Magyarország gettótérképe

/ 2012.11.28., szerda 16:27 /

Körülbelül 2-300 ezer ember él városi és falusi "szegregátumok" területén. A belső peremvidék, a gettók, városszéli telepek létezésére harminc éve figyeltek fel, de minden rehabilitációs kísérlet ellenére a probléma egyre súlyosabb. A Heti Válasz feltérképezte, hol tart a gettósodás folyamata.

Először is tudni kellene, hol vannak. A helyi közvélekedés persze mindenhol ismeri a határokat. "A Viola utcába ne menj ki" - tanácsolják a településre érkező idegennek, aki egyből érti, hogy a teleptől óvják. Időnként egy-egy különösen rossz állapotú környék országosan hírhedt lesz, főként politikai botrányok nyomán. Így figyelt fel a közvélemény a miskolci Avas lakótelep szociális válságára több ellentétes szándékú (jobbikos, jogvédő, gyurcsányista) politikai akció nyomán, vagy így vált az ország leghírhedtebb cigánysorává a gárdistafelvonulások révén a gyöngyöspatai.

Valójában az ország legrosszabb állapotú nagy lakótelepe nem az avasi, és a gyöngyöspatai cigánysornál akadnak nagyobb és rosszabb állapotú vidéki telepek. A ciklus legkomolyabb kormányzati erőfeszítését helyzetük javítására az idén zárult Bizalom és Munka program jelentette. Balog Zoltán erőforrás-miniszter programja keretében nyolc helyszínen szerveztek felújításokat, kert-, közösségfejlesztő és képzési programokat. A munkába bevonták a helyieket, hogy sajátjuknak érezzék az eredményeket. Az ózdi Hétes és Velence-telepen elvégzett munkát korábban már bemutattuk. A kezdeményezés jó, de önmagában kevés; a nyolc helyszín egyébként is csepp a tengerben.

A gettósodás jelenségére az 1980-as években figyeltek fel a szociológusok, és az 1990-es években arra is felhívták a figyelmet, hogy egyes országrészekben összefüggő válságzónák alakulnak ki, mindenekelőtt északkeleten és a Dunántúl déli részén. Lettek "divatos", sokat kutatott területek, például a Cserehát, a pesti Dzsumbuj és Ózd munkáskolóniái, vagy az elsőként létrejött homogén cigány falu, Alsószentmárton. Az agyondokumentált területek többsége harminc év alatt semmit nem javult - a felfedezéseket ritkán követte összehangolt akció.

Hol a Viola utca?

A gettójellegű területeket a szaknyelv szegregátumnak nevezi. Köznyelvi értelemben a szegregátum területileg elkülönülő, döntően cigányok lakta, leromlott telep. A statisztika viszont kidolgozott egy egzakt, jól használható mércét: a szegregátum ötven főnél népesebb településrész, ahol az aktív korú, rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkező és a legfeljebb nyolc általános iskolai osztállyal rendelkező lakók aránya meghaladja az 50 százalékot. Az így lehatárolt területek többnyire egybeesnek azzal, amit a köztudat gettószerűnek tart. A gettószerű településrészeket utcára, lakótömbre le lehet határolni: a statisztikából ki fog rajzolódni, hol és milyen állapotban van a Viola utca, valamint az is látszani fog, hogy merre találhatók a további veszélyeztetett részek.

A 2001-es népszámlálás adatai alapján a városok területén azonosított szegregátumokban csaknem 160 ezer ember élt, a teljes egészében gettósodó falvak száma 150. Egy 2010-es kutatás szerint több mint 1600 városi és falusi szegregátumban 300 ezer ember él. A kisebb települések egészét szegregátumnak tekintik, ha az alacsony státusú népesség aránya eléri a lakosság felét - ezek a gettósodó falvak. Az ilyen települések valóban abba az irányba tartanak, hogy teljes egészében gettóvá alakuljanak, de a folyamat beteljesedéséig továbbra is fennmaradhat az éles különbség a haldokló "falu" és az egyre nagyobb "telep" között.

