Jack Bauer, az angoltanár

L. Z. / 2014.05.07., szerda 16:35 /

A letöltésnek hála egyre többen néznek eredeti nyelvű filmeket, a mozikban viszont épp a kalózkodás és a digitális átállás miatt esik a feliratos művek száma. Pedig azokban az európai országokban, ahol a felirat a divatos, nemcsak többen, hanem jobban is beszélnek idegen nyelvet.

"Írd alá a petíciót, ha egy mozijegy árával is fizetnél azért, hogy a filmeket eredeti nyelven, a színészek eredeti játékával, de a nyelvtanuláshoz elengedhetetlen feliratos mankóval élvezhesd!" - szól az az online felhívás, amelyet tavaly hétezren láttak el digitális kézjegyükkel. A felháborodás oka, hogy több rég várt film, így a Star Trek - Sötétségben és a Z világháború csak szinkronizáltan jutott el a magyar mozikba.

Ez trend: míg a független és európai filmek továbbra is többnyire felirattal láthatók az art mozikban, a multiplexek mindinkább csak szinkronnal vetítik a hollywoodi műveket. A két legnagyobb forgalmazó, az InterCom és a UIP Duna esetében 2013-ra húsz százalék alá esett a felirattal is bemutatott filmek hányada, 2009-ben még közel fele-fele arányban voltak a magyarul beszélő és az eredeti nyelven is megszólaló alkotások. Felirat kis túlzással már csak a biztos kasszasikerekhez készül: ilyen volt a Skyfall című James Bond-kaland vagy A hobbit második része. Az egyetlen mozi, mely kizárólag felirattal verekedte be magát 2013 tíz legnézettebb alkotása közé, a Gravitáció volt.

Digitális szűkülés

De mi változott 2009 és 2014 között? A 35 mm-es filmtekercseket felváltotta a digitális vetítés. A józan ész azt diktálná, hogy ezzel olcsóbbá vált a kétféle kópia előállítása, de épp az ellenkezője történt. "A digitális kópia, a DCP gyártása új és költséges technika, ráadásul a biztonsági okokból beépített kalózellenes kiegészítések még drágábbá teszik - magyarázza lapunknak Borka Csilla, az InterCom filmforgalmazási vezetője. - A másolatok olcsók, hiszen digitális fájlokról van szó, de az első kópia gyártása sokba kerül." Azaz ha elkészül egy szinkronizált és egy feliratos mesterkópia is, az kétszeres költség, függetlenül attól, hány moziban játsszák őket. Választani kell. "A magyar nézők döntő többsége a szinkronizált filmek mellett voksol. Igyekszünk a kisebbség ízlésének is megfelelni, de gazdaságilag értelmes döntéseket kell hoznunk" - mondja Borka.

"Nem hiszem el, hogy ha egy feliratos filmet az 1400 forintos átlagos mozijegyár helyett 990 forintért vetítenének, az nem hozna több nézőt, mint ugyanaz a szinkronos film - veti fel a petíció elindítója, Erdélyi Tamás. - A forgalmazók a kultúrából élnek. A nagyvállalatok is gyakran végeznek karitatív munkát, amivel tőkéjük gyarapítása mellett visszaadnak azoknak, akikből élnek. A feliratos filmek kultúrájának terjesztése miért nem lehet ilyen ügy?"

Szinkronország

Van másik ok is: a fájlcsere miatt a legtöbb film azonnal felkerül az internetre, s pár napon belül amatőr felirat is készül hozzá. A szinkron a mozik és a forgalmazók egyik utolsó fegyvere, hogy a vászon elé csalogassák a nézőt. Így viszont az eredeti nyelvet kedvelő kisebbség még jobban a kalózkodásra szorul, és elesik a moziélménytől. Esetleg elmehet a budapesti MOM Parkba vagy az Aréna Plázába - itt vetítik a stúdióktól ingyen kapott eredeti kópiákat, melyeken viszont nincs felirat, így a nyelvtanulóknak kevésbé hasznosak.

