BÉCSI KERENGŐ

/ 2005.05.12., csütörtök 14:19 /

Miként a Heti Válasz korábban jelezte: a hírbe hozott politikusok, gazdasági vezetők megkeresése után folytatásban közöljük Kulcsár Attila - birtokunkban lévő - kihallgatási jegyzőkönyveinek főbb állításait. E cikkünkben az exbróker Bécsbe szökésével és a nagypolitika beszédes tétlenségével foglalkozunk.

SZEMPONTJAINK

A Heti Válasz az elmúlt hetekben írásban juttatta el kérdéseit azokhoz a politikusokhoz, gazdasági vezetőkhöz, akikre Kulcsár Attila negatív - némely esetben: terhelő - vallomást tett, de lapzártánkkor nem voltak gyanúsítottjai a brókerügynek.

Kulcsár Attila cikkünk első része után, múlt pénteken nyilatkozott a Magyar Távirati Irodának. Úgy fogalmazott: nem tudja, a sajtó milyen szempontok alapján válogatja ki azokat a neveket, amelyek megjelennek, de "egyetértek jogi képviselőm korábbi nyilatkozataival, miszerint valószínűleg szelektálják őket". Leszögezzük: a Heti Válasz eddig sem szelektált a birtokába jutó információk között, a jövőben sem változtat munkamódszerén, és megkérdezi mindazokat, akiket - a jegyzőkönyvek szerint - Kulcsár Attila a brókerbotrány szereplőiként emleget. Lapunk ugyanakkor megelégedéssel nyugtázza, hogy az ügy főszereplője egyetlen pontban sem cáfolta a Heti Válaszban megjelentek valóságtartalmát.

Továbbra is tartjuk magunkat ahhoz, hogy - mivel folyamatban lévő büntetőeljárásról van szó - kizárólag bírósági ítélet dönthet arról, hogy a kihallgatási jegyzőkönyvekben szereplő adatok, megállapítások valósak-e, és van-e jelentőségük.




Tavaly szeptemberi gyanúsítotti kihallgatásain Kulcsár Attila kimerítő magyarázatot próbált adni, hogy 2003. július 1-jén miért vette az irányt Hegyeshalom felé. Mint mondta, az országból való távozása előtt néhány nappal "önfeljelentést" juttatott el a K&H Bankhoz, mert bízott abban, hogy "pár hónap letartóztatás után" sikerül szabadlábra kerülnie. Ám később "ügyvédem felvilágosított arról, hogy cselekményem miként minősülhet, mi ennek a büntetési tétele, milyen következményei lehetnek".

"Ettől elbizonytalanodtam, és úgy döntöttem, hogy elhagyom az országot, Bécsbe megyek, egyfajta időnyerés céljából" - tárta fel indítékait a bróker. Egy közvetítőn keresztül Kulcsár arról értesült: "Ausztriába történt távozásomat megelőzően kormányzati szintű személyek között sor került egy olyan találkozóra, amelyen én nem vettem részt." A nagypolitika részéről mások mellett Kiss Péter volt jelen ezen a találkozón - tájékozódott másodkézből az álalkusz. A kancelláriaminiszter azonban titkárságán keresztül azt üzente lapunknak: tisztségéből adódóan gyakran megjelenik kormányzati emberek megbeszélésein, de ilyen témájú "kormányzati szintű személyek közti megbeszélésen nem vett részt, és e témában ilyen megbeszélésről nem is értesült".

Kulcsár azt is állította, hogy amikor 2003. június 26-án "összefutott" Tóth Andrással, átadta ügyféllistáját a nemzetbiztonsági államtitkárnak, és arról is szólt, "milyen kormányzati, illetve MSZP-s személyek kapcsolódtak" a K&H Equities akcióihoz. Továbbá a találkozóra összeállított egy Pannonplast-ügy című iratot, amit Tóth a szeme láttára végigolvasott (e dokumentum részleteit lásd 15. oldalon). Az államtitkár azonban hasonló határozottsággal mond ellent Kulcsár vallomásának. Miként a Heti Válasz megkeresésére leszögezte: rövid találkozójukon semmiféle írásba foglalt üzenetet nem vett át.

A Tóth András által felügyelt Nemzetbiztonsági Hivatal egyébként a Szász Károly volt pénzügyifelügyelet-elnök 2003. június 16-i megtámadását követő negyedik naptól élő-egyenesben hallgatta le Kulcsár telefonbeszélgetéseit. Megírtuk (Heti Válasz, 2004. március 5.): június 30-án, vagyis a szökése előtti napon a bróker az éteren keresztül előre jelezte egyik kollégájának: "igen nagy gáz lesz, úgy néz ki (...), rájöttek az összes mosásra, mindenre". Ám Kulcsár szerencséjére Molnár Csaba - még az ORFK Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatósága pénzmosás elleni osztályának vezetőjeként - ugyancsak június 30-i dátummal megtagadta a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) bejelentése alapján folytatandó nyomozást a - brókerbotrányt kirobbantó - Pannonplast-ügyben.

