Az Omninvest-dosszié

Külföldi kézbe került a magyar H1N1 oltóanyag titka?

/ 2009.11.19., csütörtök 16:00 /

Külföldi kézbe került a hazai oltóanyag titka, vagy magyar üzletemberek rejtőznek az Omninvest Kft. hátterében álló ciprusi cég mögött? A Heti Válasz az Omninvest-csoport aktáit áttanulmányozva utóbbit valószínűsíti. Közben családok százezreinek kellett dönteniük arról, kérik-e az oltást gyermekeiknek.

"Most is dühös vagyok, hogy már nem a közegészségügyi intézet készíti az influenza-védőoltásokat. Ha az én miniszterségem utolsó hónapjaiban szervezték ki a védőoltás gyártását egy magáncégnek, az a hátam mögött történt" - mondja lapunknak Surján László. Az Antall-kormány egészségügyi miniszterét azokkal a szocialista állításokkal szembesítettük, melyek szerint még az első szabadon választott kabinet juttatta az Omninvest Kft. kezére a magyar influenza-oltóanyag gyártását.

1. Ki áll a vakcinabiznisz mögött?

A cégbírósági adatok szerint Surjánnak nem kell aggódnia: az első, költségvetésből származó "influenzabevétel" 1995-ben - vagyis már a Horn-kormány idején - érkezett a cég pénztárába; akkor 557 millió forintot kasszíroztak ezen a címen. A vakcinagyártás bombaüzletnek bizonyult, a társaság bevétele folyamatosan kúszott felfelé - 2006-ban például 4,5 milliárd forintos belföldi értékesítés mellett 745 millió forint volt az adózás előtti eredmény. Minden bizonnyal az idei lesz a csúcsesztendő. Számításaink szerint a szezonális oltóanyaggal együtt közel hatmilliárd forintot fizet majd ki a cégnek az állam, és további egy-kétmilliárdos bevételre számíthatnak a patikában értékesítendő vakcinákból.

Az elmúlt 14 évben legalább 15 milliárd forintot pengetett ki a költségvetés az Omninvest Kft.-nek úgy, hogy közben az adófizetőknek fogalmuk sincs, kinek a számlájára csorognak be a milliárdok. A kft.-t 98 százalékban egy ciprusi cég birtokolja, a valódi tulajdonosok kilétét homály fedi. Ám ez nem elég; az Omninvesttel kötött szerződést is titkosították, az Egészségügyi Minisztérium szerint tíz évre. Amikor az Országgyűlés egészségügyi bizottságának tagjai a múlt héten kikövetelték, hogy betekinthessenek az iratokba, meglepve tapasztalták, hogy kérésüket a tárca szó szerint veszi. Tíz képviselőre három-négy, egyenként 70-80 oldal vastagságú dokumentum jutott, amit rövid megtekintés után vissza kellett adni. A papírok mellett nem volt cégkivonat; igaz, ha van, akkor sem mentek volna sokra vele, hiszen a szigetország - az adózási kedvezmények mellett - azt is biztosítja az ott bejegyzett vállalkozásoknak, hogy a befektető(k) személye rejtve maradhat.



A Heti Válasz egy hónapja fordult az adatvédelmi biztoshoz a szerződés titkosítása miatt. Jóri András vizsgálatot indított, és közölte: a megállapodást nyilvánosságra kell hozni. Ám az állásfoglalás megszületése után nem tekinthettünk bele a dokumentumokba, Székely Tamás egészségügyi miniszter ugyanis nem akarta az egész szerződést közzétenni - és a homályban hagyandó részekről lapzártánk után egyeztetett az adatvédelmi biztossal. Azt szerettük volna megtudni: mi történik azokkal az ampullákkal, amelyeket a rossz kommunikáció és a kaotikus szervezés miatt nem használnak fel. Az állam azokért is köteles fizetni? Információink szerint: igen.

Úgy tudjuk, a szakminiszter a bizottság zárt ülésén azt mondta, az Omninvest többségi tulajdonosa egy angol befektetési társaság. Lapunk azonban - áttanulmányozva a cég iratait - valószínűsíti, hogy a kft. és a hozzá kapcsolódó cégek magyar befolyás alatt állnak. A ciprusiak mögött meghúzódó állítólagos brit tulajdonosok ugyanis aligha engednék, hogy az Omninvest ilyen belterjes üzletpolitikát folytasson. A magyar oltóanyagot nem engedélyeztetik külföldön - ami gátolja a határon túli értékesítést -, miközben az ukrán példa mutatja, mekkora kereslet lenne rá.

