Készen áll a három csapás törvény

/ 2010.04.29., csütörtök 10:22 /
Készen áll a három csapás törvény

Az új kabinetre és a kormánypárti frakciószövetségre nem kis munka vár: a leendő miniszterelnök közbiztonság-erősítő, bürokráciacsökkentő ígéreteit a nyár végéig a gyakorlatba is át kell ültetni. A kettős állampolgárság bevezetését paradox módon egy határon túlról érkező kérés lassítja.

Nemzeti együttműködés rendszere - alighanem e fogalom hangzott el legtöbbször Orbán Viktortól hétfői nemzetközi sajtótájékoztatóján.

A leendő miniszterelnök a kormánynévsorra vonatkozó kérdéseket következetesen elhárította, s csak a Fidesz-frakció leendő vezetőjét, Lázár Jánost nevezte meg. Ennek ellenére felvázolható, hogy a miniszterek mellett milyen összetételű államtitkári kar lát majd neki a "nemzeti együttműködésnek" (lásd cikkünk végén a várható kormánynévsort!) - merthogy Orbán elképzelése szerint a kormányzat a legszélesebb, jóllehet még nem tisztázott tartalmú konzultációt folytatna a politikán kívüli világgal.

Ráérezve az új időkre, Káli Sándor, Miskolc szocialista polgármestere nyílt levélben invitálta városába Orbánt, hogy a közbiztonsággal kapcsolatos egyeztetés a borsodi megyeszékhelyen történjen. A kormányzás legsürgetőbb feladataként a rend helyreállítását megnevező Orbán Viktor ugyanis hétfői tájékoztatóján azt mondta, Északkelet-Magyarországon kezdené a "nemzeti együttműködést", mégpedig konzultációsorozat formájában.

Kálival ellentétben a polgármester pártja csak lassan ocsúdik. Az április 25-i második forduló éjszakáján Lendvai Ildikó MSZP-elnök lemondott ugyan, de az elnökség már csak "felajánlotta lemondását" - s az elmúlt évek megszokott koreográfiája alapján elkezdődött a helyezkedés a tisztújítás időpontja, annak mélysége s forgatókönyve kapcsán.

Nagyításért kattintson a képre!

 

A 176 egyéni körzetből mindössze kettőt, a két angyalföldi kerületet nyerte meg a párt, így érthető a sokk. Csak fokozza a zűrzavart, hogy az MSZP támogatottságának összeomlásában elévülhetetlen érdemeket szerzett Gyurcsány Ferenc bejelentette visszatérését, sőt a volt miniszterelnök az egész pártelnökség háttérbe vonulását követelte.

E csetepaté azonban a lényegen nem változtat: az MSZP-nek még az LMP-vel együtt sincs meg a parlamenti mandátumok ötöde, így a szocialista párt nem kezdeményezhet országgyűlési vitanapot, rendkívüli ülésszakot, és nincs elegendő ereje vizsgálóbizottság felállításának indítványozásához sem.

Francia módi

Jóllehet, az elmúlt nyolc évben a fideszes stratégák kiemelt figyelemmel kísérték a szocialisták minden rezdülését, ez most egy csapásra lényegtelen kérdéssé változott. Ennél fontosabb most a leendő kormánypártok számára az átadás-átvételre való összpontosítás: erre szükség is lesz, mert a Fidesz Magyarországon eddig ismeretlen (elsősorban angol és francia példából merítő) tárcarendszert vezetne be.

Az új kormányzati szisztémában a nyolc "csúcsminiszter" mindegyikének harcedzett segítsége lesz. Parlamenti államtitkárnak hívják a miniszterhelyettest, aki az országgyűlési patkóban vitézkedik majd, vagy a napi munkában helyettesíti a sokszor a politikán kívülről érkezett tárcavezetőt. Így Martonyi János külügyminiszter parlamenti államtitkára Németh Zsolt, Fellegi Tamás vagyongazdálkodási és infrastrukturális tárcavezető helyettese Fónagy János lesz, a humán területért felelős Réthelyi Miklós orvosprofesszort pedig Halász János debreceni alpolgármester segíti majd.

Alakul a kormány: Orbán Viktor csak egyetlen nevet árult el

A tárcákon belül az egyes szakterületekért szintén államtitkárok felelnek, az adminisztráció igazgatási felügyeletét pedig újra közigazgatási államtitkár irányítja. Fideszes forrásaink a központi közigazgatás szétesését ugyanis részben azzal magyarázzák, hogy 2006-ban eltörölték ezt a pozíciót. Mivel a politikából érkező államtitkároknak nem volt kedvük az adminisztráció napi rutinügyeivel vesződni, az apparátus kicsúszott a kezük alól.

