Fesztiválforintok

/ 2014.06.11., szerda 17:41 /

Üzleti vállalkozás vagy támogatandó kulturális program egy fesztivál? Milyen gazdasági csapdába kerülhetnek a legnagyobb ifjúsági rendezvények? Tényleg veszteséges-e a Sziget, és merre tartanak a fesztiválipar piaci szereplői? A fesztiválszezon kezdetén ezúttal a számokra voltunk kíváncsiak.

A már telítettnek hitt fesztiválpiacon az utóbbi években azok tudtak életképes kezdeményezéssel előrukkolni, akik egy-egy rétegműfajjal jól behatárolható célközönséget szólítottak meg, vagy akik mögött volt elég tudás és kapcsolati tőke. Előbbire jó példa a Kaposfest (interjúnk Kokas Katalin művészeti vezetővel az 53. oldalon), mely a komolyzene híveit tudta Kaposvárra csábítani, az utóbbira pedig a Sziget Kulturális Menedzser Iroda Kft. által kiépített birodalom számos új ékköve.

Ilyen – a Balaton Sound és a soproni VOLT fesztivál mellett – a május végén nagy sikerrel lezajlott budapesti Gourmet Fesztivál és a legnagyobb ingyenes családi rendezvénysorozat, a Gyerek Sziget, de emellett az érdekkörükbe tartozó VOLT Produkcióval elindították a Nagyon Balaton programsorozatot is. Ez számos családi, kulturális és gasztronómiai eseményt karolt fel, de a balatonvilágosi B.my.Lake és a zamárdi Strand fesztivál még az ifjúsági zenei rendezvények piacán is sikeres tudott lenni.

Közpénzek

A hazai fesztiválok nagy része nem lenne képes piaci keretek között fennmaradni, szükségük van állami vagy önkormányzati támogatásokra, illetve szponzorokra. A Sziget cégcsoport programjai jórészt piaci alapon működnek – évi 6,5 milliárd forintos forgalmukkal a 13 milliárd forintosra becsült, és egyébként több mint 300 rendezvényt felvonultató fesztiválpiac felét ők fedik le –, de van olyan területe a tevékenységüknek, melyet az állam is jónak látott támogatni. Ilyen volt például a Nagyon Balaton beindításakor kidolgozott régiófejlesztési koncepció.

A fesztiválok működését vizsgálva jogosnak tűnhet a kérdés, hogy a gazdaságilag sikeres rendezvényeknek miért is járna közpénz, főleg akkor, amikor számos rendezvény léte múlik a támogatásokon. A szigetesek éppen ezért a legnagyobb és legsikeresebb rendezvényeikre hét éve nem kérnek a fesztiválokra szánt közpénzekből támogatást, jóllehet még a legjobb rendezvény színvonalát, kulturális programjait is lehet többletforrásokkal növelni. Fesztiváljaik ugyanakkor már olyan látogatószámot értek el és olyan marketingértékkel bírnak, hogy számos közintézmény és szervezet veszi igénybe a felületeiket hirdetőként a Magyar Turizmus Zrt.- től a felsőoktatási intézményekig, így – piaci szolgáltatás fejében – mégiscsak gazdálkodnak közpénzekkel is.

Az elmúlt időben a politika is felismerte a fesztiválok gazdasági, turisztikai, településfejlesztési, városképi és kulturális jelentőségét: egy-egy nagyobb rendezvény a befektetett pénz sokszorosát hozhatja vissza a költségvetésbe. Míg a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) 2009-ben 1,012 milliárd forinttal támogatott 326 nagyrendezvényt, addig tavaly ez az összeg (391 fesztivál között szétosztva) már 2,52 milliárd forint volt. E mögött az a filozófia is meghúzódik, hogy az így odaítélt közpénzek 90 százaléka közvetve amúgy is a kultúrát támogatja, hisz ebből fizetik a fellépőket is, másfelől így nagyobb esély van arra, hogy olyanok is eljussanak valamelyik programra, akik másképp nem találkoznának kortárs tánccal, utcaszínházzal vagy világzenével.

A szervezők sokat panaszkodtak a kiszámíthatatlanságra, az NKA ezért tavaly húsz fesztiválnak meghívásos alapon három évre előre ítélt meg támogatást (a Kaposfest például 90 millió forintot kap, a debreceni Deszka fesztivál 24 milliót), s a húsz között szerepel a VOLT Fesztivál is 60 millió forinttal, jóllehet utóbbi tavaly nyereséges volt. Gerendai Károly, a Sziget Kft. ügyvezető igazgatója szerint a VOLT helyzete annyiban más, mint a 3,6 milliárd forintos költségvetéssel működő Sziget fesztivál vagy a több mint egymilliárdból gazdálkodó Balaton Sound, hogy az utóbbiak tudták úgy finanszírozni a növekedésüket vagy a nonprofit kínálatukat, hogy sikerült bevonniuk a fizetőképesebb nemzetközi közönséget is. A 800 millióból gazdálkodó VOLT nem szeretne kitörni a „magyar rendezvény” kategóriából, a hazai közönség érdeklődését kívánja kielégíteni, és ha a népszerű zenekarokon túl egyéb értékeket is szeretnének kínálni – a soproni borok bemutatásától a civilszervezetek felvonultatásán át a színházi programokig –, akkor azt piaci alapon még ők sem tudnák megvalósítani.

