Felajánlott lemondás, távozó államtitkárok

/ 2001.05.18., péntek 07:44 /

Négy hónappal kinevezése után benyújtotta lemondását Mikola István egészségügyi miniszter. A valamennyi érintett által felejteni vágyott dokumentum - értesülésünk szerint - az iratmegsemmisítőben végezte, a lemondás tényét nem erősítik meg, azt viszont határozottan cáfolják, hogy Mikola két fejet követelt volna maradásáért cserébe: Frajna Imre miniszterelnökségi és Horváth Zsolt egészségügyi minisztériumi politikai államtitkárét.

A Heti Válasz valamennyi érintett személyt megkért arra, idézze fel az eseményeket, egyesek elzárkóztak, mások név nélkül vállalkoztak erre. A vélemények távolságát jelzi, hogy a frakciótagok által elmondottakra a miniszter azt mondta: "Magát rosszul instruálják." Ezért az események ismertetésének azt a módját választottuk, hogy előbb a képviselők által közölteket próbáljuk összegezni, majd a miniszterrel készült interjút közöljük.

Fotó: MTI
Horváth Zsolt

A nehézségek akkor kezdődtek, amikor januárban kiderült, a kormány nemcsak minisztert, hanem egészségügyi programot is cserélt, amit a frakciótagok úgy éltek meg, hogy a tárca új vezetője nem tartotta be Gógl Árpád ígéreteit. "Az a képviselő mit fog mondani otthon, aki már bejelentette, hogy lesz CT, megépül a mentőállomás vagy a sürgősségi osztály a kórházban? Most tárja szét a karját: bocsánat, új miniszter van, felejtsétek el az egészet?" - magyarázzák a frakcióban, mi volt az oka annak, hogy a fideszes képviselők egy része bizalmatlanná vált Mikola Istvánnal szemben. Ezt az érzést erősítette, hogy Mikola több személycserét is végrehajtott a tárcánál, amit többen úgy éltek meg a képviselőcsoportban, hogy "kirugdosta a fideszeseket a minisztériumból". Példaként Kázmér Tibor helyettes államtitkárt említik, akit az Országos Traumatológiai Intézet élére "száműzött" a miniszter. Emellett széles körben úgy tartják, Mikola István nem akarta megtartani a most lemondott Horváth Zsoltot, Gógl Árpád politikai államtitkárát sem. "Nem szereti, nem akarja, a Fideszhez tartozik" - magyarázzák.

A Fideszen belüli egészségügyi szakértők egy csoportjával is megromlott a miniszter viszonya. Emlékezetes, a kormányprogramban még több-biztosítós egészségügyi modell bevezetése szerepelt, Gógl Árpád legfőbb sikerének éppen azt könyvelhette el, hogy ezt meg tudta akadályozni. Az új miniszterről sokan azt hihették, a több-biztosítós elképzelések mellé áll, emellett támogatni fogja a privatizációs terveket is, amelyeket Gógl Árpád szintén akadályozott (az ellenzék ellenállása miatt ugyanis nem lehet megfelelő privatizációs szabályokat hozni, mert ehhez az önkormányzati törvényt kellene módosítani, az pedig kétharmados többséget igényelne). Mikola kinevezésének hírére felgyorsultak az ezzel kapcsolatos háttérmunkák a kormányzati műhelyekben, az új miniszter azonban az egybiztosítós modell mellett érvel, és a privatizációval kapcsolatban sem váltotta be a korábbi reményeket.

Emiatt "bizonyos feszültség" alakult ki, Mikolának ellenzéke formálódott a képviselőcsoportban, a képviselők úgy élték meg, a miniszter mindent megtett, hogy a frakció tagjaival elrontsa a viszonyt. Ráadásul alig egy évvel a választások előtt úgy érezhették, akár képviselői mandátumukba is kerülhet az, hogy választókörzetükben megígérték egy mentőállomás megépítését, amely mégsem készült el.

