Magyarország gettótérképe

/ 2012.11.28., szerda 16:27 /

Körülbelül 2-300 ezer ember él városi és falusi "szegregátumok" területén. A belső peremvidék, a gettók, városszéli telepek létezésére harminc éve figyeltek fel, de minden rehabilitációs kísérlet ellenére a probléma egyre súlyosabb. A Heti Válasz feltérképezte, hol tart a gettósodás folyamata.

Először is tudni kellene, hol vannak. A helyi közvélekedés persze mindenhol ismeri a határokat. "A Viola utcába ne menj ki" - tanácsolják a településre érkező idegennek, aki egyből érti, hogy a teleptől óvják. Időnként egy-egy különösen rossz állapotú környék országosan hírhedt lesz, főként politikai botrányok nyomán. Így figyelt fel a közvélemény a miskolci Avas lakótelep szociális válságára több ellentétes szándékú (jobbikos, jogvédő, gyurcsányista) politikai akció nyomán, vagy így vált az ország leghírhedtebb cigánysorává a gárdistafelvonulások révén a gyöngyöspatai.

Valójában az ország legrosszabb állapotú nagy lakótelepe nem az avasi, és a gyöngyöspatai cigánysornál akadnak nagyobb és rosszabb állapotú vidéki telepek. A ciklus legkomolyabb kormányzati erőfeszítését helyzetük javítására az idén zárult Bizalom és Munka program jelentette. Balog Zoltán erőforrás-miniszter programja keretében nyolc helyszínen szerveztek felújításokat, kert-, közösségfejlesztő és képzési programokat. A munkába bevonták a helyieket, hogy sajátjuknak érezzék az eredményeket. Az ózdi Hétes és Velence-telepen elvégzett munkát korábban már bemutattuk. A kezdeményezés jó, de önmagában kevés; a nyolc helyszín egyébként is csepp a tengerben.

A gettósodás jelenségére az 1980-as években figyeltek fel a szociológusok, és az 1990-es években arra is felhívták a figyelmet, hogy egyes országrészekben összefüggő válságzónák alakulnak ki, mindenekelőtt északkeleten és a Dunántúl déli részén. Lettek "divatos", sokat kutatott területek, például a Cserehát, a pesti Dzsumbuj és Ózd munkáskolóniái, vagy az elsőként létrejött homogén cigány falu, Alsószentmárton. Az agyondokumentált területek többsége harminc év alatt semmit nem javult - a felfedezéseket ritkán követte összehangolt akció.

Hol a Viola utca?

A gettójellegű területeket a szaknyelv szegregátumnak nevezi. Köznyelvi értelemben a szegregátum területileg elkülönülő, döntően cigányok lakta, leromlott telep. A statisztika viszont kidolgozott egy egzakt, jól használható mércét: a szegregátum ötven főnél népesebb településrész, ahol az aktív korú, rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkező és a legfeljebb nyolc általános iskolai osztállyal rendelkező lakók aránya meghaladja az 50 százalékot. Az így lehatárolt területek többnyire egybeesnek azzal, amit a köztudat gettószerűnek tart. A gettószerű településrészeket utcára, lakótömbre le lehet határolni: a statisztikából ki fog rajzolódni, hol és milyen állapotban van a Viola utca, valamint az is látszani fog, hogy merre találhatók a további veszélyeztetett részek.

A 2001-es népszámlálás adatai alapján a városok területén azonosított szegregátumokban csaknem 160 ezer ember élt, a teljes egészében gettósodó falvak száma 150. Egy 2010-es kutatás szerint több mint 1600 városi és falusi szegregátumban 300 ezer ember él. A kisebb települések egészét szegregátumnak tekintik, ha az alacsony státusú népesség aránya eléri a lakosság felét - ezek a gettósodó falvak. Az ilyen települések valóban abba az irányba tartanak, hogy teljes egészében gettóvá alakuljanak, de a folyamat beteljesedéséig továbbra is fennmaradhat az éles különbség a haldokló "falu" és az egyre nagyobb "telep" között.

