Aszfaltbetyárok

Végre kiderült, miért buktatták meg Medgyessy Pétert!

/ 2008.10.13., hétfő 08:00 /

A birtokunkban lévő Strabag-dosszié - amellett, hogy betekintést enged a tiltott pártfinanszírozás módszertanába - a 2002 óta tartó időszak politikatörténetét is új megvilágításba helyezi. Kiderül, hogy a sztráda- és metróépítések mögött pitiáner üzleti lökdösődés állt, ahol az SZDSZ a Strabag, Medgyessy Péter pedig más (például orosz) lobbicsoportok érdekét képviselte.

Múlt heti írásunk, illetve felajánlásunk elérte a Strabagot érintő vesztegetési ügyekben hónapok óta vizsgálódó Központi Nyomozó Főügyészség ingerküszöbét: bekérték szerkesztőségünktől azt az iratcsomót, amely az osztrák építővállalat és a magyar politika feketekasszái közötti - egyelőre feltételezett - pénzáramoltatást dokumentálja. Noha a hitelesség megállapítása a hatóság feladata, annyi bizonyos, hogy az elektronikus formában is rendelkezésünkre álló feljegyzések adatlapján a "szerző" rovatban többnyire Aczél Zoltán neve jelenik meg. Ő képviseli azt az Euro:contact-csoportot, amelynek magyar cégén az utóbbi négy évben 13,5 milliárd forint folyt át "tanácsadási díj" címén.

Mindezek ellenére az érintettek hamisítványnak vagy lopott "árunak" nevezték az Euro:contact-papírokat. Némi tartalomelemzés után azonban világossá válik, hogy az iratok csakis olyan bennfentesektől származhatnak, akik ismerték a magyarországi autópálya- és metrótenderek időzítését, a politikai felvilág szereplőit, pénztárnokait - velük alig kimagyarázható gyakoriságú munkakapcsolatot ápoltak -, és "érzékelték" a Strabag győzelmi esélyeit. Utóbbiak a 2002-es váltás után jócskán megnőttek; a cég lassanként "az MSZP-SZDSZ kormány udvari építője" címet is begyűjtötte - 2003 és 2007 között 360 milliárd forintot "harapott" a közbeszerzéseken, ám ennél nagyobb falatot jelent, hogy mára a két koncessziós autópályán is birtokon belülre került. Az M6-M60-as sztráda szekszárd-pécsi szakaszának megépítése és harmincéves üzemeltetése jelenértéken 267 milliárdot hoz a Strabagnak, az M5-ös működtetéséért pedig - még húsz esztendőn át - évi 23-25 milliárdos rendelkezésre állási díjat fizet a magyar költségvetés az osztrákoknak.

S hogy miért kívánkozhatott ki 2004-ben Medgyessy Péter szájából: "az SZDSZ tele van korrupciós ügyekkel"? Az alább idézett feljegyzésekből kiderül, hogy a volt kormányfő szinte minden - metró- és sztrádaügyi - ütközetét elveszítette az SZDSZ-Strabag szövetség ellen. Ezzel persze nem a makulátlanság politikája bukott meg; Medgyessy környezete egyszerűen más érdekcsoportokat preferált (volna).



A metróbiznisz

"A szocialisták azt szeretnék, ha az oroszoknak is jutna feladat a 4-es metró megépítésében. A moszkvai csapatot Engeocomnak hívják (...). Mind Puch (az MSZP akkori pénztárnoka - A szerk.), mind Draskovics (Medgyessy kabinetfőnöke) azt mondják, beszélnünk kellene ezzel az orosz céggel, ha részt akarunk venni az alagútfúrásban. Demszky, illetve az SZDSZ budapesti vezetői viszont úgy gondolják, a játszmának koránt sincs vége. Sőt, meg tudtam győzni Demszkyt (olyan nagyon nehéz azért nem volt), hogy az oroszok nem jók Budapestnek, de még ennél is rosszabb - mondtam -, hogy Medgyessy aláássa a főpolgármesteri tekintélyt, ha beavatkozik a város ügyeibe." Ez az idézet egy 2003 augusztusi Eu ro:con tact-papírból való, de korábbról és későbbről még négy hasonló tartalmú feljegyzés került el lapunkhoz - melyek címzettje "Haselsteiner úr", vagyis a Strabag vezére. Meglehet, a politikusok másként emlékeznek a 4-es metró előtörténetére, ám a tények a dokumentum szerzőjét igazolják. 2002-2003-as moszkvai, illetve szentpétervári jelenései után Medgyessy maga erősítette meg, hogy Oroszország érdeklődik a metróberuházások iránt. A fent említett Engeocom 2004-ben - noha újonc volt a magyar piacon - ötmilliárd forintos megbízást kapott a 2-es metró vágányainak átépítésére. Ezzel illő referenciát gyűjtött ahhoz, hogy eséllyel induljon a 4-es metró fúrási tenderén. Időközben a kormányfőt leváltották, és befellegzett az orosz reményeknek; 2005 végén az a Bamcokonzorcium futott be az alagútfúrási pályázaton, melynek három - egy osztrák, egy német- és egy magyarországi - Strabag-érdekeltség is részese.

