Lecke a YouTube-on

/ 2014.05.07., szerda 16:32 /

Semmi sem könnyítette meg annyira a nyelvtanári munkát, mint az internet - mondja a budapesti Fazekas Gimnázium vezető angoltanára, Jilly Viktor. Az Öt perc angol című egykori tévéműsor műsorvezetője szerint a megfelelő tanárgárda hiánya miatt több idegen nyelvű tévéműsor esetén sem lenne jobb a nyelvtudásunk.

- Mennyire tartja hasznosnak a divatos nyelvtanuló applikációkat, például a Duolingót?

- Bevallom, nem ismerem őket, de hiszek az emberi elmében és az emberi akaratban: aki meg akar tanulni egy nyelvet, annak sikerülni fog, bármilyen módszerrel próbálkozik. Ám appok ide vagy oda, semmi sem könnyítette meg olyan hihetetlen módon a nyelvtanári munkát, mint az internet. A könyvben például, amelyből tanítok, volt egy olvasmány a kockázatvállalásról. Kiadtam a gyerekeknek, hogy nézzék meg a YouTube-on Steven Levitt amerikai közgazdász témába vágó előadását. Az egyiknek annyira megtetszett, hogy megrendelte az Amazonon a Freakonomics című könyvét. Ma a London School of Economics hallgatója. Ma már könnyebb megtalálni, mi motiválja a gyereket. Egy szint fölött nem tudom tanítani, de elindíthatom egy úton, ahol magába szívja a nyelvet.

- A '90-es években még az is nagy szó volt, ha angol nyelvű újság került az órára.

- Sőt: vaskos képgyűjteményem volt a Westminster apátságról, és nekem kellett szövegértési feladatokat kazettára mondanom. Most minden fenn van a YouTube-on. Ez már nyelvkönyvet is ihletett. Egyszer házi feladatnak adtam meghallgatni Martin Luther King Van egy álmom kezdetű beszédét a YouTube-on. Én is megnéztem, és elkezdtem kattintgatni a kapcsolódó videókra. Ott volt egy interjú a 83 éves Rosa Parksszal vagy az az 1968-as felvétel, amelyen Robert Kennedy bejelenti King halálát a többségében feketékből álló hallgatóságnak. Ez állt össze a We Shall Overcome című könyvvé - az amerikai nagykövetségen működő Regional English Language Office támogatásával. A könyv három legyet üt egy csapásra. Tanít az amerikai történelemről, a polgárjogi küzdelmekről, lehetőséget ad, hogy a gyerekek sulykolás nélkül gondolkozzanak el a szegregációról vagy a gyűlöletbeszédről, és közben még angolul is tanulnak.

- A feliratos filmekből, sorozatokból is lehet tanulni?

- Hogyne! Nemrég én is letöltöttem a House of Cards című 1994- es BBC-sorozatot, ami nem biztos, hogy legális, de a tanításért mindent. Ez politikai thriller, mely arról szól, hogyan jut el a miniszterelnöki székbe egy képviselő. A gyerekek egy hónapot kaptak, hogy esszét írjanak arról, ami eszükbe jut a sorozatról. Szedjék össze a shakespeare-i utalásokat vagy bizonyítsák: a hatalom korrumpál. Azt hiszik, arra vagyok kíváncsi, milyen gondolatokat ébreszt bennük a film. Na jó, egy kicsit arra is, de az igazi célom, hogy megnézzék még párszor angolul. Először magyar felirattal, utána angollal, végül felirat nélkül.

- Előrébb lennénk, ha a televízióban is minden feliratos lenne, mint Észak-Európában, Hollandiában vagy Szlovéniában?


- Meggyőződésem, hogy igen. De azt is meg kellene nézni, hogy ők csak azért beszélnek jól angolul, mert nem szinkronizálnak, vagy esetleg a nyelvtanári garnitúrájuk is jobb. Egyébként egyre kevesebb jelentősége van a tévének, hiszen a mai gyerek nem nagyon néz tévét. Ha egy sorozat érdekli, letölti eredeti nyelven, és keres hozzá feliratot. Nekem is a tanítványok mutatták meg, hogyan kell feliratot illeszteni a House of Cards mellé.

