Kétarcú múzeumi világ

/ 2012.06.20., szerda 14:50 /

A rideg megszorítás és a nagyralátó álmodozás kettőssége jellemezte a kormány első két évét a múzeumok világában. Mérlegen az elbocsátott teremőr nénik, az 50 milliárdos városligeti tervek és az állami közgyűjteményekkel sajátos szimbiózist kialakító magángyűjtemények.

Ma már szinte közhelyként emlegetik, hogy az első Orbán-kormány időszakával ellentétben most nem jut annyi figyelem a kultúrára, a múzeumok panaszait a kormány elengedi a füle mellett. A közgyűjtemények számára valóban nem volt diadalmenet a ciklus első fele. A Magyar Nemzeti Galéria a csőd szélén tántorog, az Iparművészeti Múzeum düledezik, a Szépművészeti Múzeum bővítését lefújták, a Magyar Természettudományi Múzeum megszenvedi, hogy a Ludovikát átadták az újonnan létrehozott Nemzeti Közszolgálati Egyetemnek.

Az egész múzeumi világot súlyosan érintették a megszorítások, különösen az idei kötelező 20 százalékos létszámleépítés. Legutóbb Csorba László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója is beállt teremőrnek, hogy felhívja a figyelmet: az intézmény kénytelen volt megválni az őröktől, feladatukat a tudományos munkatársak vették át. "A muzeológus tudja helyettesíteni a teremőrt, a teremőr viszont nem tudja helyettesíteni a muzeológust" - nyilatkozta Csorba. A hazai megszorítás súlyosságát érzékelteti, hogy a világválság hatására hasonló mértékű leépítést szenvedtek el a görög múzeumok - amit a nemzetközi sajtó kulturális katasztrófaként tálalt.

A megszorítások mellett nagyszabású kormányzati tervek láttak napvilágot a Városligetben felépítendő múzeumi negyedről, az Andrássy-negyednek keresztelt, két kilométer hosszú kulturális tengelyről vagy a magyar szellemi teljesítményeket bemutató múzeumról, mely egy Rubik-kocka formájú épületben kapna helyet a lágymányosi Infoparkban. A kiemelt kormányzati beruházások részeként új múzeumok jöhetnek létre: a Kossuth tér rekonstrukciójával együtt jár a második világháború után megszüntetett Parlamenti Múzeum újraalapítása, a Várbazárban pedig nemcsak időszaki kiállítások rendezésére alkalmas terek lesznek, hanem két állandó gyűjtemény is helyet kap (az egyik Ybl Miklós életművét, a másik a királyi Várkert történetét mutatja be).

Egyszer Hopp

Ezek a részben távlati, részben már 2014-re megvalósuló tervek jelzik: kormányzati szinten lenne igény a nemzeti kultúra reprezentációjának támogatására, de a döntéshozók figyelmét jobban lekötötték a "zöldmezős" beruházások, mint a létező intézmények gondjai. Ezen a téren fordulatot hozhat, hogy az operatív ügyekben nem túlzottan hatékony Szőcs Gézát L. Simon László váltotta kulturális államtitkárként - a személycserétől sokan remélik, hogy a kultúra érdekei hangsúlyosabban megjelennek a döntéshozatalban. A váltás másik következménye, hogy az Andrássy-negyed tervét ejteni fogják - nincs is mit kezdeni vele, mivel soha nem öltött konkrét formát, megmaradt Szőcs személyes ötletének szintjén.

