Idegháború

/ 2014.03.05., szerda 15:10 /

A világban Oroszország krími akciója nagyhatalmi szembenállást okozott, Ukrajna kárpátaljai részén viszont másfajta feszültség van: a magyar közösség a szétmállás jeleit mutató államban gazdasági csődtől és a nacionalizmus erősödésétől tart.

Történelmi tapasztalat, hogy instabil helyzetben könnyen bűnbakká válhatnak a kisebbségek - elsősorban emiatt aggódik most a 150 ezres kárpátaljai magyar közösség. Igaz, szinte minden ukrán embernek van magyar nagymamája, szlovák, román vagy német felmenője. S az ország többi részétől a Kárpátok által elzárt területen még a szovjet éra sem tudta eltörölni a városok monarchiás sokszínűségét. Beregszász pedig alighanem a legerőteljesebb magyar köztéri jelenléttel bíró határon túli város. A fő sétakorzónak számító Kossuth téren az egykor igazságügyi palotának épült, ma a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolának otthont adó épületen büszkén virít a Magyar Királyi Törvényház felirat és a középcímer. Az emléktáblák, szobrok, sőt bolti feliratok és utcanevek jó része is magyar - szokott is ellenük tiltakozni a most Kijevben hatalomra került radikális jobboldali Szvoboda.

De bármilyen magasak is, a Kárpátok sem védhetik meg a megyét s benne a magyarságot az Ukrajnát fenyegető gazdasági veszélyektől: a hiperinflációtól, az árak elszabadulásától, a csődközeli helyzettől. Mert bár a krími és kelet-ukrajnai események kiszorították a címlapokról a gazdasági híreket, az ukrajnai magyar közösséget jobban érinti a hrivnya romló árfolyama, a banki készpénzfelvétel korlátozása és az állam egyre nyomasztóbb pénzhiánya. A kijevi jegybankban például mindössze 15 milliárd dollár maradt, miután rengeteg pénz elment a nemzeti valuta zuhanásának megállítására.

Lent és fent

Ha fogalmat akarunk alkotni a kárpátaljai magyarságot a szétszakadással fenyegető Ukrajnában satuba fogó nehézségekről, leghelyesebb, ha a kárpátaljai megyei tanács ungvári épületébe látogatunk el. A böhömnagy adminisztrációs épületben egy helyen tanulmányozhatjuk egy állam szétmállásának minden jelét a növekvő pénzügyi gondoktól a radikális csoportok hatalomátvételéig. A földszinti hallba a helyi Majdan-aktivisták kvártélyozták be magukat. Az épületben tisztviselők most alig dolgoznak, csak a nyugdíjak és a bérek folyósításáért felelős osztályokon van némi élet. Ám még mielőtt megismerkednénk az aktivistákkal, az ötödik emelet felé vesszük az irányt - gyalog, mert a páternoszter nem működik, s világítás sincs mindenütt. Odafönt, egyre hosszabb folyosókon egyre rövidebb szoknyás titkárnők mutatják az utat. Azt már megtanultuk, hogy a posztszovjet világban e két tény biztos jele a nagy hatalmú emberek territóriumának. A Kárpátalját irányító Baloga fivérek egyike, Iván a megyei tanács elnöke. Vele most nem tudunk találkozni, éppen delegációt fogad. Fivére, Viktor volt már a rendkívüli helyzetek minisztere is, a narancsos forradalom által hatalomra emelt Viktor Juscsenko idejében az elnöki adminisztrációt vezette; most parlamenti képviselő. A harmadik Baloga, Pavlo is honatya volt - mindhárman az érdemben csak Kárpátalján létező Egyesült Közép színeiben.

A tanács alelnöke, a minket fogadó Andrij Szerbajlo viszont Julija Timosenko pártjának, a Batykivscsinának (Haza) a tagja. Érdeklődésünkre széles mosollyal válaszolja, hogy "természetesen" a börtönből nemrég szabadult politikus nyeri meg a május 25-i elnökválasztásokat. Komorabb lesz viszont, amikor a gazdasági helyzetről faggatjuk. "Az új pénzügyminiszter szerint akár 70 milliárd dollárra is szükség lehet a következő két évben az állam stabilizálására. Jó lenne nemcsak IMF-hitelre támaszkodni, de ebben a környezetben szinte kizárt, hogy értékteremtő beruházások érkezzenek Ukrajnába" - magyarázza. További gond a központosított országban az állami adminisztráció szétesése: a tüntetések kirobbanásakor Kárpátalja Kijev által kinevezett kormányzója elmenekült, a hírek szerint Prágába. (Utódját, a szintén Timosenko-párti Valerij Luncsenkót a napokban nevezték ki.) A béreket, nyugdíjakat egyelőre képesek fizetni, s Szerbajlo nem tart kisebbségellenes atrocitásoktól sem. Mint mondja, Kárpátalja mindig soknemzetiségű vidék volt, ahol még a nehezebb időkben is békében éltek az emberek.

