LÉPÉSELŐNYBEN AZ ELNÖK

/ 2006.05.11., csütörtök 14:34 /

Sólyom László államfő a múlt héten határon túli értelmiségieket hívott a Sándor-palotába, hogy tájékozódjon a kárpát-medencei magyarság gondjairól. Közben a Gyurcsány-kormány egy új országgyűlési testületet, a Határon Túli Magyarok Bizottságát szánja nemzetpolitikai csodafegyvernek - tudomásunk szerint az MDF-es Csapody Miklós vezetésével.



Sólyom László köztársasági elnök kezdeményezése a helyzetfelmérésre irányult. Arra volt kíváncsi, milyen demográfiai folyamatok határozzák meg a határon túli magyarság életét, milyen az új nemzedékek iskolázottsága, hogyan alkalmazkodnak a külmagyarok országuk uniós tagságához vagy éppen a csatlakozás elhúzódásához. Csupa "civil" téma, mégis fontos politikai üzenettel: politikusok ugyanis nem kaptak meghívást a tanácskozásra. Az összejövetel első állomása volt egy hosszabb eseménysorozatnak; a tervek szerint ugyanis az elnöki cikluson végighúzódik a nemzetpolitikai konzultáció, amelynek eredményét folyóiratokban teszik majd közzé.

Úgy tűnik tehát, a környezetvédelem mellett az új nemzetstratégiához való hozzájárulás lesz Sólyom László mandátumának fő témája. A határon túli magyarok kettős állampolgárságának "fájdalmasan félresiklott" kérdéséről is szót ejtő tavaly augusztus 20-i beszéde után az elnök idén március 15-én még egyértelműbben hívta fel a figyelmet az új szemlélet szükségességére. "Hogyan gondolkodnak azok a határon túli fiatalok, akik már a rendszerváltások után nőttek fel? Miért és hogyan akarnak ők magyarok maradni? Mit, mi újat várnak az anyaországtól a hagyományos segélyezés helyett vagy mellett? Szakszerűen, pontosan ismernünk kellene, milyenek s mennyire különböznek a határon túli magyar társadalmak létszámban, gazdasági és szellemi erőben, szervezettségben. Van, ahol egyetem kell, s van, ahol elemi iskolát kell kiharcolni. Nincs egységes megoldás" - fogalmazott Sólyom László.

Különösen szembetűnő az elnöki aktivitás, ha a kormányzat nemzetpolitikai múltját vizsgáljuk, s belőle a jövőre akarunk következtetni. Amint az elmúlt időszak nyilatkozatai sejtetni engedik, az új kormányprogram nem hoz forradalmi változásokat 2004-hez, a Lendületben az ország című dokumentumhoz képest - márpedig ott általánosságoknál többet nem találni. Akkor a bizakodók arra számítottak, csupán műfaji korlátok miatt nem jelenik meg az új szocialista magyarságpolitika - aztán az elmúlt időszak bebizonyította: körülbelül ennyi volt a tarsolyban.

ÖTPONTOS RÉSZLETKÉRDÉS

Gyurcsány Ferenc a korábbi időszak kiemelt, központi témájából belpolitikai szempontok alá rendelt részletkérdéssé fokozta a magyar-magyar kapcsolatok ügyét. A kettős állampolgárságról szóló népszavazás előtti miniszterelnöki aktivitás aztán december 5-e után rögvest alábbhagyott. A kormányfő nemigen látogatott határon túli területekre, nem hívta össze a Magyar Állandó Értekezletet (Máért), a különféle programok finanszírozására pedig a "dübörgő" gazdaságú országtól méltatlanul kevés jutott. A kormányfő meghirdette a jól csengő nemzeti felelősség öt pontját (honosítás megkönnyítése, Szülőföld Alap, nemzeti vízum bevezetése, autonómiatörekvések támogatása, az alkotmány módosítása). Ebből sikernek csak a honosítás megkönnyítése számít, a Szülőföld Alap működésén sok a korrigálnivaló, a nemzeti vízum bevezetése érdektelenségbe fulladt; az autonómiatörekvések támogatására pedig nem jutott idő még a történelmi lépésként ünnepelt, közös román- magyar kormányülésen sem.