A Heti Válasz arra tett kísérletet, hogy megkeresse az ország legnagyobb és legjellemzőbb gettóit, és listát készítsen róluk. A tíz évvel ezelőtti népszámlálás adatai mechanikusan nem használhatók fel gettókeresésre, részben az eltelt idő, részben a téves "riasztások" miatt. Egy terület szegregátumnak tűnhet az adatokat eltorzító intézmény, például egy szociális otthon miatt. Ezért a valódi helyismeretet tükröző integrált városfejlesztési stratégiákat és kisebb részben a Magyar Tudományos Akadémia kutatócsoportjának "kistérségi tükreit" böngésztük át.

Kolóniák, nyúlványok

A legsúlyosabban érintett városok,Miskolc, Ózd és Salgótarján szegregátumai jelentős részben egykori munkáskolóniák. Még az előző századfordulón épültek gyári munkásoknak, többnyire szép környezetben, völgyekben helyezkednek el. A kolóniák leromlása már az 1980-as években megkezdődött, mivel sokszor az alapvető infrastruktúra (víz, csatorna, betonút) sem épült ki. A munkásság továbbköltözése után a kolóniák a rendszerváltozással önkormányzati szociális bérlakásokká alakultak. Mára szinte mindegyik egykori kolónia romos, a városok többnyire bontani szeretnék őket. Hasonló eredetűek és sorsúak a szükséglakásos telepek, mint az állami mintaprogramban is támogatott nyíregyházi Huszártelep, ahol majd' kétezren élnek istállókból átalakított földszintes sorházakban.

A másik jellegzetes típus a falusi és kisvárosi cigánytelep. Az északkeleti megyékben és az Alföldön a települések többségének van cigánysora, de előfordul, hogy ezekben az utcákban a helyi cigányságnak csak a legrosszabb helyzetű része lakik, a felfelé törekvő családok jobb környékekre költöztek. A cigánytelepek mindig a város, falu peremén helyezkednek el, és részben az 1970-es években épült "Cs kategóriás" (csökkentett komfortfokozatú), szűk telekre épült egyensorházakból, részben az utóbbi húsz év "szocpolos" házaiból állnak. A telep növekedése miatt egy idő után az egész városka átbillenhet a gettósodó kategóriába, ez várható például Mezőcsáton, ahol a lakosság harmada (1900 fő) él öt szegregált településrészen. Tiszabura lakóinak 70 százaléka (2000 fő) négy majdnem összefüggő gettóban él - itt az átfordulás már bekövetkezett.

A nyugat-európai gettók legjellegzetesebb típusa, a városszéli nagypaneles lakótelep ritkaság Magyarországon. A lakótelepek többnyire megőrizték státusukat, nem váltak a nyomor gyűjtőhelyeivé. A legsúlyosabb állapotú, szegregátummá alakult lakótelep a salgótarjáni Zöldfa utcai, ahol majd' nyolcszázan élnek. A legnagyobb problémává viszont a miskoci Avas válhat; a lakótelep lecsúszása összefügg azzal, hogy a város egyik hagyományos, nagy cigánytelepét, a vasút melletti Szondi-telepet lebontották. Az önkormányzat sok családot az Avason helyezett el, majd a beköltözési folyamat "önműködővé" vált.

Dózer vagy sem?

