Medgyessy a siker kovácsa?

/ 2001.05.25., péntek 07:38 /

"A szocialisták nem mutatnak elég határozott képet arról, mit és hogyan akarnak; az MSZP borzasztóan formális, szervezetileg nehézkes párt, mely szakmai szervezetecskékre esett szét." Ezt a jellemzést nem más fogalmazta meg, mint Medgyessy Péter, aki Kovács László múlt heti visszalépése után egyedüli miniszterelnök-jelöltként indulhat a párt június 9-i kongresszusán.

Fotó: MTI

Nem biztos, hogy jó taktikát választottak a szocialisták, amikor a nyári uborkaszezon előtt álltak ki miniszterelnök-jelöltjükkel. Az őszi premier talán nagyobb tapsot kapott volna. Persze nemigen volt más választásuk. Ha a jelöltállítás körüli vita még hónapokig elhúzódik, esetleg az termékenyítően hat a párt belső életére, ám a nyilvánosság előtt komolytalanná tette volna az MSZP-t.

Kovács László az 1998-as vereség után talpra állította a szocialistákat, ám - különösen a Magyar Gallup Intézet legutóbbi adatai után, melyek szerint a két nagy párt támogatottsága az összes választó körében ma 26-26 százalék - úgy tűnik, ennél többre nem volt képes. Több párttársa is úgy véli: a miniszterelnök-jelöltségért való küzdelmet pártelnökségének csúcsán kellett volna abbahagynia; mára azonban az MSZP túllendült népszerűségi korlátján, és leszálló ágba került. Ha viszont Kovács idejében adta volna át a stafétabotot, ma Medgyessy Péternek nem kellene új lendületet vennie.

Kovács visszalépésében szerepet játszott, hogy a pártban Németh Miklós hívei a volt miniszterelnök visszavonulása után Medgyessy mellé álltak. Kovácsot ugyanakkor széles körű elismerés övezi. Elnökségét - talán a "tárca nélküli miniszterelnökként" akciózó s a párt újbóli vezetésére törő Horn Gyulát leszámítva - a szocialisták meghatározó egyéniségei nem kérdőjelezik meg, kormányfőnek azonban egyre kevésbé tartották alkalmasnak. (Pedig a Gallup tavaly novemberi adatai szerint az MSZP-szavazók körében Kovács és Németh népszerűsége között egy százalék volt a különbség az előbbi javára - igaz, az országos állapotot reprezentáló mintán a 37 százalékos Németh tíz százalékkal megelőzte Kovácsot.)

Régi-új arc

"A felvilágosult európai közgondolkodás világos tárgyszerűségét ötvözi a kifejezés természetes eleganciájával. Higgadt, megnyugtató érvelése előnyösen ellenpontozná némely jobboldaliak mind nagyralátóbb, bombasztoktól sem visszariadó fennhéjázását" - így jellemezte Medgyessyt egy baloldali publicista. Ha a kifejezéseket a közíró véleményformálói munkássága részének is tekintjük, Medgyessy mindenképpen változás Horn Gyulához, de még Németh Miklóshoz képest is. Ha Horn után nem - az "átmenetet" jelentő - Kovács László állt volna a párt élén, ma talán a technokrata-menedzser vonaltól idegenkedő szocialisták sem nyelnék le ilyen simán a kormányfőjelölést.

Messziről jött, messzire ment
Amikor az 1988 novembere és 1990 márciusa között a miniszterelnöki posztot betöltő Németh Miklós 1999-ben Londonból hazajött, jó esélyekkel indult. Úgy látszott, a szocialisták hajlandók megbocsátani, hogy a rendszerváltozás után az MSZP-ből átült a függetlenek közé, majd az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank személyzeti igazgatója lett. Mítoszt építettek köré, s Németh egy dicstelenül letűnt időszak utolsó vezetőjéből egy új kor hírnöke lett. Az MSZP-ben elismerték tudását, tekintélyét, s a párt anyagilag is támogatta vidéki útjait, amelyekre népszerűségének felmérése végett indult. A Medián 1999. júniusi, a választók körében végzett felmérése szerint Kovácsnál kilenc, Hornnál 22 százalékponttal volt népszerűbb.
"Messziről jött ember azt mond, amit akar." Németh mondott is: amikor hazajött, "még nem korszerű, a nyugat-európai normáknak nem megfelelő párt"-nak nevezte az MSZP-t. Így aztán halogató taktikája, egyből az élre kívánkozása, sok párttársa által pökhendinek tartott magatartása megbosszulta magát. "Nem vett részt a belpolitikai bozótharcokban, kényelmes bőrfotelekben töltötte az elmúlt tíz évet, nem jár neki a jelöltség" - bújt elő sokakból a "szocialista igazságérzet". Aztán Németh - a megbántottság látszatát keltve - bejelentette visszalépését, ami mögött többen az elegendő támogató felismert hiányát látják. "Németh Miklós miatt nem kell lelkiismeret-furdalást éreznie az MSZP-nek" - fogalmazott lapunknak Mandur László, a párt budapesti elnöke. Szerinte a Borsod megyeiek Medgyessy Péterben is látják azt a gazdaságpolitikai szakértelmet, amelyet az elsősorban általuk támogatott Némethtől reméltek.

