JÖVŐRE ELKEZDŐDIK?

/ 2005.07.07., csütörtök 13:45 /

A Fidesznél a 2006-os kampány nyitányának felfogható konzultációs országjárás mellett formálódnak a kormányzati tervek. Már a miniszterjelöltek neve is közszájon forog; a tervek szerint egy év múlva felállhat a nagyobbik ellenzéki párt második kormánya.

Árnyalatnyi különbségek dönthetnek jövő tavasszal az országgyűlési választásokon. Bár most a közvélemény-kutatások szerint jelentős előnnyel bírnak a polgári erők, az MSZP sorainak összezárására, minden eddiginél hevesebb kampányra számítanak a lapunk által megkérdezett ellenzéki politikusok és a kormányzást előkészítő szakemberek.

A kormánypártok szempontjából kulcsfontosságúnak tűnik a megmérettetés Gyurcsány-Orbán párharcra való leegyszerűsítése, amelyben a jelenlegi miniszterelnök mint a magánszférából érkező sikeres üzletember tündökölhetne. Szemben a volt kormányfővel, aki a szocialisták kommunikációja szerint közéleti tisztségét használja magánvagyonának gyarapítására. A Fidesz ennek a stratégiának tudja be az Élet és Irodalom által megszellőztetett (és a bíróságon másodfokon elvesztett) Sárazsadány-Tokajhegyalja-ügyet is.

HÁROM FORGATÓKÖNYV

A nagyobbik ellenzéki pártnál gőzerővel folyik a kormányzati felkészülés. 1998 előtt a Kormányzás 2000 program keretében alapoztak, most a Kormányzás 2006 munkacsoport végzi a feladatot.

Külön figyelmet fordítanak a kormányzati rendszer esetleges átalakítására.

"Három forgatókönyvben gondolkodunk: az első szerint maradna a jelenlegi rendszer, a második az összevonások és átalakítások után tizenöt tárcával számol, míg a harmadik a kormányzati struktúra radikális megváltoztatását, a kabinetkormányzás bevezetését jelentené. Végleges döntés azonban még nem született" - mondja Navracsics Tibor, a munkacsoport vezetője, cáfolva azokat a felröppent híreket, melyek szerint a Fidesz vezetése csúcsminisztériumok felállítása mellett tette le a voksát. Jelenleg a három lehetőség döntéshozatali mechanizmusait vizsgálják. A brit mintájú kabinetkormányzás (a hasonló szakterülettel foglalkozó miniszterek szűkebb, úgynevezett kabinetüléseken alakítják ki álláspontjukat) mellett szólhat, hogy a plenáris kormányüléseken már nem ütköznének az ágazati érdekek. Az egypárti kormányzást feltételező, koalíciós csaták nélküli modell azért is hasznos lehet, mert ez esetben könnyebb lenne az apparátusok igényeit fékezni, egyszerűsödne az uniós szervekkel való kapcsolattartás. Jelenleg ugyanis gyakran gondot jelent az illetékes személyeket, főosztályokat megtalálni a brüsszeli tárgyalásokhoz.

HOSSZÚ TÁVÚ TERV

Az esetleges Fidesz-kormányzás fő csapásirányait már fölvázolhatták maguknak a figyelmes szemlélők: a Szövetség a Polgári Magyarországért Alapítvány és a Kormányzás 2006 munkacsoport közös konferenciákon mutatta be az elvégzett munka eredményeit. Március 5-én a nemzeti kulturális stratégiát Pálinkás József, április 23-án a humánpolitikait Mikola István, június 4-én a gazdasági stratégiát Matolcsy György ismertette. Az állam és a kultúra viszonyát rendezni kívánó, a magyarság kedvezőtlen demográfiai viszonyait megfordítani akaró vagy éppen a munkahelyteremtésre összpontosító programok lebontása, a részletek kidolgozása jelenleg is folyik. Az elképzeléseket - 1996-hoz és 2001-hez hasonlóan - várhatóan idén ősszel, vitairat formájában, a szakmai szervezetekkel és a nagyközönséggel is megismertetik.

Bemutatásra vár a Professzorok Batthyány Köre által írt Szent István-terv is, amelynek elkészítésével Orbán Viktor még 2002 nyarán bízta meg a jobboldali kötődésű akadémiai, egyetemi értelmiséget tömörítő szervezetet.

Náray-Szabó Gábor professzor, a kör elnöke lapunknak elmondta, a 15-20 évre szóló tervvel ősszel országjárásra indulnak, s ennek során elsősorban az egyetemeket és főiskolákat keresnék föl.

A hét fejezetből álló, Gondolatok a nemzet felemelkedéséről alcímű tanulmánygyűjtemény Náray-Szabó megfogalmazása szerint nem annyira tudományos elemzés, inkább biztos értékalapon álló jövőképnek nevezhető, amelyre akár a kormányprogram is épülhet. A kör elnöke fontosnak véli, hogy legalább néhány, a nemzet számára fontos kérdésben egyetértés legyen a politikai erők között. Ilyen a mezőgazdaság, a határon túli magyarok vagy éppen a hazai cigányság ügye. Szerinte példaértékű, hogy az ország felemelkedése érdekében az egykori politikai ellenfelek, Pozsgay Imre és Orbán Viktor kezet nyújtottak egymásnak, közösen vesznek részt a nemzeti konzultáció munkájában.

