Elhúzódó fehérgalléros bűnügyek

/ 2010.12.03., péntek 09:42 /

Ha a parlament záros határidőn belül nem szigorítja a büntetőeljárási törvényt, 2014-15 előtt aligha születhetnek jogerős ítéletek a tömegnyi elkövetőt felsorakoztató gazdasági-politikai botrányokban. Az ügyvédlobbi néhány tagja máris ellenzi a Kulcsár-, Hunvald- és BKV-témák gyorsított befejezését.

Noha a sokszereplős, fehér gallér mögül elkövetett, jelentős médiafigyelmet kiváltó ügyek esetében a közvélemény gyors ítéletet és példás büntetést vár, az "élet" mindennek az ellenkezőjét szokta produkálni.

A politikai-gazdasági felvilágot érintő eljárások őstípusa, a Postabank-per például 2009 februárjáig húzódott (miközben a vádlottaknak felrótt több tízmilliárdos vagyonvesztés 1995 és 1997 közöttre tehető), ráadásul a bíróság mindössze 3,6 millió forintos büntetéssel "torolta meg" Princz Gábor pénzintézeti vezér vétkeit.

Az eddigi leghíresebb sikerdíjsztori - a polgári jogi leágazásokkal együtt - szintén túlnyúlt a tízéves időtartamon. Igaz, a 800 milliónyi állami forintra érdemesült Tocsik Márta ügyében még felfüggesztett börtönt sem kaptak azok az MSZP-SZDSZ-kassza közeli cégvezetők, akik alvállalkoztak a jogásznőnek. A héten újraindult Kulcsár-perben pedig a bíróság anno úgy hozta meg a - később hatályon kívül helyezett - elsőfokú ítéletet, hogy tanúként sem hallgatta meg a botránybróker által többször hírbe hozott Puch Lászlót, az MSZP korabeli pénztárnokát.

A Kulcsár Attiláról nevezett, 2006-ban indult eljárást persze ennél prózaibb okok miatt kellett visszadobni első fokra. Az ítélőtábla leginkább a tárgyalás formai kritériumainak megsértését rótta fel az alsóbb szintű Fővárosi Bíróságnak. Azt például, hogy a tanácsvezető csak szemezgetve idézett a bróker kihallgatási dokumentumaiból - pedig a büntetőeljárási törvény szerint ha egy vádlott nem hajlandó megszólalni a bíróság előtt, nyomozati vallomását fel kell olvasni (ha ez napokig eltart, akkor is).

Verók István és Hagyó Miklós egy MSZP-s rendezvényen

A jogszabály szintén új eljárást ír elő, ha bebizonyosodik, hogy valamely vádlott - és/vagy védője - nem volt jelen azokon a tárgyalási napokon, amikor az őt érintő cselekmények voltak napirenden. Márpedig egy 92 ülésnapból álló, közel kétszáz tanút felvonultató monstre perben ilyen esetek előfordulnak - ezért a Kulcsár-ügy újratárgyaltatását szakmai körökben a büntetőeljárási törvény burkolt kritikájaként is értelmezik. Azaz a hatályos törvény aprólékos betartása a bonyolult gazdasági pereknél egyet jelent az ítélethozatal ellehetetlenülésével.

A pertaktika átka

A rigorózus szabályozással az ügyvédek egyébként rendszeresen vissza szoktak élni. Némileg leegyszerűsítve: ha például el akarnak húzni egy pert, távol tartják védencüket (vagy magukat) az ülésteremtől, és ha mégis szóba kerül az ügyük, újratárgyaltatják a bíróval az adott fejezetet. E taktikázás persze "munkaköri kötelessége" a védelemnek, pláne, hogy az időmúlás mindig enyhítő körülmény volt az ítéletek meghozatalakor.

Egy biztos: 2009-ben a büntetőeljárások több mint 30 százaléka nyúlt két évnél hosszabbra Magyarországon - ami a 2005-ös 18,7 százalékhoz képest brutális növekedés (lásd grafikonunkat). Mentségnek nyilván gyenge, de tény, hogy a londoni felsőbíróság esküdtszéke is csak 11 évvel Lady Diana 1997-es halála után tudta gondatlanságból elkövetett emberölésnek minősíteni a walesi hercegné "balesetét" - pedig egy szimpla ittas vezetési ügyről volt szó.