Vagyis a bécsi kirándulásra induló Kulcsár Attila feltartóztatására július 1-jén nem kínálkozott semmiféle jogalap. A Fővárosi Főügyészség ugyan július 18-án "úgy, ahogy volt", hatályon kívül helyezte Molnár Csaba megtagadó határozatát - mondván: a nyomozó hatóság a feljelentéskiegészítés keretein belül beszerzett iratokat, amelyek sikkasztás és pénzmosás bűntette gyanúját alapozták meg, nem értékelte teljeskörűen -, ám az időt már nem lehetett július 1-jére visszapörgetni. Bácskai János, a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ akkori vezetője - bevallása szerint - tájékoztatta Lamperth Mónika belügyminisztert, hogy férje, Jegesy András is mellékszereplője lehet a brókerbotránynak, ám a tárcavezető végig tagadta családja érintettségét.

Kulcsár mindenesetre a neki tulajdonított Pannonplast-ügy című feljegyzés születésekor már sejteni vélte, hogy a Lamperth felügyelte "rendőrség valószínűleg nem indít nyomozást a Pannonplast-ügyben". Miként 2004. december 10-i vallomásában - Tóth András nevét említve - fogalmazott: "lehetségesnek tartom, hogy (június 26-án - A szerk.) arról is tájékoztattam az államtitkárt, hogy a rendőrség vizsgálta a Pannonplast-ügyet, de ebből nem lesz probléma". Vagyis ha hinni lehet Kulcsárnak, öt-hat nappal a bécsi (tor)túra előtt már tudta, hogy a rendőrség nem állja majd útját Hegyeshalomnál, és a nemzetbiztonságiak is legfeljebb a határig kísérik.

A volt bróker emlékiratnak is beillő vallomásaiban ez áll: többször találkozott Ausztriában Bácskai Jánossal, aki - állítólag - arról tájékoztatta, hogy újra tartottak kormányzati szintű tanácskozást az ügyében. Mint mondta, nem tudja pontosan felidézni, hogy mit mondott Bácskai a megbeszélés eredményéről, csak arra emlékszik, mit szűrt le magának. "Egyrészt úgy éreztem, hogy elengedték a kezemet, tehát semmiféle segítségre nem számíthatok tőlük (...)." Másrészt - így Kulcsár - "azt a következtetést is levontam, hogy nem szeretnék, ha megszólalnék, mert tartottak a politikai következményektől, és attól, hogy ezek az ügyek nyilvánosságra kerülnek".

(vége)



POLITIKAI KAPCSOLATOK

Lapunk múlt heti számában idéztük Kulcsár Attila 2004. szeptember 22-i vallomását, melyben feltárta legszűkebb politikai kapcsolatrendszerét. "A Britton Holding csoport hátterében állt egy olyan baráti kör, amelynek az volt a szerepe, hogy a részünkre különböző állami megrendeléseket biztosítsanak, illetve szükség esetén kapcsolataik felhasználásával segítséget nyújthassanak. Ebbe a körbe tartozott Puch László, az MSZP pénztárnoka, Baja Ferenc államtitkár, Mészáros János MFBigazgatósági tag, Kodela László akkori helyettes államtitkár és Kelemen László ügyvéd. Ezekkel a személyekkel folyamatos, szinte napi kapcsolatban álltam, illetőleg ők egymással is napi szinten egyeztettek" - szögezte le az exbróker. Az ötös fogat tagjai közül Puch, Kodela és Baja szinte azonnal élt a visszautasítás lehetőségével, s időközben Mészáros János - aki Kulcsár szerint "több alkalommal kért összegeket" a kormányzati megrendelések folyamatos biztosítására - válasza is megérkezett. Eszerint: az "említett személyeket ismerem, de a személyes ismertségen túl soha, semmilyen üzleti kapcsolatban nem álltam velük".

Ugyanakkor Kelemen László ügyvéd többszöri megkeresésünk ellenére sem felelt leveleinkre (melyek szöveghűen honlapunkon olvashatók), így arra sem kaptunk választ: igazak-e a volt alkusz szavai, melyek szerint Kelemen László segítséget kért tőle, hogy biztosítsa számára a Britton környéki cégek "bonyolítói hátterét".

