Az ügyészség esetei a politikával

Lesz elszámoltatás? - Megszólal a legfőbb ügyész

/ 2009.09.17., csütörtök 14:20 /

Nem tilos a kormány alá rendelni az ügyészséget, ám ha ez megtörténik, szigorú garanciákkal kell távol tartani a pártpolitikát - mondja Kovács Tamás. A legfőbb ügyész szerint szervezete alkalmas a felső szintű korrupció leleplezésére.

- Lassan kampány kezdődik, ami hatalomváltásba torkollhat. Ilyentájt rendre előkerül az ügyészség kormány alá rendelésének ötlete - például a távozó kabinet gyorsabb elszámoltathatóságának érdekében. Felkészült erre a lehetőségre?

- Bármi elképzelhető. Már az 1988-89-es évek rendszerváltó hangulata is azt diktálta, hogy meg kell alapozni az ügyészség kormány alá rendelését. Kulcsár Kálmán akkori igazságügyi miniszter volt a témafelelős, majd az 1990 utáni kormányok háromszor próbálták megváltoztatni az ügyészség alkotmányos helyzetét. Ám kétharmados konszenzus végül sosem alakult ki, noha az elmúlt húsz évben az összes párt elkötelezte magát - legalább egyszer - a kormány alá rendelés mellett. Persze soha nem egy időben; mintha mindenki arra várna, hogy ő kezdeményezhesse az ehhez szükséges alkotmánymódosítást. Ellenzékiként viszont már nem olyan vonzó ez a lehetőség.

- Ön vonzónak tartja?

- A döntés a törvényhozás joga. Az európai országok többségében az ügyészség a kormány alá rendelve működik - de a nyugati demokráciákban erőteljes a törekvés, hogy függetlenítsék a szervezetet a politikától. Van persze magyar hagyomány is. Az egyik legnagyobb hajdani büntetőjogász, Finkey Ferenc például úgy fogalmazott: "a miniszternek az ügyészséggel szemben fennálló utasítási joga nemcsak az ügyészség önérzetének árt, de kárára van az igazságszolgáltatásnak, mert lehetővé teszi a politikai befolyást". Varga Ferenc volt koronaügyész szerint pedig "ahol politikai ellentétek egész végletekig menő szertelenségbe nem csapnak át, ott a miniszter rendelkezési joga a gyakorlatban alig érezhető, mihelyt azonban a társadalom szervezetének valamely részében a béke megbomlik, azonnal az ügyészséget rántja elő a hatalom, és azzal akarja orvosolni a társadalom betegségét". Ezzel nem azt mondom, hogy tilos az ügyészséget a kormány alá rendelni. Ám ha ez megtörténik, szigorú garanciarendszerrel kell távol tartani a pártpolitikát a szervezettől

- Néha a független ügyészség is a politikai erőtér részévé válik. Gyurcsány Ferenc például fideszes elhajlással vádolta önöket, az UD-ügyben pedig Dávid Ibolya emleget koncepciós eljárást.

- Én tisztelem a parlamentet, ezért furcsállom, ha egy-egy politikus viszont elragadtatja magát. Az ügyészség ilyenkor egy dolgot tehet: betartja a büntetőjogi normákat és a szakma szabályait. "Óvd a törvényt, és a törvény is megóv téged" - szoktam idézni a kollégáknak a római mondást. Bízom benne, hogy a törvény bennünket is megvéd, például a politikusi nyilatkozatokkal szemben.



- Bulgáriában ügyészek és belügyesek vizsgálják majd a politikaközeli korrupciót. Szlovákiában és Romániában is ügyészi osztályok szakosodtak erre a témára. Nálunk nem érett meg a helyzet efféle egységek felállítására?

- 2001-ben felállt ez a speciális egység. Ma Központi Nyomozó Főügyészségnek hívják.

- Ez a szerv nem kizárólag korrupciófelderítést folytat.

- Annál többet. Nemcsak a politikailag pikáns esetek kerülnek ide, hanem minden, ami a köz érdeke szempontjából fontos. A mentelmi joggal rendelkező parlamenti képviselők, bírák, ügyészek, valamint a magas beosztású rendőrök ügyei mellett például a terrorcselekményeknél, környezetkárosítási akcióknál is ők nyomoznak. Hogy pontosan mely esetekben, arról a büntetőeljárási törvény, illetőleg a legfőbb ügyészi utasítás dönt.