A Heti Válasz arra tett kísérletet, hogy megkeresse az ország legnagyobb és legjellemzőbb gettóit, és listát készítsen róluk. A tíz évvel ezelőtti népszámlálás adatai mechanikusan nem használhatók fel gettókeresésre, részben az eltelt idő, részben a téves "riasztások" miatt. Egy terület szegregátumnak tűnhet az adatokat eltorzító intézmény, például egy szociális otthon miatt. Ezért a valódi helyismeretet tükröző integrált városfejlesztési stratégiákat és kisebb részben a Magyar Tudományos Akadémia kutatócsoportjának "kistérségi tükreit" böngésztük át.

Kolóniák, nyúlványok

A legsúlyosabban érintett városok,Miskolc, Ózd és Salgótarján szegregátumai jelentős részben egykori munkáskolóniák. Még az előző századfordulón épültek gyári munkásoknak, többnyire szép környezetben, völgyekben helyezkednek el. A kolóniák leromlása már az 1980-as években megkezdődött, mivel sokszor az alapvető infrastruktúra (víz, csatorna, betonút) sem épült ki. A munkásság továbbköltözése után a kolóniák a rendszerváltozással önkormányzati szociális bérlakásokká alakultak. Mára szinte mindegyik egykori kolónia romos, a városok többnyire bontani szeretnék őket. Hasonló eredetűek és sorsúak a szükséglakásos telepek, mint az állami mintaprogramban is támogatott nyíregyházi Huszártelep, ahol majd' kétezren élnek istállókból átalakított földszintes sorházakban.

A másik jellegzetes típus a falusi és kisvárosi cigánytelep. Az északkeleti megyékben és az Alföldön a települések többségének van cigánysora, de előfordul, hogy ezekben az utcákban a helyi cigányságnak csak a legrosszabb helyzetű része lakik, a felfelé törekvő családok jobb környékekre költöztek. A cigánytelepek mindig a város, falu peremén helyezkednek el, és részben az 1970-es években épült "Cs kategóriás" (csökkentett komfortfokozatú), szűk telekre épült egyensorházakból, részben az utóbbi húsz év "szocpolos" házaiból állnak. A telep növekedése miatt egy idő után az egész városka átbillenhet a gettósodó kategóriába, ez várható például Mezőcsáton, ahol a lakosság harmada (1900 fő) él öt szegregált településrészen. Tiszabura lakóinak 70 százaléka (2000 fő) négy majdnem összefüggő gettóban él - itt az átfordulás már bekövetkezett.

A nyugat-európai gettók legjellegzetesebb típusa, a városszéli nagypaneles lakótelep ritkaság Magyarországon. A lakótelepek többnyire megőrizték státusukat, nem váltak a nyomor gyűjtőhelyeivé. A legsúlyosabb állapotú, szegregátummá alakult lakótelep a salgótarjáni Zöldfa utcai, ahol majd' nyolcszázan élnek. A legnagyobb problémává viszont a miskoci Avas válhat; a lakótelep lecsúszása összefügg azzal, hogy a város egyik hagyományos, nagy cigánytelepét, a vasút melletti Szondi-telepet lebontották. Az önkormányzat sok családot az Avason helyezett el, majd a beköltözési folyamat "önműködővé" vált.

Dózer vagy sem?

