Hideg napok

/ 2014.03.05., szerda 15:13 /

Kedden Putyin bejelentette, hogy Oroszország nem fogja annektálni a Krím félszigetet, ám az események miatt mélyponton a Kelet-Nyugat viszony - kérdés, hogy ilyen körülmények között mekkora a magyar kormány mozgástere.

"Magyarország részt vesz a közös európai erőfeszítésekben, amelyekkel békét, biztonságot és a nemzetközi jog tiszteletét szeretnénk elérni az európai egységes válságkezelésen belül" - jelentette ki hétfőn Orbán Viktor. A kormányfő ezzel reagált az ukrajnai válságra; az EU-ra és a nemzetközi jogra való hivatkozás pedig jelzi: a kabinet osztja az unió álláspontját a helyzet megítélésében. Martonyi János külügyminiszter még egyértelműbben - vagyis az orosz törekvések ellenében - fogalmazott hétfőn Brüsszelben, mondván: elkötelezettek vagyunk Ukrajna szuverenitása, függetlensége és területi egysége mellett, s elítéljük annak megsértését.

Martonyi támogatta az EU külügyminisztereinek határozatát, mely szankciókat helyezett kilátásba Oroszország ellen, ha nem csökkenti az általa kiélezett feszültséget. A külügyminiszterek egyben sürgették a Budapesti Memorandum betartását. A dokumentumban a felek - az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Oroszország - vállalták, hogy tiszteletben tartják Ukrajna szuverenitását. Cserében Ukrajna leszerelte a szovjet időkből örökölt nukleáris arzenálját.

Moszkva hatvan éve sérelmezi a Krím félsziget elvesztését, amit Nyikita Hruscsov szovjet-orosz pártvezető 1954-ben a perejaszlavi szerződés - ezzel ismerték el az ukránok az orosz cár fennhatóságát - 300. évfordulóján "ajándékozott" Ukrajnának. (Hruscsov korábban az Ukrán Kommunista Párt vezetője volt, és így akarhatta megerősíteni politikai hátországát.) A Krím félsziget 1992-től önkormányzati jogokkal - parlament és kormány - felruházott autonóm köztársaság Ukrajnán belül.

A Krímbe behatoló orosz csapatok miatt kirobbant válság eszkalációja kedden megállt. Putyin sajtótájékoztatóján bejelentette: véget értek az "előre tervezett" hadgyakorlatok az ukrán-orosz határon, a Krím félszigetet pedig Oroszország nem fogja annektálni. Csak "megerősítették a bázisok védelmét" és a "fenyegett orosz állampolgárok" érdekében léptek fel. Ez mindenesetre nem hatotta meg az ENSZ Biztonsági Tanácsát, amely 14-1 arányban leszavazta az orosz álláspontot.

Az oroszok egyébként úgy kerültek többségbe a félszigeten, hogy a második világháború után Sztálin - arra hivatkozva, hogy a krími tatárok együttműködtek a német megszállókkal - a teljes őshonos lakosságot kitelepítette. (A deportáltak fele belehalt a viszontagságokba.).

A Krím stratégiai kérdés Moszkvának, mert itt található a szevasztopoli haditengerészeti kikötő, melyet a most elűzött volt ukrán elnök, Viktor Janukovics 2042-ig bérbe adott Oroszországnak. Moszkva katonai akciórádiuszát csökkenti, hogy a Kreml gazdasági erőforrásai korlátozottak: az események hatására a rubel veszít értékéből, a befektetők szabadulni akarnak az orosz államkötvényektől.

NATO-források szerint nem elképzelhetetlen, hogy Moszkva védhatalmi státuszt kap a Krímben élő oroszok jogainak garantálására. (Ezt a formulát alkalmazták az Olaszországhoz tartozó Dél-Tirol esetében a helyi német ajkúak védelmében.) A krími parlament május 25- re népszavazást írt ki a köztársaság jogköreinek bővítéséről. A referendum akkor lesz, amikor az ukránok Janukovics helyett új elnököt választanak.

Fagypont alá hűltek tehát a Nyugat és Oroszország kapcsolatai, bár a földrész két felének viszonyát meghatározza az orosz gázszállítások okozta kölcsönös függés. Európa ki van szolgáltatva az orosz energiahordozónak, Moszkva ellenben eladási kényszerben van, mivel valutabevételének nagy része a földgázból származik.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.