Medgyessy előnyei és hátrányai közé egyaránt sorolható: úgy régi, hogy közben új, s úgy új, hogy közben régi. A Kádár-kor utolsó kormányának miniszterelnök-helyettese ma a "létező kapitalizmus" miniszterelnöke kíván lenni. Adós még azonban azzal, hogy a választókat meggyőzze: miként várhatnak "szociális fordulatot" egy, a pénzügyi világhoz ezer szállal kötődő bankszakembertől. "Óriási előnyöm, hogy én értek valamihez" - nyilatkozta a múlt héten, ám kérdés, nem válik-e szakértelme foglyává, s képes lesz-e államférfiúi, de legalábbis az Orbán Viktoréhoz hasonló kommunikátori képességeket felmutatni. Pénzügyi szakértelme hozhat a konyhára, ám könnyen lehet, hogy bankár voltán éppen az egykori szocialista történelemkönyvek vesznek bosszút. Azok alapján ugyanis ma is sokakban a dollárzsákokon pöffeszkedő kapitalista emléke él - bárha Medgyessy nem kifejezetten testesíti meg e bankárképet.

Ha véletlen, akkor szerencsés, ha előrelátás, akkor bölcs dolog volt, hogy a Fidesz új elnöke megelőzte Medgyessyt a "pártonkívüliség" arculatának építésében. Míg ugyanis a szocialisták érvelésében előkelő helyet foglal el, hogy miniszterelnök-jelöltjük - a más irányzatokhoz kötődő "vegyértékek" megőrzése érdekében - nem tagja az MSZP-nek, Pokorni Zoltán hetek óta azt üzeni a választóknak: "A párt eszköz, nem cél." (Kérdés persze, hogy a sokat próbált választóközönséget melyik pr-fogás győzi meg jobban.) Mivel pedig Medgyessy nem MSZP-tag (mely tényt az idősebb párttagok egy része nem egykönnyen tudja megemészteni), s mert ezt diktálja a Fidesz-irány is, elkerülhetetlenné vált - ami Horn Gyula idején még nem ment - a pártelnöki és miniszterelnök-jelölti tisztség szétválasztása.

A párt május elején megfogalmazta az MSZP és (remélt) miniszterelnöke együttműködésének szabályait. A kormányfő jogai közé tartozik, hogy elvárja: a párt a kormány tevékenységét a vele való egyeztetés nélkül nyilvánosan ne bírálja. Az MSZP-frakció - a pártelnökség egyeztetése nélkül - nem nyújthat be vagy támogathat a miniszterelnökkel szemben bizalmatlansági indítványt. A kormányfő kötelessége, hogy koalíciós ügyekben a párttal egyeztessen, s jelentős döntései - például szocialista kormánytag kinevezése - előtt egyeztessen a párttal.

Platformokra szabdalva

A párt vezetői támogassák a kormányfőjelöltet, akinek joga legyen megválasztani a leendő kormánytagokat; a kampányt pedig menedzserszemléletű csapatnak kell vezetnie, amelyet a miniszterelnök-jelölt irányít - ezek voltak Medgyessy feltételei a jelölés vállalásakor. Csapatot egyelőre nem hirdetett, ám siker esetén Kovács László külügyminiszteri posztra számíthat. "Medgyessynek központosítania kell a döntéseket, amelyeket viszont a párttal együttműködésben kell kialakítani, s szó sincs arról, hogy a kormányfőjelölt átvenné a pártelnök szerepét" - mondta lapunknak Kósáné Kovács Magda. Szerinte szükség lehet az együttműködés menetének további tisztázására, illetve igazításra szorulhat az alapszabály is.

