Értelmiségi udvartartás

/ 2001.11.23., péntek 07:42 /

Nyilatkozatháború tört ki annak nyomán, hogy az 1956-os megemlékezéseken a szocialista és szabad demokrata képviselőket támadás érte. A kifütyülésre, bekiabálásokra a pártok képviselői és a holdudvarukba tartozó értelmiségiek politikai hovatartozásuk és vérmérsékletük szerint reagáltak.

Konrád György és Jancsó Miklós a Demokratikus Charta 1993. március 14-i ünnepi gyűlésén

"Kár, hogy nem akasztották fel magát a forradalom után" - állítólag ezt kiabálta valaki Mécs Imrének a Fiumei úti sírkertben november 4-én. Az ötvenhatos halálraítélt ügye még azokat is megérintette, akik nem mutattak szolidaritást a nemzeti gyásznapon szintén ellenszenvvel fogadott - s gyilkosnak nevezett - Kovács László MSZP-elnökkel, illetve az egykor a demokratikus ellenzékben működő Demszky Gábor főpolgármesterrel az inzultusok miatt. Mécs Imre nemcsak első felháborodásában mondta, hogy "a szélsőjobb csőcseléket időben meg kell fékezni", hanem másnapi parlamenti felszólalásában is csőcseléknek nevezte a kiabálókat.

A méltó válasz

A nyilatkozatháborúba a politikai szereplők mellett beszálló értelmiségi csoportok közül elsőként a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület és a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége szólalt meg, ám ők először a szocialisták kijelentései - melyek szerint a forradalom a szocializmusért vívott harc volt - miatt tiltakoztak. Haynau "senkivel nem akarta elhitetni azt, hogy a szíve a tizenhárom aradi vértanúért dobogott" - fogalmaztak. A Történelmi Igazságtétel Bizottsága (TIB) Kovács László november 4-i gondolatai - "Ötvenhat szellemének az felelne meg, ha október 23. a nemzeti összefogás, november 4. a nemzeti megbékélés napja lenne" - miatt adott ki nyilatkozatot. A TIB szerint nem beszélhet jogosan a forradalom szellemiségéről az, aki politikai karrierjét a Kádár-rendszernek köszönheti. Az '56-os Szövetség, a Pofosz és a TIB később közös közleményt is kiadott, mely szerint "a szovjet gyarmati rend helyreállítói" jelenlétükkel nem megtisztelik, hanem meggyalázzák a szabadsághősök parcelláját.

A parlamentben az incidens másnapján a kormány nevében Dávid Ibolya igazságügy-miniszter foglalt állást - szerinte a kiabálók nem Mécs Imrét, hanem pártját és annak koalíciós kapcsolatrendszerét ítélték el -; ez viszont kivívta a Nyilvánosság Klub haragját: nyílt levélben ítélték el a minisztert, amiért védelmébe vette a "csőcseléket". Közben értelmiségiek egy csoportja az államfőhöz fordult, magyar származású amerikai személyiségek pedig - köztük Charles Gati egyetemi tanár, Lipták Béla, a Környezetvédelmi Alap elnöke, Mózsi Ferenc író, Sztáray Zoltán, a Recski Szövetség ügyvivője - szolidaritásukat fejezték ki Mécs Imrével. Kovács László arra kérte a köztársasági elnököt, ismertesse az üggyel kapcsolatos álláspontját. Orbán Viktor miniszterelnököt is "tetemre hívták", aki az ATV reggeli műsorában úgy fogalmazott: méltatlan lecsőcselékezni azokat, akik nemtetszésüknek adtak hangot. Ugyanezt gondolták azok a jobboldali értelmiségiek - többségükben a Nemzeti Egységmozgalom képviselői, így Balogh János akadémikus, Gyurkovics Tibor író, Makovecz Imre építész, Melocco Miklós szobrász, Papp Lajos szívsebész -, akik a "csőcselék nevében" tették közzé nyilatkozatukat. A köztársasági elnök november 13-i nyilatkozatában így fogalmazott: "Tiszetelettel kell emlékeznünk mártírjainkra, és a napi politikai vitáktól függetlenül tisztelnünk kell mindazokat, akiket a szabadság védelme miatt hosszú időre börtönbe zárt és meghurcult az akkori hatalom." Ugyanakkor leszögezte: "Nem méltó sem a temetőben, sem a parlamentben, sem a nyilvánosság egyéb fórumain, hogy a mégannyira jogos vagy annak vélt indulatainkat másokat méltóságukban, gyászukban megsértve juttassuk kifejezésre."