Az utóbbi az egyetlen pont, amiben az ungvári megyei adminisztráció épületében lévő tüntetők, a "lentiek" egyetértenek az általuk egyébként csak "banditaként" emlegetett "fentiekkel", azaz a megye vezetésével. A megyeháza halljában kicsiben minden olyan, mint a kijevi Majdanon. Gimnazista lányok kenik a szendvicseket, van orvosi ügyelet, hírközpont és védelmi szolgálat. Külön körlet a híres-hírhedt Jobb Szektoré. A kijevi tüntetők kemény magját alkotó radikális csoport Kárpátalján a hatalom része: rendőrökkel járőröznek, számítanak rájuk a rend fenntartásában. Megyei vezetőjük, a Szásaként bemutatkozó férfi határozottan mondja a Heti Válasznak, hogy a kisebbségieknek nem kell félniük tőlük. "Vannak köztünk örmények, lengyelek, magyarok, s mi mindannyian kárpátaljaiak vagyunk" - hangsúlyozza a történelemtanárként dolgozó aktivista. A szektorosok fő célpontja Oroszország. Beszélgetésünkkor a hallban felállított televízióban Viktor Janukovics exelnök éppen oroszul bizonygatja, hogy törvénytelen puccs miatt kellett elhagynia az államfői széket. "Maga mit szólna, ha a magyar elnök románul beszélne?" - szögezi nekünk ingerülten Szása a kérdést.

Veszélyben a haza

Mint most Ukrajnában mindenki, a szektorosok is a jogrend és a demokrácia helyreállításáról, a korrupció megszüntetéséről beszélnek. Ami pár napja kiegészült még egy programponttal. Múlt szombaton a Jobb Szektor toborzást hirdetett a "haza védelmére", az oroszok elleni harcra.

Amikor Martonyi János külügyminiszter múlt heti ukrajnai látogatásán Ungváron járt, a Heti Válasz kérdésére elmondta: a helyzet kulcsa a jórészt orosz ajkú Kelet-Ukrajna. Ha ugyanis ez a vidék része maradna az egységes országnak, cserébe nagyobb önállóságot kaphatna, s ez kedvező lenne Kárpátaljának. Hiszen így a megyei magyarság is élhetne a decentralizáció előnyeivel. Ha viszont a donyeckiek vagy a harkoviak elszakadnának Kijevtől, az a tárcavezető szerint beláthatatlan következményekkel járna.

A kárpátaljai magyarok azonban pillanatnyilag a holnapért aggódnak. Komoly félelmet váltott ki, hogy múlt szombaton riadókészültségbe helyezték az ukrán hadsereget. Felrémlett a balkáni példa, amikor a kilencvenes évek elején fiatal vajdasági magyarok haltak meg a jugoszláv néphadsereg katonáiként egy olyan háborúban, amihez semmi közük nem volt. A kedélyeket úgy-ahogy lecsillapította a megyei hadkiegészítő parancsnokság közleménye, miszerint Kárpátalján nem lesz mozgósítás, csak önkénteseket várnak. Behívót pedig csak pár tucat tartalékos tiszt és tiszthelyettes kapott a 24 ezres városban, ők is csak gyakorlatozásra.

Egy élet, öt ország

A bizonytalanság érzéséhez hozzájárult, hogy az új parlamenti többség első dolga volt hatályon kívül helyezni a kisebbségi nyelvhasználati törvényt - igaz, a rendelkezést nem írta alá Oleg Turcsinov ideiglenes államfő, így az nem lépett életbe.

"Még ma is időszerű a kárpátaljai bácsiról szóló vicc, aki öt országban lakott, anélkül, hogy valaha kimozdult volna Munkácsról. Én is voltam szovjet állampolgár, most Ukrajnában élek, és már a harmadik forradalom tanúja vagyok" - mondja a Heti Válasznak a legfontosabb magyar intézmény, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola elnöke, Orosz Ildikó. "Mi itt egy virtuális kis magyar világban élünk, mint hal a vízben, vagyis a víz az elemünk. Minden hatalomváltásnál azt várják tőlünk, hogy jöjjünk ki a szárazföldre, de mi ebben a váltásban elpusztulnánk" - teszi hozzá.