Valószínűnek tűnik, hogy az Omninvest pusztán adóoptimalizálásra használja Ciprust. Noha sokan szocialista politikusokat sejtenek a cég mögött, a vállalkozás 2004-ben elhunyt - a rendszerváltás előtt az állambiztonság szolgálatában állt - ügyvédjén, Kaizinger Zoltánon kívül nem találtunk olyan személyt, aki tagja lenne bármilyen politikai szerveződésnek.

Pedig az Omninvest 1991-ig visszanyúló története során sokan megfordultak a cég háza táján, ám a "ciprusi" korszak előtti tulajdonosok sem voltak ismert emberek. A céget Vajó Péter és felesége alapította, néhány hónap múlva egy újabb família, Laczkó Tamás és rokonsága is beszállt a vállalkozásba. Ugyanez a két család hozta létre 1991-ben az Econet nevű céget is (nem összekeverendő az econet.hu nevű médiavállalattal), amely az Omninvestcsoport központi vállalkozása. Nemsokára a 10-12 kft.-ből álló háló harmadik, a közvélemény számára szintén ismeretlen alakja is megjelent, Hudy Ferenc személyében. A három családfő négy évig alapítgatta a cégeket, mire az első és mindmáig legjelentősebb üzleti sikerük, az oltóanyaggyártás 1995-ben végre "bejött". Az Omninvestnek és az Econetnek nagyrészt azonosak lettek a tulajdonosaik, és sokáig ugyanabban a zuglói házban volt a székhelyük is. Még "offsorsuk" is közös: előbb egy Tucona International nevű liechtensteini cég birtokolta őket, majd mindkettőt eladták a titokzatos, Cipruson bejegyzett Sumpter Pharmaceuticals Limitednek.

Ha a Tucona és a Sumpter valóban külföldi befektetési alapok tulajdonában állnának, akkor az Omninvestcsoport története - a magyar érdek szempontjából - a sikertelenségről szólna. A cég szakmai munkáját évekig az egyik legnevesebb magyar virológus, Jankovics István irányította, átadva a magyar gyártási módszert az Omninvestnek. Minél inkább beindult az üzlet, a cégcsoport alapítói annál inkább kiszorultak a vállalkozásból. A sertésinfluenzás bombabiznisz idején Vajó már nincs a cégben - legalábbis papíron -, Hudy már nem ügyvezető, Laczkó pedig kénytelen beérni az Omninvest két százalékával és a cég vezetésével, az összes többi, így a madárinfluenza ellen adott kétmilliárdos fejlesztési támogatás zöme is a ciprusi fő tulajdonosé.

A "ciprusiak" mögötti brit befolyás verzióját a triumvirátus tagjainak viselkedése is gyengíti. Olyat már hallhattunk, hogy egy vállalat a tulajdonosváltás után székhelyet is cserél, az Omninvest azonban furcsa forgatókönyvet valósított meg. Az Econet 2003-ban felmentette ügyvezetőjét, Hudy Ferencet, ám ezután nemhogy szakítás következett volna, hanem a menesztett vezér miskolci lakása válik a ciprusi tulajdonos másik cégének telephelyévé. Ráadásul Hudy továbbra is ott üldögél az Omninvest felügyelőbizottságában. Mindenre magyarázatot kínálna, ha kiderülne, hogy az angolnak mondott befektető azért ilyen titokzatos, mert nem is brit és nem is befektető.

A magyar vérvonal mellett szól az is, hogy az Omninvest-kör az ingatlanpiacon és a bioüzemanyag-előállításban is jelen van - külföldi tevékenységnek azonban nincs nyoma. A három "divízió" között az Econet a kapocs, ez a vállalkozás vesz részt a projectcégekben. Egy idő után pedig általában ugyanaz történik, mint az Omninvesttel: előbb-utóbb egy offshore-érdekeltség kivásárolja a magyar tulajdonosokat. A cégcsoport most éppen a Szombathely melletti Vépen építene bioüzemet. A jelek szerint azonban ott, ahol nem számíthatnak állami bevételre, nehezebben boldogulnak. Egyelőre csak a terménytárolók állnak, a bioetanolgyár még nem készült el, pedig az átadást idén őszre tervezték.

