"Hagyó úr jelenleg nem gyanúsított"

/ 2010.04.27., kedd 09:51 /

A pénzvisszaszerzés a lehető legjogosabb társadalmi elvárás - mondja a mostani korrupciós bűnügyek kapcsán Ihász Sándor. A fővárosi főügyész azt is leszögezi: az ő munkájukban nincs kormányváltás előtti meg utáni időszak.

- Gondolkodott már azon, milyen szerepe lehetett az igazságszolgáltatásnak a választási eredmény kialakulásában?

- Ha ezzel azt akarja kérdezni, hogy a rendőrség vagy az ügyészség szándékosan időzítette-e a közérdeklődésre számot tartó témák nyomozását a kampányra, határozott nem a válaszom.

- A látszat mégis az, hogy felpörgetett üzemmódban működnek. Egyszerre folyik a BKV, a reptér, a kormányzati negyed, a postapalota és a tévészékház körüli korrupció feltárása. És még sorolhatnánk...

- Döntéseinket és cselekedeteinket a törvény és a szakma szabályai motiválják, a politikai ciklusokkal nem foglalkozunk. Valami mindig történik a közéletben: választás, pártkongresszus vagy parlamenti szavazás. Ha ezekkel egy percig is törődnénk, ellehetetlenülne a munkánk.

- Azért ha egy politika közeli szereplőt a második forduló előtti pénteken "kellett volna" meggyanúsítani, nyilván számba veszik a társadalmi reakciókat.

- Dehogy - a gyanúsítást nem lehet időzíteni. Mint ahogy egy infarktusos betegnél sincs helye a mérlegelésnek, be kell avatkozni. Módszerünk világos: egy korrupciós ügy vizsgálata a feljelentéssel és a nyomozással indul - hacsak utóbbi előtt nincs titkos adatgyűjtés, ami viszont az államtitok körébe tartozik. Arra külön szabályok vannak, hogy az így - nem egy esetben a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat segítségével - beszerzett információkat miként lehet később a nyílt nyomozásban felhasználni. Amikor pedig annyi bizonyíték keletkezik, hogy gyanúsítani kell, akkor ez meg is történik. Nem előbb és nem később.

- Azt mire véljük, hogy nemrég tömeggyilkosnak kijáró felhajtással fogták el a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem rektorát, vagy hogy a BKV-ügy több érintettjét azonnal előzetesbe helyezték?


- A rektor elfogásánál alkalmazott eszközökről a Nemzeti Nyomozó Iroda, azon belül is a bevetési egység vezetője döntött. Az ügyészségnek ebbe nincs beleszólása; a mi feladatunk, hogy a gyanúsítás elleni panasz tekintetében állást foglaljunk. Úgy láttuk, megalapozott volt a befolyással üzérkedés gyanúja. A BKV esetében 2009 közepétől folyik nyomozás, s a szerteágazó korrupciós ügyeknél szokásos iratlefoglalások, bizonyítékbeszerzések után idén év elején értek el a gyanúsításokig. Ha emberöléssel van dolgunk, ahol véres késsel a kezében érnek tetten valakit, nyilván kevesebb nyomozati cselekmény is elég a gyanúsításhoz. A BKV-nál ráadásul vagyoni hátrány keletkezett, azaz annak megtéríttetése érdekében vagyonkutatást is kellett folytatni. Személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedéseket - ami egyebek mellett lakhely-elhagyási tilalmat, házi őrizetet vagy előzetes letartóztatást jelenthet - pedig akkor foganatosíthatunk, ha fennáll a tanúbefolyásolás, az összebeszélés, a bizonyítékelrejtés, a bűnismétlés vagy a szökés veszélye.

- A Pécsi Közlekedési Zrt. vezérigazgatóját a minap 1,2 milliárd forintos hűtlen kezeléssel gyanúsították meg, de ő - szemben sok BKV-s "bajtárssal" - szabadlábon védekezhet. Baranyában miért lazább az igazságszolgáltatás?

- Nem kommentálom a pécsi nyomozást, csak annyit nyomatékosítanék: a személyi szabadság korlátozásánál nem az okozott vagyoni hátrány nagysága a meghatározó, hanem mondjuk az összebeszélés veszélye - ami egy sokszereplős bűnügyben szinte evidens. Ám a kényszerintézkedés elrendelése többlépcsős folyamat: először a nyomozóhatóság tesz előterjesztést, majd az ügyészség él indítvánnyal a bíróság felé, és még a bírósági elsőfokú döntést is meg lehet fellebbezni. Amikor tehát valaki időzítésre, politikai megrendelésre vagy koncepciós eljárásra panaszkodik, nem tudja, miről beszél. Legalább három, egymástól teljesen független hatóság döntése kell például egy előzetes letartóztatáshoz.

