Elitbajok

/ 2001.12.14., péntek 07:43 /

Magukat magyar sebésszel Bécsben operáltatók, a gyerek mandulaműtétéért 250 ezer forintot fizetők, VIP-kórházat igénybe vevők és a "professzor a család barátja" megoldást választók - néhány példa, hogyan próbálja a hazai elit kikerülni az egészségügy gyengélkedéséből adódó hátrányokat. Ám talán a nem is olyan távoli időben ezekre a trükkökre nem lesz szükség, az elit a közkórházakban is legálisan vásárolhatja majd meg a magasabb színvonalú ellátást.

Fotó: MTI
Kútvölgyi Kórház: évtizedek óta itt kezelik a politikai és a szellemi élet ismert szereplőit

Tíz évvel a rendszerváltozás után az egészségügy még mindig nem tud mit kezdeni a ténnyel, hogy létezik egy szélesedő gazdasági, kulturális, politikai és tudományos elit. Egyre bővül azonban az a réteg, amelynek a paraszolvenciával megvásárolható "suskus" előnyök nem elegendőek, tudni akarják, mit kapnak a pénzükért. Új jelenség a fokozott médiaérdeklődés is, amely egy közismert ember betegségét kíséri. Hogyan lehet a kórház nyugalmát fenntartani, ha Székely Zoltán volt kisgazda képviselőről egyszerre több televíziós csatorna szeretett volna pizsamás képeket vetíteni? Emlékezetes az is, hogy Torgyán József néhány hónappal ezelőtti rosszullétekor a média megrohamozta a Kútvölgyi kórházat. Korábban nem fordult elő, hogy hivatalban lévő miniszterelnök gyermekének születésekor operatőrök mózeskosárba rejtett kamerákkal várták volna a kormányfő érkezését. VIP-ellátásra, mint a világon máshol, Magyarországon is szükség van, de vajon felkészült-e erre a hazai egészségügy?

"Elit az, amely meg tudja fizetni, hogy annak tarthassa magát." "A magánklinikák számára az elit addig érdekes, ameddig egészséges, nem fog ott meghalni, nem hány, nem lesz rosszul, csak szűreti magát, és fizet, mint a katonatiszt". "Én keveset tudok a témáról, és nem hiszem, hogy volna, aki többet tud nálam" - néhány jellemző kijelentés a lapunk által megkérdezett szakértőktől.

Fő a diszkréció

A legtöbb a vezető politikusokról tudható; az ő gyógykezelésüket - helyettes államtitkári szintig - rendelet szabályozza. A Miniszterelnöki Hivatal pályázatán a VIP-kórházi rangot a Semmelweis Egyetem Kútvölgyi Klinikai Tömbje nyerte el, mely évtizedek óta ellátja ezt a feladatot. A kórház a kedvezményezettek számára külön belgyógyászati szakrendelést tart fenn, ha más szakorvosra van szükség, az állami vezetők előnye csak annyi, hogy időpontot egyeztetnek számukra. A Kútvölgyi az öt fő közjogi méltóság számára külön részleggel rendelkezik - erősítette meg Romics László igazgató -, ami luxuslakosztálynak nem nevezhető. A többi vezető politikusnak legfeljebb azt az előnyt biztosítják, hogy bár éppúgy kétágyas szobában fekszenek, mint a többi beteg, esetleg nem kapnak szobatársat. Ez a kedvezmény egy országgyűlési képviselő számára már nem mindig oldható meg a sok beteg miatt - Székely Zoltán például négyágyas kórteremben feküdt.

A Kútvölgyi történetében még nem fordult elő, hogy egy kedvezményezett személy a szülészetet vegye igénybe. Orbán Viktor hitvese, Lévai Anikó negyedik gyermekét a Kútvölgyi kórházban hozta világra. Alapítványi támogatásból nem sokkal korábban készült el az osztály egyágyas, fürdőszobás, telefonos, színes televíziós különszobája, mely arra is lehetőséget nyújt, hogy a gyermek éjjel-nappal az anyával lehessen. Ma ezt a szobát szülésenként 25 ezer forintért bárki kibérelheti, ám mivel Lévai Anikó nem tartott rá igényt, háromágyas kórteremben feküdt. A kislány megszületése sajátos próba elé állította a kórház személyzetét. Álruhás fotósok szállták meg az intézményt, egy-egy rejtett kamerás felvételt remélve. Mindez arra is rávilágított, hogy a VIP-ellátásra nem kis részben a többi beteg nyugalma miatt van szükség. Az egyenlősdi legnagyobb hívei sem szeretnének egy állandóan telefonáló miniszter szobatársai lenni vagy egy bulvárlap címlapfotóján karikás szemű mellékszereplőként feltűnni.

