Hímnem, nőnem, semlegesnem

/ 2014.02.26., szerda 15:45 /

Ismét bioetikai kérdésektől hangos Európa. Melegszervezetek kiterjesztenék a homoszexuálisok előjogait, magasabb fokozatra kapcsoltak a genderideológusok, Belgiumban pedig engedélyezték a gyerekek számára az aktív eutanáziát. De miért szavazott igennel két fideszes EP-képviselő az LMBTI-lobbisták javaslatára?

Tizenkét éves lányoknak engedélyeznék az abortuszt szülői belegyezés nélkül, kötelezővé tennék a homoszexualitás népszerűsítését már az óvodákban, a tagországokra kényszeríthetnék a melegházasságot - így foglalható össze annak a két jelentésnek a lényege, amelyek ellen több százezer európai írt alá petíciót a közelmúltban. Az EU történetében példa nélküli civil összefogás sorsdöntőnek bizonyult az úgynevezett Estrela-jelentés esetében: a tiltakozás valószínűleg szerepet játszott abban, hogy az Edite Estrela portugál európai parlamenti képviselő által benyújtott, Szexuális és Reproduktív Egészség és Jogok című jelentéstervezetet 334 nem, 327 igen és 35 tartózkodás mellett decemberben elutasították a döntéshozók.

Február elején viszont az EP elfogadta azt az Ulrike Lunacek - vállaltan leszbikus - osztrák képviselő által jegyzett állásfoglalást, mely a homofóbia, a szexuális irányultsághoz és a nemi identitáshoz kötődő diszkrimináció ellen, az LMBTI (leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű és interszexuális) személyek érdekében lép fel. Mivel a dokumentumot sokan úgy értelmezték, mint ami megnyitja a kapukat a családellenes EU-s jogalkotás előtt, a szavazást tüntetések előzték meg, a képviselő pedig negyvenezer tiltakozó e-mailt kapott.

Ahhoz, hogy megértsük, miért aktivizálták magukat ennyien két nem kötelező érvényű dokumentum elfogadása ellen, érdemes bepillantani a nemzetközi jog kulisszái mögé. A kötelező érvényű "kemény jog" mellett létezik az úgynevezett "puha jog" is - idetartoznak a különféle nyilatkozatok és az EP dokumentumai is -, melyek nem bírnak kötelező erővel, de kellő számú hivatkozás esetén a szokásjog részévé válnak. A kötelező érvényű európai jognak pedig a szokásjog az egyik jogforrása. Így a "puha jog" egyes elemei úgy szivárognak be a "kemény jogba" és válnak kötelező erejűvé, hogy nemhogy szavazás, de még társadalmi vita sem volt róluk.

A szexuális egészség témaköre a tagállamok hatáskörébe tartozik, és nem az EP kompetenciájába. Csakhogy a cél, hogy a nemi élet ügye beszédtéma, majd hivatkozási alap legyen, részben teljesült.


A maszturbálásról gyerekeknek?

Első olvasatban az Estrela-jelentés az abortuszok számának csökkentése miatt emel szót a szexuális felvilágosítás mellett, és csupán az "angyalcsinálás" ellen érvel, amikor kimondja: a biztonságos abortusz minden nőt megillet. Abban a kérdésben viszont, hogy milyen is legyen a szexuális felvilágosítás, és mit jelent a biztonságos abortusz, egyedül a nemzetközi egészségügyi szervezet, a WHO egyik - sokat bírált - dokumentuma tekinthető hivatkozási alapnak. A szexuális nevelés irányelvei Európában című anyag pedig hosszasan részletezi a különböző korcsoportoknak oktatandó témákat. Ebben például az szerepel, hogy a 4-6 éves korosztálynak javasolják megtanítani a saját test érintéséből fakadó örömet, sőt a maszturbációt, és az azonos nemű emberek iránt érzett barátság és szerelem tematikája is képbe kerülne. Az Estrela-jelentéssel kapcsolatban pedig a legnagyobb felháborodást az váltotta ki, hogy az abortuszhoz való korlátlan jogot propagálta volna uniós szinten - serdülő gyerekek szülői hozzájárulás nélkül mehettek volna magzatelhajtásra, ami különösen visszás akkor, amikor sok helyen még egy fogtöméshez is szülői beleegyezést kér az iskolafogász.

