Játszani a futballt – nem rombolni

/ 2014.06.04., szerda 16:01 /

A legkedveltebb magyar sportriporternek nem csak „a szája jár”, ha a fociról van szó, hiszen apukaként labdarúgó-szakosztályt alapított. Gundel Takács Gábor – aki a nyitómérkőzéstől a döntőig közvetíti a vébét – esélyekről, teljesítményfokozókról és elüzletiesedésről.

– Volt már olyan tornán, amelynek helyszínét olyan veszélyesnek kiáltották ki, mint most Brazíliát?

– Szerintem kicsit túl van spilázva, amit a brazil közbiztonságról állítanak. A dél-afrikai vébé előtt is figyelmeztettek, hogy „vigyázz, kirabolnak, ne menj az utcára, ne használd a tömegközlekedést”. Ehhez képest semmi nagy probléma nem adódott, és a buszon, ahol én voltam az egyetlen fehér ember, szépen eldiskuráltam az utasokkal. A brazíliai magyar képviselettől viszont annyi jó tanácsot kaptunk, hogy mindig legyen apró a zsebünkben, amit az „érdeklődőknek” oda tudunk adni.

– Sokan irigylik a sportriportereket, akik a világ számos zugába eljutnak. Pedig nem nyaralni mennek.

– Közel sem turistáskodásról van szó. Több mint egy hónapig leszek távol, amiből eleve két nap az út oda, két nap vissza, és az öt hétből négy nagyon intenzív lesz, megtűzdelve hat helyszín közti sok utazással. Sőt, lesz nap, amikor utazni és közvetíteni is kell, s közben nem kevés logisztikai feladatot megoldani. Mindemellett nézni kell a többi meccset is, hogy legyen fogalma az embernek a történtekről, és felkészülhessen a következő közvetítésekre. Csak a világbajnokság végén lehet már több napot is egy helyen tölteni. Nagyon fárasztó lesz tehát a vébé, de egyúttal meghatározó élmény is a csodálatos hangulatával.

– Egy sportriportertől nem illik megkérdezni, hogy kinek szurkol; mégis kinek a meccsét közvetítené szívesebben, melyik játékstílust kedveli jobban?

– Egyszer egy magyar labdarúgó-szakemberrel arról beszélgettem, hogy mi a futball célja. A gólszerzés, mondtam én, mire ő: az, hogy a kis csapat megakadályozza a nagyobbat a győzelemben. Pedig a futballt válságba taszítja a kaszaboló és védekező stílus, ráadásul azt nézni cseppet sem szórakoztató. Én tehát azokat a csapatokat szeretem, amelyek játsszák a futballt, és nem rombolják.

– A fogadóirodák Argentínát, Brazíliát, Németországot és Spanyolországot tartják esélyesnek a végső győzelemre. Az ön tippjei mennyire szoktak bejönni?

– Négy éve viszonylag jól gondoltam, amikor azt állítottam, hogy olyan csapat nyer, amelyik még nem volt vébé-győztes, és a döntőben játszó hollandok és spanyolok addig valóban még sosem nyertek világbajnokságot. Most Brazília és Németország a két favoritom. Olyan ország fog nyerni, amelyik eddig is ott volt az élmezőnyben. A spanyolok mindent megnyertek az utóbbi időben, meglepne, ha megint ők vinnék el a trófeát, emellett leszálló ágban van a tiki-taka játékuk.

– Melyek lehetnek a meglepetéscsapatok a mostani világbajnokságon?

– Talán Belgium is okoz annyi meglepetést, mint négy éve Uruguay, amikor bejutott a legjobb négy közé. De túl fiatal a csapatuk, kevés tapasztalattal, még akkor is, ha erős bajnokságokban játszanak a futballistáik. A portugálok szintén a legjobb európai klubokban dolgoznak, és szerencsés sorsolás esetén ők is bejuthatnak a legjobb négy közé. Tapasztalatom szerint ugyanakkor mindig azok nyernek, akiknek több a rutinjuk.

– Az viszont biztos, hogy ha Brazíliában nem a házigazda nyer, az nemzeti tragédiával fog felérni.

– Ez egészen biztos. De azt még kevésbé kívánom nekik, hogy Argentínától vagy Uruguaytól kapjanak ki a döntőben. Előbbi az ősi vetélytárs, utóbbi pedig az 1950-es brazíliai vébén győzte le a honiakat, ráadásul a „kis Uruguay” győzelme nekik olyan volt, mintha mi Liechtensteintől kapnánk ki.

– A magyar szurkolók többsége a brazilokért szorít a leginkább.

– Valóban sokan őket kedvelik a legjobban, mivel olyan „nézhető focit” játszanak, amiért lehet szurkolni. Szó szerint „játszanak”, látványosan, gólra törően.

– Sokaknak feltűnt az utóbbi években, hogy Anglia vagy Franciaország hiába volt tele sztárjátékosokkal, nem tudtak csapatként működni. Vannak, akik arra gyanakodnak, hogy az egyesületeikben vagyonokat kereső focisták egyre kevésbé szívesen áldozzák fel magukat nemzeti színekben.

– Szerintem ennyire még a profik sem embertelenedtek el. Emlékszem, hogy zokogtak a portugál focisták, élükön a fiatal Ronaldóval, amikor tíz éve Portugália Lisszabonban elveszítette az Eb-döntőt Görögország ellen. Bár Portugália kis ország, a nagyobb Spanyolország számára is presztízskérdés egy világbajnokság. Az, hogy egy spanyol játékos elmondhatja: tagja volt annak a csapatnak, amelyik először tudott vb-t nyerni, megfizethetetlen.

– Merre megy a világ labdarúgása azzal, hogy már nemcsak játék, hanem profi üzletág?