A szociológusok a bontani vagy nem bontani kérdésére általában azt válaszolják: a helyzettől függ. A szegregátum jellegzetessége, hogy a hátrányok koncentrálódnak benne, és az elkülönülés megnehezíti a kitörést a reménytelen helyzetből. Ugyanakkor a dózer semmit nem old meg: a rossz hírű telep eltűnik, de a lakók új helyet keresnek, és újra tömörülnek egy másik városrészben. A nagyvárosok a gettósodott területeik bontásával vidékre exportálják a problémát, "dobálóznak" a szegényekkel. A "belakott", jól ismert környékről való kiszorítás után új helyen nehezebb gyökeret ereszteni. A bontás ezért csak akkor jó megoldás, ha a telep alkalmatlan felújításra, például belvizes helyen fekszik. A többi esetben maradnak a lassan ható, szelíd eszközök: oktatás, családsegítői munka, a közbiztonság javítása, az épületek, közterületek tatarozása, kártyás villanyórák felszerelése, közösségi terek létrehozása. A megyei jogú városoknak 2008-ban előírták, hogy készítsenek antiszegregációs terveket, vagyis gondolják végig, hogy milyen jövőképet szánnak a gettósodott területeiknek. Ma már ez a kisebb városokban is előírás.

Az elmúlt évtizedben feltűnt egy új jelenség: a külterületi, tanyás vagy zártkertes vidékek krízisterületté alakulása. A statisztikákban ez még alig látszik, de várhatóan ez a jövő egyik útja, ugyanis itt lehet legolcsóbban ingatlanhoz jutni. A legszegényebbek is vehetnek vagy foglalhatnak maguknak házat, tanyát, fészert vagy legalább egy szerszámoskamrát. Többnyire nagycsaládos beköltözők érkeznek, akiknek térre van szükségük, és egy ideig együtt élnek a nyugdíjas őslakossággal. A legismertebb terület Miskolc Lyukóvölgy nevű zártkertes zónája, ahol három-négyezren lakhatnak. A szegények kivándorlása Lyukóvölgybe az 1990-es években kezdődött, de a folyamatot felgyorsította a belvárosi Szondi-telep felszámolása. Ma már ez Magyarország legnagyobb összefüggő válságterülete, mely főleg súlyos közbiztonsági problémáival szerepel a hírekben. Kisebb léptékben ugyanez történt Oroszlányban, ahol a belvárosi "Sárga-tömb" lebontása után a zártkerti részei váltak problémás területté.

Az Alföldön több város határában hasonló sors vár a tanyavilágra, például Cegléd Ugyer nevű istenhátamögötti külterületén vagy Jászberény Neszűr nevű részén, ahonnan majdnem száz gyereknek kell naponta több kilométert gyalogolnia a város óvodáiba és iskoláiba. A külterületi nyomor gyakorlatilag láthatatlan a külvilág számára, ugyanakkor a helyzet súlyosabb lehet, mint egy átlagos telepen, hiszen alig van infrastruktúra; a telepi utcák csatornázására, leburkolására viszont általában törekednek az önkormányzatok.



Nagyításért kattintson a térképre!


Magyarország legjelentősebb szegregátumai - gettósodott negyedben élők száma szerinti sorrendben

A Heti Válasz fellelhető nyilvános adatok alapján listába szedte az ország legjelentősebb, ezer főnél népesebb szegregátumait. A lakosságszámok minden esetben kerekítettek, a legrégebbi adatok 2001-ből, a legfrissebbek 2010-ből származnak.

MISKOLC
Szegregátumok: 15 belterületi + Lyukóvölgy
Lakónépesség: 5000 fő + 4000 fő
A legrosszabb helyzetű belterületi szegregátumok: számozott utcák, Víkendtelep, Békeszálló-telep és Muszkás telep.

BUDAPEST IX. KERÜLET
Szegregátumok: 6 db
Lakónépesség: 8000 fő
Ferencvárosban három évvel ezelőtt hat krízisterületet határoztak meg, de a folyamatosan zajló városrehabilitáció, illetve a bontások miatt a szegregátumok azóta csökkentek.

ÓZD
Szegregátumok: 11 db
Lakónépesség: 7000 fő
A legnépesebb szegregátum a sajóvárkonyi, legrosszabb szociális és foglalkoztatási helyzetű Hétes és Bánszállás telep.