Hasonló miniszterelnöki programra az új kabinet felállása után egyelőre nem számíthatunk, a koalíciós osztozkodásnál a nemzetpolitikáért nem tülekednek az MSZP és az SZDSZ politikusai. Pénz, paripa és fegyver ugyanis viszonylag kevés, a konfliktus azonban annál több a területen. A helyzetet nehezíti, hogy nincs az MSZP-ben nemzetpolitikai "erős ember", a korábban témafelelős Tabajdi Csaba európai parlamenti képviselő lett.

A honi közigazgatásban a külhoni magyarok iránti felelősséget megjelenítő Határon Túli Magyarok Hivatala (HTMH) szervezete ráadásul több sebből vérzik. Egy időben hatásköri villongások tárgya is volt az intézmény, minek következtében a kancellária nemzetpolitikáért felelős államtitkára, Szabó Vilmos fennhatósága alól a 2004-es kormányátalakításkor kikerült a hivatal. A politikus azóta csak a politikai felügyeletet látta el, a szakmai irányítás átkerült a Külügyminisztériumhoz.

ÖSSZEVONÁS, MEGSZÜNTETÉS?

A hivatal költségvetése a 2003-as 743 millió forintról 2006-ra 566 millióra csökkent, sőt egyesek szerint a közelgő szigorítások miatt az intézmény léte is veszélybe kerülhet. Komlós Attila, a HTMH elnöke szerint ugyanakkor nemzetstratégiai fontosságú, hogy az intézmény fennmaradjon. "Nem látok megszüntetésre utaló jeleket. Korábban felmerült a Nemzeti Etnikai és Kisebbségi Hivatallal való összevonás, de a felvetés csak íróasztal mellől tűnik életképes megoldásnak. Gyökeresen más egy, a magyarországi kisebbségekkel, valamint a határon túli magyarokkal foglalkozó intézmény munkája, hivatása" - vélekedik az elnök. Mint mondja, Sólyom László kezdeményezéséről az elnöki adminisztráció hivatalosan tájékoztatta a HTMH-t. "Csak örülni lehet neki, ha a köztársasági elnök fontosnak tartja a témát" - fogalmaz Komlós, akinek szűk a mozgástere, hiszen a közigazgatás útvesztőit csak négy hónapja kezdte el kiismerni, és befolyásos szocialista pártbeli támogatókkal sem rendelkezik: az Anyanyelvi Konferencia vezetéséből került a kémtörténetnek is nevezett Szatmári-ügy miatt sokáig belpolitikai viták középpontjában álló hivatal élére.

Komlós Attila érdekérvényesítő képessége tehát korlátozott, ám az intézmény s vele együtt a kormányzati magyarságpolitika is határozott irányt vehet az új külügyminiszter kinevezésével. Somogyi Ferenc posztjára többen is pályáznak. Az SZDSZ-es Eörsi Mátyás helyzetét erősítheti, hogy mindeddig ő vezette a miniszterelnök kül-, nemzet- és biztonságpolitikai tanácsadó testületét. Ugyanakkor a státustörvénnyel és a kettős állampolgársággal való szembemenetelése miatt a határon túli politikai elitek nem látnák szívesen a bársonyszékben. Kilátásait rontja, hogy a szabad demokratáknak kevés az esélyük e presztízstárca megszerzésére. A poszt várományosaként ismét felmerült a szocialista kormány(át)alakításkor rendszerint esélyesként emlegetett Simonyi András washingtoni nagykövet, akárcsak Balogh András egyetemi tanár neve. Ugyanakkor a kormányfő személyzeti politikáját ismerők arra figyelmeztetnek, a legvalószínűbb egy kevéssé ismert karrierdiplomata kinevezése. A tárca apparátusa már régóta feni a fogát a szerinte a témájában utazó HTMH beolvasztására, sőt a Bem rakparton Gémesi Ferenc helyettes államtitkár felügyeletével Nemzetpolitikai Ügyek Irodája névvel külön bürokrataegység szorgoskodik a témában.

PARLAMENTI JÁTÉKOK

Mindenesetre a hírek szerint az esélyesek között focizik még Szabó Vilmos is, aki kinevezése esetén államtitkári székét cserélné miniszterire. Ő legalább nem teljesen outsider, hiszen az elmúlt években határon túli témákkal foglalkozott. Igaz, a politikus minden, pozícióval kapcsolatos érdeklődést elhárít, és a 2004-es kormányprogramhoz utal minket is, amikor a kormányzati magyarságpolitika jövőjéről faggatjuk.