– A futball nem csak azért nincs jó állapotban, mert elüzletiesedett. Kevés olyan játék van a világon, amelyben ennyit lehet szimulálni, ahol ilyen szinten lehet üvölteni a bíróval a pályán, és nincs még egy olyan csapatjáték, ahol az a cél, hogy „jaj, csak ne kapjunk gólt”. Ez azért sem jó, mert a foci az egyetlen olyan sportág, amit valamilyen szinten majdnem mindenki kipróbált már.

– Vajon csak azért tűnt fel az utóbbi években a sok futballistahalál, mert több az információnk a világról, vagy mert túl nagy lett a terhelés a profi üzletággá vált focivilágban?

– Mindkettő. Sok igazság van abban, hogy az élsport nem egészséges. Sok élsportolónak itt fáj, ott fáj. De emiatt nem mehetnek el asztalosnak: hisz ehhez van tehetségük, ebben tudnak kiteljesedni. Talán szélsőséges, de jellemző példa: amikor élsportoló kerékpárosoktól megkérdezték, hogy akkor is szednének-e teljesítményfokozókat, ha előre tudnák, hogy emiatt csak ötven évig élnek, igennel válaszoltak.

– Ön nemcsak közvetíti, de űzi is a sportot, sőt a Tabáni Spartacus SKE Labdarúgó Utánpótlás Szakosztályának elnöke lett. Hogyan találta meg a tisztség?

– Mindkét fiam focizott egy klubban, és több szülővel úgy láttuk, nem működnek jól a dolgok. „Csináljunk mi egy egyesületet” – jött az ötlet. Az alapjában véve tájfutó tabáni egyesület fogadott be minket, és ott hozhattuk létre a labdarúgó-szakosztályt 2006-ban. Mára a szakosztály kinőtte magát, hatvanan kezdtek, ma kétszáz gyermek játszik nálunk. Azért, hogy ne csak beszéljek a fociról, hanem tegyek is érte, az MLSZ Budapesti Igazgatósága társadalmi alelnöki posztját is elvállaltam. Nem könnyű munka, és meg kell küzdeni azért, hogy a gyerekek eljöjjenek focizni. „Nyaralni megyünk”, „osztálykirándulásunk van”, „családi programunk lesz”, „most ezért meg azért nem jövök” – így nehéz húsz gyerek helyett tízzel felállítani egy csapatot. Apukaként mondom, hogy a sport a pszichés, a pedagógiai és egészségügyi szempontok mellett azért is fontos a gyermeknek, hogy ne hülyeségekre használja és a plázákban verje el az idejét.

– Mit gondol, megéri még, hogy egyszer a magyar válogatott meccsét is közvetíthesse világversenyről?

– Bizakodó vagyok. Egyrészt mert még 15 évem van hátra a nyugdíjig. Másrészt mert az egyik fiam focistának készül. Harmadrészt mert 24-re emelték az Európa-bajnokságon részt vevő országok számát, s abba már csak bele fogunk férni. Negyedrészt pedig azért, mert látok fejlődést. Ám önmagában az kevés, ha sok pénz kerül a rendszerbe – fejben is meg kell változni. Tíz éve a belgák még sehol sem voltak, most meg mindenki tőlük vár meglepetést a vébén. A világon üzletileg mindenhol prosperál a futball. Bízom abban, hogy ez nálunk is be fog következni.

A gólvonalon innen vagy túl?

A vitás esetek eldöntésére idén gólvonal-technológiát is alkalmaznak majd. A német fejlesztésű GoalControl-4D rendszer a tavaly nyári Konföderációs Kupán már élesben is bizonyított. És bár ott nem akadt kérdéses eset, a rendszer mind a 68 gólt megfelelően jelezte. A 2010-es vb előtt Joseph Blatter, a FIFA elnöke még kizárta a videotechnika alkalmazását, mondván, megtörné a játék lendületét. Nem támogatta a labdában elhelyezett mikrochip ötletét sem, amely jelet küldene a bírónak, ha a labda áthalad a gólvonalon. A dél-afrikai vb-n aztán olyan bírói tévedések borzolták a kedélyeket, mint az angolok meg nem adott, így a kiesésükhöz vezető egyenlítő gólja a németek ellen (pedig a labda szemmel láthatóan is túljutott a gólvonalon). Blatter ezek után meghátrált, és áldását adta az új technológia bevezetésére.

Michel Platini, az UEFA elnöke viszont továbbra sem támogatja a szerinte drága rendszert. Pedig a 2012-es Eb-n is hasznos lett volna a gólvonal-technológia: az ukrán–angol mérkőzésen éppen a magyar Kassai Viktor nem adott meg egy szabályos ukrán gólt – ez a sajnálatos hiba is közrejátszott abban, hogy most nem tagja a vb-játékvezetők keretének. A „videóbíró” használata korántsem újdonság: az amerikai profi jéghokiligában már az 1990-es években bevezették, ahogy egy ideje az NBA-kosarasoknál is. A teniszben 2006 óta a hatalmas kivetítőkön milliméteres pontossággal nyomon követhető a labda helyzete, de a krikettben és a rögbiben is jól bevált.

 

Éjszakai meccsnézés
A világbajnokság csoportmérkőzéseinek közvetítései magyar idő szerint 18, 21 órakor és éjfélkor kezdődnek az MTV-n. A június 28-án induló nyolcaddöntők, valamint a július 4-én és 5-én játszott negyeddöntők 18 és 22 órától lesznek láthatók. A július 8-i és 9-i elődöntőt 22 órakor közvetítik. A bronzmérkőzést július 12-én 22 órától, a 13-i döntőt 21 órától láthatjuk.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.