valasz.hu/reflektor/az-ot-legjobb-egynapos-bringatura-budapestrol-66689/

http://valasz.hu/reflektor/az-ot-legjobb-egynapos-bringatura-budapestrol-66689/

Gyerekesek kíméljenek?

/ 2014.05.21., szerda 15:22 /

Néhány éven belül akár ötven százalékkal is nőhet a gyermektelen nők száma. S a legtöbben nem szándékosan nem szülnek, egyszerűen csak kicsúsznak az időből. Pedig számos kedvezmény segíti a családokat. Mérlegen a kormány eddigi intézkedései és tervei, tükörben a gyermekmentesek torz világmozgalma.

Képzeljünk el egy olyan szállodaláncot, ahova nem léphet be fekete, mozgássérült, kövér vagy idős ember - micsoda felháborodás lenne. Pedig világszerte egyre több hotel van, ahonnan nemcsak kitiltanak egy jelentős embercsoportot, de a tulajdonosok arra is garanciát vállalnak, hogy a pihenni vágyó még csak találkozni sem fog velük. Nem bőrszín vagy fogyatékosság alapján diszkriminálnak - a gyerekeket utasítják ki, s a kutyát sétáltatni tilos mintájára már új jelzőtábla is létezik: gyermekmentes övezet. Immár egész hálózatok léteznek, például az Enjoynokids.com. Az ázsiai légitársaságok is egymás után alakítanak ki fedélzetükön olyan részlegeket, ahonnan kitiltják a gyerekeseket, mindezért felárat kérve az utasoktól. Már idehaza is előfordul, hogy egy étterem nem gyermeksarkot hoz létre vagy bébiszittert alkalmaz, hogy lekösse a szülők kulináris kalandozásainak idejére a kicsik figyelmét, hanem ahogy a Michelin-csillagos budapesti Onyx étterem a honlapján jelzi: „Kérjük, ha megoldható, erre a pár órára oldja meg kisbabája felügyeletét."

Hangos, önző, drága?

A gyermektelenek csoportja mellett megjelent hát a gyermeket tudatosan nem vállalóké, akik azt hirdetik, hogy a boldogságot leginkább utód nélkül lehet elérni, és ez nemhogy nem teszi céltalanná az életet, hanem növeli élvezeti értékét. Nálunk nem a gyermekkel élést elutasítók (a családok három százaléka), és nem is a meddőségben szenvedők (6- 8 százalék) miatt nő meg néhány éven belül a gyermektelenek száma legalább 50 százalékkal; az ok prózaibb: a gyermekvállalás halogatása miatt százezrek csúsznak ki az időből.

Ahogy Spéder Zsolt, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Népességtudományi Kutatóintézetének igazgatója fogalmaz, sokan gondolkodnak úgy, hogy majd jövőre, két év múlva, ha meglesz a lakás, ha biztos lesz a munkahely, akkor szeretnének kisbabát. Ám nem számolnak azzal, hogy a gyermek nélküli kapcsolatok bomlékonyabbak, így sokan éppen akkor maradnak társ nélkül, amikor anyagi értelemben már készen állnának a szülővé válásra. S figyelmen kívül hagynak még egy fontos tényezőt: a biológiai órájukat. Emancipáció ide vagy oda, egyvalami nem változott: a nők termékenysége 35. életévük után a felére csökken; ennyivel kisebb a természetes teherbe esés valószínűsége egy meghatározott időszak alatt. Emiatt óriási a nyomás a lombikbébi-klinikákon, s bár a mesterséges megtermékenyítés sokakon képes segíteni, az időcsapdából nem tudja kiszabadítani a párokat - a kezelések eredményessége is meredeken visszaesik a 35. életév után. S ha egy országban a nők nagy része eleve azt tervezi, hogy 30 éves kora után szülessen meg az első gyermeke, akkor komoly kockázata van annak, hogy a három tervezett gyerekből csak kettő lesz, a kettőből egy, az egyből pedig egy sem.

Százezrek időcsapdában

Egy ilyen banalitáson már csak nem múlhat egy ország demográfiai helyzete - vethetik sokan ellen, elfelejtve, hogy tömegek halaszthatták éppen 2008-ra a gyermekvállalást, s terveiket az akkor kitört válság húzhatta keresztül. Figyelmeztető jel, hogy az 1975-ben születetteknek 20 százaléka még nem szült 37 éves koráig, holott korábban csak a nők tíz százaléka maradt gyermektelen egész életében. Semmi jóval nem biztatnak a további adatok sem: az 1980-ban születettek termékenységi adatait csak 32 éves korukig látják a demográfusok, de akkor már nyolcszázalékos hátrányban vannak az 1975-ösökhöz képest. Az 1985-ösöknél 27 éves korig látnak el a statisztikusok, addig közülük 18 százalékkal többen nem szültek, mint az 1975-ösök hasonló életkorukban.