"Dávid Ibolya helyett a köztársasági elnök adta meg a méltó választ" - mondta lapunknak Halmai Gábor alkotmányjogász, az 1988-ban alakult Nyilvánosság Klub egyik ügyvivője, aki szerint az államfő helyes irányba próbálja terelni az eldurvuló közbeszédet.

Aláírástudók

Politikai szakértők szerint az ötvenhatos polémia csak epizód abból a kampányból, amelyet a pártok és a holdudvarukba tartozó értelmiségiek folytatnak a közélet témáinak uralásáért. Ilyen tematizálásnak lehettünk tanúi a közelmúltban, amikor a - főként az Egyházfórum folyóirathoz, illetve a Zsinati Klub katolikus csoportosuláshoz tartozó - értelmiségiek a három nagy keresztény egyház vezetőihez intéztek nyílt levelet, melyben az antiszemitizmus miatt fejezték ki aggodalmukat. Az aláírók között főként baloldali politikusok (köztük Donáth László, Dornbach Alajos, Hegyi Gyula, Iványi Gábor, Mécs Imre) és értelmiségiek (így Esterházy Péter, Fejtő Ferenc, Görgey Gábor, Kornis Mihály, Ladik János) voltak. Nevét adta Pomogáts Béla, az Írószövetség elnöke és Szabó Iván, az MDF-kormány pénzügyminisztere is. "Bécsben és Berlinben a püspökök az első sorban menetelnek az antirasszista megmozdulásokon" - mondta lapunknak Hegyi Gyula.

Az antirasszista, antidiszkriminációs értékeket főként a baloldaliak képviselik - állítja Csizmadia Ervin politológus, s felhívja a figyelmet: a mindenkori ellenzék gyakrabban fordul a közvéleményhez, közvetlenül vagy egyesületeken keresztül. Ma már mind a bal-, mind a jobboldalnak megvannak a háttérszervezetei, pedig a rendszerváltás után erős értelmiségi hálózattal csak a baloldal rendelkezett. Török Gábor politológus úgy látja: vannak inkább az SZDSZ-hez vagy inkább az MSZP-hez közel álló értelmiségi csoportok, ezek akkor kerülnek egymáshoz közel, ha a politikai viták elsősorban kulturális-ideológiai kérdésekről szólnak. Hasonló elveket vallanak ugyanis például a hit, a haza vagy a haladás alapkérdéseiről, ám számos más témában eltér az álláspontjuk.

A legmarkánsabban politizáló értelmiségi csoportnak a rendszerváltozástól kezdődően a mára elhalt Demokratikus Chartát lehet tekinteni, mely sokak szerint "megágyazott" az 1994-es MSZP-

SZDSZ koalíciónak. "Az SZDSZ holdudvarát jelentő baloldali értelmiségiek 1991-es érdekszövetségét lényegében a csurkizmus hozta létre" - fogalmazott lapunknak Horn Gábor, az SZDSZ ügyvivője. A Konrád György, Jancsó Miklós, Vitányi Iván, Farkasházy Tivadar nevével fémjelzett szervezet zászlóbontásakor közéleti személyiségek aggodalmukat fejezték ki a demokratikus átalakulás akadozása miatt. Az aláírók között volt Bokros Lajos közgazdász, Cseh Tamás zeneszerző, Demszky Gábor főpolgármester, Fodor Gábor parlamenti képviselő, Hankiss Ágnes író, Király Zoltán országgyűlési képviselő, Kocsis Zoltán zongoraművész, Landeszman György főrabbi, Pető Iván parlamenti képviselő, Surányi György MNB-elnök, Szabó Magda író. Bár a chartáról alapítói azt állították, nem tör hatalomra, akcióik közé tartozott a Göncz Árpád köztársasági elnök melletti nagygyűlés - amikor az államfő nem írta alá a tévé- és rádióelnök felmentését -, az 1992 szeptemberében "a növekvő szélsőjobboldali veszély" elleni felvonulás (amelyet megelőzött a Magyar Fórumban megjelent elhíresült Csurka-dolgozat), az 1993-ban Horthy Miklós kenderesi újratemetése kapcsán szervezett megmozdulás.

