelnek még a különböző gazdasági és élelmiszer-ipari termékek is. A kereskedelmi forgalom eléri és egyes években meg is haladja az egymilliárd amerikai dollárt. Jelentős állomás volt a két ország kereskedelmi kapcsolataiban, hogy 1992-ben az Egyesült Államok időben korlátlanul, minden feltételtől mentesen megadta hazánknak a legnagyobb kereskedelmi kedvezményt. Még ugyanebben az évben hazánk lekerült a stratégiai cikkek kereskedelmét szabályozó COCOM-listáról, és 1996-tól a COCOM-rendszert felváltó megállapodás alapító tagjává vált.

Kiemelkedő az amerikai tőkebefektetők szerepe Magyarországon mind a privatizáció, mind pedig a zöldmezős beruházások területén. A Magyarországra beáramló külföldi tőke közel egyharmada származik amerikai befektetőktől. A zöldmezős ipari beruházások országonkénti listáját az Egyesült Államok vezeti. A nagy multinacionális cégek mellett viszonylag nagy számban vannak jelen hazánkban a kis- és közepes méretű vállalatok. Igen jelentős, hogy több amerikai cég iparilag elmaradottabb térségben hajtott végre, illetve tervez beruházásokat.

A NATO-bővítés a Bush elnökkel folytatott tárgyalás középpontjában
Fotó: Reuters

A januárban hivatalba lépett konzervatív amerikai vezetés gyakorlatias politikát igyekszik megvalósítani. A republikánus párt külpolitikai koncepcióját kidolgozó szakértői körökből azt a véleményt szivárogtatták ki, hogy e tekintetben rendkívül jó partnernek tekintik a magyar jobbközép kormánykoalíciót. Úgy látják, hogy hazánkban olyan gyakorlatias, lényegre törő politika valósul meg, amely igen hasonló a mostani amerikai kormányzat elképzeléseihez.

A magyar miniszterelnök Washingtonban tett látogatása során egyértelműen bebizonyosodott, hogy hazánkat az Egyesült Államok a térség egyik meghatározó, némi túlzással azt mondhatni, kulcsországnak tekinti. A térségben ugyanis Magyarország az egyetlen NATO-szövetséges, amely a két évvel ezelőtti, Jugoszlávia elleni bombázások idején egyenrangú partnere volt a régebbi NATO-tagországoknak. A "kipróbált" szövetségesnek járó kellő megbecsüléssel fogadták a magyar miniszterelnököt a Fehér Házban is. A Dick Cheney alelnökkel megkezdett beszélgetés után tíz perccel megjelent George Bush elnök is. A végig igen jó hangulatú tárgyalások alatt az amerikai elnök több alkalommal is kikérte a magyar kormányfő véleményét a kelet-közép-európai térséget érintő problémákról. Így szóba került - és a felek ennek szentelték a leghosszabb időt - a NATO bővítése. Orbán Viktor kifejtette, hogy a leendő partnereknek feltétlenül teljesíteniük kell a NATO-tagsággal járó elvárásokat, de hozzátette, hogy az újabb tagok felvétele csak erősítheti és nem gyengítheti a katonai szövetséget. Történelmi balesetnek minősítette, hogy Szlovénia az "első körben" nem került be a NATO-tagállamok közé. Ez hazánk számára igen fontos lenne, hiszen Magyarország egyfajta NATO-szigetet képez földrajzi összeköttetés nélkül a szövetség többi tagállamához. Hasonló volt a véleménye Szlovákia esetében is, mint mondotta, Budapest számára kedvező politikai fordulat következett be szomszédunknál.

Hazánk pozitív amerikai megítélése szempontjából igen kedvező, hogy 1989-ben a jelenlegi elnök édesapja - mint ahogy Orbán Viktor fogalmazott - egy történelmileg jól kiszámított pillanatban látogatott Magyarországra, és fogadta a Fidesz vezetőit. Ezzel először és véglegesen legitimálta az akkori kommunista rendszerrel szemben álló ellenzéket.

