Hálózati figurák az előző kormányok leggyanúsabb bizniszeiben II.

, / 2010.08.17., kedd 08:52 /
Hálózati figurák az előző kormányok leggyanúsabb bizniszeiben II.

Belső elhárító, ÁVH-s vallatótiszt, MSZMP-elnöki irodavezető és moszkvai káderképzőn szocializálódott külügyes. E személyes "hozzávalók" mellett néhány offshore cég is kellett a 2002-2010-es időszak ama bizniszeihez, amelyeket különös odafigyeléssel vizsgál a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal.

"Kikérjük magunknak, hogy minket lépten-nyomon lekommunistázzanak, lekorruptozzanak" - fakadt ki az MSZP belső tréningjén Szanyi Tibor önkormányzati kampányfőnök.

A szocialista párttal kapcsolatos előítéletek hatályon kívül helyeztetése azonban még hosszú folyamat; pláne, hogy a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) a minap négy olyan, az előző két ciklusba visszanyúló bizniszt kezdett felgöngyölíteni, amelyben "elvtársias" módszerekkel haladtak előre régi bel- és külügyes hálózati figurák.

A Fidesz-éra elszámoltatási kormánybiztosa, Papcsák Ferenc ugyanakkor nyilván nem az állampárti közreműködők feltűnése miatt ajánlotta a Kehi figyelmébe a sanghaji világkiállítás pavilonbotrányát, a moszkvai magyar kereskedelmi képviselet elszármaztatását, a mára meghiúsult sukorói kaszinóprojektet és az oltóanyaggyártó Omninvest Kft.-vel kötött állami szerződéseket.

Egyszerűen értéküket tekintve ezek az elmúlt négy-nyolc év legnagyobb - és leginkább bizonyíthatónak tűnő - visszaélései. Ráadásul mind a négy esetben fennáll a nemzetközi érintettség - ami nemcsak azt jelenti, hogy offshore cégeken utaztatták át a magyar államtól megszerzett forintmilliárdokat. Hanem azt is, hogy az előző kormányok néha közvetlenül tárgyaltak (akár Gyurcsány Ferenc vagy Bajnai Gordon miniszterelnökök útján) a kínai, orosz, amerikai és izraeli partnerekkel.

Ha tehát a Fidesz "vizslái" ezen - részben már rendőrségi-ügyészségi nyomozás alá vont - témák körül szimatolnak tovább, nagyobb eséllyel botlanak bele egy-egy exminiszterbe vagy volt kormányfőbe.

Egy demokratikus kormány persze nincs abban a helyzetben, hogy a botrányok főszereplőinek "kommunista" előélete alapján csikarjon ki súlyosabb ítéleteket a bíróságokból. Ettől még érdemes a sajtónyilvánosság előtt felsorakoztatni a rendszerváltozás félresikerültségét igazoló tényeket - különösképp, ha a Papcsák-féle négy nagy ügyben egymást érik az 1990 előtti időszakból megörökölt hálózati személyek és cselekvésmódok.

A Sukoróra tervezett vigalmi negyed projektcégeinek (King City Management Kft., KC Bidding Kft.) székhelyét például az egykor az Államvédelmi Hatóság kötelékében szolgált Bárd Károly ügyvédi irodájába jegyezték be. Az amerikai-izraeli fejlesztők ugyanis a volt ÁVH-s vallatótisztben találták meg azt az ideális jogász-lobbistát, aki - mint látni fogjuk - a legközvetlenebb hangnemben tud(ott) szót érteni az MSZP-kormánnyal.

A vakcinabizniszben utazó Omninvest Kft. korábbi befolyásos ügyvédje és felügyelőbizottsági tagja, Kaizinger Zoltán viszont a belső elhárításnál ügyködött a rendszerváltozás előtt (s feladatai között szerepelt a születőfélben lévő Fidesz szétverése). A moszkvai magyar kereskedelmi képviselet épületének áron aluli eladásában egy régi külügyes káder működött közre, a sanghaji expo pavilonjának üzemeltetését pedig egy volt nemzetközi hírszerző, a néhai MSZMP utolsó elnöki irodavezetőjeként is ismert Dégen István nyerte el (már Bajnai Gordon miniszterelnöksége idején).

Az alábbiakban sorra vesszük e négy témával kapcsolatos új információinkat, kitérünk a "legelvtársiasabb" üzleti megoldásokra, és Sanghaj esetében olyan frissen előkerült dokumentumokat ismertetünk, amelyek hatással lehetnek a már folyó rendőrségi nyomozásra.