"Kiindulópontunk az előző Gyurcsány-kormány és a nemzeti felelősség programja; gyökeresen új elemeket nem fog tartalmazni a kabinet határon túli magyarokkal kapcsolatos politikája" - állítja az államtitkár, aki az egyik legnagyobb eredménynek azt tartja, hogy "most nincsenek lázongások a területen". Fegyelmezett kormánypolitikusként Szabó is üdvözli az államfői kezdeményezést, és siet leszögezni, hogy szerinte a tanácskozás nem a legutóbb másfél évvel ezelőtt ülésező Máért ellenpontja. Az viszont már kemény reálpolitika, hogy egyes elképzelések szerint az Országgyűlésben a határon túli magyarok ügyeivel foglalkozó állandó bizottság alakulna. Némelyek tudni vélik, hogy az MDF-es Csapody Miklós személyében a kiszemelt elnöke is megvan a testületnek.

A MÁÉRT VÉGE?

"A szlovén törvényhozásban működik ilyen bizottság, ott jók a tapasztalatok. Idehaza a külügyi bizottságban - ahova eddig a kérdés tartozott - jórészt csak az egyebek között szerepelhetett a nemzetpolitika" - fogalmaz Szabó Vilmos, aki unszolásunkra elmondja, szerinte Csapody jó elnöke lehetne a testületnek. A bizottság megalakítását először az MDF-es képviselő javasolta, ám a kezdeményezést a szocialisták is magukévá tették. A nemzetpolitikai lelkesedés mögött ugyanakkor pragmatikus szempontok is meghúzódnak. A külügyi bizottság elnöki tisztét hagyományosan ellenzéki politikus tölti be, így az elmúlt ciklusban a Fidesz határon túli ügyekben illetékes szakértője, Németh Zsolt vezette a testületet. Egy új grémium felállításával és MDF-es elnök megválasztásával a kormányoldal két legyet ütne egy csapásra: saját politikusának kérhetné a külügyi bizottság elnöki székét (arra hivatkozva, hogy a határon túli bizottságot ellenzéki képviselő vezeti), másrészt demonstrálhatná a téma iránti elkötelezettségét.

Azt már csak a kákán is csomót keresők jegyzik meg, hogy egy ilyen bizottság aligha bővítené érdemben a magyar-magyar kapcsolatokat. A kormányhoz lojális ellenzéki politika persze az elkövetkező négy évben biztosítaná a "cirkuszmentességet". Csapody Miklóstól ugyanis feltehetőleg már csak családi okokból sem várható a végrehajtó hatalom kíméletet nem ismerő ellenőrzése (nevelt fia Magyarország kolozsvári főkonzulja, felesége pedig a kultusztárca főtisztviselője). Erre utal az a tény is, hogy az elmúlt években Csapody a külügyi bizottság ülésein rendre kerülte a kormánnyal való szembenállást, 2002-ben pedig egyedüli ellenzéki képviselőként nem szavazott Kovács László külügyminiszteri kinevezése ellen (tartózkodó voksával fejezte ki véleményét az ügyben).

Az elkövetkező hónapokban tehát elsősorban látszatintézkedésekre, nyilatkozatokra, bizottságok felállítására lehet számítani a nemzetpolitikában. A megfeneklett magyar-magyar párbeszéd felújítására kevés az esély: legalábbis erre utal Somogyi Ferenc nyilatkozata, mely szerint a Máért jelenlegi formájában nem tud hozzájárulni a nemzetpolitikai célok megvalósításához. "Feltételezhetően jó szándékú kezdeményezés" - véleményezte ugyanekkor Somogyi az MTI-nek főúri grandezzával az elnöki konferenciát.

KEDVEZŐTLEN CSILLAGÁLLÁS

A jelenlegi helyzetben így felértékelődik minden olyan kezdeményezés, amely az intézményesített párbeszédet pótolja. Például a népben-nemzetben gondolkodó, szerethető szocialista imázs alakításán rendületlenül dolgozó szocialista házelnök, Szili Katalin kezdeményezése a Kárpát-medencei magyar parlamenti képviselők fórumának megteremtésére. Eredményt ez a találkozó sem tud felmutatni, ugyanis a nemzetpolitikai témákban pártjától rendszerint eltérően nyilatkozó házelnök érdemben nem tudta az MSZP döntéseit befolyásolni.

