Az állam rossz gazda?

/ 2014.05.14., szerda 16:00 /

Közel 190 céget privatizált az állami vagyonból a Medgyessy-Gyurcsány-kormány 2002 és 2010 között. Ebből 756 milliárd forint folyt be a költségvetésbe, miközben óriási volt az államháztartás hiánya: például csak 2006-ban több mint 2100 milliárd forint.

Miután az első Orbán-kabinet 1998 és 2002 között gyakorlatilag befagyasztotta az állami vagyon értékesítését, 2003-tól a szocialista kormányok ismét turbófokozatra kapcsoltak, s elindították a rendszerváltás utáni időszak második legnagyobb privatizációs hullámát. 2003-ban a privatizációs bevételek az előző évi 28-szorosára ugrottak, az értékesített cégek száma pedig megháromszorozódott. A legzsírosabb falat a Postabank volt, amelyért az Erste Bank több mint százmilliárdot fizetett. Medgyessy Péter úgy akart megszabadulni a kormányára illesztett "bankár" jelzőtől, hogy egymás után hirdette meg eladásra a még megmaradt állami pénzintézeteket: ekkor adták el a Konzumbankot és vett nagy lendületet az FHB Bank értékesítése is.

Innentől szinte minden évben kalapács alá került egy-egy nagyobb állami vagyonelem. 2004-ben a 112 milliárd forintos privatizációs bevétel több mint fele, 70 milliárd forintot meghaladó összeg a Mol Rt. tízszázalékos részvénypakettjének eladásából származott. A következő esztendőben az Antenna Hungáriától és a Budapest Airporttól vált meg az állam: a 121 milliárdos az évi bevétel nagy része e két tranzakcióból eredt. 2006-ban ugyancsak a Mol-részvények értékesítése dobta meg a bevételeket. Ebből 277 milliárd forint folyt be a költségvetésbe, miközben a privatizáció szempontjából csúcsévnek számító 2006-ban több mint 2100 milliárd forint volt az államháztartás hiánya. Megszorítások nélkül a GDP 11,5 százalékára rúgott volna a deficit, ami végül "csak" 9,2 százalék lett, de ez a világon így is a második legrosszabbnak számított.

Akár jelképes jelentőséget is lehetne tulajdonítani a rendszerváltás utáni második privatizációs szakaszt lezáró Malév-magánosításnak. A légitársaságot a Gyurcsány-kabinet egy kisebb budai villa áráért, 200 millió forintért adta orosz tulajdonba, azonban a rosszul sikerült ügylet következményeként a céget Bajnai Gordon kormányának vissza kellett vásárolnia. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő kimutatása szerint 2002 és 2010 között közel 190 társaság állami tulajdonhányadát értékesítették az akkori szocialista kormányok, s ebből 756 milliárd folyt be összesen a költségvetésbe. (Ennek nagy részét a kisebbségi állami tulajdonhányadok eladása jelentette, egy cég több tranzakcióban is lehetett érintett.)

Lentner Csaba közgazdász"eredendő bűnnek" tartja, hogy a vagyonértékesítés folyamatában az állam- mondván: az unió tiltja az állami támogatásukat - kivéreztette és hagyta tönkremenni a tulajdonában lévő vállalatokat, amelyek így, veszteségesen, csak jóval áron alul találhattak gazdára. Szerinte azonban az állami támogatás nyújtásának uniós tilalma ellenére is lett volna mozgástér a Brüsszellel való egyeztetésekre, a jogi lehetőségek kiaknázására, amit viszont meg sem kíséreltek a szocialista kormányok. Az állam "vagyontalanítása" koncepció nélkül, a neoliberális gazdaságpolitika jegyében ment végbe: ennek lényege, hogy az állam a tulajdonán keresztül ne avatkozzon be a piaci folyamatokba, ne szabályozzon, hanem - a nemzeti érdekekre való tekintet nélkül - vonuljon vissza, mivel az állam csakis rossz tulajdonos lehet. Lentner szerint így az állam vagyongazdálkodással kapcsolatos szerepfelfogása inkább egy "outlet szezonvégi kiárusításához" volt hasonló, miközben a közjavak és a közösségi vagyon gyarapítását kellett volna szolgálnia.

Ráadásul az állam a privatizált ágazatok esetében nem szabályozta a viszonyokat, így nem teremtett tisztességes piaci körülményeket. Az állami vállalatok új magántulajdonosai pedig gyakorlatilag monopolpozíciókhoz jutottak. "Sőt, az állam adott esetben még nyolcszázalékos megtérülést is garantált a vásárlóknak" - emlékeztetett a közgazdász, aki szerint a szlovéneknél, a cseheknél vagy a lengyeleknél nem volt ilyen nagy mértékű, ennyire drasztikus a privatizáció. De érdemes megnézni azt is, hogy mit csináltak Szingapúrban: a penzugyiszemle.blog.hu szerint ott privatizáció helyett egy olyan állami vagyonkezelő vállalatot hoztak létre, amely cégeket működtet, beruház és munkavállalókat foglalkoztat, négy évtizedes fennállása alatt átlagosan 17 százalékos hozamot érve el.

 

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.