KARCAG
Szegregátumok: 2 db
Lakónépesség: 3100 fő
A déli cigánytelep lakossága 2007-es adatok szerint 2050, az északi cigánytelepé 1015 fő, az utóbbi szociális és foglalkoztatási mutatói a legrosszabbak.

MAKÓ
Szegregátumok: 1 db
Lakónépesség: 3000 fő
A Honvéd-telep egésze összefüggő krízisterület, a Lendvay és a Bethlen utcák területén volt egykor a város Cigánybécs nevű putrinegyede.

BUDAPEST VIII. KERÜLET
Szegregátumok: nincs
Lakónépesség: 2800 fő
A szegregátum hivatalos definíciójának Józsefvárosban egyetlen terület sem fel meg, de három tömb (az Orczy út- Diószeghy utca és Mátyás tér környéke) krízisterületnek minősül.

BUDAPEST X. KERÜLET
Szegregátumok: 3 db
Lakónépesség: 2800 fő
Szegregátumnak minősül az 1943-ban épült Kis-Pongrác lakótelep, ahol jelenleg szociális városrehabilitáció zajlik, és két '30-as években épült, szükséglakásos tömb, a Bihari u. 8/C és a Hős u. 15/A.

SAJÓSZENTPÉTER
Szegregátumok: 3 db
Lakónépesség: 2600 fő
A Sajó-hídon túli Fecskeszög cigánytelepen él a város lakosságának 20 százaléka (kb. 2400 fő), a másik két terület Újbányatelep és a belváros egy része.

NYÍREGYHÁZA
Szegregátumok: 2 db
Lakónépesség: 2600 fő
A majd' 2000 lakosú Huszártelepen idén szociális városrehabilitációs programot hajtottak végre, és újra megnyílt az iskola. A másik terület az Orosi út jobb oldalán lévő zárványterület.

NYÍRBÁTOR

Szegregátumok: 1 db
Lakónépesség: 2500 fő
Az északi lakóterület egyetlen nagy kiterjedésű, városszövetbe ágyazott szegregátum.

SALGÓTARJÁN
Szegregátumok: 9 db
Lakónépesség: 2400 fő
A telepek lakossága átlagosan 100-300 fő között mozog, a legnagyobb a Zöldfa utcai lakótelep majd' 800 lakossal. A legrosszabb helyzetű Somlyóbánya és Salgóbánya kolónia.

TISZAVASVÁRI
Szegregátumok: 3 db
Lakónépesség: 2200 fő
A tiszabűdi cigánytelepet romungrók (900 fő), a külső-szentmihályit (1000 fő) és Józsefházát oláhcigányok lakják.

NAGYECSED
Szegregátumok: 5 db
Lakónépesség: 2200 fő
A legnagyobb az ún. nyugati szegregátum, ahol a város cigány lakosságának 80%-a (1500 fő) él.

HAJDÚSÁMSON
Szegregátumok: 4 db
Lakónépesség: 2200 fő
Négy városszéli szegregátumban él az össznépesség 17%-a, a legnagyobb az alsószállási szegregált terület (1500 fő).

HODÁSZ
Szegregátumok: 5 db
Lakónépesség: 2200 fő
Az öt érintett területen él a település lakosságának több mint 60%-a.

NYÍRMADA
Szegregátumok: 3 db
Lakónépesség: 2000 fő
A település lakosságának 40%- a szegregált területen lakik, a legnagyobb telepen 1200-an élnek.

PUTNOK
Szegregátumok: 2 db
Lakónépesség: 1900 fő
A város lakosságának negyede él szegregált környezetben.

MEZŐCSÁT
Szegregátumok: 5 db
Lakónépesség: 1900 fő
A város népességének harmada él az öt szegregált településrészen.

TISZABURA
Szegregátumok: 4 db
Lakónépesség: 1900 fő
A város népességének 70%-a él a négy majdnem összefüggő szegregált településrészen, a legnagyobb a Dankó utcai.