- Az előző nemzedék nem volt ilyen szerencsés: áprilisban húszezren iratkoztak fel a kormány diplomamentő nyelvvizsgakurzusaira.

- Nincsenek könnyű helyzetben, mert bizonyos kor fölött borzalmasan nehéz megtanulni egy nyelvet. A nyelvtudás készség, akár a hangszeres tudás. Ha elkezdek egy kisgyereket tanítani, 18 éves korára jól-rosszul eljátssza a Kreutzer szonátát. Képzeljük el, ha egy 25-30 éves embernek azt mondjuk: van rá egy éved, hogy megtanuld ugyanezt! Nem reménytelen, de száz nekiveselkedőből jó, ha egy tucatnak sikerülni fog.

- Hogy lehet végigjárni a teljes magyar iskolarendszert egy nyelv elsajátítása nélkül?

- Van az ember életében egy korai szakasz, amikor az absztrakt gondolkodás még nem alakul ki, de hihetetlenül gyorsan sajátítunk el nyelveket. Régen ezt pontosan tudták a polgári és arisztokrata családok. Minden gyerek mellett volt nevelőnő, akinek fogalma sem volt arról, milyen igeidőt használ, de folyamatosan beszélt a kicsikhez, akik sokáig hallgatták, majd egyszer csak megszólaltak idegen nyelven. Ez 12-13 éves korig működik. Akkor kezd el tanulni a gyerek - az igeidőket, a szabályokat. Minél kisebb a gyerek, annál fontosabb, hogy aki beszél hozzá, vagy anyanyelvű legyen, vagy nagyon jól beszélje a nyelvet.

- Ez ma nem így van?


- Nem, épp fordítva. Sok iskolában azt gondolják, az alsósoknak jó lesz Mari néni is. Pedig oda kellene a legjobban beszélő tanár. Aki talán nem olyan jó a nyelvtanban, elvégre Madame Gironde és Gretchen tanti sem volt az. Hatodikig nem volna szabad magyarul megszólalni a nyelvórán. Ehhez persze borzasztóan fel kell készülni, és sok testbeszéddel segíteni a kommunikációt. Egy ilyen óra után facsarni lehet az izzadságot az ingemből.

- Mi az akadálya, hogy ez így működjön?

- Nehéz kimondani, de nincs megfelelő tanárgarnitúra. Különleges képzést kívánna és szinte tökéletes nyelvtudást. Kvalitásos embereket kellene megnyerni a tanári pályának. Ezért talán segíthet majd az életpályamodell. Persze arról is megvan a véleményem, hogy ezt hogyan kellene bevezetni, de ez újabb beszélgetés témája lehetne.

- A portfóliók feltöltése sok kollégájánál kiverte a biztosítékot, akárcsak a tankönyvreform. Utóbbi a nyelvtanároknak sem tetszik, pedig a nyelvi tankönyvlistát nem is szűkítették.

- A központi tankönyvrendelés viszont már a mi életünket is megnehezíti. Ezelőtt ha volt egy ügyes csoportom, mely februárra elérte a középhaladó szintet, és megrendeltem a következő könyvet, négy vállalkozó törte kezét-lábát, hogy másnapra ott legyen a könyv. Az új rendszerben viszont már le kellett adnom, hogy a szeptemberben induló kilencedik osztályomat, akikről azt se tudom, milyen szinten vannak, milyen könyvből akarom majd tanítani. És sok tanártársam fél, hogy előbb-utóbb a választható nyelvkönyvek körét is szűkítik.

- Az miért lenne katasztrófa?

- A matematika tagozatosok például képesek elvont struktúrákban gondolkodni - őket máshogy kell tanítani, mint egy humán osztályt. Hiába vannak azonos tudásszinten, más könyv kell. Nem irigylem a kollégákat, akiket majd felkérnek, hogy írják meg a két választható könyvet. Én biztosan nemet mondanék, mert mindenkinek jó nyelvkönyv nem létezik.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.