Bukás

Magyarország az etnikai polgárháború küszöbén?

, / 2009.02.08., vasárnap 06:05 /

Bár a miskolci rendőrkapitány ügyében elsősorban Draskovics Tibor rendészeti miniszter vallott kudarcot, az elmúlt fél évben megbukott a válogatás nélkül rasszistázó liberális diskurzus is. Ma már baloldali értelmiségiek is belátják: a megbélyegzés nem segíti az etnikai konfliktusok megoldását.

Draskovics Tibor igazságügyi és rendészeti miniszter rövidebb idő alatt vallott kudarcot, mint az a cigány-magyar együttélés konfliktusait eltagadó struccpolitika, amelynek jegyében a tárcavezető kezdeményezte Pásztor Albert miskolci rendőrkapitány áthelyezését. A politikai döntéssel szinte egy időben példa nélküli koalíció szerveződött a munkáját jól végző rendőrtiszt érdekében, ezért a tárcavezető másfél nap után visszakozni kényszerült. Előtte még az SZDSZ nevében Gusztos Péter frakcióvezető-helyettes elítélte Pásztor kijelentését, és arról érdeklődött, milyen alapon vezeti "faji alapú kartotékját". A kapitány leszögezte: a rendőrség nem tartja nyilván a gyanúsítottak származását, ám azok kihallgatásukon erről is nyilatkozhatnak. Ezt megteszik, mert a bíróság adott esetben enyhítő körülményként veszi figyelembe hátrányos társadalmi helyzetüket.



Mindenki rasszista?

A kapitány pozícióban tartásán Gusztos módfelett felháborodott. Internetes naplójában azt írta: az ügyben mindenki - Gyurcsány Ferenc miniszterelnöktől az ellenzékig - megbukott, s a burkolt rasszistázásból kijutott a Pásztor Albert mellett szintén kiálló T. Asztalos Ildikó Borsod megyei SZDSZ-elnöknek is. A miskolci liberális politikus korábban azt üzente párttársának: a helyi ügyekben nem Budapestről kell ítélkezni. A Gusztos és a Fodor Gábor SZDSZ-elnök által vitt ortodox kirekesztésellenes vonalat tehát már nem csak jobboldalról vitatják - a balliberális értelmiség bátrabbjai is felismerték, hogy a problémák hisztérikus tagadása nem old meg semmit, legfeljebb a radikális megoldásokat keresők malmára hajtja a vizet.

Vélhetően ebből a megfontolásból mondta Spiró György író a köztévé vasárnap esti műsorában, hogy olyan polgárháború fenyeget, amelyet nem a jobb- és baloldal vív egymással. A Fogság alkotója elítélte, hogy "demokratikus és liberális érveléssel" le lehet rasszistázni egy rendőrt, aki ki nem ejtette ki a száján a "cigánybűnözés" szót, csak a valóságot írta le. "Miért bűn az, hogy valaki egy etnikumhoz tartozik Magyarországon, amikor magyar állampolgár?" - tette föl a kérdést Spiró.

Indulati és megélhetési bűnözés

Az Egyesült Államokból elterjedt, a kisebbségek érzékenységét középpontba helyező, mindenfajta megkülönböztetésben rasszizmust gyanító politikailag korrekt nyelvezet ellen az elsők között szólt a baloldali liberális térfélen Debreczeni József. A publicista tavaly nyáron a Népszabadságban egy tabut ledöntve úgy fogalmazott, "(a falvak) közösségeinek viszonyát nem lehet úgy leírni, mint az agresszív, rasszista többség és a védtelen kiszolgáltatott kisebbség konfliktusát". Mindez már az olaszliszkai lincselés után történt, amelynek megértő magyarázatát ("indulati bűnözés") a magyar társadalom nem fogadta el. Talán ezért is mérhette a Nézőpont Intézet tavaly augusztusban, hogy a megkérdezettek 91 százaléka egyetért azzal a gyakran hangoztatott állítással, mely szerint a "cigánybűnözés" létező jelenség a mai Magyarországon.

A kutatóintézet adatait közlő Heti Választ többen - például Kolompár Orbán, az Országos Cigány Önkormányzat elnöke - uszítónak nevezték, holott a felmérés csupán tolmácsolt egy társadalmi vélekedést - az akkor az MTI-nek nyilatkozó Németh Zsolt kriminológus, a Rendőrtiszti Főiskola tanára szerint a szóban forgó fogalomnak a kriminológiában nincs helye, a társadalmi vitában viszont van. Tehát hamis az a sugalmazás, amely ok-okozati kapcsolatot feltételez származás és bűnelkövetés között. Ugyanakkor tény, hogy számos magyarországi kistelepülésen a lakosság szenved a "megélhetésinek" nevezett - gyakran a terményt és az állatokat sem kímélő - bűnözőktől, akiket cigányként azonosít.

Képmutató polkorrekt

A keserűség sokakban gyűlik: ahogy a fővárosi életet mezőszemereire cserélő, egymás után többször kirabolt Wahorn András képzőművész nyilatkozta lapunknak tavaly októberben, ideje leszámolni azzal a liberális közhellyel, mely szerint a bűnelkövetésre kizárólag az éhség veszi rá az embereket. Ha a tétel igaz lenne - mondta -, nem viríthatnának a közösség által ismert elkövetők félig romba dőlt kunyhóin parabolaantennák, s nem lenne műveletlen a zöldség, gyümölcs termesztésére alkalmas kertjük. Hasonlóan vélekedett az elmúlt évtizedeit a cigányság felemelésének szentelő Bíró András alternatív Nobel-díjjal kitüntetett polgárjogi aktivista, aki szerint a romák jó részéből hiányzik a háztáji termelést értéknek tekintő paraszti gondolkodás. Az Élet és Irodalomnak adott interjújában Bíró leszögezte: a jelenleg uralkodó felfogás válságba jutott. "A romákkal kapcsolatos diskurzusban a politikai korrektség nem más, mint hipokrízis, a nyilvánvaló tények figyelmen kívül hagyása vagy gyáva elhallgatása" - mondta.

A jelenlegi helyzet tarthatatlanságát érzékelve jobb- és baloldali értelmiségiek (többek között Granasztói György, Freund Tamás, Járai Zsigmond, illetve Gerő András, Csányi Vilmos, Hankiss Elemér) egyaránt aláírták azt a felhívást, amely követeli, hogy büntessék meg a tulajdon, a törvényesség, az emberi méltóság rovására elkövetett vétségek elkövetőit, és egyben felszólít a "cigány-magyar együttélés feltétlen híveinek" szerveződésére. "Minden törvényes eszközzel el kell kerülni, hogy a mélyülő válság etnikai konfliktusba torkolljon" - olvasható a felhívásban.

Márpedig Dominique Strauss-Kahn, a Nemzetközi Valutaalap vezérigazgatója egy minapi nyilatkozatában úgy vélekedett, a testület által Magyarországnak nyújtott kölcsön szigorú feltételei miatt akár zavargások is kitörhetnek - s a szociális feszültségek etnikai konfliktusokba is átcsaphatnak, tehetnénk hozzá. Szerettük volna a miskolci üggyel kapcsolatban Kállai Ernő kisebbségi ombudsman véleményét is megkérdezni. Az országgyűlési biztos azonban azt üzente, a történet olyannyira átpolitizálódott, hogy nem óhajt véleményt nyilvánítani. Nem tartóztatta viszont magát, amikor korábban más, "átpolitizálódott" ügyről kellett állást foglalnia - például amikor úgy vélte, a mai Magyarország kisebbségellenessége a harmincas évek Németországát idézi.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.