Közvetlenül a magyar miniszterelnök látogatása előtt a New York Times terjedelmes interjút készített Orbán Viktorral. Megrajzolta a magyar miniszterelnök portréját, és külön kiemelte, hogy a Fidesz vezette jobbközép koalíció tartós alternatívát jelent a szocialistákkal szemben. Orbán Viktor szólt az ukrajnai és az oroszországi politikai változásokról, és hangsúlyozta, hogy Ukrajna az eddigieknél nagyobb figyelmet érdemel, hiszen kulcsfontosságúnak számít az új európai biztonsági struktúra szempontjából.

A magyar miniszterelnök tárgyalásaival párhuzamosan Martonyi János külügyminiszter is Washingtonban folytatott eszmecseréket. Colin Powell amerikai külügyminiszternél felvetette az Egyesült Államokba utazni szándékozó magyar állampolgárok nehézségeit, és azt a miniszterelnök is a Fehér Házban tartott sajtóértekezletén kiemelt fontosságúnak minősítette, hogy egy szövetséges ország Amerikába utazó látogatóinak ne kelljen komoly beléptetési procedúrán átesniük. Ugyancsak Magyarország felértékelődését jelenti, hogy a magyar diplomácia vezetője beható eszmecserét folytatott Condoleezza Rice amerikai nemzetbiztonsági főtanácsadóval. Ezen az Egyesült Államok magas rangú köztisztviselője szintén kikérte hazánk képviselőjének a véleményét a térségben uralkodó politikai állapotokról.

Amerikai segítségnyújtás

A kelet-európai politikai és gazdasági átalakulást támogató amerikai segélyprogramok keretében Magyarország támogatást kapott elsősorban a megfelelő pénzügypolitika és a versenyképesség kialakításához, a kis- és középvállalatok működésének fenntartásához. Az amerikai kormányzat a tengerentúli exportszállításokhoz hosszú és rövid lejáratú hitelprogramokat indított el, elsősorban vetőmag, fehérjetakarmány, rizs beszerzéséhez.

Idegenforgalom

A magyar-amerikai idegenforgalmi kapcsolatok fejlődésének az 1988-as év adott lendületet. Ekkor az Amerikai Utazási Irodák Szövetségének vezetői Budapesten rendezték meg éves kongresszusukat. Az amerikai turisták 1990 óta vízum nélkül utazhatnak Magyarországra. Az idegenforgalom fellendülését jelzi, hogy 1993 óta Budapestet és New Yorkot közvetlen légi járat köti össze. A magyar szállodaláncok Los Angelesben, az IBUSZ New Yorkban tart fenn irodát.

A második világháborút követően a két ország között szinte alig volt katonai kapcsolat, hiszen a különböző katonai tömbökhöz való tartozás ezt lehetetlenné tette. A közép- és kelet-európai országokban az 1980-as évek végén bekövetkezett változásokkal számolva az Egyesült Államok kormánya a Pentagon bevonásával már a politikai fordulatok előtt megkezdte az anyagi támogatás lehetőségeinek számbavételét. Az 1989 őszén a térség országaiban kezdődő politikai változások egyedülálló lehetőséget teremtettek az Egyesült Államok számára a demokratikus önrendelkezés és a piacgazdaság bemutatására. Ezzel párhuzamosan az amerikai kormányzat megkezdte a katonai kapcsolatok kiépítését a térség országaiban.

Katonai viszony

Az 1991. év második felében a Szovjetunióban lezajlott események politikai és katonai szempontból bizonytalansági időszak kezdetét jelentették a térségben, és félő volt, hogy ezek a történések negatív hatással lesznek a közép- és kelet-európai új demokráciákra. A kialakult helyzetre reagálva az Egyesült Államok kormánya és személy szerint a jelenlegi elnök édesapja lényeges változásokat kezdeményezett a katonai kapcsolatok addig kialakult formájában. Cheney, az akkori s a jelenlegi védelmi miniszter 1991 decemberében tett budapesti látogatása során megállapodást kötött magyar kollégájával a két ország kapcsolatait tervező és irányító testület megalakításáról. Ettől kezdve a magyar-amerikai katonai kapcsolatok dinamikusan fejlődtek. A Pentagon céljai között kiemelt helyen szerepel a polgári ellenőrzés alatti álló fegyveres erők kialakításának segítése.

A magyar-amerikai katonai kapcsolatok szervezett kereteit a NATO-ban való szövetségesi együttműködés adja meg.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.