ELSODORT FALVAK

/ 2005.09.08., csütörtök 15:12 /

Nyikómalomfalva, Kobátfalva, Farkaslaka, Hodgya - néhány település, amelyet augusztus 23-án áradás öntött el a romániai Hargita megyében. A természeti csapást rég látott összefogás követte: az újjáépítésen magyarországi állami, egyházi segítők, önkéntesek dolgoznak a helyi hatóságokkal és a falusiakkal. A Heti Válasz székelyföldön járt.



"Jó lenne az iszapot a lelkekből is olyan gyorsan kilapátolni, mint ahogy a házakból sikerült" - mutat Vakaria Béla, Farkaslaka plébánosa a Nyikó által leborotvált központ felé. A folyópartra települt faluban szünet nélkül dolgoznak az erőgépek, hogy eltakarítsák az emberéleteket is követelő árvíz nyomait. Székelyudvarhelyen és környékén ma mindenki az újrakezdésre gondol.

ÖNZETLEN SEGÍTSÉG

A tragédiát követő első órákban és napokban, amikor nem volt áram és víz, sok helyen még térerő sem, a székelyudvarhelyi Príma Rádió élő üzenőfalként szolgált a szeretteiket keresőknek. Bara Ágnes, a rádió egyik vezetője a kritikus időt a terepen töltötte, vizet, élelmiszert, fertőtlenítőszereket szállított, üzeneteket közvetített. Amint mondja, a rádió szinte észrevétlenül alakult át kereskedelmiből közszolgálati csatornává: jöttek cégek, magánemberek munkát, eszközöket ajánlva, ők pedig közvetítették a segítséget.

Tikosi László, a székelyudvarhelyi polgármesteri hivatal városgazdálkodási osztályának ügyvezető igazgatója a román kormány számára készített táblázatot mutat. Eszerint a székely városban közutakban, hidakban esett kár 3 millió 200 ezer új lej (egy új lej közel 70 forint); az elpusztult árvízvédelmi rendszer újjáépítésére hárommillió lejnél többet, a közintézményekre másfél milliót kell költeni, s ehhez jön még a vállalkozások 3,7 milliós és 823 család 5,5 milliós kára. "Tudjuk, hogy a kormány lehetőségei végesek, de az infrastruktúra helyreállításával nem szabad várni" - mondja Tikosi László, aki kiemeli a debreceni tűzoltók által hozott 22 pumpát és a Magyarországról folyamatosan érkező pénzügyi segítséget. Elképzelések szerint az anyaországi adományokból minden kárt szenvedő család háromezer lejes utalványt kapna, amit építőanyagra, háztartási berendezésekre lehetne fordítani. (A magyarországi támogatás azért is fontos, mert a bánáti, moldvai árvizek miatt a román államháztartás kritikus helyzetben van, így bukaresti segítségről egyelőre kevés szó esik.)

Dézsi Zoltán, Hargita megye alprefektusa, a segítséget koordináló RMDSZ operatív csoportjának tagja arról számol be, hogy a magyar kormány harmincmillió forintja mellett a Máltai Szeretetszolgálattal szervezett akcióból a Duna Televízió is átküldött már egy összeget. Szerinte legfontosabb a közművek helyreállítása, ehhez és a lakóházak újjáépítéséhez a 15-20 évre nyújtott kamatmentes állami kölcsönt tartja a legmegfelelőbbnek.

A Székelyudvarhelytől 17 kilométerre fekvő Kobátfalva felé indulunk. A természeti csapás nélkül is szinte járhatatlan megyei utat a víz még jobban tönkretette. A falu előtt meg kell állnunk, mert egy szakasz katona serénykedik az iszap eltakarításán - a katasztrófa után tíz nappal is nagyjából ők jelentik az állami segítséget. A 440 lakosú településen 224 embert kell segélyezni: az általános iskola egyszerre raktár, pihenőhely és kommunikációs központ - ide futnak be a szállítmányok, innen indulnak az önkéntesek. A főhadiszállás "parancsnoka" Szabó László. Az unitárius lelkész az erdélyi unitárius fiatalokat tömörítő Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet (ODFIE) konferenciáját szervezte Kobátfalván. Mint meséli, az árvíz előtt két nappal véget érő rendezvény során megbarátkozott a helyiekkel, így gondolkodás nélkül fordult vissza, amikor meghallotta, hogy a Nyikó elöntötte a falut.

