AZ IGAZI LISTA, 1. rész | Válasz.hu

AZ IGAZI LISTA, 1. rész

, / 2005.03.24., csütörtök 15:20 /

A létező szocializmusnak nevezett társadalomkísérlet politikai döntéshozóiról és haszonélvezőiről mindmáig nem került teljességre törekvő névsor a széles nyilvánosság elé. Az ügynöklisták idején a Heti Válasz ezt a hiányt igyekszik pótolni. A következő hetekben internetes honlapunkon és részben nyomtatott kiadásunkban is közzétesszük a párt- és állami szervek, szervezetek azon vezetőinek és munkatársainak nevét, akikről okkal feltételezhető, hogy valamilyen szintű felelősséget viselnek a diktatúra működtetéséért. A lajstrom összeállításakor a nyolcvanas évekre összpontosítunk, s egyes szereplőkről azt is feltárjuk, hogyan és - főként - miből élnek az első szabad választások tizenötödik évfordulóján.

A HETI VÁLASZ SZEMPONTJAI

Eddig nem került a széles nyilvánosság elé olyan, a teljességre törekvő lista, mely az 1990 előtti rendszer politikai irányítóinak nevét tartalmazza. A Heti Válasz most a különböző részleges adatbázisok felkutatásával és egyesítésével pótolja ezt a hiányt.

Az interneten közzétett listán elsőként az MSZMP Központi és Politikai Bizottsága, a párt szakbizottságai tagjainak, megyei vezetőinek, valamint a minisztériumok felső vezetőinek nevét közöljük.


A névsor teljeskörűen tartalmazza az 1980 és 1990 közötti időszak valamennyi tisztségviselőjét.

A Heti Válasz listájának első része az oldal alján, csatolt dokumentumként (PDF- vagy DOC-formátumban) LETÖLTHETŐ. A letöltött fájlok megnyitásához Acrobat Reader vagy Microsoft Word program szükséges.



Az ügynöklisták sorát a Political Capital nyitotta meg februárban, amikor honlapján felsorolta több tucat olyan ember nevét, akik együttműködtek az állambiztonsági szolgálattal. A lajstrom nem keltett meglepetést, hiszen olyan személyek szerepeltek rajta, akiknek múltját tudományos közleményekből vagy a közéleti sajtóból már ismerni lehetett. Annál nagyobb izgalmakat okozott a magát Szakértő 90-nek nevező ismeretlen, amikor március elején az internet nyilvánossága elé tárt 219 nevet, azt állítva: ez a lista megegyezik azzal a névsorral, amelyet 1990-ben Németh Miklós egykori miniszterelnök adott át utódjának, Antall Józsefnek. Ezután a HVG a honlapján tette közzé egykori állambiztonsági tisztek nevét, a Magyar Világ című hetilap pedig olyan közéleti személyiségek kilétére derített fényt, akikről tudni véli: valamely idegen ország kémszervezetének zsoldjában álltak vagy állnak.

A DIKTATÚRA MŰKÖDTETŐI

A rendszerváltozás tizenötödik évfordulóján tehát - vélhetően napi politikai megfontolásokból - ismét a figyelem középpontjába kerültek a diktatúra idején elkövetett bűnök. A célkeresztben sajátos módon mégsem a rendszer fenntartói és haszonélvezői, hanem a piszkos munkákat végzők állnak. Ha pedig ez így van, akkor mi sem szükségszerűbb, mint hogy legalább ekkora, ha nem nagyobb hangsúllyal essék szó a diktatúra működtetőiről - hiszen aligha tévedünk, ha azt állítjuk: minden nyilvánosságra került ügynök neve újabb érv a rendszer embertelensége mellett. A Political Capital e szempontra is figyelt, amikor összeállította névsorát, s a felelősségi szintek szerint igyekezett csoportosítani az általa megnevezetteket. Ez a kísérlet azonban felemásra sikeredett. A cég külön kategória alatt közli a jelentések megrendelőit - ám e csoportban mindössze 14 személyt sikerült szerepeltetni. Név szerint: Berecz Jánost, Biszku Bélát, Császár Józsefnét, Hazai Jenőt, Hollós Ervint, Korom Mihályt, Radványi Dezsőt, Rajnai Sándort, Vajda Tibort, Galambos Józsefet, Rácz Sándort, Kamara Jánost, Harangozó Szilvesztert és Pallagi Ferencet.

Pedig az 1990 előtti évtizedekben az állambiztonsági szolgálatok munkájának megrendelői vagy felhasználói körébe e tucatnyi név többszöröse tartozott; ha pedig a diktatúra párt- és állami apparátusának vezetőit és haszonélvezőit akarjuk számba venni, a negyven év alatt több ezer fős névsorban kell gondolkodnunk. Ezen személyek közül többeknek az adatai - miként a néhai MSZMP teljes körű tagnyilvántartása - megtalálhatók például a Párttörténeti Intézet utódjaként létrejött, ám továbbra is szocialista fennhatóság alatt működő Politikatörténeti Intézet levél- és könyvtárában. (Az intézmény vezetője Földes György, az MSZP volt választmányi elnöke.) A Heti Válasz most arra vállalkozik, hogy a következő hetekben - a múltfeltárás jegyében - az egykori tisztségviselők minél szélesebb körű listáját tegye közzé. Munkánk során az 1980 és 1990 közötti időszakot vizsgáljuk. Ezzel a merítéssel ugyanis a látókörünkbe kerül számos korábban kinevezett, s később is funkcióban lévő vezető is, s elég közel maradunk a jelen korhoz ahhoz, hogy még élő és tevékeny személyek szerepelhessenek a listán.