Tudomásom szerint - mondta Kulcsár - "a Honvédelmi Minisztérium korábban megbízta a KFKI-t egy informatikai szolgáltatással". Ennek az ügyletnek a során is az történhetett - feltételezte a brókerügy fő gyanúsítottja -, hogy "pénzt kellett visszajuttatni a megrendelést adó vagy elbíráló személyekhez, és ezt kellett technikailag megoldani. Azt tudom, hogy Kelemen László kapcsolata ebben az ügyben a HM-nél Zámbori Mihály volt". Zámbori, aki jelenleg Juhász Ferenc honvédelmi miniszter kabinetfőnökeként dolgozik, fontosnak tartotta hangsúlyozni lapunknak: "ebben az ügyben sem a rendőrség, sem az ügyészség nem keresett meg, így nincsenek ismereteim arról, hogy a nevem megemlítésre került-e a jegyzőkönyvben".

Kelemenhez hasonlóan ugyancsak elzárkózott a válaszadástól Gál Zoltán MSZP-s képviselő, az Országgyűlés volt elnöke, akivel kapcsolatban mindössze annyit közölt Kulcsár: Puch László pártpénztárnok kérésére Gál Zoltán kampányához is hozzájárult - "plakátokat és szórólapokat készíttettem részére a Novoprint nyomdájában. Ezért nekem Gál Zoltán semmit nem ígért és nem adott". Lapunkat tehát nem tájékoztatta Gál arról, hogy volt-e tudomása a fenti ügyletről, ám tény, ami tény: a 2002-es választási kampány idején a Britton-csoport jelentős befolyással rendelkezett a Novoprint Nyomdaipari és Kiadói Rt.-ben.



EXBRÓKER KONTRA ÁLLAMTITKÁR

Kulcsár Attila kihallgatási jegyzőkönyvekbe foglalt állításai Tóth Andrásról, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkáráról (részletek):

2004. szeptember 22.: "Korábbi vallomásomban említettem, hogy Tóth Andrásnak átadtam egy ügyféllistát, valamint egy olyan iratot, ami a Kehi-vel kapcsolatban történteket tartalmazza. Tóth András tájékoztatásomat tudomásul vette, megítélésem szerint a beszélgetés során elhangzottak egy részéről már korábban is tudomással bírt (...). A beszélgetésre Bánáti János irodájában került sor, Bánáti úr azonban a megbeszélésen nem vett részt."

2004. december 10.: "Átadtam neki a Pannonplast-ügy című iratot, és megvártam, amíg elolvassa (...). Tóth András ezt követően tért rá arra, hogy milyen politikusokkal álltam kapcsolatban. Tóth András kifejezetten neveket említett, és megkért, hogy beszéljek róluk."

Tóth András levele a Heti Válasznak: "Kulcsár Attila állítólagos vallomásainak személyemre vonatkozó részeiről a következőket kívánom megjegyezni. Kulcsár Attilával négyszemközt soha, tehát 2003. június 26-án sem találkoztam. E dátum előtt és azóta semmilyen kapcsolatom nem volt vele. Találkozásunkkor feladatkörömben eljárva fel kívántam használni a lehetőséget arra, hogy felmérjem: ami történt, érinti-e a magyar pénzintézeteket, veszélyezteti-e a bankrendszert. Beszélgetésünk mintegy negyedórás volt, Kulcsár úr, állításával ellentétben, nem tárta fel részletesen sem a Kehi vizsgálati anyaga megszerzésének körülményeit, sem más problémakört, és nem ismertette különböző személyekkel fennálló kapcsolatait. Ez olyannyira így van, hogy nevek e találkozón egyáltalán nem hangzottak el. Homályos célzásokat tett a K&H Equitiesnél folyó pénzügyi szabálytalanságokra, illetve ezzel kapcsolatban saját szerepére, hozzátéve: a külön listán kezelt pénzek után ígért hozamok nem állnak rendelkezésre. E témakörhöz kapcsolódott a K&H Bankkal kapcsolatos eszmefuttatása; vagyis az, hogy esetleg meginoghat a bizalom a bankban, ahogy ez annak idején a Postabank esetében történt. Végül elmondta, véleménye szerint hogyan zajlott a Pannonplast-ügy. Mondandója annyira általános volt, hogy kértem, tényszerűen írja le mindazt, amit az üggyel kapcsolatban ismer, és ezt juttassa el hozzám. Ezt az iratot azonban soha nem kaptam meg, mint ahogy rövid találkozónkon sem kaptam ügyféllistát vagy bármilyen más iratot."




A PANNONPLAST-ÜGY - A KULCSÁR ATTILÁNAK TULAJDONÍTOTT FELJEGYZÉS SZERKESZTETT VÁLTOZATA, MEGJEGYZÉSEKKEL

- "A Pannonplast-részvények tőzsdei felvásárlása 2003. január közepétől kezdődött a K&H Equities Rt. ügyfélköréből kiindulva - normál tőzsdei tranzakciók keretében. Ebben részt vettek "normál" vagyonkezelt ügyfelek, illetve néhány kormányközeli magánszemély is. A vásárlás részleteiről nem tájékoztattuk őket, viszont aláírásukkal beleegyeztek a tranzakcióba. A tranzakciók által minden résztvevő jelentős árfolyamnyereséget realizált."