A szólás- és sajtószabadság érvényesülést célul tűző Nyilvánosság Klub felügyeletét 1988-ban Pozsgay Imre államminiszter vállalta. Kezdetben Sólyom László alkotmányjogász is támogatta a szervezetet, s az alapító tagok között volt Bihari Mihály jelenlegi alkotmánybíró is. A szervezet első jelentősebb megmozdulása 1991-ben volt, amikor "a kormány offenzívába kezdett a média megszerzéséért". Három évvel később a rádiós elbocsátások miatt tiltakoztak. "Akiknek nincs módjuk csatlakozni, kék szalagot viseljenek, a taxisok, villamosok, buszok pedig dudáljanak" - hangzott a felhívás. A Nyilvánosság Kub rendezvényein rendszeresen megjelennek SZDSZ-es és MSZP-s politikusok. Bár Halmai Gábor, a Nyilvánosság Klub ügyvivői testületének tagja lapunknak erősen tagadta a pártkötődést, Török Gábor azt hangsúlyozza: hogy az eszmék, érvek népszerűsítése, a közéleti vitálkban való megjelenítése - függetlenül a konkrét pártkötődéstől - politikai tevékenység. S aki értelmiségi kötelességtudatból cikket ír, petíciót nyújt be, akaratlanul is valamelyik politikai csoport szekerét tolja.

Az SZDSZ holdudvarába tartozó liberális klubokból főként az egyetemi városokban 45-50 működik, de egyéb civil szervezeteknek is rendszeresen kikéri a véleményét a párt. Ilyen kitüntetett szerep jut többek között az Eötvös József Pedagógiai Társaságnak és a Liberális Fiatalok Társaságának. Az 1999-ben alapított - a libertarianizmus filozófiáját valló - Hayek Társaság is sok szabad demokrata közgazdászt vonz (akik a szabad piac lelkes híveként december 2-án békés demonstrációt szerveznek a globalizáció mellett).

A magyar konzervativizmus és liberalizmus erőteljesebben kötődik értékhez és ideológiákhoz, mint a honi szociáldemokrácia pártja - állítja Török Gábor. Az MSZP inkább sajátos érdekszövetség, körülötte nehezebb lenne értelmiségi holdudvart kiépíteni - azaz ilyen értelemben a szocialista párt lemaradásban van az SZDSZ és a Fidesz mögött. A politológus szerint ennek oka az is, hogy a párt a valódi szociáldemokrata értékeket koherens módon még nem fogalmazta meg.

A baloldali értelmiség alkotómunkáját hivatott segíteni a megyei lapok eladásából 1990-ben feltőkésített József Attila Alapítvány, melynek munkájában részt vesz Lévai Katalin szociológus, Katona Tamás, a KSH volt elnöke, Gazsó Ferenc szociológus. A kapcsolódási pontokat jelzi, hogy az MSZP honlapjáról közvetlenül jutunk el a József Attila Alapítványhoz, ahonnan viszont egyetlen kattintás a Krausz Tamás nevével fémjelzett, 1988-ban - akkor még többek között Bihari Mihály, Bíró Zoltán, Ferge Zsuzsa részvételével - létrejött Baloldali Alternatíva Egyesülés.

Az ellenzék holdudvarába tartozó értelmiség gyakrabban él látványos megmozdulásokkal. Így például a jobboldal mellett az 1994-98 közötti ellenzéki korszakban jöttek létre az intellektuális háttérszervezetek, így a Professzorok Batthyány Köre, a Nemzeti Egységmozgalom vagy a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület (MPEE).

Az Orbán Viktor miniszterelnök országértékelő beszédeinek saját rendezvényén teret adó Magyar Polgári Együttműködés Egyesület 1996-ban alakult meg, hogy az akkor már másfél éve működő polgári köröket összefogja. A nemzeti hagyományokért és az európai értékekért felelősséget vállaló polgárok segítését célul tűző szervezetnek számos tagszervezete van. Az egyesület alternatívát kíván mutatni "a jelenlegi, szociálliberális kormányzattal és szellemiséggel szemben" - fogalmazták meg az induláskor. Az MPPE 1998 áprilisában - Mádl Ferenc elnöksége idején - azt javasolta a választóknak, hogy olyan pártra szavazzanak, amelynek esélye van a polgári Magyarország megteremtésére, sőt kimondták, hogy az általuk támogatott miniszterelnök-jelölt Orbán Viktor. A szervezet - melynek vezetője jelenleg Granasztói György, elnökségi tagjai többek között Bod Péter Ákos, Kövér László, Kulin Ferenc, Martonyi János - üdvözölte az idén szeptemberben aláírt Fidesz-MDF megállapodást.

