Hurrá, buszozunk!

Se vonat, se busz: stoppal járnak az emberek munkába

/ 2007.11.19., hétfő 10:17 /

Stoppal munkába járó emberek, széthordott vasúti berendezések, minimális megtakarítás: ez a mérlege a tavaszi vonalbezárásoknak. A helyettesítő buszjáratok működtetése csak púp a Volán-társaságok hátán, több helyen már ezeket is megszüntették.

Egy-egy mellékvonalon annyira kevés utas utazik, hogy azokat jobban megérné taxival utaztatni ­ többek között ezzel érvelt egy éve Kóka János a vasút leépítése mellett. A kijelentést dübörgő reform követte, s tucatnál több vonalat intenzív lobbizás sem tudott megmenteni. Idén márciusban tizennégy szakaszon, 474 kilométeren szűnt meg a vasúti közlekedés. A lépés többszázezer embert érintett, ez pedig nem állt összhangban a tervezett megtakarítással. Ráadásul Kóka maga sem remélt 6,5 milliárd forintnál többet a reformcsodafegyvertől, ami a MÁV százmilliárdos adósságállományát tekintve nem hatalmas összeg. Különösen úgy, hogy a vonalak, műtárgyak őrzése, fenntartása súlyos összegeket visz el.

Megszűnő pótlóbuszok

Az első tervek napvilágra kerülésekor, tavaly nyáron elvégzett számítások alapján ráadásul a Levegő Munkacsoport állítja: már csak azért sem a mellékvonalak bezárása oldja meg a MÁV problémáit, mert a teljes pályahálózat 12,2 százalékán ­ azaz a halálra ítélt mellékvonalakon ­ csak a veszteség 8,7 százaléka keletkezik. Ennyi erővel tehát akár a Budapest­Győr fővonalat is meg lehetne szüntetni, hiszen így még nagyobb megtakarítás érhető el. Az az érv sem áll, hogy a felszámolt vasutakat csak többszázmilliárdos beruházással lehetett volna versenyképessé tenni. A helyzet ezzel szemben az, hogy minimális kényelem elérése vagy éppen az ésszerűbb menetrend kialakítása nem kerül kolosszális összegekbe. A mellékvonalak bezárásakor a megígért kárpótlás is felemásra sikeredett:március óta a Volán-társaságok több térségben már meg is szüntették a pótlásként beállított járataikat.

"Hát persze, hogy rosszul mutattak a számok, amikor évek óta züllesztették a vasutat" ­ mérgelődik Fekete Géza, az ormánsági Sellye jegyzője, amikor a tavasszal bezárt, 58 kilométer hosszú Sellye-Villány vonal felszámolásáról érdeklődünk. Magyarország egyik leghátrányosabb helyzetű térségében egy évtized óta nem költöttek az alapvető fejlesztésekre sem, a szerelvények hatvan kilométer per óra sebesség helyett harminccal döcögtek, s a felszámolást aládúcoló utasszámlálásokra is lehetetlen időpontban került sor.

Rettenetesen nagy költségei még így sem voltak a vonalnak, hiszen egy motorvonat alig fogyaszt több dízelolajat, mint egy autóbusz. A hátrányok ellenére az ormánságiaknak a vasút jelentette a legolcsóbb megoldást, ha például Siklósra kellett utazniuk. A leépítés óta nehezebb lett a diákok élete is: sokan járnak Barcsra, Villányba iskolába, nekik más megoldást kellett találni. Fekete Géza szerint a szülők próbálják úgy-ahogy megszervezni az életüket: több család összefogott s Barcsról hetenként mindig más hozza haza a gyerekeket; hiába ígértek ugyanis az illetékesek vonatpótló buszt, az június 15-e óta már nem jár. "A megmaradt buszjáratok menetrendje olyan rossz, hogy több faluból stoppal igyekeznek munkába az emberek" ­ teszi hozzá Kékkői Zoltán, a dél-baranyai térség fideszes országgyűlési képviselője.

Módosított menetrendek

A gazdasági minisztérium ugyanakkor arra hivatkozik, hogy a vasútért nem kár, hiszen a hazai települések kétharmadában a helyközi személyszállítást eddig is kizárólag az autóbuszos forgalom biztosította. Ráadásul ­ így a tárca ­ jelenleg is szinte minden település elérhető autóbusszal, így nem okozhat gondot néhány "gazdaságtalan" vonal megszüntetése.

