Más a vadász és a puskás ember

/ 2014.04.29., kedd 17:57 /

Még azok is hajlamosak a vadászattal szemben ellenérzést táplálni, akik szeretik a vaddisznópörköltet, a tűzdelt őzgerincet. Hogy miért van ez, és milyen - gazdasági és gasztronómiai - haszna van és lehetne még a vadászatnak, arról Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettest, az Országos Magyar Vadászati Védegylet elnökét kérdeztük.

- A vadászatnak ma hazánkban nem jó a megítélése, s talán nem csak a szocializmusban lövöldöző elvtársak miatt. Vadászni az elit kiváltsága?

- Amikor elvállaltam az Országos Magyar Vadászati Védegylet elnökségét, három célt tűztem magam elé: a vadászat becsületének helyreállítását, azt, hogy Magyarország újra vadászati nagyhatalom legyen, és hogy a vadat vadként - és ne kvázi háziállatként - őrizzük meg. Kétségtelen, hogy van egy ilyen vélelem a Kádár-kor tapasztalatai alapján, illetve korábban is az arisztokráciához kötődött a vadászat, de Magyarországon 60 ezer vadász van, és nagy részük nyilván nem ismert ember, ez tehát nem státuszfüggő. Érdekes egyébként, hogy 350 ezren horgásznak, és a horgászattal szemben nincs averzió, pedig a pontyot ugyanúgy kifogják egy szájába akasztott horoggal, és ugyanúgy a bográcsban végzi.

- A vadászat a Kádár-kor óta úri huncutság? Hisz politikai kérdések is eldőlhetnek egy hajtás alkalmával.

- A Kádár-rendszer - tulajdonképpen zseniálisan - politikai elfogadottságát érte el ezzel Nyugaton. Az 1971- es budapesti Vadászati Világkiállításon szinte mindenki itt volt a politikai életből, aki vadászott a nyugati világban, s attól kezdve Franz Josef Strausstól, a CSU legendás elnökétől a spanyol királyig rendszeresen jártak Magyarországra vadászni, ami növelte a rendszer konszolidációját, és rendkívüli valutát hozott az országba. A vadászat ma is a legfizetőképesebb embereket hozza ide, ráadásul arra a legkevésbé iparosodott területre, ahol a leginkább szükség van munkahelyteremtésre. Ennek nemzetgazdasági jelentősége van, mert nemcsak arról van szó, hogy a német vagy spanyol vadász kifizet egy kapitális bikáért akár egymillió forintot, hanem emellett költ étteremben, szállodában.

- Elsőre mégis azok az olasz vadászok jutnak eszünkbe, akik pacsirtákra lövöldöznek.


- Először is: lényegi különbség van a puskás ember és a vadász között. Attól, hogy néhányan részegen fekszenek az árokban, még nem vonjuk kétségbe a borkultúra jelentőségét sem. Másrészt meg kell különböztetni a dél-olaszokat az észak-olaszoktól. Az Alpokban folyó vadászat az osztrák-bajor kultúrkörhöz tartozik, ahol a legetikusabb és legmagasabb szintű vadászati kultúrát képviselik. A dél-olasz kultúrkörben a római idők óta létezik a kismadarak gasztronómiája - számunkra ez józan ésszel felfoghatatlan. Ez nálunk súlyos bűncselekmény, kezdeményezésemre a büntető törvénykönyv már három év börtönnel fenyegeti az orvvadászatot. De nem szabad általánosítani; abból, hogy az olasz vadászok - tavasszal az őzbak-, télen a fácán- és nyúlszezonra - eljönnek, több ezer magyar ember él.

- Annak is rossz visszhangja volt, amikor - az ország fővadászaként - azért lobbizott, hogy újra lehessen szalonkára vadászni.

- Ez a történet iskolapélda a laikus közvélemény manipulálására. Közép- Európában a szalonkát úgynevezett tavaszi húzáson vadásszák, ami rendkívül nehéz vadászat, kevés madár is esik. A francia-olasz kultúrkörben viszont ősszel vadásszák úgynevezett klopfolással: a földről hajtják fel őket kutyákkal, és ilyenkor viszonylag könnyű lőni. Nálunk tavasszal kétezer madár esik, a franciáknál ősszel kétmillió. Az EU pedig hozott egy szabályt, mely szerint vonuló madarakat párzási időszakban nem lehet vadászni - kivéve, ha az nemzeti hagyomány, és ezt bejelentik. Nálunk az előző vezetés mulasztása, hogy nem kérte a felmentést, emiatt életbe lépett az a szabály, amely megtiltotta a tavaszi húzáson való vadászatot, és megengedte az őszi klopfolást. Úgy néz ki egyébként, hogy a természetvédőkkel együtt fordulunk ez ügyben Brüsszelhez, mert nekünk évszázados hagyományaink alapján nem a nagyterítékű őszi vadászat kell, hanem a nehezebb, "vadásziasabb", kisterítékű tavaszi, ahol egyébként csak hím madarak esnek, melyek nem vesznek részt az ivadékgondozásban, így ez nem érinti a szalonkaállományt. Ha a szalonkák választhatnának, a magyar vadászokkal szavaznának a brüsszeli bürokratákkal szemben!