Az első nekifutásra kudarcba fulladt Kulcsár-ügy tanulságait a kormány mindenesetre igyekszik levonni, legalábbis erre utal, hogy már köröztetik a büntetőeljárási törvény módosítási tervét, amely a gyanúsítotti és tanúvallomások időigényes felolvasása helyett csak tartalmi ismertetést ír elő a bírák számára. A javaslat emellett célul tűzi ki a jogi képviselők perelhúzási kísérleteinek blokkolását, ezért leszögezi: "védő akadályoztatása miatt a tárgyalás nem halasztható el" (ilyen esetben a bíróság jelölhet ki helyettes védőt).

Gyenge vádak

Úgy tudjuk, az ügyvédi kar legbefolyásosabb tagjai ellenzik az elképzelést. Tóth Mihály büntetőjogász viszont azt mondja lapunknak: ha ezek a változtatások jövő év elején hatályba lépnek, már a folyamatban lévő gigaperekben, például a Kulcsár- vagy a Hunvald-ügyben is alkalmazhatók.

Vagyis a büntetőeljárások időtartamának rövidítésére még csak kínálkoznak megoldások - ennél bonyolultabb az ítéletek minőségének kérdése. A szakma állatorvosi lóként tekint például az évszázad olajbotrányaként emlegetett Energol-ügyre, ahol az első fokon elnöklő bíró, Gimesi Ágnes a vádirat hiányosságai, gyengeségei miatt nem tudott 2007-ben szigorú verdiktet hirdetni. Az ügyészség eredetileg 19 vádlottat sorakoztatott fel több százmilliós adócsalás és más bűncselekmények miatt, ám egy perújrakezdés után maga a vádhatóság ismerte el, hogy az általa citált bűncselekmények nem bizonyíthatók.

A történelem most ismétli önmagát: az elölről tárgyaltatott Kulcsár-per szintén Gimesi Ágneshez került - és az ügyészség álláspontja majdnem annyira bizonytalan, mint egykor az Energol-történetben. A hatóság októberi átirata nyilvánvalóvá teszi: a brókervád tárgya továbbra is különösen jelentős értékre elkövetett sikkasztás, ám ha a Fővárosi Bíróság másképp ítéli meg a cselekményt (például csalásnak látja), "az eltérő minősítés megállapításának nincs akadálya". Tóth Mihály szerint azonban a Fővárosi Főügyészség nem tehetné meg, hogy - a sikkasztás és a csalás közt libikókázva - alternatív vádat fogalmaz meg, és áttolja a bíróságra a döntés felelősségét.

Több mint hűtlen kezelés

A fenti összevisszaságok miatt közel sem biztos, hogy a nagy politikai-gazdasági büntetőügyek közül elsőként a Kulcsárperben születik jogerős ítélet. Szakértőink szerint a Hunvald-botrány "ránézésre jobban fel van kutatva", mint minden más hasonló korrupciós eset, s ezt a Központi Nyomozó Főügyészség novemberi vádirata is igazolja.

A volt VII. kerületi polgármesternél (lásd cikkindító fotónkon) és társainál vesztegetésre, csalásra, hivatali visszaélésre és okirat-hamisításra egyaránt találtak bizonyítékot - így nem kellett csak hűtlen kezelésre felfűzni a gyanút (majd a vádat), ahogy a szomszédos Terézváros ingatlanpanamái esetében történt. Hűtlen kezeléses ügyekben amúgy is rutin híján vannak a bírák: lényegében az exkisgazda államtitkár, Szabadi Béla tíz éve indult (jogerősen tavaly februárban zárult) "vesszőfuttatása" volt az első alapos igazságszolgáltatói munka, de itt csak felfüggesztett büntetést kapott a legfőbb érintett.

Kulcsár Attila az elsőfokú tárgyaláson

Lapzártánkkor egyelőre Gyurcsány Ferenc "utolérése" is kísérleti szakaszban van a Sukoróra tervezett - időközben leállított - kaszinóprojekt miatt. Bár Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos az elmúlt hetekben nyomást próbált gyakorolni a legfőbb ügyészre, hogy kezdeményezze végre a volt miniszterelnök büntetőjogi felelősségre vonását, a mentelmijog-kikérés közel sem automatizmus.

Pláne, hogy Gyurcsányt elvileg "csak" azért lehetne meggyanúsítani, mert hivatalával visszaélve nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházássá nyilváníttatta a velencei-tavi fejlesztést (noha ehhez nem szereztek meg minden engedélyt, koncessziós jogot az amerikai-izraeli ötletgazdák). A kiemeltté nyilvánítás azonban kormányrendeletben történt, és arra eddig nemigen volt precedens, hogy egy jogalkotót szabálytalan jogalkotási tevékenység miatt gyanúsítottak meg. Még akkor sem, ha igény épp lett volna rá.



