Gasztrobalaton

/ 2014.06.18., szerda 16:42 /

Volt már a kettészakított német családok találkozóhelye, volt a magyar Riviéra – ám azt nehéz lenne megmondani, hogy manapság minek is nevezzük a balatoni térséget. Egyre valószínűbb, hogy a gasztronómia emelheti új rangra a magyar családok kedvenc üdülőhelyét.

Minden nemzedék újrafogalmazza a Balatonhoz fűződő viszonyát, ám mintha az utóbbi években ez nehézkesen menne. A magyar tenger partján még mindig nem történt meg a teljes rendszerváltás. A legnagyobb szélsőségek uralják: mediterrán villa pöffeszkedik a feltöltött déli partszakaszon a hetvenes évekből itt felejtett, dohányszagú kisvendéglő tőszomszédságában, kőhajításnyira lelakatolt, sorsára hagyott típusnyaraló remél új gazdát. Kövekkel körülbástyázott, másutt homokos plázzsá alakított, sok helyütt viszont töredezett betonjárdával karéjozott partszakaszok váltogatják egymást. Ha egységes arculata nincs is a tónak, az egyes part menti régiók markáns vonásai már kirajzolódtak: míg a Balaton-felvidék a „pannon Provence”, Füred a patina megtestesítője, Zamárdi pedig buliváros lett.

„A Balaton ábránd és költészet, történelem és hagyomány, édes-bús mesék gyűjteménye, különös magyar emberek ősi fészke, büszkeség a múltból s ragyogó reménység a jövőre” – írta Eötvös Károly Utazás a Balaton körül című munkájában 1876-ban. Pedig ha volt aranykora a Balatonnak, akkor valamikor a XIX. században lehetett. Ekkor épült Füred reformkori városmagja, ez volt a hajóépítés és a fürdőélet virágkora – sokan e kor emlékeiig nyúlnak vissza, hogy a megújulás forrásait kutassák.

Több mint fürdőhely

Aranykor volt a XIX. század a borászat szempontjából is, legalábbis annak a pusztító filoxérajárványt megelőző évtizedei. Mint ahogy a legtöbb borvidéken, a Balaton-felvidéken is próbálkoznak a történelmi fajták újratelepítésével. A dörgicsei Aranysörte borászatot vezető Pflanzner Sándor például azt reméli: a történelmi fajtákból a régi leírások alapján egyszer talán sikerül újra összerakni a somlói kis- és nagyküvét.

Eötvös Károly anekdotagyűjteménye számos gasztronómiai emléket is rögzít: megtudhatjuk például, hogy az arácsi halásztanyán „nyárson sült garda volt az étvágygerjesztő első étel, balatoni halászlé és rostélyon sütött süllő halmenü ételek”. Manapság, amikor a halmenü a legtöbb helyen kimerül a sült hekktörzsben, hányan mondhatják el, hogy egyszer is kóstolták a látott halnak is nevezett gardát, Tihany nevezetességét, amelynek tavaly még szobrot is állítottak? A város címerállata a múlt héten éppen tömeges pusztulásával került a hírekbe; remélhetőleg marad belőle néhány életképes példány az őszi Garda Fesztiválig, amikor halászatának különös szokásait elevenítik fel a félszigeten.

Ma már ugyanis a Balaton több mint fürdőhely, hiszen a főidényen kívül is kínál számos programot. A tó az idén is a magyarok kedvenc célpontja, még a legnépszerűbb külföldi úti célokat is megelőzi. A külföldi vendégforgalom terén pedig Budapest után a második leglátogatottabb célpont. A külföldi vendégek átlagosan öt napot töltenek el a tó körül – valamivel többet, mint a magyarok (3,4 nap). A Központi Statisztikai Hivatal szerint 2013-ban a térség kereskedelmi szálláshelyein 1,35 millió vendég töltött el 4,6 millió vendégéjszakát, ami a vendégek és a vendégéjszakák számában is 5,3 százalékos növekedés az előző évhez képest. A szállásadók az idei év első négy hónapjának előfoglalásai alapján ismét jó szezonra számítanak: a legfrissebb adatok szerint a Balaton térségében 2014. január–áprilisban 10,5 százalékkal több vendéget és 7,5 százalékkal több vendégéjszakát regisztráltak az előző év azonos időszakához képest.

Aktív pihenés

„A Balaton turizmusa az elmúlt években óriási változáson ment át. A nyolcvanas–kilencvenes évek tömegturizmusát szelídebb, a Balatont kevésbé terhelő, minőségibb, új trendek által vezérelt turizmus váltotta fel” – mondja lapunknak Horváth Gergely, a Magyar Turizmus Zrt. turisztikai igazgatóhelyettese. 2013-ban a szolgáltatás- és programcsomagokat kínáló szállodák voltak a legnépszerűbbek a Balaton térségében is. A strandolás mellett egyre nagyobb teret kap az aktív pihenés, a sport. Már nemcsak a szörf és a kerékpározás hódít, de a nordic walking, a kitesurf és a golf is – ám a Balaton legjellemzőbb sportja továbbra is a vitorlázás.

Tízezer öt méternél hosszabb hajó fut Kelet-Közép-Európa legnagyobb taván, de tőlünk nyugatra a tavakon sokkal „sűrűbb” az élet, több a hajó. „Nyugat-Európában sok tavon szinte csak kihalásos alapon lehet kikötőhelyhez jutni” – mondja Ruják István, a Magyar Vitorlás Szövetség kommunikációs vezetője. Kikötőhely idehaza egyelőre van elegendő, hiszen akadnak olyan marinák, ahol még lehet helyet bérelni. A pazar keszthelyi kikötőbe például mindmáig nem érkeztek meg a várva várt osztrák hajósok. Mivel új kikötő építése egyre nehezebb és költségesebb, az utóbbi években több kikötőterv is dugába dőlt. Ráadásul a válság kirobbanása óta sokan vízre sem tették hajójukat a magas költségek miatt, és egyre kevésbé éri meg kabinos túrahajót tartani. Ha csak évi 2-4 hetet tud valaki vitorlázásra szánni, akkor olcsóbb bérelni.