Az elit sokszor nem is elsősorban a luxuskörülmények, hanem a diszkréció kedvéért vásárol magánellátást. (Bár az is komoly késztetés, hogy el akarja kerülni: friss műtéti sebével a folyosó végén levő zuhanyzóba kelljen botorkálnia.) A Telki Magánkórházat, mely a legnagyobb magán fekvőbeteg-intézmény hazánkban, az ismert személyiségek közül elsősorban a kulturális elit tagjai keresik fel. Czöndör Attila ügyvezető igazgató szerint talán azért alakult ki ez a benyomás, mert a betegek közül az ő arcuk ismert. A kórháznak a luxuskörülmények (egyágyas szobák, a hozzátartozó végig bent maradhat, légkondicionálás, internetkapcsolat, külön étlap) mellett az egyik vonzereje a diszkréció. Míg egy közkórházban szinte megoldhatatlan, hogy a közismert emberek titokban tarthassák egészségügyi problémájukat, addig náluk ez alapszolgáltatás. Betegeik például - ha ragaszkodnak hozzá - csak a személyzet azon tagjaival találkoznak, akik közvetlenül ellátják őket.

Zsebből zsebbe fizetett ellátás

Bár az állami egészségügy gyengélkedését mindenki ismeri, a magánkórházak mégsem tudtak jelentős betegkört megnyerni maguknak. Erre utal az is, hogy a rendszerváltozás után nem csökkent lényegesen a hálapénzként kifizetett összeg, legalábbis nem jobban, mint a lakossági fizetőképesség hanyatlása. Pedig ezt az állami egészségügyből megnyíló kivonulási lehetőség, a magánszolgáltatók megjelenése indokolttá tehette volna. A miértet keresve Gaál Péter, a Semmelweis Egyetem paraszolvenciával foglalkozó kutatója arra a megállapításra jutott, hogy minél súlyosabb egy betegség, illetve minél érzékenyebb (nőgyógyászat, fogászat) területről van szó, az emberek annál kisebb jelentőséget tulajdonítanak a körülményeknek, és elsősorban orvost választanak. Az egyik kulcskérdés tehát az, hol vannak a legjobb (vagy legismertebb) orvosok. Majd a fizetési képesség, illetve hajlandóság dönti el, hogy magánellátót (ahol fizetni kell) vagy állami intézményt (úgy érzi, hogy fizetni kell) választanak - állapítja meg Gaál Péter. A hálapénzes megoldás általában olcsóbb, s így többek számára elérhető, emellett az állami rendszer előnye, hogy nagy a háttérintézmény-hálózata, ezért komplikáció esetén általában biztonságosabb, mint egy magánintézmény. Motiváció szempontjából a felső tízezer nem különbözik az átlagembertől, az eltérés az anyagi lehetőségeiben, kapcsolatrendszerében, ismertségében van - vallja Gaál Péter.

"A legnagyobb baj, hogy az elit - a fejlett országok gyakorlatától eltérően - zsebből fizet az ellátásokért, nem rendelkezik magánbiztosítással vagy önkéntes pénztári tagsággal" - mondja Kincses Gyula egészségügyi szakértő, a Medinfo igazgatója. A magas árak miatt a magánintézmények rossz kihasználtsággal működnek, emiatt hihetetlenül drágák, s így kevesen veszik őket igénybe. Elkülönült elit-ellátórendszer alakult ki, a magánklinikákon az egyébként biztosított betegeknek nemcsak a hotelszolgáltatást, hanem a közkórházban egyébként ingyenes orvosi beavatkozást is ki kell fizetni. A Medinfo igazgatója szerint ez az egyik oka annak, hogy a magánegészségügy azokra szakosodott, akik nem is betegek: plasztikai, aranyér-, visszér- és egyszerűbb nőgyógyászati problémával jelentkezőkre. Komoly eseteket, daganatos betegeket, szívbetegeket nem operálnak, legfeljebb az utókezelést végzik. Emiatt az elit addig számít elitnek, amíg nem betegszik meg, mert sem a kulturális, sem a politikai, sem a tudományos élet vezető személyiségei, de valószínűleg még a pénzemberek nagy része sem rendelkezik olyan jövedelemmel, hogy egy többhetes vagy hónapos gyógykezelés akár milliókra rúgó számláját - betegsége miatt elapadó bevételek mellett is - zsebből ki tudja egyenlíteni.