- A politikát érintő mostani nyomozásokban mintha összhang volna az egykor fideszesnek bélyegzett ügyészség és a "szoci" rendőrség között.

- Korábban sem volt konfliktus. Bár akadt publicista, akinek a fideszezés vagy a szocizás volt a rögeszméje - de a vélemény egyrészt szabad, másrészt azt minősíti, aki mondja, és nem azt, akire mondják. Persze a rendőrség és az ügyészség egyaránt tagolt szervezet - hozzám 14 kerületi ügyészség és kilenc főügyészségi osztály tartozik -, előfordulhat tehát, hogy a különböző szinteken értelmezési zavar támad egy-egy témában, amit aztán a vezetők rendeznek.

A főszabály szerint a rendőrség vagy a Vám- és Pénzügyőrség önállóan nyomoz, de az ügy ura mindig az ügyész, vagyis a hierarchiában ő van felül, ő határozza meg az eljárás kereteit. Például a tíz évet meghaladó szabadságvesztéssel fenyegetett bűncselekményeknél, illetve a személyi szabadságot elvonó kényszerintézkedéseknél be kell jelenteni a fokozott ügyészi felügyeletet; ez rendszeres iratbemutatással és konzultációval jár.

Aztán vannak például a rendőrök által elkövetett bűncselekmények, amelyekben csakis az ügyészség nyomozhat. A mentelmi joggal rendelkező országgyűlési képviselők, bírók, ügyészek által - vagy a sérelmükre - elkövetett bűncselekményeknél pedig kizárólag a Központi Nyomozó Főügyészség járhat el.

- Hagyó Miklós volt főpolgármester-helyettest azért nem kérték ki a parlamenttől, mert akkor az egész BKV-eljárást át kellett volna tenni a Központi Nyomozó Főügyészségre?

- Nincs helye az ilyesfajta taktikázásnak. A nyomozást végző Budapesti Rendőr-főkapitányság részéről érkezett ugyan hozzánk egy előterjesztés, mely szerint Hagyó Miklós gyanúsítható lenne, az ügyészség álláspontja viszont az volt, hogy ezt sem a tényállás, sem a bizonyítékok tekintetétben nem támasztották kellőképpen alá. Március 19-én tehát visszaküldtük kiegészítésre ezt az előterjesztést - új viszont még nem érkezett.

- Hamarosan megszűnik Hagyó mentelmi joga, tehát egyik pillanatról a másikra meg lehet gyanúsítani. Figyelnek arra, hogy addig se tudjon elmenekülni az országból?

- Hagyó Miklóst a BKV-ügyben sem tanúként, sem gyanúsítottként nem hallgatták ki. E nélkül kényszerintézkedés nem rendelhető el.

- Nem nyugtalanítja az ügyészséget, hogy az egykori főpolgármester-helyettes a rokonaira, ismerőseire íratta a vagyontárgyait?


- Csak ismételni tudom magam: Hagyó úr jelenleg nem gyanúsított.

- Akkor egy általánosabb kérdés: vissza lehet szerezni az állami, önkormányzati vállalatoktól ellopott pénzt, vagy örökké titok marad, hol a "lé"?

- A gazdasági bűnügyekben sajnos a legritkább esetben sikerül megtalálni a jogosulatlanul szerzett javakat. Ha megvan is a pénz külföldön - például egy offshore cégnél -, nehéz elérnünk, hogy zárolják az összeget, vagyis hogy ne lehessen továbbutalni...

- Szóval ne reménykedjünk.


- Dehogynem, a pénzvisszaszerzés a lehető legjogosabb társadalmi elvárás! A törvényhozó vagy a jogalkalmazó nyilván tud lépni annak érdekében, hogy még hatékonyabbá tegye a vagyonfelderítést. A BKV-nál nemrég sikerült például a gyanú szintjén megállapítani a bűnszervezetet. Ez azt is jelenti: immár nem a vádlónak kell igazolnia - az ön szavaival -, hol a lé, hanem az elkövetőnek kell bizonyítania, hogy a bűnszervezetben való részvétele idején keletkezett vagyonát törvényes úton szerezte. Ha nem bizonyítja, automatikus elkobzás a jussa.

 

- Kívülről úgy tűnik, a nyomozók a BKV-s eljárásban Balogh Zsolt kottájából játszanak. A volt megbízott vezérigazgató feltáró vallomását államtitokká minősítették, ügyvédje pedig vádalkut is emlegetett.