- Épp e mérlegelési lehetőség miatt gyanakodnak önökre. Hunvald György nem parlamenti képviselő, mégis a Központi Nyomozó Főügyészség vallatja. A sukorói kaszinóprojekt földcseréjét szintén ez az egység vizsgálja, noha az eljárás ismeretlen tettes ellen folyik.

- A legfőbb ügyész vagy a büntetőjogi helyettese az ügy tárgyi súlya, szakismeretigénye alapján utal egy-egy esetet a központi nyomozókhoz. Nem azért jött létre ez a speciális egység, hogy politikusokat vonjon felelősségre - de kétségtelen, hogy a felső szintű szervezettséget le kívánja leplezni. Régen az volt a korrupció, ha a tanácsi lakások sorsáról döntőket lefizették egy demizson borral. Ma már kifinomultabb elkövetési formákkal van dolgunk, és adott esetben egy önkormányzati politikussal szemben is felmerülhet ugyanaz a büntetőeljárási igény, mint ami az országgyűlési képviselőknél érvényes.

- Néha több is felmerül. A terézvárosi ingatlaneladások igenlőit meggyanúsították - miközben a parlament tagjai nem viselnek büntetőjogi felelősséget szavazataikért.

- A VI. kerületiek sem kizárólag a szavazás ténye miatt lettek gyanúsítottak. Esetükben azt vizsgáljuk, azért szavaztak-e igennel, mert kifejezetten támogatni akarták a turpisságot.

- Az MTI hírarchívumában az elmúlt két évben négyszáznál is többször szerepelt a Központi Nyomozó Főügyészség neve, azelőtt kétszázszor se. Ennyivel több a nagy ügy?

- Ennyivel azért nem. Arról lehet szó, hogy sokszor - az ügyészségen kívülálló okok miatt - politikai hangsúlyt is kap egy-egy eset, a média pedig mélyebben tárgyalja a tényeket. És persze nyitottabb lett az ügyészség is; a nyomozás érdekét nem veszélyeztető információkat magunk közöljük a nyilvánossággal.

- Miért tűnik úgy, hogy az Állami Számvevőszék jelentéseiből ma gyakrabban lesznek büntetőügyek, mint egykor? Az ÁSZ lett keményebb vagy önök?

- Szó sincs stílusváltásról; az elmúlt években az ÁSZ jelentései alapján 120-130 alkalommal indult valamiféle ügyészségi eljárás. Legfeljebb ezek kevésbé voltak érdekesek a sajtó számára, mint például a kormányzati negyed ügye, melyben néhány hónap ja nyomozunk. A számvevőszék nem feljelentéseket tesz, viszont mindig megküldi az ügyészségnek a jelentéseit. Mi pedig eldöntjük, szükség van-e magán- vagy közigazgatási jogi intézkedésre. A szakágak persze kötelezően együttműködnek; ha egy ügyben bűncselekmény gyanúja is felmerül, a kollégák átteszik az aktát a büntető szakágnak.

- Sukoró esetében nem volt még kész ÁSZ-anyag, se feljelentés, amikor nyomozni kezdtek.

- Mert a Fejér Megyei Főügyészség magánjogi szakága hivatali hatáskörében eljárva hűtlen kezelés gyanújába botlott. De a Zuschlag-történet is egy egyszerű alapítványi vizsgálattal kezdődött Bács-Kiskunban, ami után értesítették a büntetőjogi szakágat. Ez a lényeg: az ügyész csakis feljelentésre, vagy a hivatali hatáskörében tudomására jutott tények alapján intézkedhet.

- Újságcikkek alapján miért nem? A sajtó már évekkel ezelőtt feltárta a terézvárosi panamát.

- Ha beleírják az eljárási törvénybe, hogy melyik ügyész melyik újságot köteles olvasni, akkor állunk elébe. Ráadásul ugyanarról az esetről néha merőben mást mondanak a különféle médiumok: ilyenkor melyik hírre ugorjunk?

- Ha már a nyilvánosság: Dávid Ibolya azt mondta, akkor lenne nyugodt, ha a közvélemény is követhetné az UD-ügyben teendő vallomását. Beengedik a mikrofonokat?