Megkülönböztetett figyelem

Az elit egészségügyi ellátása emiatt a mai napig megoldatlan. Jól példázza a helyzetet Puskás Öcsi hosszú betegsége, ami alatt a Kútvölgyi kórházban egy kétágyas szobában egyedül kezelték. A legendás labdarúgó nemzeti jelkép, aligha vitatható, hogy különleges bánásmód illeti meg. Ám a nemzet nagy színészei, tudósai, sportolói esetében sincs szabály arra, kinek kell a megkülönböztetett figyelemből adódó többletköltséget állnia. Romics László igazgató azt mondja, bár közvetlen anyagi hasznuk nincs belőle, a kórház jó hírét öregbíti, ha a híradásokban szerepel, hogy kiemelten fontos embereket ők gyógykezelnek. (Régen ez másként volt. Miután Lázár György egykori miniszterelnököt a SOTE városmajori ér- és szívsebészeti klinikáján megoperálták, az intézmény anyagilag is fejlődésnek indult.)

Fotó: MTI
Orbán Viktor és hitvese a kórházból hazaviszi negyedik gyermekét

"Bár máig megmaradt az elitnek az a része, mely kapcsolati tőke révén szerez előnyöket magának, ebből lassan kiszorulnak a politikusok, mert túl gyakran váltják egymást ahhoz, hogy biztosan viszonozni tudják a szívességet" - erősíti meg Weltner János, az Országos Sebészeti Intézet igazgatóhelyettese. Az elit "névre megy", vidéken a megyei kórházak főorvosait, a fővárosban az egyetemi klinikák professzorait keresik, a nem túl műszerigényes szakmáknál (például a bel-, a nő- és a bőrgyógyászatnál) a magánrendelést részesítik előnyben, sebészeti problémánál - mivel egy lakásban berendezett műtőre nem adnak engedélyt - a kórházba kényszerülnek. A diszkréció itt is kötelező. "Húszperces betegforgóval számolva harminc percre kell hívnom a következő beteget, hogy ne is lássák egymást" - avat be a részletekbe Weltner doktor, aki a Kelen Kórházban, egy magánfekvőbeteg-intézményben is gyógyít.

Az utóbbi időben a magyar egészségügyben mintha verseny kezdődne az elit ellátásáért. A MÁV kórházban az ING-Nationale Nederlanden biztosító például egy 24 ágyas hotelrészleget hozott létre a különbiztosítással rendelkező ügyfelei számára. Egyre több közkórház alakít ki különszobákat, hogy versenyben maradjanak a jól fizető betegekért.

Verseny különszobával

Furcsa helyzet alakult ki. A legjobb szakemberek nem szívesen hagyják ott az egyetemi klinikákat, országos intézeteket, nevesebb kórházakat, mert ezek szakmailag elismert munkahelyek. Az elitet azonban elrettenti, hogy a közkórházak kórtermei nemritkán egy katonai kiképzés körülményeit idézik. A hálapénzen megváltható főorvosi különszoba egyre kevésbé nyújt megoldást - figyelmeztet Weltner János -, kell külön nővér is, és ezt egy közkórház nem tudja nyújtani. A nővérhiány miatt az egyágyas szobában fekvő beteg akár életveszélybe is kerülhet. A Telki Magánkórház ügyvezető igazgatója is úgy látja, hogy bár a közkórházak "főorvosi" szobái konkurenciát jelentenek, az elit számára ez a választási lehetőség olyan, mintha egy jobb panzió és egy ötcsillagos szálloda között kellene dönteniük. A magánkórház 12, korábban főorvosi státusban dolgozó orvosa mellett 130 vezető szakemberrel áll szerződésben, de a beteg kérésére bárkit megpróbálnak "kölcsönkérni" egy-egy operációra.