PÉLDÁTLAN ÁRHULLÁM

"Első teendőnk az igények felmérése volt, majd az adományok kiosztását kellett megszerveznünk" - sorolja a feladatokat a lelkész. Felvették a kapcsolatot a térség ODFIE-tagszervezeteivel, és jöttek magyarországi önkéntesek is. Volt olyan nap, amikor százan dolgoztak a faluban és a szomszédos településeken. Beszélgetésünket egy újabb csoport érkezése szakítja félbe: hódmezővásárhelyi orvosok, johannita segítők hoznak fertőtlenítőszert, gyógyszert, ruhákat. A leszálló sötétségben autók lámpáinak fényénél folyik a kipakolás.

"Összetartozunk" - válaszolják a segítség okát firtató kérdésünkre a csapat tagjai. Hasonlóan érez Szilveszter Ferenc is. A fiatal vállalkozó a faluból származik, a szomszéd településen van negyven embernek kenyeret adó asztalosüzeme. Nyaralásából, a tengerpartról vágtatott haza, amikor értesült a bajról. Az árvíz óta Kobátfalván dolgozik, segítséget hoz, gépeit, embereit nem kímélve vesz részt az újjáépítésben. "A nagyapám magyar honvéd volt, ezért is fájt a tavalyi népszavazás. De most újra érezzük, hogy Magyarország nem felejtkezett el rólunk" - magyarázza. Együtt járjuk be a Nyikó partját, ahol a felpuffadt dögökből áradó bűz jelzi: akad még tennivalójuk a közegészségügyieknek. Vannak persze olyanok is a faluban, akik ölbe tett kézzel várják a segítséget, vagy éppen részt akarnak a segélyekből, noha házukat nem érte az ár.

Mircse Sándorék azok közé tartoznak, akiket alaposan megcsúfolt a víz: a nemrégiben épült, teljesen eláztatott portájuk előtt takarítanak. "Annyi időm volt, hogy a kutyát eleresszem, s már jött is" - mondja a családfő, aki szeretteivel a plafont kiütve tudott a padlásra menekülni az ár elől. Noha mindenük odaveszett, Mircséék már az újrakezdésre gondolnak. A feleség, Irénke hozzáteszi: annak idején, amikor a Duna tévén keresztül küldtek pénzt a kárpátaljai árvízkárosultaknak, maguk sem gondolták, hogy ilyen helyzetbe kerülhetnek.

"A legöregebb emberek sem emlékeznek a mostanihoz hasonló árvízre" - mondja Vakaria Béla, Tamási Áron szülőfalujának plébánosa is. Farkaslakán 140 házat érintett a csapás, és számos vállalkozó műhelyét is tönkretette a víz. A faluban hárman haltak meg. A szénégetésből, fuvarozásból, turizmusból élő település utcáin traktorok, markolók, teherautók végzik a dolgukat, a helyi vállalkozók közül akad olyan, aki még a felhasznált dízelolajért sem fogad el pénzt. A dévai Szent Ferenc Alapítvány szovátai Szent József Otthonába tíz gyermeket vittek el a kárt szenvedett családoktól, de a szeptember 15-i tanévkezdésre már ők is visszatérhetnek Farkaslakára. A falubeli vállalkozók és az egyház összefogásával a falu házat vett a legjobban sújtott családnak, 17 ezer lejt megelőlegezve a vételárból - merthogy bár nehéz lesz együtt élniük a víztől való félelemmel, nem akarják elhagyni szülőfalujukat.

A nyikómalomfalvi Magyari család sem költözne el. A kilencgyermekes família az árvíz előtt két héttel fejezte be a felújítást. Az édesanya, Magyari Anikó úgy véli, ha akkor nem erősítik meg a házat, a folyó az egész családdal együtt elsodorta volna az épületet. Az udvaron még száradnak a bútorok, de a két szobát már kimeszelték. Az egyik fiú, László meséli: a telküktől nem messze megtalált holttest azonosításához személyi igazolványát kérte tőle a rendőr. Mire ő körbemutatott a sártengeren, mondván, valahol biztosan meglesz.

ÁLLAMI TÁMOGATÁSOK

Nyikómalomfalvára is gyorsan érkezett segítség. A 670 lelket számláló falu 265 házából 184-et ért a katasztrófa. Négyen haltak meg, de többen lehettek volna, ha a víz álmukban lepi meg az embereket. A helyreállítás nehezen indult, csak az iszap kihordása négy napig tartott. Nagy szükség volt tehát a siófoki Dunántúli Regionális Vízmű által biztosított ivóvízre. Jöttek önkéntesek Parajdról, Székelyudvarhelyről, Oroszhegyről; a magyarországi Kabáról áramfejlesztőt, élelmet hoztak. "Erős emberek laknak a falunkban: tudok olyan szomszédokról, akik haragban voltak az ár előtt, de most vállvetve dolgoznak" - mondja Simon József plébános. A román államelnök is meglátogatta a falut, segítséget ígért. Egyelőre azonban inkább a magyar államtól érkezett támogatás Székelyföldre. A több tízmilliós gyorssegélyre sokan úgy tekintenek, mint egyfajta kárpótlásra december 5-e miatt - amiért persze hálásak, csak nem tudják még elfelejteni a népszavazás kormányzati kampányát.