Ugyancsak 2003-ban született az az Euro:contact-anyag, melyben a cég képviselője közli: "Mindkét kormánypárt jóváhagyta, hogy a 2-es metró renoválásáról szóló kiírások a Strabag számára pozitív módon záruljanak." Később a vállalat fél tucat állomásfelújításra bizonyult alkalmasnak a közbeszerzési csatában (lásd táblázatunkat).



Csillag-ösvény

A Medgyessy-kormány legjelentősebb presztízsvállalása a méregdrága M5-ös sztráda "bematricásítása" volt. Erre a Csillag István vezette gazdasági tárca sajátos konstrukciót dolgozott ki: az állam 40 százalék erejéig beszállt a Strabag által uralt M5-cégbe (AKA Rt.). Cserébe az osztrákok továbbépíthették Röszkéig a pályát (közbeszerzés nélkül), emellett - mint írtuk - a költségvetés évi 23-25 milliárdos rendelkezésre állási díjat fizet Strabagéknak.

És ugyanez Euro:contact-olvasatban (2004-ből): M5-ügyben "Csillag a mi érdekeinknek megfelelő sikert aratott, szemben a kormányfővel és volt kabinetfőnökével, aki ma pénzügyminiszter (Draskovics Tibor - A szerk.). Csillag miniszter úr hálás a segítségünkért, azt is mondhatnánk, hogy mi mentettük meg a székét (...). Most kiváló ütőkártyáink vannak, hogy más jellegű érdekeinket is érvényesíteni tudjuk." (Emlékezetes: később épp azért bukott meg Medgyessy, mert le akarta váltani Csillagot.) Az Euro:contact-iratokból az is kiderül, hogy a fenti Csillag-modell kis híján ellehetetlenült. Ugyanis egy AssistConsult nevű kft. váratlanul új autópálya-finanszírozási tervekkel kezdett házalni a kancellárián. E mellékesnek tűnő információ akkor nyeri el értelmét, ha hozzátesszük: az AssistConsult 2002-ig Medgyessy Tanácsadó Kft. néven működött, s 2006-ban újra Medgyessy Péter fennhatósága alá került. Vagyis: egy olyan cég gyengítgette Csillag M5-ös elképzeléseit, amely igen-igen közel állt Medgyessyhez. (Megkeresésünkre az AssistConsult Kft.-t 2007-ig képviselő Urbán László leszögezte: egy genfi befektetői csoport nevében valóban prezentáltak a Miniszterelnöki Hivatalban, de üzlet nem köttetett. Csillag viszont azt üzente lapunknak: nem tudott Urbánék ellenajánlatáról.)

A lobbi világa

Egy olyan világban, ahol a pártok nem egymással vagy a választóikkal, hanem üzleti érdekcsoportokkal kötnek koalíciót, akár magától értetődő is lehetne, hogy a gazdasági miniszter, illetve az SZDSZ-t akkor elnöklő Kuncze Gábor gyakori telefon- és ebédpartnere volt az Euro:contact lobbistáinak - miként dokumentumaink tanúsítják. Az efféle megbeszélések időpontjainak és helyszíneinek jegyzékét mindenesetre ugyanúgy átadtuk az ügyészségnek, mint azokat a feljegyzéseket, amelyek igazolják, hogy az Euro:contact lényegében egyetlen állami szervtől tart(ott), ez pedig a Strabagot többször kartellbírságra ítélő Gazdasági Versenyhivatal. A GVH figyelmeztette ugyan az autópályatenderek kiíróit, hogy a törvények szerint akár el is tilthatnák a közbeszerzésektől az "összebeszélésen" kapott sztrádaépítőket, köztük a Strabagot, ám az állam eddig nem élt e jogosítványával (Heti Válasz, 2008. április 10.). Sőt, az osztrák cég mára - egy stróman segítségével - visszaprivatizálta az M5-ös 40 százalékát, és nekiláthatott az M6-os megépítésének.

Jövő heti számunkban arra keressük a választ, hogy miként tudott behatolni a Strabag-Euro:contact egység a magyar politika legfelsőbb köreibe.



Válság és kiút

- Hans Peter Haselsteiner, a Strabag SE vezérigazgatója a 2008. szeptember 28-i osztrák választások után bejelentette: felhagy a gyengén teljesítő Liberális Fórum (LiF) finanszírozásával.

- A korrupciós vádak miatt már a voksolás előtt lemondott a LiF elnöke, Alexander Zach - aki anno a Hasel steinerbirodalom lobbiszerveként működő Euro:contact egyik vezetője volt.

- A Strabag magyarországi kapcsolataiért felelős Euro:contact-elöljáró, Aczél Zoltán jó ideje élvezi Haselsteiner bizalmát - forrásaink szerint a Strabag-vezér volt az esküvői tanúja. (Információnkat ellenőriztettük volna Aczéllal, de ő nem élt a válaszadás lehetőségével.)

- A választási fiaskó ellenére a Strabag aktív marad a keleti piacokon. Az orosz terjeszkedést segítheti, hogy a cégben tavaly egyharmadnyi tulajdonrészt szerzett Oleg Gyeripaszka. A 28 milliárd dolláros vagyonával a leggazdagabb oroszként ismert oligarcha a Strabag tőzsdei bevezetésével máris nyert: nyolcszázaléknyi részvény "börzésítésével" 121 millió eurót keresett. De így is övé maradt a Haselsteiner-vállalat negyede.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.