I. Kínai skandalum

Gyurcsány Ferenc kormánya még 2007-ben nevezte be Magyarországot az idei sanghaji világkiállításra. Nemzeti pavilonunk gondolatiságát egy hazai találmány, a kvázi keljfeljancsi-elven működő Gömböc határozza meg, amit bárhogy tesznek le, geometriai formája miatt mindig talpra áll.

A magyar főszervezők szerint a kínaiak máris háromdimenziós jin-jangként tekintenek a Gömböcre, függetlenebb források viszont arról számoltak be, hogy a látogatók nem képesek megfejteni a pavilon tetejéről lelógó deszkák és a terem közepére helyezett billegő objektum üzenetét.

A magyar jelenlét megítélése persze ízlés dolga. Ám a kivitelezésre szánt pénzek elosztása nem lehet "véleményes"; elvileg azért lett miniszterelnöki megbízottja a világkiállításon való részvételnek - a magyar-kínai kapcsolatokért a kormányváltásig általában is felelő Huszty András személyében -, hogy az állami források ésszerűen érjenek célba.

Ehhez képest a Bajnai-Huszty-adminisztráció a Dégen István fémjelezte Genexpo 2010 Hungary Kft.-vel nyerette meg a pavilon kivitelezéséről és üzemeltetéséről szóló 2,6 milliárd forintos közbeszerzést. A cég pedig, lévén mikrovállalkozás, kizárólag többszörös alvállalkozói láncon keresztül, azaz drágán képes bármit is teljesíteni. A lapunk birtokában lévő kormányzati dokumentumok szerint ráadásul a kínai szervezők magukra vállalták, hogy helyi cégekkel húzatják fel (részben magyar költségen) a pavilonunkat, tehát a Genexpo 2010 Kft. bevonása eleve mesterkéltnek tűnik. Különösen, hogy az építési naplókban kivitelezőként az Oriental Expo Services (Beijing) Limited szerepel, ami értelemszerűen nem azonos sem a magyar kft.-vel, sem a cég hongkongi (offshore státusú) anyavállalatával, a Genexpo 2010 Limiteddel, sem az utóbbit - Dégen Istvánék állítása szerint - birtokló Genex nevű kínai kiállításszervező társasággal.

Azt, hogy ebben a cégdzsumbujban mely érdekeltség mit végzett, rendőrségi eszközökkel lehet felderíteni. Ám mára megdőlni látszik a dégeni axióma, vagyis hogy a Hongkongba bejegyzett (így adómentességet élvező) Genexpo-anyavállalat mögött kínaiak állnak.

A Heti Válaszhoz került teljesítésigazolásokban ugyanis az áll: a Genexpo 2010 Limited ügyvezetője Szöllősi Katalin, a magyar pavilon igazgatóhelyettese. És innentől különösen érdekes a magyar állami pénzek sorsa: például az, hogy miközben a Gömböc-csarnok kiviteli terve szerint az építkezés bekerülési költsége legfeljebb 500 millió forint lehet, az előző kormány e munkára több mint egymilliárd forintot hagyott jóvá. Emellett Huszty András miniszterelnöki megbízott Dégenék tulajdonába adta a közpénzből vett pavilonberendezéseket, tehát további tízmilliókat tolt ki - hűtlenkezelés-gyanús módszerrel - a Genexpónak.

Úgy tudjuk, a szintén az MSZMP gazdaságpolitikai műhelyeiben szocializálódott Huszty utóbbi ajándékáról már értesült a "Fidesz-elhárítás", és a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium a múlt héten írásba adatta a Genexpóval, hogy a világkiállítás zárása után visszaszolgáltatja az államnak a pavilonba beszerzett tárgyakat.

Emellett arról is határozott a tárca, hogy a sanghaji kulturális-országimázsjavító programokra mindenképp teremt forrást. Kis színesként azért említést érdemel, hogy a kinti kultúrfesztivált szervező BMC Budapest Music Center Kft. számára a delegációk utaztatását ugyancsak Dégen István végzi (a Locomotiv Travel nevű utazási irodáján keresztül). Vagyis az egykor D-24-es fedőnéven a III/1-es csoportfőnökség tisztjeként szolgált hírszerző a Kína-biznisz "tetején" és "alján" egyaránt megjelent - de hogy ne legyen egyedül, a kancellária Medgyessy Péter és Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnökök legfőbb tanácsadóit is 4-5 millió forintos tanácsadási pénzhez juttatta (lásd kiemelésünket).