Valójában az Andrássy úton a látnivalók sűrűsödése helyett a szegényedés irányába indultak el a folyamatok, legalábbis ami az állami közgyűjteményeket illeti. Idén tavasztól a teremőrök elbocsátása miatt csak hétvégén látogatható két különleges hangulatú, századfordulós magángyűjteményből lett kismúzeum, a Hopp Ferenc Kelet-ázsiai Művészeti Múzeum és a szintén keleti műtárgyakat őrző Ráth György Múzeum a Városligeti fasorban. Mindkettő az Iparművészeti Múzeum fiókintézménye, de jövőjükre nézve nem sok jót ígér, hogy Takács Imre főigazgató hosszabb távon csak időszaki kiállítóhelyként számol a Hopp-villával, a gyűjteményeket az Iparművészeti Üllői úti főépületébe költöztetné, ha egyszer megvalósul annak tervezett rekonstrukciója. Takács azzal érvel, hogy egyik villa sem ad már hiteles képet egy századfordulós műgyűjtő polgár otthonáról, mivel a második világháború után Hopp Ferenc és Ráth György gyűjteményeit szétosztották a nagy múzeumok között. E szakmai érv ellenére szomorú lenne, ha a két kismúzeum, melyet éppen azért hagyott az államra egykori tulajdonosa, hogy a kollekció az eredeti helyen legyen bemutatva, a gyűjteményrekonstrukció lehetősége nélkül végleg eltűnne.

Ennél nagyobb bajok is vannak. Az egyszerű látogató szemével például a Magyar Nemzeti Galéria egész jó állapotú intézmény: az elmúlt években több szakmai és közönségsikert arató időszaki kiállítás mutatta be a XIX. századi magyar művészetet. A június 17-én bezárt Ferenczy Károly-tárlattal azonban megszakad a sor - a fenyegető csőd miatt egyelőre nem várható újabb nagyszabású gyűjteményes tárlat. Ugyancsak a pénzügyi helyzet magyarázza, hogy valószínűleg csúszik egy-két hónapot a Galéria és a Szépművészeti Múzeum tavaly elhatározott intézményi egyesítése. A tavaly decemberben távozott Csák Ferenc főigazgató regnálása alatt a Galéria 110 millió forintos tartozást halmozott fel, s november óta költségvetési felügyelő gondnoksága alatt áll.

Titanic a Várhegyen

"Előkerült például egy 2011 decemberi keltezésű szándéknyilatkozat Csák Ferenc aláírásával, amelyet az adóssághegy mellé hagyott a Galériára, melynek vezetéséről akkor már benyújtotta lemondását. Eszerint a Nemzeti Galéria 2012 végén egy Munkácsy-tárlatot rendezne Sanghajban - fizetve a szállítás és a biztosítás közel százmilliós költségét is. Ilyen vállalást nem tesz, aki legalább alapszinten ismeri a nemzetközi kiállításszervezési gyakorlatot, és figyelembe veszi a saját intézménye érdekeit. A megállapodást újratárgyaltuk, s az új szándéknyilatkozatban a tervezett kiállítás valamennyi költségét a kínai fél vállalja" - meséli Baán László. A Szépművészeti Múzeum főigazgatója ugyanakkor fenntartja: adósságrendezés nélkül nem szabad összevonni a két intézményt, mivel a Galéria adóssága az egyesített múzeumot is magával rántaná.

Az adósság túl nagy ahhoz, hogy takarékoskodással, az előnytelen szerződések felmondásával ki lehessen gazdálkodni. Az év első felében az összeg felkúszott 180 millió forintra, és áprilisban megjelent az első végrehajtó (azóta újabbak jöttek). Noha a végrehajtó műkincseket nem foglalhat le, és a leginkább égető számlákat az intézmény azóta kifizette, eljöhet a pillanat, amikor a közműcégek türelme elfogy, és a palotában kikapcsolják az áramot. A Galéria a nemzeti művészet szentélye - nem véletlen, hogy az új alaptörvény életbelépése alkalmából készült kiállítást (Hősök, királyok, szentek) itt rendezték meg - elképzelhetetlen hát, hogy az intézményt hagyják elsüllyedni.