Az Egyesült Államokban is most szembesülnek a 2008-as válság hatásával. Ott a nők 19 százaléka úgy ér termékeny évei végére, hogy egy gyermeknek sem ad életet. Még a korábban népesebb családot kedvelő afroamerikaiak és a spanyol ajkúak ötöde, hatoda is gyermektelenként zárja élete reproduktív szakaszát. Hollandiában, Belgiumban és Finnországban 20-23 százalék a gyermeket elutasító 40 év alattiak aránya, de ott a nagycsaládnak is sok híve van. Az Egyesült Államok termékenységi mutatója viszont mára a magyarországi szintre süllyedt.

Pongrácz Tiborné, a KSH kutatója a tudatos gyermektelenséget az európai gondolkodás egyik legveszélyesebb jelenségének tartja. „Veszélyesebb, mint a csökkenő családnagyság vagy az egy gyermeket nevelők arányának növekedése, mert a társadalom értékrendjének negatív változásához, önző, hedonista életfelfogáshoz, az individualizáció erősödéséhez vezet" - fogalmaz a Gyermekvállalás, gyermektelenség című tanulmányában.


A legriasztóbb példa Japáné. Az a nemzedék, amelyik a 90-es évek gazdasági csodáját végbevitte, és ennek áraként nagy arányban nem vállalt gyermeket, ma azzal küzd, hogy az emberek nemcsak magányosan halnak meg, de észrevétlenül is - nemritkán napokkal később találják meg már oszló tetemüket. Amerikában ezért kezdik hazafias kötelezettségként beállítani a gyermekvállalást, válaszul arra, hogy a gyermektelenek mozgalommá szervezik magukat. Utóbbiak azt állítják, hogy egy kisbaba önző és drága dolog, rabszolgává teszi a szülőket, miközben a gyermektelenek szabadok, jól élnek, annyit utaznak, amennyit akarnak, arra költenek, amire akarnak. S ugyan mire jutnak a gyermeket vállalók? - kérdezik. Tele vannak az öregotthonok magányos, boldogtalan szülőkkel - hangoztatják.

De mit tehet ezzel a jelenséggel az állam? Spéder Zsolt szerint a családpolitikai intézkedések ellenére a születésszám évtizedek óta változatlan: 90 és 100 ezer között ingadozik. A háttérben azonban komoly változások zajlanak. Eleinte úgy látszott, azért születik kevés gyerek, mert a nők későbbre halasztják a szülést. A hazai demográfusok már vagy másfél évtizede ülnek „hosszú, méla lesben", és várják azt, ami félő, sosem fog bekövetkezni: a születésszám ugrásszerű növekedését. Immár harmadik éve nem emelkedett az első gyermek világra jöttekor a nők átlagos életkora, véget érhetett tehát a halogatási korszak - mégsem nőtt a születésszám. Eközben a most 30-35 éves anyai korosztály lélekszáma már tízezrekkel kisebb, mint a korábbiaké.

Négyszázezer meg nem született


A családi adókedvezmény mindössze egy évre és kétezer fővel növelte a világra jött gyermekek számát. „Itt nem néhány száz gyermek nem született meg a halasztás következtében, hanem legalább 400 ezer" - kesereg Spéder Zsolt. A helyzetet nehezíti, hogy a szülések elmaradásának okai jórészt magánjellegűek, s az állam bőkezű programjai mit sem segítenek ezen. Pedig újra bevezették a hároméves gyes-gyed ellátást, adó- és járulékkedvezményt adtak, és a szociálpolitikai kedvezmény részleges újraélesztésével egy (bár kevéssé sikeres) próbát is tettek a lakáshoz jutás segítésére. „Az értékrendbe azonban nem szólhat bele az állam, csak az akadályokat bonthatja le" - fogalmaz Spéder.

A gyermektelenség leggyakoribb oka, hogy hiányzik a stabil partner. Jóval kevesebb házasság köttetik, pedig a nők nagyobb biztonságban érzik magukat, ha van papír a kapcsolatról. Szerencsére ezen a ponton javulás látható: tavaly óta háromszázzal nőtt és négyéves csúcson áll a házasságkötések száma. A második ok egészségügyi: ezzel sem nagyon van mit tenni, hiszen a magyar rendszer párját ritkítóan nagyvonalú - az egészségbiztosító öt lombikbébi-próbálkozást támogat. (2008-ban 6300, tavaly pedig hatezer próbálkozást finanszírozott a biztosító.) A harmadik fontos ok a szegénységtől való félelem - melyen a családi adókedvezmény hivatott segíteni. Egyelőre nem látjuk ennek hatását, de januártól a rugalmas gyeddel is ösztönzik a párokat, hogy mihamarabb kezdjenek kistestvérprogramba: most már egyszerre két gyedet/gyest is lehet kapni, s még akkor is megtartható ez az összeg a gyermek hároméves koráig, ha az anya közben visszamegy dolgozni.