- "Az ügy egyetlen állami szereplője az Állami Autópálya Kezelő (ÁAK) Rt. volt. A tőzsdei tranzakciókon keletkezett profit egy részét (a Brittonon keresztül) Bitvai Miklós, az ÁAK Rt. vezérigazgatója részére készpénzben, több részletben, személyesen adtam át."
HV: A Kulcsár-botrányt kirobbantó, 2003. június 16-i keltezésű, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) által kiadott határozatból "mindössze" annyi derült ki, hogy a Britton Kft. Pannonplast-részvényvásárlását döntő részben a dublini bejegyzésű Montrade Ltd. magyarországi képviseletének átutalása finanszírozta, és "csak" a fennmaradó összeg származott a költségvetési forrásokból gazdálkodó ÁAK-tól. Úgy tudjuk, a nyomozás során világossá vált, hogy Kulcsár Attila a Montrade-hez is ÁAK-pénzeket érkeztetett. Vagyis a bróker szinte teljes egészében a közkassza rovására teremtette elő a Pannonplast-bevásárláshoz szükséges pénzt.

- "A részvényvásárlás kapcsán felvetődött a Pannonplast Rt. irányítása átvételének lehetősége (mely 20-30 százaléknyi részvénytulajdonnal az rt. közgyűlésén részben meg is valósult). Bitvai Miklós azzal keresett meg, hogy információi szerint Fehér Erzsébet, a Pannonplast vezérigazgatója felkereste Erős Jánost, a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) vezérigazgatóját, hogy próbáljon meg hitelt folyósítani a cég menedzsment általi kivásárlásához - így ugyanis a Britton nem tudja átvenni az irányítást. Bitvai felajánlotta: ha fizetek 50 millió forintot, elintézi - az MFB felett felügyeletet gyakorló - Csillag István gazdasági miniszteren keresztül, hogy Fehér ne kapjon hitelt."
HV: Lapunk múlt heti számában (Heti Válasz, 2005. május 5.) Erős János azt állította: Fehérék valóban nem kaptak hitelt, ehhez azonban nem kellett közbenjárnia Csillag Istvánnak, "a fejlesztési bankról szóló törvény ugyanis nem véletlenül módosult úgy 2002-ben, hogy kizárólag fejlesztési célokra adhatunk hitelt". Márpedig a cégkivásárlás nem minősül fejlesztésnek.

- "Miközben mi a cég irányításának átvételén dolgoztunk, Fehér Erzsébet feljelentést tett a PSZÁF-nál a Britton-csoport megjelenése ellen. Ekkor összeállt egy csapat a kormány magas rangú képviselőiből, baloldali újságírókból, illetve néhány, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalban (Kehi) dolgozó barátunkból, akikkel együtt a médiában szerettünk volna nyomást gyakorolni a PSZÁF-ra. A megjelent cikkek alapját egy Kehijelentés és a hozzá kapcsolódó háttéranyag képezte, melyet tízmillió forintért bocsátottak a rendelkezésünkre, és melynek részleteit három héten keresztül csöpögtettük a média különböző csatornáin."
HV: Tavaly szeptemberben vesztegetéssel gyanúsították meg Bálint Tamást, Keller László egykori közpénzügyi államtitkárságának volt főtanácsadóját. Az ügyészség szerint Bálint tízmillió forintot fogadott el Kulcsár Attilától egy PSZÁF-ról szóló jelentésért. (Az ártatlanság vélelme a bírósági ítéletig a volt főtanácsadót is megilleti.)

- "Június 16-án bántalmazták Szász Károlyt, a PSZÁF elnökét, aki megtámadását egy másnap kiadni tervezett PSZÁF-határozathoz kötötte. 17-én, kedden megrökönyödve olvastam a PSZÁF-határozat szövegét, amely indokolatlanul negatív színben tüntette fel a K&H Bankot és az Equities Rt.-t. A rendőrség Sáray Éva PSZÁF-elnökhelyettes feljelentése nyomán engem is meghallgatott. A bekért anyagokból kiderült, hogy az ÁAK az Equitiesnél elhelyezett pénzt részben nem szabályosan fektette be, de mivel károkozás nem történt, a rendőrség valószínűleg nem indít nyomozást a Pannonplast-ügyben."
HV: A rendőrség június 30-án valóban megtagadta a nyomozást. Csillag István azonban - Kulcsárral ellentétben - úgy ítélte meg: történt károkozás. A volt gazdasági miniszter ezért kezdeményezte Bitvai Miklós ÁAK-vezér munkaviszonyának megszüntetését, és utasítására a megújult vezetésű ÁAK - sikkasztás, valamint hűtlen kezelés miatt - később feljelentéssel is élt.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.