SANGHAJI EXPÓPÉNZEK

Közbeszerzések

Kivitelezés, üzemeltetés, sajtó- és PR-tevékenység, kulturális programok, utaztatás
Győztes:
Genexpo 2010 Hungary Kiállítást és Hirdetést Szervező Kft.
Szerződés: 2009. október
Összeg: 2,6 milliárd forint (bruttó)

A magyar pavilon megtervezése
Győztes:
Lévai Tamás építész
Szerződés: 2008. szeptember
Összeg: 50 millió forint (bruttó)

A pavilon fő attrakciójának számító Gömböc jogainak megvásárlása
Győztes: Gömböc Kft.
Szerződés: 2008. január
Összeg: 36 millió forint (bruttó)

A Miniszterelnöki Hivatal által kötött kiegészítő szerződések

Tanácsadási, közbeszerzési tanácsadási, informatikai, arculati tervezési, felügyeleti, tolmácsolási megbízások - például Tunyoginé Akóts Klárának (Medgyessy Péter volt tanácsadója, Sherpa Nemzetközi Tanácsadó Kft.) és Dessewffy Tibornak (Gyurcsány Ferenc egykori tanácsadója, Flevo Szolgáltató Bt.), illetve több más vállalkozásnak
Teljes összeg: ~140 millió forint (bruttó)


 

II. Csoda Moszkvában


A kínai-hongkongi-magyar offshore-játékoknál is cifrább, ami a moszkvai kereskedelmi képviselet eladásakor történt. A Központi Nyomozó Főügyészség által vizsgált ügyletről a Nemzetbiztonsági Hivatal már az idei kormányváltás előtt megállapította: legkevesebb tízmilliárd forintos kára származott a magyar államnak az épület bűncselekménygyanús értékesítéséből.

A titkosszolgálat arra jutott, hogy egy ismeretlen személyi kör már évekkel a 2008-as szerződés előtt eladta az ingatlant - ami nemigen jelenthet mást, mint hogy a magyar állam szervei egy előre levajazott ügyletet "okiratoltak meg" utólag (jókora károkozás kíséretében).

Időközben lapunk birtokába került a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. belső vizsgálatának egyik összefoglalója is, melyből világossá válik: egy Diamond Air nevű luxemburgi offshore cég már 2005-ben beutalt 510 millió forintot az államkincstárnak a Krasznaja Presznya utcai épületre szánt előleg gyanánt, majd 2008 márciusában 3,5 milliárd érkezett ugyanettől a társaságtól - jogcím nélkül, hiszen az ingatlanra vonatkozó értékesítési szerződés csak 2008. november 5-i keltezésű.

Egy biztos: a Veres János volt pénzügyminiszter által kinevezett MNV-s felsővezetés tudott arról, hogy az épületért küldött pénz megelőzte a hivatalos adásvételt, e tényt mégis elhallgatta. És ahhoz sem fér kétség, hogy a legendás moszkvai diplomata képzőben, az IMO-ban végzett Székely Árpádnak - aki 2005 és 2008 között nagykövet volt Oroszországban - kulcsszerepe volt az üzlet tető alá hozatalában.

III. A sukorói bukta

A Központi Nyomozó Főügyészség két hónapja rögzítette, hogy a (mára elhalt) sukorói kaszinóprojektet megalapozó földcserén több mint 1,3 milliárdot bukott az állam. Azóta a Fidesz nevében Budai Gyula miniszterelnöki megbízott szakmányban szállítja az ügyészségnek azokat a hangfelvételeket és dokumentumokat, amelyek szerinte Gyurcsány érintettségét igazolják. A mostani kormány itt kényelmes helyzetben van, hiszen az MSZP volt miniszterelnök-pártelnökét Schiffer András jelentette fel tavaly hivatali visszaélés gyanúja miatt.

Az LMP-s politikus szerint egy, a Magyar Hírlapban publikált feljegyzés igazolja, hogy Gyurcsány 2008 májusában a Parlament Nándorfehérvári termében engedély- és tenderköteles eljárások alól mentesítette az óriáskaszinó-tervvel előálló amerikai-izraeli befektetőcsoportot. Azóta tudomásunk szerint azt a levélváltást is iktatta az ügyészség, amely Katona Tamás volt pénzügyi államtitkár és az ÁVH-s hátterű "kaszinóügyvéd", Bárd Károly között folyt. Amikor Bárd a King's Cityfejlesztéssel kapcsolatos médiaellenszélről panaszkodott, Katona így nyugtatgatta partnerét: "Kérlek, hidd el, hogy nem az újságból kormányzunk!"

IV. Gyarapodó Omninvest

A 15 esztendőn át, évi 1,4 milliárd forintos garantált állami árbevételről szóló szerződéssel rendelkező, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) téves H1N1-riadója miatt hatmilliárdnyi közpénzt kasszírozó Omninvest Kft. máig őrzi titkosságát. A minap többségi tulajdonost váltó, pontosabban személyi hálójának régen is látható tagjaival Ciprusról Romániába átigazolt vállalatról egy tudható biztosan: baráti kapcsolatokat ápol régi belügyes körökkel, és a kormányváltásig erős magyar kormányzati hátszél segítette.