A 90 ezres születésszám azonban csak látszólag állandó: az elmúlt években átalakult a gyermeket vállalók összetétele. Megnőtt az anyák között a dolgozók száma (2011-ről 2012-re 53 ezerről 57 ezerre), és többet szültek a legalább nyolc osztályt végzettek (ezer gyermekkel), az érettségizettek vagy diplomások (1380 gyermekkel), vagyis az a réteg vált termékenyebbé, amelynél nagyobb esély van arra, hogy képes lesz eltartani a gyermeket. Közben folyamatosan esik a nyolc osztálynál kevesebbet végző anyák száma. Kapitány Balázs, a KSH demográfusa szerint könnyen lehet, hogy ebben a szociálpolitikai támogatás korábbi megszüntetésének még nagyobb szerepe van, mint az adókedvezmény bevezetésének. Az alacsony státuszú családok számára ugyanis a három gyermek garancia volt egy szerény első lakhatás megteremtésére, ám amióta a szociálpolitikai kedvezmény a régi formájában megszűnt, ez a fontos ösztönző eltűnt. A kutató arra is figyelmeztet, hogy a középosztályosításnak volna egy másik útja is: nemcsak a kereső, diplomás nők ösztönzése a szülésre, hanem a szegény családokba születő gyermekek felemelése, „ám ebben nem vagyunk sikeresek".

Az állam dolga Kapitány Balázs szerint nem az, hogy ideológiai harcot folytasson a gyermektelenség ellen, hanem amikor egy pár késznek érzi magát erre, akkor ott álljon mögötte. Az „egyetemista-gyed" januári bevezetése például azt segíti, hogy ha valaki 22-25 évesen szeretne gyermeket, akkor anyagilag ezért ne járjon rosszul. Az „extra gyed" - vagyis az a tény, hogy a gyermek egyéves kora után munkát is lehet vállalni - és az állami támogatás sem vész el; ez azoknak nyújt segítséget, akik dolgoznának a kicsi mellett. A hagyományos anyaszerepet kedvelőknek megmaradt a három évig járó gyes, a nagycsaládoknak pedig a főállású anyaság (gyet).

Paradoxon, hogy Magyarországon azért is születik kevés gyermek, mert sokan túlságosan imádják őket. Többen mindent szeretnének megadni nekik, s ezért nem valósítják meg a terveiket - ám mire a munka, lakás, partner hármasát sikerül megteremteni, sokan már kifutnak az időből. Pedig sokgyerekesek a megmondhatói: a legtöbb, amit egy gyereknek adhatunk, a testvér. Az állam persze partnert nem tud keríteni, de segítheti a családok lakáshoz jutását a szocpol újbóli bevezetésével. Úgy tudjuk, őszre várható ez a kormányzati lépés. Kapitány Balázs szerint ezt használt ingatlanra - illetve a szomszéd lakásra, hogy egybe lehessen nyitni a sajátunkkal - is ki kellene terjeszteni. Kelet-Németországban éppen ez utóbbi a „panel-újrahasznosítás" egyik módozata: a családosok számára ma már kicsi, 50 négyzetméter körüli egyenlakásokat egyesítik.

Ezt

Ezt



Sok tennivaló van a bürokratikus és bonyolult családtámogatási rendszerrel is. Pedig a megoldás kézenfekvő. Minden legális jövedelmünket az adóazonosítónk alapján kapjuk, így a családok számára lehetővé kellene tenni, hogy az ügyfélkapun keresztül megkérdezhessék, mekkora támogatásra lennének jogosultak, ha most vállalnának gyermeket - mondja Kapitány Balázs. Utóbb pedig egyszerűen, automatikusan meg kellene kapniuk a juttatásokat az ügyfélkapun keresztül, nem is tudva a bonyolult nevű, áttekinthetetlen szabályok alapján felépített egymás utáni támogatási formákról.

Rosta

Vörös Szabolcs

Találkozunk 2016-ban!

Pécs a tönk szélén – hogyan „csúszott be” a város Nyíregyháza alá?

Két évvel azután, hogy a kormány átvállalta az egykori kulturális főváros intézményeinek működtetését, Pécs ismét csődveszélybe került. Tízezrével veszíti el lakóit, gazdasága pedig gyengébb, mint Nyíregyházáé, mégis az ország egyik legerősebb városaként költekezik. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Nyír a vasút, vág a MÁV!

A „székely intercity” azonnali megcsonkításától visszalépett a MÁV, decemberben azonban így is sor kerülhet a háló- és étkezőkocsik kivonására. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.