A szociológusok a bontani vagy nem bontani kérdésére általában azt válaszolják: a helyzettől függ. A szegregátum jellegzetessége, hogy a hátrányok koncentrálódnak benne, és az elkülönülés megnehezíti a kitörést a reménytelen helyzetből. Ugyanakkor a dózer semmit nem old meg: a rossz hírű telep eltűnik, de a lakók új helyet keresnek, és újra tömörülnek egy másik városrészben. A nagyvárosok a gettósodott területeik bontásával vidékre exportálják a problémát, "dobálóznak" a szegényekkel. A "belakott", jól ismert környékről való kiszorítás után új helyen nehezebb gyökeret ereszteni. A bontás ezért csak akkor jó megoldás, ha a telep alkalmatlan felújításra, például belvizes helyen fekszik. A többi esetben maradnak a lassan ható, szelíd eszközök: oktatás, családsegítői munka, a közbiztonság javítása, az épületek, közterületek tatarozása, kártyás villanyórák felszerelése, közösségi terek létrehozása. A megyei jogú városoknak 2008-ban előírták, hogy készítsenek antiszegregációs terveket, vagyis gondolják végig, hogy milyen jövőképet szánnak a gettósodott területeiknek. Ma már ez a kisebb városokban is előírás.

Az elmúlt évtizedben feltűnt egy új jelenség: a külterületi, tanyás vagy zártkertes vidékek krízisterületté alakulása. A statisztikákban ez még alig látszik, de várhatóan ez a jövő egyik útja, ugyanis itt lehet legolcsóbban ingatlanhoz jutni. A legszegényebbek is vehetnek vagy foglalhatnak maguknak házat, tanyát, fészert vagy legalább egy szerszámoskamrát. Többnyire nagycsaládos beköltözők érkeznek, akiknek térre van szükségük, és egy ideig együtt élnek a nyugdíjas őslakossággal. A legismertebb terület Miskolc Lyukóvölgy nevű zártkertes zónája, ahol három-négyezren lakhatnak. A szegények kivándorlása Lyukóvölgybe az 1990-es években kezdődött, de a folyamatot felgyorsította a belvárosi Szondi-telep felszámolása. Ma már ez Magyarország legnagyobb összefüggő válságterülete, mely főleg súlyos közbiztonsági problémáival szerepel a hírekben. Kisebb léptékben ugyanez történt Oroszlányban, ahol a belvárosi "Sárga-tömb" lebontása után a zártkerti részei váltak problémás területté.

Az Alföldön több város határában hasonló sors vár a tanyavilágra, például Cegléd Ugyer nevű istenhátamögötti külterületén vagy Jászberény Neszűr nevű részén, ahonnan majdnem száz gyereknek kell naponta több kilométert gyalogolnia a város óvodáiba és iskoláiba. A külterületi nyomor gyakorlatilag láthatatlan a külvilág számára, ugyanakkor a helyzet súlyosabb lehet, mint egy átlagos telepen, hiszen alig van infrastruktúra; a telepi utcák csatornázására, leburkolására viszont általában törekednek az önkormányzatok.



Nagyításért kattintson a térképre!


Magyarország legjelentősebb szegregátumai - gettósodott negyedben élők száma szerinti sorrendben

A Heti Válasz fellelhető nyilvános adatok alapján listába szedte az ország legjelentősebb, ezer főnél népesebb szegregátumait. A lakosságszámok minden esetben kerekítettek, a legrégebbi adatok 2001-ből, a legfrissebbek 2010-ből származnak.

MISKOLC
Szegregátumok: 15 belterületi + Lyukóvölgy
Lakónépesség: 5000 fő + 4000 fő
A legrosszabb helyzetű belterületi szegregátumok: számozott utcák, Víkendtelep, Békeszálló-telep és Muszkás telep.

BUDAPEST IX. KERÜLET
Szegregátumok: 6 db
Lakónépesség: 8000 fő
Ferencvárosban három évvel ezelőtt hat krízisterületet határoztak meg, de a folyamatosan zajló városrehabilitáció, illetve a bontások miatt a szegregátumok azóta csökkentek.

ÓZD
Szegregátumok: 11 db
Lakónépesség: 7000 fő
A legnépesebb szegregátum a sajóvárkonyi, legrosszabb szociális és foglalkoztatási helyzetű Hétes és Bánszállás telep.