A Lunacek-jelentés első ránézésre arról szól, hogy senkit nem érhet hátrányos megkülönböztetés szexuális irányultsága miatt, és ebben a kérdésben nincs is vita - ám az ellen, hogy valakit ugyanezért többletjogok illessenek meg, a többségi társadalom egészséges immunrendszere tiltakozik. A diszkriminációmentesség ugyanis olyan alapjog, ami az emberi méltóságból eredően mindenkit megillet: a kőfaragót éppúgy, mint a balett-táncost, szexuális irányultságától függetlenül. A jelentés viszont azt javasolja, hogy az EU összes politikájában jelenjen meg az LMBTI-személyek külön érdeke. (A jogegyenlőségen értendő egyebek mellett az azonos nemű párok örökbefogadáshoz, mesterséges megtermékenyítéshez, illetve béranyasághoz fűződő joga. Mindeközben a magyarországi Háttér Társaság a Melegekért hónapok óta keres leszbikus párokat stratégiai pereskedés céljából. Keresnek továbbá olyan transzszexuális személyeket, akik nem tudják kifizetni a nemátalakító műtétet, és a magyar egészségbiztosító ezt nem finanszírozza. A próbaperek révén pedig a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága elé citálhatnák a magyar államot.)

A jelentés kitér a polgárjogi aktusok kölcsönös elismertetésére is a tagállamokban. Mivel azonban a javaslat nem kötelező érvényű, Magyarországnak - legalábbis egyelőre - nem kell elismernie egy Belgiumban köttetett melegházasság joghatásait. Amint azonban a fentiekből kiderült, a pszichológiai nyomásgyakorlásban rejlő veszélyeket nem érdemes alábecsülni. Ennek értelmében várhatóan egyre több helyen lesz hivatkozási alap a Lunacek-jelentés. Idehaza ezért is háborodtak fel sokan azon, hogy fideszes politikusok közül többen megszavazták a dokumentumot.

Pártfegyelem a jobboldalon

"Ketten ellene szavaztunk, a többség tartózkodott. Ketten ugyan megszavazták, de jó okuk volt rá. A módosult szöveget a néppárt többsége elfogadta. A szavazást Szájer József vezényli, ő a többségi álláspontot kell hogy képviselje. A másik, aki támogatta a kompromisszumot, Járóka Lívia volt. Neki a női bizottságban sok nehéz csatát kell vívnia kényes ügyekben. Ha a frakcióval szemben foglal állást, elveszti a mozgáskörét a mostaninál sokkal fontosabb esetekben [...] Lehet szembemenni a frakcióval, szoktunk is, de azért óvatosan. A néppárt kiállt mellettünk, amikor nemtelen támadások sora érte az országot és a miniszterelnökünket. Mivel a baloldal dühe nem látszik csillapodni, erre a védelemre bizony továbbra is rászorulunk. Ezért csak ketten választottuk a renitens magatartás keményebb változatát, a nemet" - magyarázza Facebook-oldalán Surján László fideszes európai parlamenti képviselő.

A civileket azonban nem köti a pártfegyelem. Az Estrela- és a Lunacek-jelentés elleni aláírásgyűjtést az embriók elpusztításával járó kísérletek és tevékenységek ellen szintén uniós polgárok szignóival tiltakozó Egy közülünk kezdeményezés is közzétette honlapján. "Eddig is sok minden ment át az EP-n, anélkül, hogy a társadalom egyáltalán észlelte volna. Újdonság, hogy mozgósítani lehetett az európai civil társadalmat. Arra, hogy alig két hét alatt 216 ezer aláírás összejöjjön valamilyen ügyben - mint ahogy a Lunacek-jelentés esetében történt -, korábban nem volt példa - mondja lapunknak a kezdeményezés koordinátora, Frivaldszky Edit. - A magyar alaptörvény kimondja, hogy a házasság egy férfi és egy nő életközössége. Ehhez képest a magyar EP-képviselők elfogadtak egy javaslatot, amely szerint a tagállamoknak el kellene fogadniuk a más országban kötött "frigyeket". A jelentés célja éppen ez volt: beszivárogtatni ezeket a fogalmakat a döntéshozatalba - ezért most a civilek feladata emlékeztetni a politikusokat, hogy a választóikat képviseljék."