BURZSOÁ MARADVÁNYOK

A lajstromot nem az erkölcsi megbélyegzés céljából közöljük, hiszen utólag nehéz lenne az egyes személyek felelősségét megállapítani. Ám az is igaz, hogy aki annak idején csatlakozott az állampárthoz, annak komolyan illett vennie az irányelveket. Az MSZMP 1985-ben érvényes szervezeti szabályzata is kimondta: "A Magyar Szocialista Munkáspárt kommunista párt, a munkásosztály forradalmi élcsapata, a dolgozó nép pártja, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom része; tevékenységében a marxizmus-leninizmus, a proletár internacionalizmus, a munkásosztály, a nép szolgálata vezérli. (...) A párt végső célja a kommunista társadalom felépítése."

A párttagokra a következő kötelességeket rótta a szabályzat: a marxizmus-leninizmus alapjainak elsajátítása, a párt eszmei és politikai, szervezeti és cselekvési egységének erősítése, a frakciós törekvések, a burzsoá ideológia és erkölcs maradványai, "az eszméinktől idegen nézetek" elleni küzdelem, forradalmi éberség és fellépés minden szocializmusellenes jelenséggel szemben. A párttag "legyen őszinte és becsületes, személyre való tekintet nélkül tárja fel a fogyatékosságokat, lépjen fel a pártdemokrácia megsértése, a bírálat elfojtása és az önelégültség ellen" - kötötte a csatlakozók lelkére az MSZMP szervezeti szabályzata.

TÖRTÉNELMI ZSÁKUTCA

Ez persze nem jelenti azt, hogy az esetenként közel egymillió tagot számláló párt valamennyi tagja ebben a szellemben végezte volna a munkáját. Ez különösen a nyolcvanas évek végére igaz - miként ugyanis a Heti Válasz listájának egyik forrásában, a Magyar Országos Levéltár kiadványában Soós László és T. Varga György leszögezi: a párttagokat 1989-ben négy fő csoportba le- hetett sorolni. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1989. évi jegyzőkönyvei című kötet szakértői szerint a nyolcvanas évek végére a tagság számottevő részét a "hallgatag többség" alkotta, amely inkább figyelőjeként, mintsem részeseként élte át a rendszerváltozáshoz vezető eseményeket. A következő csoportba az "ortodox kommunisták" tartoztak, akik a hatalmukat igazoló ideológiától várták az útmutatást, ezért minden újítást károsnak tartottak. A harmadik tábort a "reformkommunisták" alkották, akiket a hibák rendszeren belüli kijavításának igénye vezérelt, abban a reményben, hogy a válság csak átmeneti. A legradikálisabb eszméket a "demokratikus szocialisták" hirdették. Ők úgy vélték: az ország nem egy átmeneti, az életnek csak bizonyos területein jelentkező válságot élt át, hanem a krízis a társadalom egészére kiterjed, és csak a teljes politikai intézményrendszer átalakításával szüntethető meg.

Akárhogyan is, legkésőbb a rendszerváltozás idejére egyértelművé vált: a négy évtizednyi szocializmus a magyarországi történelmi fejlődés zsákutcája volt. 1990 után az új korszak politikusai számos tekintetben a múlttal való leszámolás jegyében tevékenykedtek - a rendszer fenntartóinak és kiszolgálóinak személyes felelősségét azonban a hosszas viták ellenére sem sikerült megállapítani. Bár születtek általános érvényű elhatárolódások - közéjük tartozik a Magyar Szocialista Párt 1992-es nyilatkozata, melyben elnézést kérnek a diktatúra bűneiért -, nemigen volt politikus, aki a jóvátételt és elszámoltatást is vállalva személyes, néven nevezett felelősséget vállalt volna korábbi tetteiért.

A Heti Válasz sem vállalkozhat arra, hogy minden kétséget kizáróan és minden részletre kiterjedően megállapítsa, hogy ki milyen mértékben vált bűnössé a hátunk mögött hagyott évtizedekben. Az viszont feltett szándékunk, hogy - a velünk élő közelmúlt dokumentálása céljából - minél szélesebb körben számba vegyük az előző rendszer politikai tisztségviselőit. Ennek jegyében internetes honlapunkon ezen a héten az MSZMP országos és megyei vezetőinek, valamint a Minisztertanács tagjainak 1980 és 1990 közötti névsorát teszszük közzé. Mi több, most lapunk nyomtatott változatában is közöljük azt a táblázatot, melyből kiderül: az egykori tisztségviselők közül kik és hol találják meg ma is számításaikat a gazdaság vagy a politika világában.

(Folytatjuk)

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.