Inkubátort az anyának!

/ 2014.05.21., szerda 15:28 /

Nemcsak a születésszám alacsony nálunk, de minden kilencedik baba alacsony súllyal születik, s ezzel a sereghajtók között vagyunk az Európai Unióban. Egy friss kutatás megmutatja, hogyan lehetne fellépni ez ellen. Nem a babát kellene inkubátorba tenni – hanem az anyát.

Az egészségügy óriási erőfeszítéseket tesz, hogy csökkentse a csecsemőhalálozást: uniós támogatásból modernizálják a koraszülött intenzív osztályokat. Nagy Kálmán, a miskolci megyei kórház gyermek-egészségügyi központjának vezetője szerint pusztán az orvosok nem fogják megoldani, hogy igen magas a 2500 gramm alatt születettek (zömmel koraszülöttek) aránya. Balázs Péter, a Semmelweis Egyetem Népegészségügyi Intézetének igazgatóhelyettese és szerzőtársai 2009 és 2012 között 12 ezer gyermek megszületését kísérték nyomon az Orvosi Hetilapban megjelenő cikkükben.

A módszer nálunk úttörő, mert sikerült kivédeniük az adatvédelmi aggályokat, s a Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban is elfogadott módszer szerint a koraszülés és az anyák etnikai hovatartozásának kapcsolatát is vizsgálták. A háromezer cigány és közel kilencezer nem roma anya adatainak összevetésével arra jutottak: Magyarország hátulról a negyedik az európai országok közül az OECD adatai szerint az alacsony súllyal születő babák arányát tekintve. Gyengébb adata csak Szlovákiának, Bulgáriának, Görögországnak és Ciprusnak van, de a magyar romák helyzete messze a legrosszabb Európában. Nálunk a nem cigányok 7,6 százalékának születik alacsony súlyú kisbabája, a roma nőknek viszont 14,2 százaléka ad életet ilyen, gyakran életveszélybe kerülő babának. Mindebből az következik, hogy Magyarországnak óriási tartalékai vannak, de ezeket nem annyira az egészségügynek, inkább a szociálpolitikának kellene megragadnia.

Gyerek szül gyereket

Mintha két Magyarország volna: az egyikben az okoz koraszülési kockázatot, hogy a nők késői életkorban vállalják az első gyermeküket. A másik helyzetét Nagy Kálmán azzal érzékelteti: előfordul, hogy egy 12, egy 13 és egy 14 éves kismama fekszik a terhespatológián, akik csókolommal köszönnek a szülészorvosnak. (Az állam nem vizsgálja az apa személyét, pedig kiskorúnál bűncselekményből származhat a magzat.)

A tanulatlanság mint betegségforrás

Balázs Péterék kutatása azt is megmutatja, hogy nem azért születnek ilyen nagy arányban kis súlyú cigány kisbabák, mert erre biológiai jegyeik determinálják őket, hanem az anya alacsony iskolázottsága 35-szörösére növeli a koraszülés veszélyét. Ha a nő munkanélküli, az 25-szörösére növeli a tétet, és 11-szer gyakoribb a kis súlyú újszülött világrajötte, ha az anya fiatalabb 17 évesnél. A cigarettázó nők magzata csaknem nyolcszor akkora veszélyben van - de még a füst is különbözőképpen árt: a nem roma kismamák zöme legalább a várandósság idejére leszokik a dohányzásról, a cigány családok nagy részében viszont ezzel a veszéllyel nincsenek tisztában.

Mindezen könnyebb változtatni, mint egy fogyatékossággal született gyermek állapotán javítani. Kiszámolták azt is, mekkora súlycsökkenéssel jár egy-egy mutató. Ha az anya 17 évnél ifjabb, az 556 gramm súlycsökkenést okozhat. A kóros soványság átlagosan 266 grammal vetette vissza a kisbaba súlyát - ez a tényező a romáknál két és félszer gyakrabban fordul elő, mint a nem cigányoknál. A dohányzás átlagosan 143 grammot vett el, a roma etnikumhoz tartozók pedig átlagosan 92 grammal kisebb gyermeknek adtak életet - ha egyéb kockázati tényezővel nem kellett számolni.


Magzati pártfogó?

Nem kell tehát széttárt karokkal siratni a sorsunkat, mert lehetne tenni ez ellen. Nagy professzor arra figyelmeztet, hogy az alacsony súly - főként 1000-1200 gramm alatt - igen súlyos betegség, amely csak hatalmas összegekből és sokszor nem maradéktalanul gyógyítható. A megoldást a szakember egy általa magzati pártfogónak nevezett segítő személyben látná. A magyar védőnői hálózat jól működik, de vannak anyák, akik az átlagosnál nagyobb törődést igényelnek - nekik segíthetne a pártfogó. Megnézné, szedi-e a magzatvédő vitamint, megfelelően táplálkozik-e, abbahagyta-e a dohányzást, és segítené is ebben. „Végtelenül tisztelem az édesanyákat, de a felelősség nem csak az orvosé" - fogalmaz Nagy Kálmán. - „Egy jó inkubátorral mindössze tizedszázalékokat lehet javítani a csecsemőhalálozáson, elképesztő összegek árán. Ennél jóval kisebb befektetéssel lehetne sokkal nagyobb javulást elérni." Ám ehhez kormányzati programra volna szükség, a magzati pártfogónak pedig szövetségeseket kell keresnie az anya környezetében. „Fel szoktam hívni a falu polgármesterét, ha egy beteg gyermek olyan körülmények közé megy haza, amely nem biztosítja a gyógyulását. Hogyan lehetne egy polgármesternek közömbös, hány koraszülött születik a településén?" - kérdezi a volt kereszténydemokrata országgyűlési képviselő.

Egy ilyen programra jó alap lehetne az uniós támogatásból modern informatikai hátteret kapó védőnői hálózat. A kutatók korábban a szabolcsi nőket vizsgálva arra jutottak, hogy a megyében alig volt olyan vizsgált asszony, akinek a terhességét ne gondozták volna - a védőnők minden társadalmi réteghez eljutnak, legfeljebb a segítségük nem elég hathatós.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.