BÉKÉS
Szegregátumok: 4 db
Lakónépesség: 1800 fő
Békés megye legnagyobb cigánytelepe a városszéli, három utcacsokorból álló ún. Párizs (1500 fő).

EDELÉNY
Szegregátumok: 4 db
Lakónépesség: 1700 fő

HAJDÚBÖSZÖRMÉNY
Szegregátumok: 5 db
Lakónépesség: 1700 fő
A városközpont Déli Lucernásnak nevezett részén két szomszédos cigánytelep alakult ki, Bodaszőlő és Pród jóval kisebb, zártkertes terület.

KAZINCBARCIKA

Szegregátumok: 2 db
Lakónépesség: 1600 fő
Herbolya - Régi telep és a Hámán Kató úti lakótelep; a régi telepi volt bányászkolónián 2011-ben szociális városrehabilitációs programot hajtottak végre.

KAPOSVÁR
Szegregátumok: 1 db
Lakónépesség: 1600
A Szentjakab nevű külső városrészben részben önkormányzati szociális bérlakásokból, részben családi házakból álló, nagy kiterjedésű cigánytelep van.

CSENGER
Szegregátumok: 3 db
Lakónépesség: 1600 fő
A városban 30% a szegregátumban élők aránya.

POLGÁR
Szegregátumok: 3 db
Lakónépesség: 1500 fő
A déli városrész romatelepe a város peremén helyezkedik el, itt él a város lakónépességének 14 százaléka (1200 fő).

BATTONYA
Szegregátumok: 5 db
Lakónépesség: 1500 fő

CIGÁND
Szegregátumok: 3 db
Lakónépesség: 1500 fő

MEGYASZÓ
Szegregátumok: 1 db
Lakónépesség: 1500 fő
A település lakosságának egyharmada él a nagy kiterjedésű szegregált területen.

ERDŐTELEK
Szegregátumok: 3 db
Lakónépesség: 1500 fő
A legrosszabb mutatókkal a legnépesebb, Dankó Pista utcai telep rendelkezik.

HEVES
Szegregátumok: 1 db
Lakónépesség: 1400 fő
A Krakkó nevű városszéli cigánytelepen él az összlakosság 10%-a.

ARLÓ
Szegregátumok: 1 db
Lakónépesség: 1400 fő
A település lakosságának egyharmada él a szegregált területen.

MOHÁCS
Szegregátumok: 4 db
Lakónépesség: 1300 fő
A déli városrészben három egymáshoz közel eső, jelentős részben romák lakta szegregált terület található, az újvárosi lakótelep (700 fő) pedig a lepusztulóban lévő nagy lakótelepek közé tartozik.

JÁSZAPÁTI
Szegregátumok: 4 db
Lakónépesség: 1300 fő
A legnagyobb telep a Dankó utcai (420 fő), legrosszabb mutatói azonban a kisebb Ilona utcának vannak.

PÉCS
Szegregátumok: 5 db
Lakónépesség: 1300
A legnagyobb pécsi szegregátum a Mecsek egyik völgyében fekvő Pécsszabolcs - Györgytelep (700 fő) egykori bányászkolónia.

KOMLÓ
Szegregátumok: 3 db + külterület
Lakónépesség: 1300
A legnépesebb szegregátum a kenderföldi Kazinczy utca, egy 1960-as években épült lakótelep, a legrosszabb mutatókkal az altárói Építők útja körüli szegregátum rendelkezik, és a teljes külterület is krízisterületnek minősíthető.

SÁTORALJAÚJHELY
Szegregátumok: 1 db
Lakónépesség: 1300 fő
A keleti városrész szegregátumában 2010-ben szociális városrehabilitációs programot hajtottak végre.

SARKAD
Szegregátumok: 1 db
Lakónépesség: 1200 fő

BALMAZÚJVÁROS
Szegregátumok: 2 db
Lakónépesség: 1200 fő
A rosszabb állapotú, belvizes C telepen 550 fő, a jobb minőségű Újtelepen 690 fő él.