Ezen otthonosságérzésben nagy szerepe van a főiskolának, melynek létezése két szempontból is csoda. A folyosókon fotók emlékeztetnek az intézményt működtető alapítványt 2002-ben, az épület átvételekor fogadó állapotokra. Laktanya, majd finommechanikai üzem működött itt, a szovjet intézményekre jellemző környezettudatossággal; az iskolát magyarországi adományokból szemet gyönyörködtetően újították fel. A csoda másik eleme: a főiskola él, pedig soha egyetlen hrivnya állami támogatást nem kapott, noha adófizető állampolgárokat képez és a törvények szigorú betartásával működhet. Miután az intézmény nemrég stratégiai partneri megállapodást írt alá a magyar kormánnyal, még a számítógépes munkaállomások felhasználóira jutó légköbméter-mennyiséget is vizsgáló átvilágítást kapott a nyakába. A főiskola az egyetlen a több mint 900 ukrajnai felsőoktatási intézményből, amely öt év alatt két hasonló inspekciót élt át - miközben a szomszédos ungvári egyetemen korrupció miatt már több dékánt is letartóztattak.

"A kisebbségi nyelvhasználat és oktatás szűkítése nem a törvény minapi hatályon kívül helyezésével kezdődött. Ez minden kormány alatt zajlik az új alkotmány 1996-os elfogadása óta, mely Ukrajnát egységes nemzetállamként határozza meg" - magyarázza Orosz Ildikó.

Most tehát az az egyik legfontosabb kérdés: az európai orientációt hirdető új kijevi vezetés vajon mennyire hajlandó letérni a nemzeti egyneműsítés közel két évtizede járt útjáról?



Kárpátalja dióhéjban

A 12 ezer km2 területű megyében egymillió ember él.

A 150 ezer magyar nagy része a déli, alföldi járásokban lakik.

A nagyobb városok közül Beregszászon a lakosság fele magyar, Ungváron és Munkácson mindössze 8-10 százalék.

Magyarok mellett ruszinok, románok, szlovákok és cigányok is nagy számban élnek Kárpátalján.

A terület a XX. században az Osztrák-Magyar Monarchia, Csehszlovákia, a Magyar Királyság, a Szovjetunió része volt; 1991 óta tartozik az önálló Ukrajnához.



Jön a láva?

Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke sötéten látja az ukrajnai helyzetet. A politikus szerint semmi sem képes megállítani a dezintegrációs folyamatokat és az ország gazdasági mélyrepülését.

- Előfordulhat, hogy a krími és kelet-ukrajnai megaláztatásért a nyugat-ukrajnai nacionalisták Kárpátalján állnak bosszút?

- Benne van a pakliban. Nyugat-Ukrajnán belül Galíciának Kárpátaljához képest más a történelmi háttere: ott még több vér folyt belviszályokban, etnikai konfliktusokban. Egészen az ötvenes évekig partizánháború zajlott a szovjethatalom és a nacionalisták között, a Jugoszláviából ismert tisztogatások történtek. Mivel az oroszok nem lesznek kéznél, ráadásul túl erősek, mi kerülhetünk sorra.

- Miért?

- Mert az ukránok a kárpátaljai ruszinokból kinézik a szeparatizmust, a magyarokból pedig az irredentizmust. Beindult a Csehov-mechanizmus: itt egy puska a színen, el fog sülni. Nekünk kellene valamilyen bölcs politizálással megakadályozni, hogy a papírforma érvényesüljön.

- Új esély vagy az ország szétesésének kezdete a majdanos tüntetőket is bevonó új kijevi kormány?


- Másokkal ellentétben nem látom a szétfelé és lefelé húzó folyamatokat megállító erőket. A nagyhatalmi status quo hozta létre és tartotta meg Ukrajnát, ha ez változik, nincs mit szembeállítani vele.

- Miért nem voltak Kárpátalján az ország többi részéhez hasonló megmozdulások?

- Errefelé történelmi okokból passzívabbak az emberek. De ez nem fog sokáig így maradni: az ország az államcsőd szélén táncol, ennek elkerülésére az IMF-től kell hitelt felvenni. A nemzetközi szervezet viszont nem ingyen adja a pénzt - a bérek, nyugdíjak visszanyesését, az államilag dotált energiaárak felszabadítását pedig aligha viseli el a már így is nyomorúságos körülmények között élő lakosság. Egyelőre az egyszerű ukrajnai polgár arra a turistára emlékeztet, aki távolról nézi a vulkán kitörését, s nem gondol rá, hogy a láva az ő házát is elérheti.

- Mivel tud segíteni Magyarország?

- Figyeljen oda ránk, elkötelezettségét minél egyértelműbben demonstrálja.

- Semmi pozitívat nem tud mondani?

- Nem. Reklámszöveggel csak becsapnánk az olvasókat.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.