A posztra esélyes miniszteri-államtitkári kart vizsgálva látszik, hogy néhány szakterület még nem kapott sem felelőst, sem minisztériumot (ilyen a környezetvédelem ügye). Máskor egyértelmű a kategória (a pénzügy Matolcsy György gazdasági tárcájába olvad be), ám nem tudni a leendő vezető személyét. Több tárcánál (például a földművelésügynél) pedig még nem ismert a közigazgatási államtitkár személye. Másutt az utolsó pillanatban is történhet változás. Ilyen a honvédelmi tárca, ahol a legvalószínűbb kombinációnak az tűnik, hogy Hende Csaba miniszter helyettese Simicskó István, a Fidesz szakpolitikusa lesz, "mezei" államtitkárként viszont a volt vezérkari főnök, Fodor Lajos jelentkezik szolgálatra.

Az első Orbán-kormány közigazgatási államtitkári karának több tagja ismét munkába áll. Gál András Levente az oktatási tárcánál dolgozott 2000 és 2002 között (az új kabinetben a kancellárián végzi a feladatát), Bába Iván pedig visszatér a Külügyminisztériumba. Nagy Róza a korábbi ciklusban is Matolcsy Györgyöt, Felkai László pedig Pintér Sándor régi-új belügyminisztert segítette. Fideszes forrásaink cáfolják azt az elterjedt hírt, miszerint Orbán Viktornak három helyettese lenne.

Szerintük Varga Mihály államtitkárként irányítja majd a miniszterelnök kabinetjét, így a kormányfőnek csak két helyettese lesz: a kancelláriát irányító Navracsics Tibor, valamint a nemzet- és egyházpolitikát felügyelő, ám önálló tárcával nem rendelkező Semjén Zsolt KDNP-elnök. Figyelemre méltó, hogy előbbi kivételével nem lesz vezető fideszes politikus a csúcsminiszterek között: az első Orbán-kormány tárcavezetői (Pintér, Matolcsy, Martonyi János), üzletember, szakértelmiségi (Fellegi Tamás, Réthelyi Miklós), illetve az eddig nem az első vonalban küzdő politikusok (Fazekas Sándor, Hende Csaba) tehetik le kormánytagként az esküt.

A kabinet legfiatalabb minisztere a 44 éves Navracsics Tibor, helyettese pedig az államtitkári kar benjáminja lesz: a kereszténydemokrata Rétvári Bence 1979-ben született.

Az első lépések

A legnagyobb kérdés, hogy Orbán Viktor második kormánya és a mamutnyi méretű, 263 fős kormánypárti frakciószövetség milyen intézkedésekkel lát munkához a május 14-ére tervezett parlamenti alakuló ülés után. Merthogy az ígéretekkel most visszafogottan bánó győztes párt némely területeken határozottan fogalmazott - például a leendő miniszterelnök által első számú feladatként emlegetett közbiztonsággal kapcsolatban.

Úgy tudjuk, az első intézkedések között szerepel majd a szolgálati törvény módosítása, hogy a rendőröknek jobban megérje a pályán maradni (korábban a kedvező nyugdíjazási feltételek miatt százával hagyták ott a pályát már a középkorú tisztek is). Emellett rendőrségi hatáskörbe utalják a most a jegyzőknél lévő, húszezer forint alatti szabálysértéseket is.

Jobban megéri majd rendőrnek maradni

A legfertőzöttebb vidéki területekre további csapaterőt vezényelnek, így ritkábban fordulhatna elő, hogy népes társaságok nyugodtan apríthatják egymást kapával-kaszával, mert a megerősített készültség a távolság miatt nem ér időben a helyszínre. Készen áll az elfogadásra a három csapás törvény is, amelyet 2009 elején egyszer már beterjesztettek az Országgyűlésnek. Ennek lényege, hogy aki háromszor követ el erőszakos, személy elleni bűncselekményt, az harmadjára a kétszeresét kaphatja a büntetési tétel maximumának. Ha ez meghaladja a 20 évet, akkor a bírónak ténylegesen életfogytig tartó szabadságvesztést kell kiszabnia.

Fontos ígéret a külhoni magyaroknak megadandó állampolgárság is. Az egyedi elbírálás alapján megítélt, szavazati joggal nem járó, magyarországi szociális ellátásra nem jogosító törvény gyors életbe léptetésének - paradox módon - elsősorban a határon túl vannak akadályai. Úgy tudjuk, Csáky Pál, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának elnöke arra kérte a Fidesz vezetését, hogy június 12-ig, a szlovákiai választásokig ne fogadja el a parlament a kettős állampolgárságról szóló jogszabályt.

Ez a lépés ugyanis növelné a magyarveszélyről harsogó politikai erők pozsonyi sikerének lehetőségét. A Fidesz ugyanakkor belpolitikai kihívással is szembesülhet, amennyiben az eredménye miatt kissé csalódott Jobbik sietni fog minél előbb törvényjavaslatot beterjeszteni.

A kettős állampolgárság mindenesetre a Fidesz-kormány első időszakának egyik legnagyobb logisztikai-adminisztrációs kihívása lesz: a párt szakértőinek számítása szerint a törvény elfogadásától számított egy hónapban 50-100 ezer kérelem érkezhet majd az államigazgatáshoz, s egymillió új magyar állampolgárral számolnak.