- A magyar jogban nincs klasszikus vádalku, legfeljebb nyomozási alku. Ilyenkor a mérleg egyik serpenyőjében ott van a bűncselekmény gyanúja, amiért - az állam büntetőjogi igénye szerint - az elkövetőt felelősségre kell vonni. A másikban pedig egy olyan adat, amelyet ugyanez a személy egy korábban nem ismert bizonyítékkörre nézve szolgáltat. Ha a bűnüldözési érdek erősebb az állam büntetőjogi igényének érvényesítésénél, az elkövetővel szemben tett feljelentést el lehet utasítani, vagy meg lehet szüntetni ellene a nyomozást - előzetes letartóztatásból viszont ilyen módon nem lehet szabadulni. Emellett arra is lehetőség van, hogy az ügyész megállapodjon a terhelttel a vádról, vagyis hogy utóbbi a feltáró és beismerő vallomásáért cserébe milyen maximális büntetést kaphat.

- Balogh Zsolt esetében nyomozási alkuról van szó, vagy megegyeztek vele a vádról?

- Ha történt bármi ilyesmi, annak a ténye is államtitok, épp ez a jogintézmény lényege.

- Az igazságszolgáltatás elbír még több tucat BKV-méretű ügyet? Elvégre a Fidesz elszámoltatást ígér, és az új kormány által kinevezendő állami vállalati főnökök nyilván alkalmazzák majd Kocsis István vezérigazgató receptjét: elég "kitolni" a nyomozó hatósághoz az elődök által kötött kommunikációs-tanácsadási szerződéseket, s máris hullhatnak a fejek.

- A mi munkánkban nincs kormányváltás előtti meg utáni időszak; irreleváns, hogy ki teszi a feljelentést - és az is egyértelmű, hogy a megalapozatlan beadványokat gyanú hiányában elutasítjuk. Egy állami vállalati vezetőnek persze vagyonkezelési kötelezettsége és felelőssége van, tehát hivatalból - és nem politikai indíttatásból - kell az igazságszolgáltatáshoz fordulnia, ha törvénysértést lát a cégnél. Nyomozás egyébként a hatóság saját észlelésére is indulhat, de ez nem azt jelenti, hogy ha egy ügyész sörözés közben visszaélésgyanús esetekről olvas, hivatalból intézkednie kellene. A hivatali hatáskörön belüli észlelés egyik legtipikusabb példája, amikor az Állami Számvevőszék jelzi a Legfőbb Ügyészségnek az ellenőrzési tevékenysége során feltárt hiányosságokat.

- A Fidesz 13 ügyben különösen kemény fellépést ígér. E listán a Fővárosi Főügyészség hatáskörébe tartozó, beszélgetésünk elején említett korrupciós témák is szerepelnek. Ha túl jól dolgoznak, a baloldal nyilván megint politikai elfogultságot kiált majd.

- Nekünk az a siker, ha a bíróság jogerősen is visszaigazolja a vádiratban foglalt álláspontunkat, semmi más.

- És a brókerügy kudarc? 2003-ban sikkasztás gyanújával kezdtek nyomozni Kulcsár Attila ellen. Akkor ugyanaz a Sódor István volt a fővárosi főügyész, aki most a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség vezetőjeként vitatja, hogy az elsőfokú bíróság helyesen járt el, amikor sikkasztásnak minősítette az alapbűncselekményt. Azért ez abszurd.

- A nyomozás során a jogi minősítés - azaz a sikkasztás - tekintetében minden eljáró hatóság egyetértett. Ettől függetlenül a Kulcsár-ügy elsőfokú ítélete több szempontból megalapozatlannak tűnik. Kérdés, az ítélőtábla úgy ítéli-e meg, hogy ezek a hiányosságok a másodfokú eljárásban kiküszöbölhetők, vagy hatályon kívül helyezi a Fővárosi Bíróság ítéletét, és új eljárásra utasítja az elsőfokú bíróságot.

- Az ítélőtábla május 6-ig adott időt magának a döntésre. Két hét alatt viszont aligha lehet bármit is "kiküszöbölni", így a Kulcsár-ügy jó eséllyel kezdődik elölről. Ön szerint lesz jogerős verdikt 2015 előtt?

- Jósolni végképp nem szeretnék. Nemzetközi egyezmények mindenesetre rögzítik az ésszerű időn belüli döntés alapelvét. Ám ha első fokról indul újra a Kulcsár-ügy, már a több százezer oldalnyi irat áttanulmányozása is hónapokba telik. Az biztos, hogy jogerős ítélet csak évek múlva lesz, de nem a bíróság hibájából, hanem mert ez következik a büntetőeljárási törvényünk bizonyítási-garanciális rendszeréből.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.