Folytatása következik?

/ 2014.04.02., szerda 15:08 /

A 2014-es választások előtti utolsó felmérések a kormányzó pártok biztos előnyét jelzik az ellenzékkel szemben. Négy év közvélemény-kutatási adatait áttekintve választ kapunk arra, hogyan is alakult ez a magas támogatottság. A Nézőpont Intézet elemzése.

A Fidesz-KDNP a 2010-es elsöprő választási győzelem után példátlanul magas támogatottsági szinten kezdhetett neki a kormányzásnak. Az állampolgárok nagyfokú bizalmát jelzi, hogy 2010 harmadik negyedévében a megkérdezettek több mint 54 százaléka volt elégedett a kormányzati teljesítménnyel, ami azt is mutatja, hogy a kormány első intézkedéseivel a társadalom nagy része egyetértett. A kormányzás velejárója, hogy a választási győzelmet követő "kegyelmi" időszak után valamelyest visszarendeződnek a támogatottsági arányok.

A mögöttünk hagyott ciklus kormányzati teljesítményének megítélése 2012 végén érte el mélypontját. Az első fordulópont 2011 végére datálható, amikor a kormánypártok népszerűségi szintje alá csökkent a kabinet munkájának választói értékelése. Egy évvel később már csupán tízből ketten vallották magukat elégedettnek a kormány munkájával, így a Fidesz-KDNP ekkor már hat százalékponttal népszerűbb volt a kormányánál.

A 2013-as évben a rezsicsökkentés hozta meg a fordulatot: ekkor kezdett dinamikusan emelkedni a kormány munkájával elégedettek aránya. A választás előtti utolsó negyedévben ez az arány elérte a 48 százalékot, ami megegyezik a 2010 utolsó negyedévi eredménnyel. Bár a Fidesz rokonszenvindexe nem tudta ilyen ütemben követni a kormányzati elégedettség növekedési arányát, a párt is profitált a jó megítélésből. A Fidesz biztos előnyének fontos összetevője, hogy az elégedetlenek sem akarnak feltétlenül kormányváltást. A Nézőpont Intézet márciusi kutatásában mindössze 27 százalék szerette volna, hogy a 2014-es választásokon Orbán Viktor kormánya megbukjon, és 53 százalék nem támogatta ezt a forgatókönyvet.


Sok más szempont mellett ennek egyik legfontosabb oka az, hogy a választópolgárok 43 százaléka értékeli úgy, hogy mind az ország, mind a maga szempontjából sikeres volt az elmúlt négy év, s ezzel szemben csak 28 százalék vélekedett negatívan a mögöttünk hagyott ciklusról. Ezen érzékelés kialakulását az is segítette, hogy a kormányzás második felében olyan kérdések kerültek előtérbe, amelyekkel a választók túlnyomó többsége egyetértett, és ezeket a témákat felszínen is tudta tartani a Fidesz. A baloldali ellenzék viszont elsősorban a botrányok, korrupciós ügyek és a hosszan elhúzódó összefogás problémái miatt szerepelt a sajtóban és a mindennapi diskurzusokban.

A két leginkább támogatott kormányzati intézkedéssel - a családi adókedvezmények átalakításával és a rezsicsökkentéssel - a szavazók több mint 70 százaléka egyetértett. A közteherviselés átalakításával kapcsolatos pozitív vélekedéseket az is alátámasztja, hogy a nyereséges ágazatokat terhelő különadók bevezetését a választók 48 százaléka támogatta, s csak 30 százaléka ellenezte. Összességében a választópolgárok 46 százaléka szerint javult a gazdaság állapota 2010-hez képest, szemben a romlást érzékelők 31 százalékával. Tehát a választók elsősorban a gazdasági eredmények és a gazdaságpolitikai lépések miatt ítélték sikeresnek a kormányzás elmúlt négy évét.


A Fidesz sikerességének másik titka Orbán Viktor népszerűsége. A ciklus során miniszterelnöki munkájával való elégedettség folyamatosan a kormányzati elégedettség fölött volt mérhető. A kezdeti kiemelkedően magas értékről 2011 végére visszaesett ugyan valamelyest, de sosem csökkent 30 százalék alá, és a ciklus végére 48 százalékra nőtt azok aránya, akik kedvezően ítélték meg a kormányfő munkáját. A Nézőpont Intézet 2012 óta minden hónapban vizsgálta, kit választanának miniszterelnöknek a megkérdezettek. Orbán ezt a népszerűségi versenyt végig magabiztosan vezette a többi lehetséges jelölttel szemben, sőt a ciklus végére lett a legnagyobb a különbség közte és vetélytársai között. 2014 első félévében az összes ellenzéki jelölt együttes támogatása sem tudta megközelíteni Orbán Viktor támogatottságát.

A közvélemény tükrében bemutatott négy év adatai most vasárnap jó eséllyel a kormánypártok győzelmét eredményezik.

 

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.