A széles bázisra támaszkodó párt előnye egyben hátrányát is jelenti: a több száz platformra, irányzatra, érdekcsoportra tagozódó párttagság körében nehéz az egységet megvalósítani. Miként pedig a fideszes Tölgyessy Péter elemzésében kiemeli: az MSZP tulajdonképpen nem is párt, hanem "hatalmi gépezet, hivatalos döntéshozók és kijáróemberek konglomerátuma". A 35 ezer tagú szervezet ugyanakkor káderhiánnyal küzd, s az elmúlt időszakban nem bukkant fel új arc. Pártja megújulásának érdekében javasolta Molnár Gyula, hogy háttérbe kellene húzódniuk azoknak, akiknek "politikai élete nem a rendszerváltozással kezdődött". Ezt szorgalmazta Schmuck Andor, a szocialisták G3-as tömörülésének alapítója, és Medgyessy Péter is a fiatal arcok szükségességéről beszélt. Mandur László budapesti elnök lapunknak e nemzedék közül Juhász Ferencet, Szili Katalint és Lamperth Mónikát emelte ki. Szerinte azonban a náluk fiatalabbak - bár jó szakmai munkát végeznek - még nem tudtak felmutatni komoly politikai teljesítményt. Aggodalomra adhat okot az MSZP-ben az is, hogy 1998 és 2002 között négyszázezren lépnek választókorba, illetve félmillió ember hal meg - márpedig a fiatalok körében a Fidesz jóval nagyobb támogatottságot élvez, mint a szocialisták.

"Továbbra is részt veszünk a párt politikájának formálásában" - tudatta lapunkkal Nagy Sándor, milyen döntést hozott múlt pénteken az általa fémjelzett szocialista platform. A Kiss Péter vezette baloldali tömörülés múlt szombati, Medgyessy jelenlétében tartott ülése után ők is meghívják a miniszterelnök-jelöltet, s a nemzeti elkötelezettségű, markánsan baloldali politizáláshoz való viszonyáról tudakozódnak. A volt pénzügyminiszter gazdaságpolitikájáról alkotott véleményét firtató kérdésünkre Nagy Sándor nem bocsátkozott minősítésekbe. Azt azonban hangsúlyozta: egy gazdasági problémára sokszor több megoldás is elképzelhető, s például a nyugdíjreform előkészítésekor alkalma volt jó tapasztalatokat szerezni a Medgyessyvel való együttműködésről.

Az álláspontok tehát arról tanúskodnak, hogy a június 9-i kongresszuson a párt többsége megszavazza Medgyessy jelölését. A lapunknak nyilatkozó Kósáné Kovács Magda úgy véli, az irányzatok (az említetteken kívül a Vitányi Ivánhoz kötődő szociáldemokrata platform jelentős tényező) a rokonszenveket és érdekeket alárendelik a legfontosabb szempontnak: Orbán legyőzésének.