2. Miért duplázódik meg az oltás ára?

A ciprusi nyomozásnál is bonyolultabb művelet beoltatni magunkat. A vakcinát a 14 éven aluliak és például a krónikus betegek térítésmentesen kaphatják, a beadatásáért sem kell fizetni. Ám a gimnazistáknak és az egyetemistáknak a teljes ár mellett még a háziorvosnak is meg kell téríteniük a befecskendezés díját, tehát kétszer 1930 forintba kerül nekik a védelem.


Papírzsebkendőt népszerűsítő plakát Angliában

De hogyan lesz a gyártó 1050 forintos árából csaknem kétszeres patikai ár? Úgy, hogy mire a gyógyszertár kapujához érnek az ampullák, már 1675 forintot kérnek értük. A nagykereskedők 6-7 százalékos árréssel dolgoznak - de nem az oltóanyagnál. Itt közel 40 százalékot tesz rá a kizárólagos terjesztő, az Egészségügyi Készletgazdálkodási Intézet, náluk csapódik le az extrahaszon. (A gyógyszerészek a normál, 13 százalékos árréssel számolnak.) Egy négytagú család beoltása - két gimnazista gyermek és két szülő esetén - 15 440 forintba kerül, ami sokakat elriaszthat a védekezéstől.

3. Beadassuk vagy ne?

Még a "vírustagadók" egy részét is elgondolkoztatta az ukrán példa, ahol egyre több betegnél derül ki: az új típusú influenza okozza a bajt. A betegséget a nyugat-európainál jóval nagyobb arányban kíséri súlyos tüdőszövődmény. A tünetek olyan riasztóak, hogy Szlovákia lezárta keleti határait.

Közben a magyar iskolákban megkezdték a 14 évnél fiatalabbak oltását, de csak azok kaphatják meg, akiknek szülője írásban kérte. Az alacsony igények miatt elképzelhető, hogy lesz az iskolai oltásoknak második köre is - jelzi lapunknak Bujdosó László, az országos pandémiás bizottság elnöke. A döntés meghozatalánál nem árt figyelembe venni, milyen messze van a lakóhelyünkhöz legközelebbi gyermekkórház, és milyen a felszereltsége. A vírus legtöbbször "csak" szokásos influenzatüneteket okoz, ám jelentősen megemeli a kórházban ápoltak számát. Angliában százezer lakosra vetítve hárman szorulnak kórházi kezelésre influenzaszerű tünetek miatt. Az öt évnél fiatalabbak körében ez a szám tízre emelkedik. A kórházba utaltak húsz százaléka intenzív osztályon fekszik, sokakat lélegeztetni kell.



Hitek és tévhitek

1. tévhit: Túl gyorsan engedélyezték a magyar oltóanyagot, ezért nem biztonságos. A valóság: Az Európában forgalomba hozott négy vakcina közül csak a magyart próbálták ki gyermekeken is. A nyugati oltóanyagok közül H1N1 vírussal csupán a Glaxo nevű multinacionális cég végzett vizsgálatot, a többit korábbi vírustörzsekkel szerzett tapasztalatok alapján engedélyezték.

2. tévhit: A magyar oltóanyagnak gyakoriak a mellékhatásai. A valóság: Minden oltásnak van mellékhatása. Gyakran jelentkezhet fájdalom a beadás helyén, és esetenként láz is. Németországban sokkal rosszabb a helyzet, mert ott cápamájolajat kevernek az oltásba, és ez az emberek tíz százalékánál lázat okoz. (Az olajat azért adják, hogy az elölt vírusok ne egyszerre, hanem folyamatosan oldódjanak ki a szervezetbe.)

3. tévhit: Sokan csak a szezonális védőoltást adatják be, mert úgy tartják, az új még nem kipróbált, veszélyes, üzlet van mögötte. A valóság: A szezonális védőoltás nem nyújt védelmet az új vírussal szemben. A sertésinfluenza elleni oltóanyagot ugyanaz az üzem, ugyanaz a gépsor, ugyanazok a szakemberek készítik, ugyanakkora haszonnal, mint a normál oltóanyagot.

4. tévhit: Angliában azért van annyi halott, mert ott a háziorvosoknál is komoly várólista van. Nálunk jobb lesz a helyzet. A valóság: A szigetországban forródrótos segítséget kérhetnek azok, akiknek legalább két tünete influenzára utal. Nem teszik őket várólistára, azonnal hozzájutnak a vírus elleni szerekhez.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.