Csapataink harcban állnak, erőpróba, lecke Mikolának - így értékelték belülről a helyzetet. A miniszter az erősödő feszültség ellenére egyszer sem jelent meg az ominózus törvénymódosító csomaggal kapcsolatos frakcióegyeztetéseken. A képviselőcsoport egészségügyi szakértői úgy vélték, példátlan hatalmat szeretne koncentrálni a törvénnyel saját kezébe. "Ha nem tettünk volna semmit, ötezer ágyat építhetne le januártól, ráadásul saját hatáskörében" - mondogatják. A miniszternek volt egy "rossz félmondata" a tapolcai kórházról egy zárt ajtók mögött zajló veszprémi tanácskozáson, ahol polgármesterek és kórházigazgatók vettek részt. Azt mondta: egyetért a tapolcai kórház bezárásának javaslatával. A helyi fideszes képviselő azután felállt a frakcióülésen, amikor arról beszéltek, a kórházi ágyakról szóló passzushoz miért kellene beépíteni garanciákat, és elmondta a tapolcai esetet. Lapunknak nem akart nyilatkozni, de többen is úgy emlékeznek, a szavazás előtti napon nagy hatású volt a hozzászólása. "Teljesen váratlanul ért a kórház ellehetetlenülésének, bezárásának megemlítése, este hívtak fel a hírrel, emlékszem, nem tudtam aludni, annyira felzaklatott" - így idézik fel a frakcióülésen elhangzott szavait.

Mindebből a képviselők azt a következtetést vonhatták le, talán mégsem oktalan az ötezer ágy megszüntetéséről szóló veszély emlegetése, és nem lenne szerencsés, ha a törvény arról szólna: "Mikola azt tesz, amit akar"; állítják, ezért kötötték ki a pénzügyminiszter egyetértését. (Mikola István szerint ez teljesen alaptalan. Veszprém megye készített egy kórház-racionalizációs programot, amely a kis kórházak krónikus egységgé való átalakításáról szól, ő arról beszélt, hogy ezt támogatja. Az 58 megígért mentőállomás mellé pedig "elfelejtettek" költségvetési forrásról gondoskodni, ezért akkor sem lehetne megépíteni őket, ha a miniszter egyetértene a szükségességükkel.)

Többen állítják, korántsem volt titok, hogy a szavazáskor "szembe fog jönni a frakció", vagyis több ponton a miniszter ellen szavaz, és erről nemcsak a párt elnöke, frakcióvezetője, de a miniszterelnök is tudott. Egyesek úgy emlékeznek, Horváth Zsolt politikai államtitkár többször kérte a képviselőket, álljanak el szándékuktól, és a minisztert is, menjen be a szavazás előtt a miniszterelnökhöz, mert baj lesz. Egyikre sem került sor. A frakció végül több ponton is a miniszter ellen szavazott. Nem értett egyet azzal, hogy az egészségügyi intézményeket csak az egészségügyi miniszter egyetértésével lehessen privatizálni. Elfogadta viszont azt a javaslatot, amelynek értelmében a kórházi kapacitásokhoz csak a pénzügyminiszter beleegyezésével nyúlhat hozzá az egészségügyi miniszter, és az országos átlagtól elmaradó kapacitású megyék számára fejlesztési kötelezettséget ír elő. Formailag tehát a frakció nemcsak a miniszter, hanem a kormány ellen is szavazott, ennek azonban ellentmond, hogy a szavazati listákból kiolvasható: a jelen levő kormánytagok közül mindössze Deutsch Tamás szavazott Mikolával.

Fotó: MTI
Frajna Imre

A képviselők rosszul mérték fel az erőviszonyokat, úgy gondolták, csak egy "pofon" lesz, erőfelmérés, konfrontálódási lehetőség, egy a kérdéseknek abban a hosszú sorában, amelynek eldöntéséhez a pénzügyminiszter hozzájárulása kell. A máskor olyan körültekintő Frajna Imre sem érzékelte, hogy mindez Mikola lemondásához vezethet, és a jelenlegi kisgazdaviszálytól terhelt belpolitikai helyzetben Orbán Viktor nem fogadhatja el négy hónapja kinevezett miniszterének lemondását. A frakciótagok szerint a szavazást követő egyeztetés éles hangú volt Mikola és a miniszterelnök között, és még a képviselőket is meglepte, hogy Orbán Viktor feláldozta Frajna Imrét, aki az első szabadon választott parlamentben már fideszes képviselő volt, és Horváth Zsoltot, aki a Fidesz frakcióvezető-helyettese is. A tárcán belüli feszültséget és presztízsharcot mutatta, hogy Horváth Zsolt államtitkárt végül azért nem menthették fel, mert "beelőzött", és előbb beadta lemondását a köztársasági elnöknek, mint meneszteni tudták volna.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.