Hurrá, buszozunk!

Se vonat, se busz: stoppal járnak az emberek munkába

/ 2007.11.19., hétfő 10:17 /

Stoppal munkába járó emberek, széthordott vasúti berendezések, minimális megtakarítás: ez a mérlege a tavaszi vonalbezárásoknak. A helyettesítő buszjáratok működtetése csak púp a Volán-társaságok hátán, több helyen már ezeket is megszüntették.

Egy-egy mellékvonalon annyira kevés utas utazik, hogy azokat jobban megérné taxival utaztatni ­ többek között ezzel érvelt egy éve Kóka János a vasút leépítése mellett. A kijelentést dübörgő reform követte, s tucatnál több vonalat intenzív lobbizás sem tudott megmenteni. Idén márciusban tizennégy szakaszon, 474 kilométeren szűnt meg a vasúti közlekedés. A lépés többszázezer embert érintett, ez pedig nem állt összhangban a tervezett megtakarítással. Ráadásul Kóka maga sem remélt 6,5 milliárd forintnál többet a reformcsodafegyvertől, ami a MÁV százmilliárdos adósságállományát tekintve nem hatalmas összeg. Különösen úgy, hogy a vonalak, műtárgyak őrzése, fenntartása súlyos összegeket visz el.

Megszűnő pótlóbuszok

Az első tervek napvilágra kerülésekor, tavaly nyáron elvégzett számítások alapján ráadásul a Levegő Munkacsoport állítja: már csak azért sem a mellékvonalak bezárása oldja meg a MÁV problémáit, mert a teljes pályahálózat 12,2 százalékán ­ azaz a halálra ítélt mellékvonalakon ­ csak a veszteség 8,7 százaléka keletkezik. Ennyi erővel tehát akár a Budapest­Győr fővonalat is meg lehetne szüntetni, hiszen így még nagyobb megtakarítás érhető el. Az az érv sem áll, hogy a felszámolt vasutakat csak többszázmilliárdos beruházással lehetett volna versenyképessé tenni. A helyzet ezzel szemben az, hogy minimális kényelem elérése vagy éppen az ésszerűbb menetrend kialakítása nem kerül kolosszális összegekbe. A mellékvonalak bezárásakor a megígért kárpótlás is felemásra sikeredett:március óta a Volán-társaságok több térségben már meg is szüntették a pótlásként beállított járataikat.

"Hát persze, hogy rosszul mutattak a számok, amikor évek óta züllesztették a vasutat" ­ mérgelődik Fekete Géza, az ormánsági Sellye jegyzője, amikor a tavasszal bezárt, 58 kilométer hosszú Sellye-Villány vonal felszámolásáról érdeklődünk. Magyarország egyik leghátrányosabb helyzetű térségében egy évtized óta nem költöttek az alapvető fejlesztésekre sem, a szerelvények hatvan kilométer per óra sebesség helyett harminccal döcögtek, s a felszámolást aládúcoló utasszámlálásokra is lehetetlen időpontban került sor.

Rettenetesen nagy költségei még így sem voltak a vonalnak, hiszen egy motorvonat alig fogyaszt több dízelolajat, mint egy autóbusz. A hátrányok ellenére az ormánságiaknak a vasút jelentette a legolcsóbb megoldást, ha például Siklósra kellett utazniuk. A leépítés óta nehezebb lett a diákok élete is: sokan járnak Barcsra, Villányba iskolába, nekik más megoldást kellett találni. Fekete Géza szerint a szülők próbálják úgy-ahogy megszervezni az életüket: több család összefogott s Barcsról hetenként mindig más hozza haza a gyerekeket; hiába ígértek ugyanis az illetékesek vonatpótló buszt, az június 15-e óta már nem jár. "A megmaradt buszjáratok menetrendje olyan rossz, hogy több faluból stoppal igyekeznek munkába az emberek" ­ teszi hozzá Kékkői Zoltán, a dél-baranyai térség fideszes országgyűlési képviselője.

Módosított menetrendek

A gazdasági minisztérium ugyanakkor arra hivatkozik, hogy a vasútért nem kár, hiszen a hazai települések kétharmadában a helyközi személyszállítást eddig is kizárólag az autóbuszos forgalom biztosította. Ráadásul ­ így a tárca ­ jelenleg is szinte minden település elérhető autóbusszal, így nem okozhat gondot néhány "gazdaságtalan" vonal megszüntetése.