A nagyralátó álmok közül a városligeti múzeumi negyed koncepciója néhány héten belül a kormány elé kerülhet. A koncepció egy öt részből álló művészeti múzeumi negyed létrehozására tesz javaslatot, de az intézmények körének meghatározása kormánydöntést igényel. Baán László korábban legalább két új múzeum létrehozásáról beszélt, melyek a Műcsarnok mögötti üres területen - a Városligetből kiszakított, jelenleg parkolóként használt egykori Felvonulási téren - épülnének fel. Az Új Nemzeti Galéria a Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria összevont gyűjteményének XIX-XX. századi anyagát tartalmazná, valamint nagyobb időszaki tárlatok rendezésére alkalmas helyet is biztosítana. A terv tartalmazza a régi múzeumi főépület rekonstrukciójának folytatását is. Ennek legnagyobb nyeresége a második világháború óta bezárt, varázslatos hangulatú Román Csarnok megnyitása lenne. A háromhajós román bazilikát idéző, pusztuló csarnokban ma részben raktárak, részben XIX. századi gipszmásolatok vannak, melyek Baán tervei szerint vidékre kerülnének.

Múzeumliget

A Magyar Fotográfiai Múzeum egy Kecskeméten található, közel egymillió fényképből álló gyűjteményt költöztetne Budapestre. A világ legjelentősebb magyar fotóművészeti tára olyan világhírű magyar fotósok munkáit őrzi, mint André Kertész, Moholy-Nagy, Robert Capa vagy Brassai. "A múzeum Kecskeméten évente legfeljebb két-három ezer látogatót vonzott - ez Pesten egyetlen esős hétvége eredménye lesz. A kecskeméti múzeumépületet természetesen nem kell bezárni, az továbbra is működhet kiállítóhelyként, de az országnak az az érdeke, hogy a nemzetközileg legelismertebb képzőművészeti águnk legfontosabb gyűjteménye a fővárosba, egy világszínvonalú, ikonértékű épületbe költözzön" - érvel Baán. (A múzeumot fenntartó Magyar Fotográfiai Alapítvány is támogatja a költözést.)

A koncepció a múzeumi negyedbe költöztetné a legutóbbi létszámleépítés óta tulajdonképpen elvérzett, gyakorlatilag stáb és kiállítóhely nélkül vegetáló Magyar Építészeti Múzeumot, mely a szakma hazai jeleseinek hagyatékát őrzi (mindenekelőtt tervrajzokat, képeket, kéziratokat), de a nagyközönség számára ismeretlen. Ugyancsak a Ligetbe kerülne a Néprajzi Múzeum, melynek Kossuth téri épületét a kormány régóta szeretné visszaadni a Kúriának, és a jelenlegi helyszínen, Hauszmann Alajos neobarokk pompájú igazságügyi palotájában állandó identitászavarral küzd. Az ötödik múzeum lenne az egyetlen, amely nem egy létező gyűjtemény befogadására épülne, hanem újonnan jönne létre, és a magyar zeneművészetet helyezné fókuszába.

A szakmában megkezdődött a vita, hogy jó ötlet-e tömbszerűen beépíteni a volt Felvonulási tér területét a Műcsarnoktól az Ajtósi Dürer sorig, vagy szerencsésebb lenne az új múzeumokat a Liget zöldjében elszórva elhelyezni, és a tér egy részét visszaparkosítani. Budapest új főépítésze, Finta Sándor például az utóbbi - nehezebben megvalósítható - megoldás mellett érvel. A "múzeumfalat" mindenképpen megtörné a Regnum Marianum-templom szabadon maradó emlékhelye és az 56-os emlékmű körüli tér a Városligeti fasor tengelyében. Szőcs Géza most leköszönt kulturális államtitkár korábban arról beszélt, hogy a Dózsa György út föld alá süllyesztésével kellene összekötni az új múzeumi negyedet a belvárossal. Ez valószínűleg túl merész álom, van viszont realitása annak, hogy a forgalmas utat kétszer egysávosra szűkítsék, a járdák területét megnöveljék, és az útvonalat autósztráda helyett csillapított forgalmú, kellemes belvárosi úttá alakítsák. Budapesten nagyobb utak esetén ezzel még nem próbálkoztak, de a bécsi Mariahilfer Strasse átalakítása követendő példa lehet.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.