KARCAG
Szegregátumok: 2 db
Lakónépesség: 3100 fő
A déli cigánytelep lakossága 2007-es adatok szerint 2050, az északi cigánytelepé 1015 fő, az utóbbi szociális és foglalkoztatási mutatói a legrosszabbak.

MAKÓ
Szegregátumok: 1 db
Lakónépesség: 3000 fő
A Honvéd-telep egésze összefüggő krízisterület, a Lendvay és a Bethlen utcák területén volt egykor a város Cigánybécs nevű putrinegyede.

BUDAPEST VIII. KERÜLET
Szegregátumok: nincs
Lakónépesség: 2800 fő
A szegregátum hivatalos definíciójának Józsefvárosban egyetlen terület sem fel meg, de három tömb (az Orczy út- Diószeghy utca és Mátyás tér környéke) krízisterületnek minősül.

BUDAPEST X. KERÜLET
Szegregátumok: 3 db
Lakónépesség: 2800 fő
Szegregátumnak minősül az 1943-ban épült Kis-Pongrác lakótelep, ahol jelenleg szociális városrehabilitáció zajlik, és két '30-as években épült, szükséglakásos tömb, a Bihari u. 8/C és a Hős u. 15/A.

SAJÓSZENTPÉTER
Szegregátumok: 3 db
Lakónépesség: 2600 fő
A Sajó-hídon túli Fecskeszög cigánytelepen él a város lakosságának 20 százaléka (kb. 2400 fő), a másik két terület Újbányatelep és a belváros egy része.

NYÍREGYHÁZA
Szegregátumok: 2 db
Lakónépesség: 2600 fő
A majd' 2000 lakosú Huszártelepen idén szociális városrehabilitációs programot hajtottak végre, és újra megnyílt az iskola. A másik terület az Orosi út jobb oldalán lévő zárványterület.

NYÍRBÁTOR

Szegregátumok: 1 db
Lakónépesség: 2500 fő
Az északi lakóterület egyetlen nagy kiterjedésű, városszövetbe ágyazott szegregátum.

SALGÓTARJÁN
Szegregátumok: 9 db
Lakónépesség: 2400 fő
A telepek lakossága átlagosan 100-300 fő között mozog, a legnagyobb a Zöldfa utcai lakótelep majd' 800 lakossal. A legrosszabb helyzetű Somlyóbánya és Salgóbánya kolónia.

TISZAVASVÁRI
Szegregátumok: 3 db
Lakónépesség: 2200 fő
A tiszabűdi cigánytelepet romungrók (900 fő), a külső-szentmihályit (1000 fő) és Józsefházát oláhcigányok lakják.

NAGYECSED
Szegregátumok: 5 db
Lakónépesség: 2200 fő
A legnagyobb az ún. nyugati szegregátum, ahol a város cigány lakosságának 80%-a (1500 fő) él.

HAJDÚSÁMSON
Szegregátumok: 4 db
Lakónépesség: 2200 fő
Négy városszéli szegregátumban él az össznépesség 17%-a, a legnagyobb az alsószállási szegregált terület (1500 fő).

HODÁSZ
Szegregátumok: 5 db
Lakónépesség: 2200 fő
Az öt érintett területen él a település lakosságának több mint 60%-a.

NYÍRMADA
Szegregátumok: 3 db
Lakónépesség: 2000 fő
A település lakosságának 40%- a szegregált területen lakik, a legnagyobb telepen 1200-an élnek.

PUTNOK
Szegregátumok: 2 db
Lakónépesség: 1900 fő
A város lakosságának negyede él szegregált környezetben.

MEZŐCSÁT
Szegregátumok: 5 db
Lakónépesség: 1900 fő
A város népességének harmada él az öt szegregált településrészen.

TISZABURA
Szegregátumok: 4 db
Lakónépesség: 1900 fő
A város népességének 70%-a él a négy majdnem összefüggő szegregált településrészen, a legnagyobb a Dankó utcai.