Az Omninvestet a '90-es évek elején alapították, s 2004-ig a cég fel ügyelőbizottsági tagjaként és ügyvédjeként tartották nyilván a már említett Kaizinger Zoltánt, aki a rendszerváltozás előtt a Belügyminisztérium III/III-2-a. alosztályának beosztottja volt.

Az időközben elhunyt Kaizinger nem csak egy jogász volt a sok közül: 1991-ben olyan, nyomozásra szakosodott társaságot hozott létre (Securintell Kft. néven), melynek társtulajdonosai között az 1986-1990-es időszak belügyminiszter-helyettese, Ilcsik Sándor is feltűnt.

E vállalkozásban egymásnak adták a kilincset a belügyi-állambiztonsági előélettel rendelkező személyek - s a tagok sorában a Zimonyi Ferenc név is szerepelt, ami csak azért érdemel említést, mert az Omninvest mai ügyvezetőjét szintén Zimonyi Ferencnek hívják.

A belügyes szál mellett erős tisztiorvosi kapcsolatokkal is rendelkezik az oltóanyag-termelő cég; az Omninvest úgy tudott a nemzetközi árnál jóval olcsóbb és kevesebb mellékhatással járó vakcinát kifejleszteni, hogy látható tulajdonosai között soha egyetlen virológust, de még csak orvost sem tüntetett fel.

Úgy sikerült magáévá tennie az évtizedes hagyományokat, hogy egyetlen fillért sem fizetett a közegészségügyi intézetben kifejlesztett alapmódszertanért. Az eljárást ugyanis az állami szervek nem védették le, így amikor a '90-es években a saját gyártásról a beszerzésre álltak át, és az Omninvesttől kezdtek oltóanyagot vásárolni, a kft. egyszerűen "eltanulta" a receptúrát (egy időre a céghez csábítva az állami járványügyi központ legjobb munkatársait, például Jankovics Istvánt).

Miközben az országot Omninvest-bizalmatlansági hullám öntötte el, a kormányzati szervek részéről szinte irracionális mértékű bizalom nyilvánult meg a cég iránt. Ennek érzékeltetéséhez 2007 júniusáig, a madárinfluenza fellépéséig kell visszaforgatnunk az idő kerekét, amikor Horvátországtól a Kiskunságig milliószámra ölték le a fertőzött vagy veszélyeztetett állatokat.

Ehhez képest a gyilkosnak gondolt madárinfluenza kórokozója elleni kísérleti vakcinát, amely "egy vadhattyúból izolált, ismeretlen vírus elleni oltóanyag", nem egy kórházban, hanem a dunakeszi háziorvosi rendelőben kívánták beadni az önkénteseknek.

Fürst Zsuzsanna, az Egészségügyi Tudományos Tanács illetékes bizottságának elnöke jelezte Horváth Ágnes akkori egészségügyi miniszternek, hogy ez "több mint nyugtalanító", mert az oltás a kipróbálási szakaszban "számos, életet veszélyeztető reakcióval járhat". Ennek ellenére a miniszter ragaszkodott a rendelőhöz, és ehhez partnerül egy másik hatóság, az Országos Gyógyszerészeti Intézet támogatását is megszerezte. Baj végül nem történt, nem úgy, mint Lengyelországban, ahol több hajléktalan halálát okozta egy másik gyártó kísérleti vakcinája.

Az Omninvest tavaly hatmilliárdot meghaladó bevételt kasszírozhatott az államtól az átadott közel hatmillió vakcináért, miközben a világpiacon 400 ezret tudott értékesíteni, igaz, jóval drágábban (mintegy 1,2 milliárd forintért). Ezzel még nincs vége az üzletnek: napokon belül újabb 1,3 milliárd oltóanyagot szállítanak a rendes évi menetrendnek megfelelően. Ezt a szerződés szerint utoljára decemberben lehetett volna lemondani, ám akkor még tartott a járvány, így ezt a korábbi egészségügyi kormányzat nem merte meglépni.

Fuldoklunk tehát a vakcinákban; a tavalyról megmaradt, még felhasználható 1,5 millióval együtt így 2,8 millió áll rendelkezésre. Csakhogy a tavaly beoltott 2,9 millió emberrel már így is világelsőknek számítunk; idén legfeljebb százezer, valóban veszélyben levő várandós anyának és egy-két, a szakértők által augusztusig megjelölendő kisebb lakossági csoportnak lesz szüksége védőoltásra.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.