A segítség ráfér Hodgyára is: itt szenvedték el a legtöbb csapást az emberek, hiszen az özönvizet hozó kedd előtti csütörtökön már végigment egy kisebb árhullám a falun. Sokan épp befejezték a takarítást, amikor jött az újabb csapás. A kommunikáció megszakadt a külvilággal, a falu református tiszteletese, Ballai Zoltán is csak padlásáról tudta használni mobiltelefonját a gyenge térerő miatt. Nagy Zsolt, a román kormány informatikai és távközlési miniszterének látogatása után nyilvános készüléket szereltek fel a településen.

A falu kétszáz éves temploma is a víz útjába került. "A falak repedeznek, az épület megsüllyedt" - mutat Ballai tiszteletes a templomra, amelyben közel két méter magasan állt a víz. A berendezés tönkrement, a padozatot is fel kellett szedni. A kárt még becsülni sem tudják, várják az építészi szakvéleményt. Hogy a baj ne járjon egyedül, az ár az agyagos völgyteknőben fekvő falucska vetéseit, termését is tönkretette, így már most nehéz helyzetben van nemcsak az árvíz által érintett 48 család, hanem az egész közösség.

FOTÓSUNK HELYSZÍNI KÉPRIPORTJA AZ ÁRVÍZRŐL: http://www.gilicze.hu/arviz/riport.html



FIGYELEM! A képriport csak Macromedia Flash bővítménnyel tekinthető meg! Ha nem indul a riport megjelenítése, a bővítményt az alábbi címen lehet letölteni:

http://www.macromedia.com/shockwave/download/download.cgi?P1_Prod_Version=ShockwaveFlash&P5_Language=English



MAGYAR ADOMÁNYOK A RÁSZORULÓKNAK

A magyarországi segélyszervezetek idén több százmillió forintot költöttek a világban a víz által okozott károk helyreállítására. A Katolikus Karitász az év eleji délkelet-ázsiai szökőár sújtotta területekre 350 millió forintot fordított. Székelyföldre a saját ötmilliós gyorssegély mellett elvitték Tatabánya szintén ötmilliós adományát. Emellett elindították Egy ház a Székelyföldért akciójukat, melynek adományaiból a leginkább érintett településeken építenek újjá egy-egy házat.

A Baptista Szeretszolgálatnál nyolcezer támogató fizet havonta háromezer forintot a cunami áldozatainak megsegítésére. Ez az összeg teszi lehetővé, hogy szeptember elején megnyissanak Colombo mellett egy árvaházat. Székelyföldre az első napok 2,5 millió forintos adománya mellett eddig ötkamionnyi élelmiszert, fertőtlenítőszert, tisztítószert és építőanyagot juttattak el ötvenmillió forint értékben.

A Magyar Vöröskereszt a cunami áldozatainak megsegítésére 590 millió forintot költött. Ebből az összegből Bandacehben gyermekklinika, Srí Lankán árvaház és orvosi rendelő építését támogatták. A romániai árvizek károsultjainak megsegítésére augusztus 31-ig több mint 38 millió forint folyt be, az adományok értéke meghaladta az ötvenmilliót. A Magyar Televízióval együttműködve öt nap alatt 13 millió forintot gyűjtöttek a székelyföldieknek.

A Magyar Ökumenikus Segélyszervezet 16 tonnányi élelmiszert vitt Székelyföldre augusztus utolsó napjaiban, ezt megelőzően pedig már hatmillió forint értékben osztottak szét tisztítószereket mintegy ötezer ember számára.

A magyar Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósága koordinálta a cunami áldozatainak szánt kormányzati segítséget. A BM által biztosított ötmillió forintos gyorssegély terhére 2004 decemberében tízfős orvoscsoportot küldtek a térségbe. Idén januárban a segítségnyújtás folytatódott a fővárosi Polgári Védelmi Igazgatóság által szervezett víztisztító berendezés térségbe küldésével. A magyar belügyi tárca a székelyföldi árvíz után negyvenmillió forint értékű gyorssegélyt juttatott a helyszínre. A Honvédelmi Minisztérium élelmiszert, az egészségügyi tárca három mentőautót és gyógyszereket indított útnak, majd a belügyi tárca harmincmillió forintot utalt át Hargita megyének.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.