- A most megnyílt hatvani Vadászati Múzeummal mi volt a céljuk?

- A magyar vadásztársadalom mindig is szerette volna megőrizni és bemutatni a világnak azt a különleges vadászati kultúrát, amely Hunortól és Magortól kezdve Szent Imre hercegen, Kittenberger Kálmánon, Széchenyi Zsigmondon, Fekete Istvánon, Wass Alberten, Sütő Andráson át a mai napig hungarikum. Az angolszász, a skandináv vagy az orosz vadászati szokások ezt a közép-európai vadászkultúrát meg sem közelítik. Ha a vadászati múzeumba elvisszük a külföldi vadászokat, és meglátják a világrekord gím bikák trófeáit, akkor ez megemeli a magyar vadászat értékét. S ha valaki idejön Amerikából, Spanyolországból, Németországból, az megnézi Budapestet, ez tehát jelentős nemzetpropaganda is. A múzeum éttermében a vadételeket is ki lehet próbálni.

- Amivel szemben szintén van ellenérzés.

- Pedig a vadhús a hal mellett a legegészségesebb és a legértékesebb hús, mert nincs antibiotikummal kezelve, emellett a vad szinte kizárólag természetes táplálékot fogyaszt, így nem romlik a hús minősége a takarmányozás során sem - lásd halliszt ízű csirke -, harmadrészt a vadhúsban nincs zsír, mert a vad a zsírt az izomszöveteken kívül tárolja. Az egyik első dolgunk volt 2011-ben a vadhúsrendelet megalkotása, hogy a vadásztársaságok minél könnyebben el tudják adni az általuk elejtett vaddisznót, szarvast mondjuk a helyi menzának.

- Miért drága mégis a vadhús?

- A vadászatra jogosultaktól nagyon olcsón veszik meg, az üzletláncokban pedig horribilis árért kerül a polcokra. Azzal, hogy könnyebbé tettük az értékesítést, nőtt a fölvásárlási ár, és remélhetőleg a vadhús ára is lemegy az áruházakban, ha könnyebben kerül a helyi fogyasztókhoz. A másik probléma, hogy dömpingáron hozzák be az EU-ba például Új-Zélandról a tenyésztett szarvast, ami lenyomja a felvásárlási árat. Van viszont olyan időszak, amikor például sok vaddisznóhús halmozódik fel: szeretném elérni, hogy az állam ilyenkor vegye meg a lefagyasztott húst, és vonja be a közétkeztetésbe. A harmadik probléma az, hogy sokan - bár szívesen ennének őzpörköltet vagy áfonyás szarvasgerincet - azt gondolják, bonyolult elkészíteni, pedig nem az. Kaphatók egyébként félkész termékek, így is el lehet kezdeni a vaddal való ismerkedést. Az országos vadász-horgász nappal is az a célunk, hogy az emberek megkóstolhassák a vadételeket, és kedvet kapjanak az elkészítésükhöz is. Skandináviában a vadászati kultúra minimális, de a lőtt jávorszarvas a mindennapi étkezés része.

- Most egyébként megszaporodtak a vaddisznók?

- Nemrég 160 ezer vaddisznót lőttek ki, ennyi még soha nem volt: a korábban jellemzően erdei vad most tömegével jelenik meg az Alföldön és terjeszkedik. A vadásztársaságoknak ilyenkor több egyedet kell kilőniük. Ez a vadászat, az erdészet és a természetvédelem érdeke is, hiszen ha nagyon elszaporodik egy vad, akkor már a mezőgazdaságban és az erdőben is kárt tesz, s ha elpusztul az erdő, akkor egy idő után kipusztul a vad is. A túlszaporodott vaddisznók között ráadásul kitörhet a sertéspestis. A laikus közvélemény azt gondolja, a vadászok akarnak sok vadat lőni, és a természetvédők szeretnék ezt korlátozni, pedig fordítva van. A vadásztársaságot például akkor bírságolja meg a vadászati hatóság, ha nem teljesíti a kilövési tervet. Az erdő és a vad összetartozik, és ahogy az erdőt, úgy a vadállományt is gondozni kell. Egyik sem létezik a másik nélkül.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.