Reklámok

Sokan már csak legyintettek, amikor Gerendai tavaly is bejelentette, hogy veszteséges volt a Sziget, ezért megkértük, világítsa meg ennek a hátterét is. Eszerint a tavalyi veszteség abból fakadt, hogy míg például a Sound vagy a VOLT tudta növelni a nézőszámot és a bevételeit, a jelentős fejlesztéseket vállaló és emiatt százmilliókkal többet költő Sziget közönsége elmaradt a korábbi évekhez képest (2009-ben 390 ezer látogató volt, tavaly 362 ezer). Így a jóval kisebb soproni rendezvény nyereséges tudott lenni, míg a Sziget – ha a dolgozók bérét és az egyéb működési költségeket is arányosan ráterheljük a fesztiválra – 226 milliós veszteséggel zárt, amit csak a többi rendezvényükkel tudtak kompenzálni. A programok tekintetében viszont 19-re lapot húztak, mert tovább emelték a kiadásokat. Úgy tűnik, bátraké a szerencse, mert az idei év – a jegyeladásokat tekintve – már sokkal biztatóbbnak tűnik.

A tavalyi év gazdasági gondjaihoz hozzájárult az általuk először megrendezett bécsi Fridge fesztivál is, amibe azért ugrottak bele, mert úgy gondolták, a nemzetközi piacon is meg kell vetniük a lábukat. A jövőt mégis a nyitásban látják, hiszen a magyarországi piac nem tud már tovább bővülni. Növekedést eddig is úgy értek el, hogy igyekeztek bevonzani a külföldi közönséget, ez viszont csapdahelyzetet teremt abból a szempontból, hogy elriaszthatja a magyarországi hirdetőket. Hiába reklámoznak ugyanis világmárkát, csak a legnagyobb, televíziók által is közvetített rendezvények (futball-világbajnokság, olimpia, Forma–1) hirdetéseit finanszírozzák az anyacégek központi büdzséjéből, egyébként az egyes országok marketingesei gazdálkodnak – a helyi vásárlóerőt megcélozva. A csúcsévben közel 600 milliós reklámbevétel mára 350 millió körülire apadt, a Sound viszont még a válság idején is tudta ezt az összeget növelni. Jellemzően azok a szponzorok maradtak meg (például a sörmárkák), amelyek nem csupán brandet építenek a fesztiválokon, hanem a fogyasztással rögtön bevételhez is jutnak.

Sztárok és látogatók

A bevételek 75 százaléka azonban a jegyeladásokból származik (a bérletek 90 százaléka külföldön fogy el, míg a napijegyeket 80 százalékban magyarok vásárolják), ezért a Sziget szervezői idén módosítottak a tavalyi stratégián. 2013-ban ugyanis úgy döntöttek, hogy nem futnak versenyt az egyre megfizethetetlenebb sztárokért a náluk gazdagabb nemzetközi fesztiválokkal, inkább azokra a kísérő programokra és látványelemekre költenek többet, amelyek megkülönböztetik őket tőlük. Ráadásul egyre több nehézségük támadt abból is, hogy a sztárok a Sziget időszakában nem értek rá. Július végétől augusztus közepéig ugyanis Japánban, Ausztráliában és Amerikában turnéznak, ezek után térnek vissza ismét Európába. A Sziget ezért idén egy héttel eltolta a kezdést (augusztus 11–18.), és ez a lépés, úgy tűnik, bejött, mert jobb, népszerűbb zenekarokat tudtak megszerezni. Ezekre többet is kell költeni, de azt remélik, hogy a sztárok behozzák az árukat. A drágábbak közé tartozik – a Blink 182, Placebo és a Prodigy mellett – Skrillex, Calvin Harris vagy Macklemore és Ryan Lewis, áruk 250-500 ezer euró között mozog.

A fogyasztásból befolyó összeg szorosan összefügg a látogatószámmal. A vendéglátásból származó bevételek idén már meghaladják a szponzoroktól befolyó összegeket: ezt a kártyás, jól követhető fizetésen túl az is garantálja, hogy mostantól mindenkinek a forgalom után kell fizetnie. A fesztiválpiac szereplői mindemellett úgy látják, a két évvel ezelőtti áfacsökkentés (27 százalékról 18-ra) nélkül nem tudnának talpon maradni a nemzetközi versenyben. Az európai fesztiválokat ugyanis átlagosan csupán tíz százaléknyi forgalmi adó sújtja, pedig a legnagyobb magyar fesztiválok ugyanolyan színvonalat képviselnek – nemzetközi összehasonlításban még mindig jóval olcsóbban.

 

 

 

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.