Lesz kisebb parlament?

Hangsúlyos ígérete volt még a Fidesznek az önkormányzati rendszer karcsúbbá szabása és a parlamenti képviselők számának megfelezése. Előbbi témában még nyáron döntés születik, amely elsősorban a fővárosi kerületeket, a megyei jogú városokat és a megyei közgyűléseket érinti - a kisebb települések pár fős, általában amúgy is ingyen dolgozó testületeit nincs hova csökkenteni.

Kisebb parlamentet várnak a Fidesztől

Az őszi önkormányzati választásokon tehát valószínűleg kisebb testületekre szavazhatunk. Keményebb kérdés a parlamenti létszám visszavágása. A kisebb Országgyűlésről szóló törvény elfogadásánál ugyanis figyelembe kell venni az Alkotmánybíróság 2007-es döntését, amely a kialakult aránytalanságok miatt a választókerületek újrarajzolását rendelte el. Ráadásul egy ilyen fontos reformnál megkerülhetetlen a magyarországi kisebbségek parlamenti képviseletének megteremtése is, márpedig itt szintén mulasztásos alkotmánysértésben van az Országgyűlés.

Ám azt egyelőre nem látni, miképpen lehet feloldani a kérdés ellentmondásait: egyazon jogszabályban kellene rendezni például a teljesen eltérő súlyú cigány és ruszin kisebbség országgyűlési jelenlétét. Mindenesetre a Fideszen belüli legelfogadottabb elképzelés szerint a 200 fős parlament megválasztásánál megszűnne az országos lista, és kevesebb mandátumot osztanának ki területi listáról is.

 



Alakul a kormány

 

MINISZTERELNÖK: Orbán Viktor

MINISZTERELNÖK-HELYETTES: Navracsics Tibor (kancellária)

KABINETFŐNÖK: Varga Mihály

MINISZTERELNÖK-HELYETTES: Semjén Zsolt (nemzetpolitika, egyházügyek)

Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (kancellária)
MINISZTER: Navracsics Tibor
PARLAMENTI ÁLLAMTITKÁR: Rétvári Bence
KÖZIGAZGATÁSI ÁLLAMTITKÁR: Gál András Levente
ÁLLAMTITKÁROK: Répássy Róbert (igazságügy) Balog Zoltán (romaintegráció, kisebbségek) Kovács Zoltán (kormányzati kommunikáció)

Nemzeti Erőforrások Minisztériuma (a tárca neve még változhat)
MINISZTER: Réthelyi Miklós
PARLAMENTI ÁLLAMTITKÁR: Halász János
KÖZIGAZGATÁSI ÁLLAMTITKÁR: Jávor András
ÁLLAMTITKÁROK: Szócska Miklós (egészségügy) Soltész Miklós (szociális terület) Hoffmann Rózsa (oktatás) Szőcs Géza (kultúra)

Földművelésügyi Minisztérium
MINISZTER: Fazekas Sándor
PARLAMENTI ÁLLAMTITKÁR: Ángyán József
KÖZIGAZGATÁSI ÁLLAMTITKÁR: Farkas Imre
ÁLLAMTITKÁR: Czerván György

Külügyminisztérium
MINISZTER: Martonyi János
PARLAMENTI ÁLLAMTITKÁR: Németh Zsolt
KÖZIGAZGATÁSI ÁLLAMTITKÁR: Bába Iván
ÁLLAMTITKÁR: Győri Enikő (uniós ügyek)

Nemzeti Gazdaságfejlesztési Minisztérium (a tárca neve még változhat)
MINISZTER: Matolcsy György
PARLAMENTI ÁLLAMTITKÁR: ?
KÖZIGAZGATÁSI ÁLLAMTITKÁR: Nagy Róza
ÁLLAMTITKÁR: Cséfalvay Zoltán (gazdasági stratégia)

Belügyminisztérium
MINISZTER: Pintér Sándor
PARLAMENTI ÁLLAMTITKÁR: ?
KÖZIGAZGATÁSI ÁLLAMTITKÁR: Felkai László
ÁLLAMTITKÁR: ?

Honvédelmi Minisztérium
MINISZTER: Hende Csaba
PARLAMENTI ÁLLAMTITKÁR: Simicskó István
KÖZIGAZGATÁSI ÁLLAMTITKÁR: ?
ÁLLAMTITKÁR: Fodor Lajos

Nemzeti Vagyongazdálkodási Minisztérium
MINISZTER: Fellegi Tamás
PARLAMENTI ÁLLAMTITKÁR: Fónagy János
KÖZIGAZGATÁSI ÁLLAMTITKÁR: Vízkelety Mariann
ÁLLAMTITKÁROK: Nyitrai Zsolt (informatika) Bencsik János (energetika)

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.