BÉKÉS
Szegregátumok: 4 db
Lakónépesség: 1800 fő
Békés megye legnagyobb cigánytelepe a városszéli, három utcacsokorból álló ún. Párizs (1500 fő).

EDELÉNY
Szegregátumok: 4 db
Lakónépesség: 1700 fő

HAJDÚBÖSZÖRMÉNY
Szegregátumok: 5 db
Lakónépesség: 1700 fő
A városközpont Déli Lucernásnak nevezett részén két szomszédos cigánytelep alakult ki, Bodaszőlő és Pród jóval kisebb, zártkertes terület.

KAZINCBARCIKA

Szegregátumok: 2 db
Lakónépesség: 1600 fő
Herbolya - Régi telep és a Hámán Kató úti lakótelep; a régi telepi volt bányászkolónián 2011-ben szociális városrehabilitációs programot hajtottak végre.

KAPOSVÁR
Szegregátumok: 1 db
Lakónépesség: 1600
A Szentjakab nevű külső városrészben részben önkormányzati szociális bérlakásokból, részben családi házakból álló, nagy kiterjedésű cigánytelep van.

CSENGER
Szegregátumok: 3 db
Lakónépesség: 1600 fő
A városban 30% a szegregátumban élők aránya.

POLGÁR
Szegregátumok: 3 db
Lakónépesség: 1500 fő
A déli városrész romatelepe a város peremén helyezkedik el, itt él a város lakónépességének 14 százaléka (1200 fő).

BATTONYA
Szegregátumok: 5 db
Lakónépesség: 1500 fő

CIGÁND
Szegregátumok: 3 db
Lakónépesség: 1500 fő

MEGYASZÓ
Szegregátumok: 1 db
Lakónépesség: 1500 fő
A település lakosságának egyharmada él a nagy kiterjedésű szegregált területen.

ERDŐTELEK
Szegregátumok: 3 db
Lakónépesség: 1500 fő
A legrosszabb mutatókkal a legnépesebb, Dankó Pista utcai telep rendelkezik.

HEVES
Szegregátumok: 1 db
Lakónépesség: 1400 fő
A Krakkó nevű városszéli cigánytelepen él az összlakosság 10%-a.

ARLÓ
Szegregátumok: 1 db
Lakónépesség: 1400 fő
A település lakosságának egyharmada él a szegregált területen.

MOHÁCS
Szegregátumok: 4 db
Lakónépesség: 1300 fő
A déli városrészben három egymáshoz közel eső, jelentős részben romák lakta szegregált terület található, az újvárosi lakótelep (700 fő) pedig a lepusztulóban lévő nagy lakótelepek közé tartozik.

JÁSZAPÁTI
Szegregátumok: 4 db
Lakónépesség: 1300 fő
A legnagyobb telep a Dankó utcai (420 fő), legrosszabb mutatói azonban a kisebb Ilona utcának vannak.

PÉCS
Szegregátumok: 5 db
Lakónépesség: 1300
A legnagyobb pécsi szegregátum a Mecsek egyik völgyében fekvő Pécsszabolcs - Györgytelep (700 fő) egykori bányászkolónia.

KOMLÓ
Szegregátumok: 3 db + külterület
Lakónépesség: 1300
A legnépesebb szegregátum a kenderföldi Kazinczy utca, egy 1960-as években épült lakótelep, a legrosszabb mutatókkal az altárói Építők útja körüli szegregátum rendelkezik, és a teljes külterület is krízisterületnek minősíthető.

SÁTORALJAÚJHELY
Szegregátumok: 1 db
Lakónépesség: 1300 fő
A keleti városrész szegregátumában 2010-ben szociális városrehabilitációs programot hajtottak végre.

SARKAD
Szegregátumok: 1 db
Lakónépesség: 1200 fő

BALMAZÚJVÁROS
Szegregátumok: 2 db
Lakónépesség: 1200 fő
A rosszabb állapotú, belvizes C telepen 550 fő, a jobb minőségű Újtelepen 690 fő él.