Weltner János is azt mondja, a magánrendelők nem szívnak el jelentős betegforgalmat a közegészségügytől. Azt hihetnénk, a magánintézmények abból élnek, hogy a magyar egészségügy nem tud megfelelő színvonalú ellátást nyújtani. Valójában a többségükben fizetésképtelen betegek, a különbiztosítás hiánya és a hálapénzes rendszer akadályozza a privátszféra megerősödését.

Fotó: MTI
Horn Gyula 1994-es balesete után az intenzív osztályon

A nagyon gazdagok azt is megtehetik, hogy külföldön gyógykezeltessék magukat. Akár úgy, hogy az interneten kiválasztanak egy, az egész világra érvényes egészségügyi biztosítást vagy magát az ellátást, és dollárban kifizetik az árát, vagy egy országos intézetben megkérdezik, melyik külföldi specialistát ajánlják egy-egy súlyos betegség gyógyítására. Előfordul, hogy magyar sebész vállal műtéteket Bécsben, így a pénzes betegnek nem kell nyelvi nehézségekkel küzdenie. Mások "esetmenedzsereket" alkalmaznak: neves professzorokat, széles kapcsolatrendszerrel rendelkező orvosokat. A család barátjaként emlegetik őket, de közvetlenül nem vesznek részt a gyógyításban, csak megszervezik a gazdagok egészségügyi ellátását. Tudják, milyen bajjal mikor, hová kell küldeni a beteget, kinek, mivel kell fizetni ahhoz, hogy a nővér se felejtsen el bekukkantani időnként hozzá. Ez a réteg szeret rejtőzködni, még a Telki Magánkórházban sem tudják megmondani, betegeik között kinek milyen az anyagi helyzete. Mindenesetre testőrrel még senki sem érkezett.

Az utóbbi időben a közkórházakban is megjelent egy készpénzes fizető réteg, mely tudja, hogy "százezer forintért a kertbe is kiviszik a műtétet". Kiteszik az asztalra a pénzt, és rendelnek: kisebb mellet a lányuknak, kéthetes gyógyulási időt a sérült alkalmazottnak, akinek a lábán véletlenül átment a kamion. Van, amikor elutasítják őket, máskor teljesítik a kérésüket.

De nem csak a felső tízezer tagjai kívánnak maguknak komfortosabb ellátást vásárolni. Még a Telki Magánkórház ügyvezető igazgatója is úgy látja, nem kell ahhoz olyan rengeteg pénzzel rendelkezni, hogy valaki a gyermeke mandulaműtétét náluk végeztesse el. Ebben az esetben a szülő a gyermekkel maradhat, és - kérésére - a műtétet altatással végzik. Mindez 250 ezer forintba kerül.

Kettészakadt egészségügy?

Egy negyedmilliós mandulaműtét még az elit nagy részének is megfizethetetlen. Kincses Gyula szerint jóval olcsóbb lenne, ha a közkórházakban volna lehetőség különszolgáltatások megvásárlására. Nem lenne külön műtő, külön orvos, csak a kórteremben volna különbség. Az egyik beteg megvenné az egyágyas fürdőszobásat - vagy még inkább az ennek használatára feljogosító biztosítást -, a másik nem. Ez biztonságosabb, hatékonyabb, többek számára elérhető lenne, és hosszabb távon annak is szolgálná az érdekeit, aki nem vásárol magának különszolgáltatást. "A tét nagy: sikerül-e az elit - és nem csak az elit - jogos igényeinek forrásait a hagyományos ellátórendszeren belül tartani, fejleszteni azt, vagy továbbra is a hagyományos keretek között gondolkodunk, és a változásoktól félve asszisztálunk az egészségügy kettészakadásához" - fogalmaz Kincses doktor. Úgy véli, miután a magántőke betenné a lábát az elitnek kiépítendő különszobákba, lassan átváltoztatná az egész kórházat (hiszen hogy néz ki, hogy a fizető vendégre hull a vakolat.) A szakértő szerint az egészségügyi reform egyik következő lépése ez lesz, és az intézmények között valóban verseny indul az elitért. Nyilván óriási szakmai vitát vált majd ki az a véleménye, hogy mindennek - a jelenlegi helyzettől eltérően, amikor a bevételek többnyire köpenyzsebbe kerülnek - a többi beteg nem vesztese, hanem nyertese lenne.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.