A nő mint anya?

A téma a hazai köztudatban is egyre erősebben jelen van. "Látjuk sajnos, hogy a nemek közötti társadalmi egyenlőség ügyét sok előítélet, mítosz, félreértés - démonizálás is - övezi" - hangzott el például a Friedrich Ebert Alapítvány múlt heti budapesti kerekasztal-beszélgetésén. A konferencia azt járta körül, hogy a feminista mozgalmakat illetően milyen veszélyeket és lehetőségeket rejt a genderideológia elleni mozgósítás. Kiderült: a feministák rossz néven veszik, hogy a katolikus egyház egyes körleveleiben a halál kultúrájához sorolja a genderideológiát. "Az elmúlt tíz évben a progresszív, szekuláris, emberi jogokra építő nőmozgalom, mely többek között a reproduktív jogok biztosítására, a női jogokra és az intim állampolgárság fogalmára épül, elvesztette normaadó szerepét Magyarországon. A női civilszervezetek száma, amelyek ezen a területen aktívak, nem nőtt, sőt csökkent. Nagy számban alakultak ugyanakkor az anyaságot és annak segítését középpontba állító női szervezetek" - kongatta meg a vészharangot Pető Andrea, a Közép-európai Egyetem Társadalmi Nemek Tudománya Tanszékének docense, majd elrettentésként hozzátette: "Elég megnézni az MSZP mostani kampányfilmjét, ahol a nők mint anyák jelennek meg."

A kerekasztal-beszélgetésnek egyébként az volt a meghirdetett célja, hogy elősegítse a kölcsönös megértést. Ehhez képest az első előadó, a varsói Barbara Szelewa újságíró, projektkoordinátor már előadása elején a papi pedofíliára adott válaszként értékelte a genderideológia visszaszorítását célzó megmozdulásokat. Pető Andrea szerint a gender körüli indulatok félreértésen alapulnak, ezért ideje lenne tisztázni, mi tartozik a gender fogalomkörébe és mi nem. Azt pedig, hogy vita van arról, hogy mi tartozik a gender fogalomkörébe, jól mutatja, hogy a Facebook amerikai változata újabban már több mint 50 fajta "nem" közül nyújt választási lehetőséget felhasználói számára: e szerint lehet valaki kétlelkű, nemtelen vagy akár androgün is.



Az unió saját fegyverével

Albert Enikő, Brüsszel

Európa még fel sem ocsúdott a homoszexuálisok előjogait kiterjeszteni igyekvő európai parlamenti határozatból, szemfüles magyar és dél-tiroli néppárti képviselők már azon dolgoznak, miként fordíthatnák mindezt a nemzeti etnikai kisebbségek javára. Az Európai Parlament ugyanis arra hivatkozva söpri le rendre a határon túli magyarokat ért sérelmek tisztázását, hogy a téma tagállami hatáskör. Számos ország érdeke, hogy ez így is maradjon - holott a nemzeti és nyelvi kisebbségek legalább olyan fokú védelmet érdemelnének, mint más, például szexuális kisebbségek. Némi remény most felcsillant: az LMBTI-személyek - ugyancsak nemzeti hatáskörbe tartozó - védelmének ügyében hozott határozat mintájára a magyar néppárti képviselők és szövetségeseik határozattervezetet készítenek elő a nemzeti és nyelvi kisebbségek védelméről. A most formálódó javaslatot többek között Gál Kinga fideszes európai képviselő, Herbert Dorfmann dél-tiroli képviselő, Bauer Edit, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának európai parlamenti képviselője és Tőkés László romániai EP-képviselő jegyzi, s a tervek szerint a következő strasbourgi plenáris ülésen terjesztik elő. Már amennyiben átjut a baloldali, liberális és zöldpolitikusok szűrőjén. Elhíresült jelentésének vitájában Ulrike Lunacek hangsúlyozta: az LMBTI-személyek "diszkriminációja nem tolerálható tovább", illetve "az uniónak lépnie kell, hogy mi is élvezhessük az EU-ban mindenkit megillető jogokat". S ha mindezt a nemzeti és nyelvi kisebbségek jogaira vonatkoztatjuk, világos a képlet: ők is megérdemelnék, hogy egyenrangú polgárként élhessenek szülőföldjükön.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.