RÁCKEVE
Szegregátumok: 1 db
Lakónépesség: 1200 fő
A város Pokolhegy nevű külső területén, az egykori homokbánya környékén nagy kiterjedésű cigánytelep található.

ALSÓSZENTMÁRTON
Szegregátumok: 1 db
Lakónépesség: 1200
Az ország elsőként tisztán cigányok által lakottá vált települése, az egész falu szegregátumak tekinthető.

PRÜGY
Szegregátumok: 1 db
Lakónépesség: 1200 fő
Az érintett területen él a település lakosságának 30%-a.

KEMECSE
Szegregátumok: 3 db
Lakónépesség: 1200 fő
Az érintett területen él a település lakosságának 25%-a.

ENCS
Szegregátumok: 4 db
Lakónépesség: 1100 fő
A legnagyobb és a legrégebbi a Béke úti cigánytelep (400 fő), a legrosszabb állapotú a fügödi Dankó Pista utca.

PÜSPÖKLADÁNY
Szegregátumok: 1 db
Lakónépesség: 1100

JÁNOSHALMA
Szegregátumok: 8 db
Lakónépesség: 1100
A jánoshalmi szegregátumok nem településen kívül eső részek, hanem településen belüli "zárványok", illetve utcák, ahol az életkörülmények az átlagosnál jelentősen rosszabbak.

TISZAKARÁD
Szegregátumok: 1 db
Lakónépesség: 1100 fő

VAJA
Szegregátumok: 3 db
Lakónépesség: 1100 fő

BARCS
Szegregátumok: 2 db
Lakónépesség: 1100
Barcs főként romák lakta Újtelep városrészében él a település lakosságának közel 10 százaléka.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Boldog születésnapot, MúzeumCafé!

Tíz év nagy idő – főleg egy olyan periodika életében, amely elsősorban a szakmának készül, de a nagyközönség számára is érdekes szeretne lenni. Vékony mezsgyén kell lépkedni, könnyű elbillenni bármelyik oldalra. A MúzeumCafénak eddig sikerült megőrizni az egyensúlyát.

Miért fideszes a falu? – A választási adatok mögé néztünk

A kormánypárt elsősorban falun mozgósított, a községekben élők szavazataival nyerte meg a választásokat – hallhattuk az elmúlt napokban. De tényleg igaz ez? Miként húzhatták be a romák tömegeinek voksait is? Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Mihez kezd a Fidesz a Budapest nevű ellenzéki szigettel?

A választás nyilvánvalóvá tette: a Fidesz messze nem olyan népszerű a fővárosban, mint az ország többi részén. Újra napirendre kerülhet az önkormányzati rendszer átalakításának kérdése, de a kormány számára tökéletes megoldás nem látszik. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Vidnyánszky emeli a tétet: arab produkciókat hívott Magyarországra

Miközben Magyarország egyes vidékein már akkor is rendőrért kiáltanak, ha valaki kendőt köt a fejére, a Nemzeti Színház olyan arab előadásokat is meghívott az éppen zajló MITEM-re, amely a megértést szolgálja napjaink legégetőbb kérdésében. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Sára Sándor: Vajna előtt is volt nemzeti filmgyártás!

A társadalmi problémákat kivételes érzékenységgel ábrázoló filmjeiért vehette át a Kossuth-nagydíjat a 85 éves Sára Sándor rendező, operatőr. A nemzet művészét, a Magyar Művészeti Akadémia tagját közszolgálatiságról és Andy Vajna filmügyi tevékenységéről is kérdeztük. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

Ellenzéki tüntetéssorozat: gyászmunkának biztosan jó

A választási vereség után szinte minden ellenzéki párt válságba került, az LMP-ben tettlegességbe torkollottak az indulatok. A múlt szombaton elkezdett ellenzéki demonstrációk gyászmunkának biztosan jók – de lesz-e belőlük kibontakozás? Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.