---- ----"A bezárás óta a Volán ötször módosította menetrendjét, és minden esetben egyre rosszabb indulási időpontokat vezettek be" ­ feleli erre Besenyei Dániel, a 84-es Vonal Baráti Köre nevű civilszervezet vezetője. A Nógrád és Heves megyét összekötő vonal mentén élőknek megnehezedett az élete tavasz óta. "Az első autóbusz 7 óra 20 perckor érkezik Kál-Kápolnára, miközben a Budapestre közlekedő gyors már 7 óra 19-kor elmegy. Általános, hogy a buszok néhány perces késése miatt az emberek lemaradnak a csatlakozásukról" ­ hoz példát az érdekvédő.

A baráti kör tagjai nemcsak magukért harcolnak: az idegenforgalomi szempontból is jelentős vonal leépítése óta hétvégente biciklis turisták nemigen tudnak feljutni a Mátrába. Költség pedig a reform megvalósulása óta is bőven akad: Piroska szerelvények ugyan már nemigen döcögnek a települések között, de a vágányokat őrizni kell, nehogy felszedjék őket. A havi négymillió forintot kóstáló vagyonvédelem ellenére Kisterenye és Kál-Kápolna között már többtízmilliós kárt okoztak a tolvajok és a rongálók.

Elveszített vonzerő

"Előbb elkötik az éltető erecskéket, aztán mikor a végtag elszáradt, jöhet az amputáció" ­ összegzi a Kunszentmiklós-Tass-Dunapataj vonal felszámolásának tanulságait Bődi Szabolcs, Kunszentmiklós polgármestere. Bár a város nem maradt vonat nélkül, hiszen itt halad el a Budapestről Belgrádba tartó expressz, a kistérség többi települése nem volt ilyen szerencsés.

Szalkszentmártonról, Apostagról már csak busszal lehet bejárni, a jegyárak azonban a vasúténál 25-30 százalékkal magasabbak. A lépéssel a térség egyik lehetséges vonzerejét is elveszítette: korábban a megtelepülni szándékozó befektetők előnyként értékelték, hogy egy iparvágány kiépítésével rá tudnak csatlakozni a hálózatra, s ha kell, vasúti szállítást is tudnak rendelni.

Bődi Szabolcs pedig szinte biztos benne, hogy Dunapatajra már akkor sem közlekedhetnek vonatok, ha lenne szándék a vasútüzem újraindítására: a tolvajok ugyanis nekiláttak a berendezések széthordásának.

Rosta

Sztankóczy András

Találkozunk 2016-ban!

Magyaroktól ideges a New York-i elit

Egy új médium mindig politikai káosszal köszönt be, ez köti össze korunkat a harmincéves háború korával, Daniel Kehlmann új regényének témájával. A német sztárszerző egy magyar írót tart nemzedéke legnagyobb tehetségének. Nagyinterjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.

Az 1968-as esztendő – Orbán is ehhez képest határozza meg önmagát

Még huszadik századi mércével is kivételesen sűrű esztendő volt 1968. A fél évszázaddal ezelőtti történelmi sorsfordító a jelenből nézve gyökeresen eltérő értelmezéseket kap: egyeseknek Európa új tavaszát jelenti, másoknak a popkultúra kezdetét, vagy a hagyományos értékre épülő világ széthullását. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.

Bay Zoltán emlékkiállítás nyílt a Csopában

Bay Zoltán kutatóprofesszor kiemelkedő munkássága előtt tisztelegve, illetve a róla elnevezetett kutatóközpont megalapításának negyedévszázados fennállására tekintettel, a 2018-as évben ünnepi eseménysorozat vette kezdetét.

Heti Válasz: Gulyás Gergely lehet a kancelláriaminiszter

Gulyás Gergely vezetheti az újraszabott kancelláriát Lázár János helyett – derül ki a csütörtöki Heti Válasz kormányzati változásokat összegző cikkéből. Arról is írunk, hogy közben gigászi küzdelem bontakozik ki az EU új hétéves költségvetéséről.