RÁCKEVE
Szegregátumok: 1 db
Lakónépesség: 1200 fő
A város Pokolhegy nevű külső területén, az egykori homokbánya környékén nagy kiterjedésű cigánytelep található.

ALSÓSZENTMÁRTON
Szegregátumok: 1 db
Lakónépesség: 1200
Az ország elsőként tisztán cigányok által lakottá vált települése, az egész falu szegregátumak tekinthető.

PRÜGY
Szegregátumok: 1 db
Lakónépesség: 1200 fő
Az érintett területen él a település lakosságának 30%-a.

KEMECSE
Szegregátumok: 3 db
Lakónépesség: 1200 fő
Az érintett területen él a település lakosságának 25%-a.

ENCS
Szegregátumok: 4 db
Lakónépesség: 1100 fő
A legnagyobb és a legrégebbi a Béke úti cigánytelep (400 fő), a legrosszabb állapotú a fügödi Dankó Pista utca.

PÜSPÖKLADÁNY
Szegregátumok: 1 db
Lakónépesség: 1100

JÁNOSHALMA
Szegregátumok: 8 db
Lakónépesség: 1100
A jánoshalmi szegregátumok nem településen kívül eső részek, hanem településen belüli "zárványok", illetve utcák, ahol az életkörülmények az átlagosnál jelentősen rosszabbak.

TISZAKARÁD
Szegregátumok: 1 db
Lakónépesség: 1100 fő

VAJA
Szegregátumok: 3 db
Lakónépesség: 1100 fő

BARCS
Szegregátumok: 2 db
Lakónépesség: 1100
Barcs főként romák lakta Újtelep városrészében él a település lakosságának közel 10 százaléka.

Rosta

Zsuppán András

Találkozunk 2016-ban!

Izraeli történészre figyel Orbán Viktor – tényleg átalakul az emberi faj?

Világszenzációk lettek, és állítólag Orán Viktor érdeklődését is felkeltették Yuval Noah Harari izraeli történész könyvei az emberiség múltjáról és jövőjéről. Legutóbbi műve szerint az emberi faj „szuperképességű”, illetve azzal nem rendelkező csoportokra válik szét. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Kinek kampányol idén Szörényi Levente és Bródy János? Meg fog lepődni...

Évtizedeken át lázban égett választások előtt a legendás szerző- és ellentétpár, Szörényi Levente és Bródy János, idén viszont egyikük sem lesz látható kampányemelvényen. Az Arénában annál inkább, ahol február 16-án újra játszik a Fonográf. A Heti Válasz az egyik próbán beszélgetett a két zenésszel. Páros interjúnk a csütörtöki lapszámban.

Magyar siker és Putyin a vízben

Globálisan tragikus balesetek és környezeti katasztrófák jellemzik a hét képeit. De magyar siker is volt az elmúlt napokban.

Magyar történész kutatása a Batman és a Peter Pan rendezőinek új filmjei mögött

Négy hónapon belül két sikerfilm is landolt a mozikban, ami a II. világháború történetének elfelejtett mozzanatát, a Dinamó hadműveletet járja körül. Vajon aktuálisabb Dunkirk és Churchill híres „Harcolni fogunk!” beszéde most, mint bármikor az elmúlt hetven évben? Hogyan alakította a Hollywoodban befutott rendezők gondolkodását John Lukacs magyar történész? Részletes háttér a Heti Válasz január 18-i lapszámában!

Bereményi Géza: „Cseh Tamás azt hitte, besúgó vagyok”

Tegnap A jobbik részemet dúdolgattam – mondja Bereményi Géza, aki igazából magának írta a dalszövegeket. Január 21-én ő is ott lesz a Cseh Tamás 75. születésnapjára emlékező koncerten a MOMSportban. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.