A MOST FUTÓ TÖMEGES ELJÁRÁSOK

KULCSÁR ATTILA ÉS A BRÓKERBOTRÁNY


Vád: sikkasztás, magán- és közokirat-hamisítás, több szereplőnél pénzmosás Vádlottak száma: az új eljárásban 18 fő (eredetileg 24 fő) A névadón kívüli fontosabb szereplők: Rejtő E. Tibor, a K&H exvezérigazgatója; Kerék Csaba, a bróker által szerzett pénzekből működő Britton Kft. egykori ügyvezetője; Schönthal Henrik, a pénzmosást segítő offshore cégek képviselője; Dunai György és Garamszegi Gábor, a Betonút Zrt. jelenlegi és volt tulajdonosai (utóbbi fővárosi MSZP-s képviselőként is működött) A gyanúsítások kezdete: 2003 A nyomozást folytató szerv: Országos Rendőr-főkapitányság, Fővárosi Főügyészség Az ügy állása: a héten kezdődött újra a brókerügy elsőfokú tárgyalása a Fővárosi Bíróságon Megjegyzés: noha a hatályon kívül helyezett elsőfokú verdikttel a bíróság felmentette Rejtő E. Tibort és Dunai Györgyöt, a megismételt eljárás miatt ők is újra elítélhetővé váltak

HUNVALD GYÖRGY ÉS AZ ERZSÉBETVÁROSI PANAMÁK

Vád: különösen jelentős kárt okozó, üzletszerűen, bűnszervezet tagjaként elkövetett csalás, hivatali visszaélés és más bűncselekmények Vádlottak száma: 25 fő A névadón kívüli fontosabb szereplők: Gál György, az egykor Hunvald György polgármester által fémjelzett VII. kerületi önkormányzat gazdasági bizottságának SZDSZ-es elnöke; Kardos Péter, a pénzügyi bizottság szintén szabad demokrata exelnöke A gyanúsítások kezdete: 2008 A nyomozást folytató szerv: Központi Nyomozó Főügyészség Az ügy állása: az ügyészség novemberben nyújtotta be a vádiratot a Fővárosi Bíróságnak Megjegyzés: bár a közvélemény Hunvald-ügyként ismeri az eljárást, a bűncselekmény fő vádlottja, a bűnszervezet feje nem a volt szocialista polgármester, hanem Gál György lehetett (őt hivatalos személy által elkövetett vesztegetéssel is vádolják egyes önkormányzati ingatlanok értékesítése kapcsán)

VERÓK ISTVÁN ÉS A TERÉZVÁROSI INGATLANELADÁSOK


Gyanú: különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés Gyanúsítottak száma: 14 A névadón kívüli fontosabb szereplők: Fürst György, az egykor Verók István polgármester által fémjelzett VI. kerületi önkormányzat korábbi MSZP-s alpolgármestere; Hatvani Csaba ugyancsak volt szocialista alpolgármester A gyanúsítások kezdete: 2009 A nyomozást folytató szerv: Budapesti Rendőr-főkapitányság, majd Központi Nyomozó Főügyészség, most újra BRFK Az ügy állása: tart a nyomozás Megjegyzés: pikáns összefüggés, hogy Verók István, Terézváros 2002 és 2010 között regnáló polgármestere 2001-ig az Erzsébetvárosi Vagyonkezelő vezérigazgató-helyettese volt, miközben a VII. kerület gazdálkodásáért (akkor alpolgármesterként) Hunvald György felelt

HAGYÓ MIKLÓS ÉS A BKV-S BŰNSZERVEZET

Gyanú: bűnszervezetben elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés Gyanúsítottak száma: 21 A névadón kívüli fontosabb szereplők: a Demszky Gábor korábbi főpolgármestert tanácsadóként segítő Mesterházy Ernő; Antal Attila volt BKV-vezérigazgató, illetve egykori helyettesei, Balogh Zsolt és Regőczi Miklós A gyanúsítások kezdete: 2010 A nyomozást folytató szerv: Budapesti Rendőr-főkapitányság, majd Központi Nyomozó Főügyészség Az ügy állása: tart a nyomozás Megjegyzés: a bíróság legutóbb november közepén hosszabbította meg három hónappal Hagyó Miklós előzetes letartóztatását (a nyomozás eredményeként a volt szocialista főpolgármester-helyettest újabb bűncselekményekkel is meggyanúsíthatják)

 

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.