Nem csoda, hogy a mozilátogatók zöme elvárja a szinkront: úgy nőttünk fel, hogy a tévében mindenki magyarul szólal meg. A szokás nagy úr: Romániában éppenséggel az okozott felháborodást, amikor a feliratot próbálták szinkronra cserélni. Lengyelországban a nekünk csak kalózvideókból ismerős, monoton hangalámondást próbálták szinkronnal felváltani, de a nézők kiálltak narrátoraik mellett. Itthon a szinkron hiányát büntetik elkapcsolással a nézők. "Magyarországon idegen nyelven, felirattal filmet adni katasztrofális hatással van a nézettségre, ez minden alkalommal, minden adó esetében bebizonyosodott" - mondja Kolosi Péter, az RTL Klub programigazgatója. Az egyetlen kivétel talán az HBO, ahol hétfőnként a kezdetek óta vetítenek feliratos filmet.


Nézve tanulás

Mivel a nyelvtudás és a feliratozás közti összefüggésre a törvényalkotó is felfigyelt, a 2011 óta hatályos médiatörvény előírja, hogy az országos adókon 19 és 23 óra között a műsorok negyede eredeti nyelven, magyar felirattal is elérhető legyen. Ennek úgy felelnek meg, hogy a digitális adás lehetővé teszi több hangsáv továbbítását: bár ezt sokan nem tudják, a tévén vagy a beltéri egységen mindenki kiválaszthatja az eredeti nyelvű sávot külföldi filmeknél. Az RTL Klubnál például napi 230 perc idegen nyelvű műsor érhető el így, s ebből 70 percet - jellemzően főműsoridőben - a teletexten feliratoznak is.

De valós-e a kapcsolat a nyelvtudás és a feliratozás között? Az Eurobarometer szerint igen: azokban az EU-tagállamokban, ahol felirattal sugározzák az idegen nyelvű (főleg amerikai) filmeket, átlagosan a polgárok 61 százaléka beszél legalább társalgási szinten angolul, a szinkronos országokban viszont csak 39. És a nyelvtudás stabilabb a feliratozó országokban: az Európai Bizottság 2011-es tanulmánya szerint ötfokú skálán 4-es vagy 5-ös, a szinkronizáló országokban pedig elvétve jobb 3-asnál.

"A nyelvtanulás fő kérdése az, hogyan lehet napi két-három órára kiszakítani az anyanyelvi környezetből a tanulót. Erre tökéletesen alkalmasak az eredeti nyelvű műsorok - mutat rá Varga Attila, aki a televízió és a nyelvtanulás világában is otthonos, hiszen Sixx néven ismert tévés blogger, és 16 évig tanított egy nyelviskolában. - Az óráimon gyakran vetítettem angol nyelvű sorozatokat. Ezek még a filmeknél is hasznosabbak, hiszen állandó a szereplőgárda és a nyelvezet. A legtöbbet a 24-et használtam: direktek a mondatok, limitált a szókincs. Jack Bauer 45 mondatát két nap alatt bárki elsajátítja."

"Kezdő nyelvtanulóknak ma is a 24- et, illetve szituációs komédiákat ajánlanék - teszi hozzá. - A haladóknak érdemes próbát tenniük a Shonda Rhimes által írt Botránnyal (Scandal), mivel az ő dialógusaiból a hangsúlyozásról is sokat lehet tanulni. Hasznosak a Híradósok (The Newsroom) politikai párbeszédei, aki pedig az amerikai kultúráról is akar tanulni, annak a középiskolai futballról szóló Friday Night Lights is jó választás. Brit sorozatokat magasabb szinten érdemes nézni, mivel az amerikai akcentus könnyebben érthető."

Nem a nyelvtanulás az egyetlen érv a feliratpártiak tarsolyában. "Amíg nem találkoztam a Titanic Filmfesztivállal, kissé irtóztam az idegen nyelvű filmektől - ismeri el még a petícióindító Erdélyi Tamás is. - Szinkronon nőttem fel, mint bárki. De minél több filmet láttam eredeti nyelven, annál jobban megkedveltem őket. Láttam japán, koreai, francia, német és spanyol filmeket is így, kedvenceim a norvég és a svéd alkotások. Az eredeti nyelv autentikus ízt kölcsönöz egy filmnek, és a színészek játéka is ott érvényesül igazán."

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.