---- ----"A bezárás óta a Volán ötször módosította menetrendjét, és minden esetben egyre rosszabb indulási időpontokat vezettek be" ­ feleli erre Besenyei Dániel, a 84-es Vonal Baráti Köre nevű civilszervezet vezetője. A Nógrád és Heves megyét összekötő vonal mentén élőknek megnehezedett az élete tavasz óta. "Az első autóbusz 7 óra 20 perckor érkezik Kál-Kápolnára, miközben a Budapestre közlekedő gyors már 7 óra 19-kor elmegy. Általános, hogy a buszok néhány perces késése miatt az emberek lemaradnak a csatlakozásukról" ­ hoz példát az érdekvédő.

A baráti kör tagjai nemcsak magukért harcolnak: az idegenforgalomi szempontból is jelentős vonal leépítése óta hétvégente biciklis turisták nemigen tudnak feljutni a Mátrába. Költség pedig a reform megvalósulása óta is bőven akad: Piroska szerelvények ugyan már nemigen döcögnek a települések között, de a vágányokat őrizni kell, nehogy felszedjék őket. A havi négymillió forintot kóstáló vagyonvédelem ellenére Kisterenye és Kál-Kápolna között már többtízmilliós kárt okoztak a tolvajok és a rongálók.

Elveszített vonzerő

"Előbb elkötik az éltető erecskéket, aztán mikor a végtag elszáradt, jöhet az amputáció" ­ összegzi a Kunszentmiklós-Tass-Dunapataj vonal felszámolásának tanulságait Bődi Szabolcs, Kunszentmiklós polgármestere. Bár a város nem maradt vonat nélkül, hiszen itt halad el a Budapestről Belgrádba tartó expressz, a kistérség többi települése nem volt ilyen szerencsés.

Szalkszentmártonról, Apostagról már csak busszal lehet bejárni, a jegyárak azonban a vasúténál 25-30 százalékkal magasabbak. A lépéssel a térség egyik lehetséges vonzerejét is elveszítette: korábban a megtelepülni szándékozó befektetők előnyként értékelték, hogy egy iparvágány kiépítésével rá tudnak csatlakozni a hálózatra, s ha kell, vasúti szállítást is tudnak rendelni.

Bődi Szabolcs pedig szinte biztos benne, hogy Dunapatajra már akkor sem közlekedhetnek vonatok, ha lenne szándék a vasútüzem újraindítására: a tolvajok ugyanis nekiláttak a berendezések széthordásának.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Pancserlehallgatók

Ha a HVG-nek igaza van, a világ legbénább lehallgatói keltenek botrányt Magyarországon.

Őrfi József bátorsága és lelki ereje mindent vitt az idei gálán

Mesébe illő Őrfi József piliscsabai házának története. Nem tündérmesébe, hanem olyan magyar népmesébe, amelyben a hősnek számos próbát kell kiállnia. Az építész-családfő bátorsága és lelki ereje a Média Építészeti Díja idei gáláján mindent vitt. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Famaffia Romániában – Adjátok vissza az erdeinket!

Egy friss botrány és egy dokumentumfilm is felhívja a figyelmet az Európa utolsó érintetlen vadonjainak otthont adó Romániában dúló illegális fakitermelésre. Nemcsak a korrupt politika vagy a profitéhes multi a hibás: székely falusi közösségeket is megvadított a fából szerezhető könnyű pénz. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Rockenbauer 30 – Pali mögött volt értelme gyalogolni

Pali után nem lehet ilyen filmet csinálni – vélik a Másfélmillió lépés Magyarországon alkotói. Rockenbauer Pál halálának 30. évfordulóján azt kutatjuk a friss Heti Válaszban, mi a titka a sorozat népszerűségének, és miért nem született azóta sem hasonló.

Nyolcvanezres pezsgőt locsolt az egyik Mugabe-fiú

Voltak nála véreskezűbb afrikai vezetők is, de kártékonyabbak kevesen. Robert Mugabe nemcsak a gazdag Zimbabwét juttatta koldusbotra, de igyekezett egész Afrikát a Nyugat ellen hangolni. A csütörtöki Heti Válaszból kiderül, hogy bukása ennek ellenére miért is nem Nyugat diadala.

Morvai Krisztina: „Ez nem hűségeskü a Fidesz mellett”

Nem tudja, a Jobbikra szavaz-e jövőre a Jobbik európai parlamenti képviselője. Morvai Krisztina azt mondja: három éve nincs kapcsolatban Vona Gáborral, de nem a személyes sértettség, hanem az irányváltás bizonytalanította el. Nagyinterjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.

Kovács Ákos: Leszállni az egovonatról

A Nyugat nagyon mást ért kultúrán, mint mi, ebben a tekintetben igazán szerencsésnek mondhatjuk magunkat – mondja Kovács Ákos énekes, dalszerző, akit nemrég bemutatott Arany János-estjéről és a jövő évi jubileumi koncertjéről is kérdeztünk. Nagyinterjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.