- A parlament által megalkotott büntetőeljárási törvény értelmében az ügyészségi kihallgatás nem nyilvános esemény.

- Az UD-ügyben hamarosan mentelmijog-felfüggesztésekről dönthet a parlament. Nem tartaná üdvösnek, ha közvádas eljárásoknál automatikusan kiadnák az érintetteket?

- A politikai alkukról szóló találgatások száma talán csökkenne, ha érvényesülne valamiféle automatizmus. De ez a törvényhozók dolga.

- A terrorszervezet-felszámolás viszont az önöké. Nemrég kiderült, hogy a Magyarok Nyilait valójában Hunnia mozgalomnak hívták, és Bonyhádon nem ez a csapat robbantott. Biztos még abban, hogy Budaházy Györgyék terroristák?

- Biztos, hogy megalapozott a gyanúnk: terrorcselekményekre és más fajsúlyos bűncselekmények elkövetésére szerveződött csoportról van szó.

- Minek tudja be, hogy a móri fiaskó vagy a vitatott Postabank-ítélet ellenére a közvélemény bízik az ügyészségben? A Medián szerint önöknél csak az Alkotmánybíróság elfogadottabb.

- Gondolom, a megkérdezettek értékelik, hogy évente ezrével oldunk meg ügyeket sikeresen. És talán azt is tudják, hogy bár divat az ügyészség nyakába varrni a kudarcokat - például a mórit -, a felelősség valójában megoszlik a vádhatóság, a nyomozók és a több fokon eljáró bíróság között.

- A statisztikák szerint a bíróságok többnyire az ügyészség "kottájából" ítélnek. Legalábbis évek óta 96 százalékos a váderedményességi mutatójuk.

- Ha valakit tíz főbenjáró bűncselekmény mellett magánokirat-hamisítással is vádolnak, és kizárólag az utóbbiban ítélik el, a statisztika szerint akkor is eredményes a vád. Nem szabad tehát fetisizálnunk a 96 százalékos adatot - tervezem is, hogy a torzítás kiszűrése érdekében bevezetjük a részben eredményes vád fogalmát. Egyik elődöm, Györgyi Kálmán azt találta mondani: nem szeretne olyan országban élni, ahol százszázalékos a váderedményesség. Igaza van, viszont ha csak 51 százalékos lenne, ön most azt kérdezné tőlem: hogyan vádaskodhat oly' felelőtlenül az ügyészség, hogy csak minden második alkalommal születik elmarasztalás. Összességében úgy látom, a bizalmi indexünket a megfontolt vádemelési gyakorlatnak is köszönhetjük. Mindezt nem szabad kockáztatnunk ügyészhez méltatlan viselkedéssel.



- Nyilván Varga Gergely ügyére gondol, aki szexuális és korrupciós kapcsolatba keveredett a vádlottjával.

- Ez a második korrupciós eset a 2006-os hivatalba lépésem óta - az elsőt korábbról örököltem. Az egyik lap azt állította, ők robbantották ki az ügyet, valójában azonban az érintett személy jelentkezett a nyomozó főügyészségen. Azonnal nyomozás indult, és a két nap alatt lefolytatott fegyelmi vizsgálat után a szabadságomról jöttem be, hogy aláírjam a hivatalvesztést. Szégyelljük, hogy az 1800 ügyész közül egy ilyen is akadt. Kivetettük magunk közül.

- Ön 2010 végén távozik a posztjáról, mert betölti 70. évét. Minek kell beleférnie a hátralévő 15 hónapba?

- Valóban, az Országgyűlésnek 2010 decembere előtt új legfőbb ügyészt kell választania. Ezzel kapcsolatban érdemes lenne átgondolni, hogy az ügyészségi törvény módosításához és a legfőbb ügyész megválasztásához is kétharmados többség kelljen a feles helyett.

- Nem fél, hogy ez is bohózattá válna, mint a főbíróválasztás?

- Én 90 százalék feletti bizalmat kaptam a parlamentben. Azért merem javasolni a kétharmadot, mert már nem fűződik hozzá érdekem - az ügyészségnek pedig jót tenne, ha politikai konszenzus lenne körülötte.

- Elvileg egy párt is szerezhet kétharmadot.

- Nehezen hinném, hogy hosszú távon kétharmados többséget szerző pártok váltogatják majd egymást az országban.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.