Több pénzre a várható költségvetési takarékoskodások miatt a jövőben sem számíthat a támogatási rendszer - idén még 2005-höz képest is hárommilliárd forinttal kevesebb jut határon túli célra. A majd mindenki által korszerűtlennek ítélt finanszírozási rendszer átalakítására pedig a politikai csillagállás miatt kevés a lehetőség. A kormány a napi konfrontáció elkerülése végett a költségvetési források elosztását - a Szülőföld Alap révén - jórészt a határon túli magyar pártok kezébe adta, amelyek saját alrendszereiket is ezekből működtetik, így nem érdekük a rendszer megváltoztatása.

Ebben a politikai erőtérben jelent meg az elnöki kezdeményezés, ám a hivatalosan üdvözölt konferencia nem nyerte el mindenki tetszését, az elnöki tájékozódás mögött ugyanis egyes kormánykörök a párhuzamos magyarságpolitika kialakítására tett lépéseket vélnek fölfedezni. Kérdésünkre azonban Sólyom László elvetette a politikai célzatosságot, és az alkotmányos felelősséget hangsúlyozta. "A tanácskozássorozat és annak első állomása nem a politikai elit ellenében jött létre, a határon túliak iránt érzett felelősség érintetlenül hagyja a kormányzati kompetenciákat. Az összejövetellel - a tájékozódáson túl - a nagyközönség figyelmét is szeretnénk felhívni a szomszédos országokban élő magyar közösségek mindennapjaiban az elmúlt időszakban bekövetkezett változásokra" - fogalmazott a Heti Válasznak az elnök, aki továbbra sem tervezi a határon túli magyar pártok politikusainak meghívását, mert mint mondja, számukra ott a Máért. Annak összehívására azonban továbbra sem lehet számítani, e kérdés várhatóan előkerül az RMDSZ és a kormány közötti megbeszélésen is. A romániai magyar érdekszövetség ugyanis a külmagyar pártok közül elsőként jelezte, hogy az új kormány megalakulása után küldöttsége azonnal tárgyalni szeretne Budapesten.



RÉSZTVEVŐK A TANÁCSKOZÁSRÓL

Zsoldos Ferenc Zentáról érkezett. A Délvidéki Magyarok Ifjúsági Szervezetének alelnöke, a Civil Mozgalom alapítója szerint előremutató, hogy Sólyom László a határon túli civil szféra és tudományos világ képviselőinek véleményét kérte ki. Úgy véli, egy pártoktól független szakmai grémium által kidolgozott nemzetstratégia jó tárgyalási alap lehetne a politikai erőknek. Előadásában arról is beszélt, hogy a vajdasági magyaroknak mindössze negyven százaléka vett részt a legutóbbi választásokon, és az urnánál megjelenők egyharmada a többségi nemzet pártjaira adta voksát. Zsoldos Ferenc szerint egy kisebbségi társadalomnak mindig plurálisnak kell lennie, mert az újabb nemzedékek csak így hajlandóak részt venni a közéletben. Ezzel szemben a jelenlegi vajdasági magyar politikum pozíció- és forrásféltésből statikus rendszer kialakítására törekszik, így a civil szervezetek nem tudják betölteni közösségépítő szerepüket, a választók pedig elfordulnak a pártoktól.

Székely István, a kolozsvári Magyar Kisebbség című folyóirat főszerkesztője a demográfiai trendek kedvezőtlen voltát és a középfokú oktatás megerősítésének szükségességét emelte ki. A társadalomkutató szerint az erdélyi magyarság legfontosabb kérdése, hogy milyen képzettséggel lépnek ki a fiatalok a romániai munkaerőpiacra. Székely úgy látja, eljött az idő a magyarországi támogatáspolitika átfogó reformjára - a párhuzamosságok kiiktatása mellett újra kell gondolni a célokat is. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a magyarországi média az anyagi kérdések túlhangsúlyozásával a támogatáspolitikából a pénzközpontúságot emeli ki, holott a magyar költségvetés elenyésző része kerül a határokon túlra.


Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.