A különféle szakterületek gondjainak számbavétele, papírra vetése, a megoldási javaslatok felsorolása mellett a fideszes stratégák azt is felmérik, mely területeken lesz szükség azonnali változásokra. Az 1998-as első gyors lépések - például a társadalombiztosítási önkormányzatok feloszlatása - mintájára forrásaink egybehangzóan a mezőgazdaság és a vidékfejlesztés gondjainak hangsúlyozottan EU-konform megoldását tartják szükségesnek. A kormányzati intézkedések esetlegessége, a döntések előkészítetlensége, az uniós támogatások kifizetésének akadozása miatt mára ugyanis vészhelyzet alakult ki a mezőgazdaságban.

KÜLPOLITIKAI VÁLTÁS?

A jó döntéseket kommunikálni is jól kell, gondolják Orbán Viktorhoz hasonlóan a nagyobbik ellenzéki párt háza táján. Ehhez elengedhetetlennek tűnik a Fidesz külkapcsolatainak szélesítése, sőt az 1998 és 2002 közötti politika felülvizsgálata. Orbán Viktor júniusi izraeli látogatása, az atlanti kapcsolatok felújítása abból a felismerésből fakad, hogy a Kárpát-medencei magyar nemzetstratégiai érdekek hatásos képviseletéhez világpolitikai szempontokat is figyelembe kell venni. A státustörvény kedvezőtlen visszhangjának és a polgári kormány elleni belpolitikai ihletettségű, folyamatos nyugati sajtókampánynak a tanulságait levonva a Fidesz már most dolgozik kedvezőbb nemzetközi fogadtatásán. Jól mutatja ezt az amerikai kapcsolat: a Gripen-beszerzést követően érezhetően lehűlt Fidesz-Amerika viszonyban mostanában fordul a szél. A Bush családhoz tartozó George Herbert Walker budapesti nagykövet lapinterjúkban többször kedvezően nyilatkozott a Fidesz elnökéről, a szövetség kampánycsapatát pedig a republikánus párt szakértői erősítik. Az Orbán Viktor számára amerikai politikusokkal, üzletemberekkel, újságírókkal szervezett háttérbeszélgetések sikere pedig jelzi, hogy Washingtonban komolyan számolnak a Fidesz hatalomra jutásával.

SZEMÉLYI SZEMPONTOK

Az esetleges választási győzelem már most sokakat izgalomban tartó vonatkozása a személyi kérdések megoldása, nyersebben: a posztok elosztása. Mint korábban megírtuk (Heti Válasz, 2005. március 10.), a nagyobbik ellenzéki párt egyik potentátja sem érezheti még maga alatt a bársonyszéket. S bár vannak, akik nagyobb eséllyel állnak a rajthoz, figyelmeztető lehet Urbán László példája: a pénzügyi szakember a választások megnyerését követően, még 1998 júniusában is a párt hivatalos pénzügyminiszter-jelöltje volt, azonban a tárcát végül Járai Zsigmond kapta meg.

A párt belső életét ismerők szerint meglehetősen bonyolult szempontrendszert kell figyelembe vennie Orbán Viktornak az esetleges kormányalakításnál. Dönteni kell arról, hogy a "nagy öregek" (Áder János, Kövér László, Pokorni Zoltán), "1998-2002 arcai" (Mikola István, Pálinkás József, Matolcsy György, Stumpf István), az "újak" (Schmitt Pál, Pelczné Gáll Ildikó) mellett milyen szerepet kapnak a szövetségesek (kisgazdák, kereszténydemokraták), sőt a második Orbán-kormány dinamizmusát szimbolizálni hivatott, a nagyközönség által ma még nem ismert szakemberek.

MEGKETTŐZÖTT STRUKTÚRÁK

A szövetség életében megszokottnak számít a struktúrák megkettőzése, a hasonló feladattal megbízott politikusok "versenyeztetése". Így például a vidék és a gazdatársadalom ügyeivel egyaránt foglalkozik Faludi Sándor, a gazdatagozat elnöke és Glattfelder Béla, az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának volt elnöke, jelenlegi európai parlamenti képviselő. Gazdasági kérdésekben gyakran halljuk a lehetséges gazdaságiminiszter-jelöltek, Varga Mihály és Matolcsy György tolmácsolásában a Fidesz álláspontját. Oktatási ügyekben Pokorni Zoltán és Pálinkás József is rendszeresen megszólal (bár előbbi inkább a köz-, míg utóbbi a felsőoktatás területén).

Pártbéli forrásaink szerint erős a pozíciója Mikola Istvánnak, akit a felállítandó humánpolitikai tárca irányítójaként emlegetnek. Nagy visszatérő lehet Pintér Sándor, aki a belügyi tárca önkormányzati és rendvédelmi egységre történő szétválasztása esetén a rendvédelmi szerveket felügyelné, de szóba került már Bakondi György, a katasztrófaelhárítás korábbi főigazgatójának neve is. Egy biztos: a Fidesznél semmit sem bíznak a véletlenre. Mint ahogy az MSZP-nél sem.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.