Pártok alatt, pártok felett

A Makovecz Imre nevével fémjelzett Nemzeti Egységmozgalom is kiállt a Fidesz mellett 1998 előtt. "Bizonyára szerepünk volt az 1998-as kormányváltásban, a keresztény-nemzeti összefogásban, százával tartottunk a Fidesz és a nemzeti értékeket hordozó szervezetek mellett agitáló előadásokat szerte az országban" - emlékeztet Dippold Pál író. Az MPPE-re utalva kijelentette: "Mi vagyunk a mezítlábasok, ők a nadrágosok - ránk a nemzeti érdekek radikálisabb képviselete jellemző."

A Magyar Polgári Együttműködés Egyesület, a Nemzeti Egységmozgalom és az 1997-ben alapított Nemzeti Kör tagjai között is sok személyi átfedés van. Ez utóbbit is közéleti személyiségek - Dobos László, Granasztói György, Jávor Béla, Makovecz Imre, Mádl Ferenc, Martonyi János, Nemeskürty István, Osváth György, Pálinkás József, Solymosi Frigyes, Tar Pál, Taxner Tóth Ernő, Tornai József - hozták létre, akik a Fidesz-MDF együttműködés mellett tették le a voksot 1998 előtt.

Orbán Viktor és Mádl Ferenc a 2000. évi országértékelő beszéd elmondása előtt

Az 1989-ben alapított Keresztény Értelmiségiek Szövetsége (KÉSZ) pártok felett álló szervezetként lépett színre, ám a közéletben megpróbálja előmozdítani a közjót. A KÉSZ - melynek motorja Lanczendorfer Erzsébet orvos, alapító tagja például Balsai Isván későbbi MDF-es igazságügy-miniszter, tiszteletbeli tagja Tőkés László - egykor Antall József miniszterelnökkel is jó kapcsolatot ápolt. Egyike volt azon szervezeteknek, amelyek 1992-ben petíciót nyújtottak át Szabad Györgynek, az Országgyűlés elnökének, hogy a parlament alkosson olyan törvényt, mely a fogamzástól kezdve védi az emberi életet. Azóta is számos rendezvényen tesznek hitet a keresztény polgári értékek és politika mellett.

A Batthyány Lajos Alapítvány még 1991-ben, Antall József miniszterelnök kezdeményezésére alakult meg, hogy segítse a nemzeti politikai gondolkodást. A Professzorok Batthyány Köre 1995-ben jött létre, hogy a polgári értékrendet magukénak valló akadémikusok, egyetemi tanárok és kutatók közös munkájának keretet biztosítson.

Még a MIÉP megalakítása előtt szerveződni kezdő Magyar Út Körök mozgalom indításánál több közéleti személyiség tűnt fel, köztük Fekete Gyula író és Szervátiusz Tibor szobrász. Most a párt értelmiségi holdudvara a Bocskai István Szabadegyetem keretében terjeszti a nemzeti radikalizmust. A szabadegyetemet 1999 januárjában a "kultúra, a tájékoztatás és a gondolkodás területén fennálló liberális hegemónia" ellensúlyozására hozták létre. Előadói között szerepel Medveczky Ádám karmester, Hegedűs Loránt püspök, Für Lajos volt honvédelmi miniszter, Csath Magdolna közgazdász, Szentmihályi Szabó Péter író, Kiss Dénes költő.

Az értelmiség szerepvállalása is átfedéseket mutat. Vannak olyan közéleti személyiségek is, akik egyszerre akár mindkét tábor nyilatkozatát is hajlandók aláírni. Jó példa volt erre az az év elején közzétett fizetett hirdetés, melyben baloldali és liberális értelmiségiek köszönték meg a leköszönő Surányi György jegybankelnök tevékenységét. Erre válaszul a jobboldali értelmiség az új jegybankelnök Járai Zsigmondot (leköszönő pénzügyminisztert) éltette. Öt olyan személyiség is volt, aki mindkettőhöz adta a nevét: Oblath Gábor közgazdász, Hardy Ilona, a Budapesti Értéktőzsde egykori ügyvezető igazgatója, Szabó Iván volt pénzügyminiszter, Kosáry Domokos volt akadémiai elnök és Bogsh Erik, a Richter Gedeon Rt. vezérigazgatója.

A pártok számára fontos, hogy legyenek mellettük intellektuális háttérszervezetek eszméik népszerűsítésére - állítja Török Gábor. A véleményformáló értelmiség sokkal inkább el tudja vinni az üzeneteket a választókhoz - környezetében, családjában, munkahelyén is befolyásolja a szavazókat -, mint a politikusok, így az ő szerepük meghatványozódik. A megnyerésükért folytatott küzdelem győztese ugyanis nagy valószínűséggel a választásokon is eredményesen szerepel majd.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.