Ínyencnotesz

Akármilyen céllal érkezik is valaki a Balaton mellé, a nyaralóhely megítélésekor egyre többet nyom a latban a tó körüli gasztronómia. Aki pedig nem akar a szabadrablásra alapított becsali csárdák és strandbüfék áldozatául esni, jó előre térképezze fel, hová érdemes betérni: hasznos segítséget nyújt a tájékozódásban a Magyar Konyha június 25-én megjelenő, már több mint kétszáz címet tartalmazó balatoni útikalauza, mely a lángosostól a kisvendéglőn át a fine dining étteremig térképezi fel a kínálatot.

Akik például kerékpárral karikáznak a tó körül, útba ejthetik Zakar Kata rusztikus éttermét, a köveskáli Kővirágot, vagy a Balatonfüreden, a piac mellett tavaly nyílt bisztrókonyhát, a Malackrumplit. A Fekete Bárány Manufaktúrából kinőtt étterem az idei Budai Gourmet Fesztiválon is képviseltette magát. Az autóval érkezőknek pedig érdemes kitérőt tenniük például Kalla Kálmán sümegprágai vendégházába vagy a veszprémi Chiantiba – az utóbbi látogatás összeköthető kulturális programokkal, például a VeszprémFesttel vagy az Utcazene Fesztivállal is.

Vitorlát bontott a Balatoni Kör

Jelezve, hogy a Balaton nem egy évszakos térség, március 21-én, tavasznyitó hajóúttal alakult meg a legnagyobb tóparti egyesülés, a Balatoni Kör. Az északi parti Füredről a déli Siófokra tartó útjuk is mutatja, hogy parttalan összefogásról van szó: a neves vendéglősök és borászok azért tömörültek egyesületbe, hogy a közös marketingakciókon túl segítsék a régióközpontú szemlélet kialakítását. Egyik fő törekvésük a Balaton borának elkészítése, új fajtavédjegy és logó bevezetése. Ezért is hirdették meg a Szíves Balaton logópályázatot.

 

„Ezzel a kezdeményezéssel az a hosszú távú célunk, hogy a tóparti vendéglőkben, piacokon és üzletekben egyre több kiváló minőségű, helyi áru jelenjen meg. Nemcsak az itt élők, de a látogatók számára is megnyugtató, ha tudják egy termékről, hogy az nem utazta át a fél világot, mielőtt a Balaton partjára ért” – mondja Kardos Gábor, a Balatoni Kör elnöke.

 

Ilyen széles körű civil összefogásra még sohasem volt példa a Balaton két partján. A 20 alapító között megtalálható cukrász (a füredi Bergmann Ernő), 14 borász (a korábban megalakult Badacsonyi Kör tagjai, a lellei Bujdosó Ferenc és Konyári Dániel vagy a boglári Légli Ottó), vendéglős (a szemesi Kistücsök étterem tulajdonosa, Csapody Balázs és Martonosi Zsolt, a füredi Baricska Csárda vezetője) és pálinkamester is (a zamárdi Zimek Pálinkamanufaktúra részéről Pach Gábor).

 

L. GY. 

 

Gasztroudvarok

Köveskál június 21-én az északi part fővárosa lesz: ekkor rendezik meg az első Kálibulit. A rendezvény vendéglátója a Káli Art Inn, a Kővirág és a Miakő étterem, mellettük egy tucat borászat jelenik meg, de más rendezvények is tartogatnak gasztronómiai meglepetéseket. Idén a Zamárdiban rendezett Balaton Soundon és a Strand Fesztiválon is felállítanak Gasztroudvart, ahová olyan kiállítókat várnak, akik a megszokott fesztiválmenüknél jobb minőséget kínálnak.

A korábbi Borudvar helyét átvevő Gasztroudvar olyan lesz, mint a Budai Gourmet Fesztivál kicsiben – óvatos próbálkozás, hogy felmérjék, van-e igény másra, mint gyrosra és hot dogra. Kitelepül Füredről a Baricska Csárda, a balatoni Bock Bisztró Vonyarcvashegyről, Gál Attila pedig, aki az utóbbi években a Káli Art Inn séfje volt, a Picnic Utczabár mozgó bisztrókonyhával érkezik, és balatoni alapanyagokból főz. A füredi Bergmann cukrászda főleg fagylaltokkal készül, és lesz két halasstand is: a legjobb balatoni sütödék között számon tartott Sió mellett grillkínálattal lesz jelen a budapesti Halkakas által jegyzett Fish ’n Chill. De éppen a Balaton Sound miatt olyannyira telítődik a déli part, hogy a térség emblematikus étterme, a szemesi Kistücsök nem tud részt venni a rendezvényen. A borászokat többek között a Légli, a Konyári, a Laposa és a csopaki Szent Donát pincészet képviseli.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Itt a választási csodafegyver: Orbán-ellenes népfront jön?

A teljes ellenzéki összefogást előkészítő trükk vagy partizánakció Gulyás Márton választásireform-mozgalma? A csütörtöki Heti Válaszból kiderül, hogy a kampány nagy vitája lehet a rendszer igazságossága, amely a francia voksolás után váratlanul aktuális lett.