Pályakép-átvilágítás
Az erdélyi polgári-lelkészi családból származó Medgyessy Péter szakmai-politikai karrierje a hatvanas évekre nyúlik vissza: 1966-ban végzett a közgazdaság-tudományi egyetemen, de már korábban tagja lett az állampártnak. A Pénzügyminisztérium hierarchiáját húsz év alatt járta végig - munkatársként, főosztályvezetőként, majd miniszterhelyettesként alapozta meg 1987-es pénzügyminiszteri kinevezését. A bankreform előkészítésével, a kétszintű bankrendszer, az európai szerkezetű adórendszer kialakításával jelentősen hozzájárult a szocializmus "piacosításához", ugyanakkor a reformműhelyként számon tartott Pénzügykutató Intézet - saját maga által később szégyenletesnek nevezett - megszüntetése is az ő nevéhez fűződik.
1987 végén a Grósz Károly vezette minisztertanács elnökhelyettese lett Medgyessy - ekkor kezdett rivalizálni későbbi felettesével, Németh Miklóssal. A gazdaság liberalizálását hirdető Németh-kormány miniszterelnök-helyetteseként a társasági törvény előkészítését irányította. Ez utóbbi jogszabály adott lehetőséget a - sokak által bírált - spontán privatizációra, melynek során a nagy állami vállalatok vezetése külön cégekbe "mentette" az életképes vállalatrészeket, az adósságokat pedig egyetlen, amúgy is működésképtelen egységre hagyták. A korszak másik pikáns eseménye, a valutakeret vitatott emelését követő "Gorenje-láz" a fizetési mérleg 700 millió dolláros deficitnövekedését hozta az országnak. Tovább sokkolta a közvéleményt, hogy 1989 novemberében Németh Miklós a parlamentben beismerte a húszmilliárd dolláros külső adósságállományt is.
Medgyessy 1989-ben pártoktól független, szakértői kormányt álmodott, és a jelek szerint miniszterelnök-jelöltként is előhúzza a - Horn Gyula által már kijátszott - "szakértő kártyát". A politikai életbe való visszatérését - úgy tűnik - nem befolyásolja, hogy 1998-ban az ügynökbírák lemondásra szólították fel, mivel az MSZMP KB tagjaként hivatalból betekinthetett a belügyi jelentésekbe. A Magyar Szocialista Párt tagnyilvántartásában soha nem jelent meg a neve, de a pénzügyi életbe "visszavonult" szakember a későbbiekben is hasznosította kapcsolatait.
A rendszerváltozás utáni négy évben a pénzügyi tanácsadással foglalkozó Magyar Paribas elnök-vezérigazgatójaként külföldi - köztük francia - vállalatok megtelepedését támogatta, melyet Franciaország a Becsületrend lovagi kitüntetésével jutalmazott. Horn Gyula 1994-ben eleinte az ipari miniszteri posztot szánta Medgyessynek, de végül az ÁPV Rt. elnöki széke, a párizsi nagyköveti megbízatás, valamint a Magyar Befektetési és Fejlesztési Bank Rt. elnök-vezérigazgatói tisztsége közül választhatott az egykori pályatárs. Az utóbbi mellett döntött, ám a miniszterelnök hamarosan újból kormányzati feladattal kínálta meg. A pénzügyminiszteri posztot azonban csak 1996-tól látta el, előtte átengedte a terepet Bokros Lajosnak, aki - Medgyessy értékelése szerint - "bevette a várat".
A "vár megtartását" és a - szintén megszorító intézkedésként emlegetett - kórházi ágyszámleépítést viszont már vállalta, és nagy hatású intézkedésnek bizonyult a tőkebázisú, versenyző magánnyugdíjpénztárakon alapuló új nyugdíjrendszer bevezetése is. Az előző ciklus utolsó heteiben Medgyessy annak ellenére megállapodott a főváros vezetésével a négyes metró közös finanszírozásáról, hogy a pénzügyi tárca szabályozási főosztályvezetője figyelmeztette: a metróberuházáshoz a parlament jóváhagyása szükséges. Idén a Legfelsőbb Bíróság is úgy döntött, hogy a kormány nem köteles támogatni a metró építését.
Medgyessy igazi szakmai karriert a gazdaság és a pénz világában épített: tagja volt a saarbrückeni International Institute of Public Finance igazgatótanácsának, valamint a Magyar Bankszövetség elnökségének. Az újbaloldali, globalizációellenes csoportok ellenszenvétől kísért davosi világgazdasági fórum húsztagú tanácsadó testületébe is megválasztották. Emellett a Magyar Közgazdasági Társaság alelnökeként, illetve a Pénzügyi és Számviteli Főiskola tanáraként szintén "megmutatta magát".
A szocialisták kormányfőjelöltje jelenleg az Inter-Európa Bank (IEB) elnöke, valamint az Atlasz Biztosító Társaság igazgatótanácsának alelnöke. A Gazdaságkutató Rt. egyéni részvényesei között is megtaláljuk, az IEB pedig pénzügyi befektetőként van jelen a cégben. Medgyessy ugyan távol került a közélettől, ám a politikától független üzletember ideálját neki sem sikerült megvalósítani. Alapító tulajdonosa ugyanis a nemzetközi vállalatok magyarországi eligazodását segítő Medgyessy Consulting nevű társaságnak, amely "a megbízók és a politikai szféra képviselői közötti kapcsolatok megteremtésével", vagyis magas szintekig érő lobbitevékenységgel is foglalkozik.
Medgyessy személye tehát a "cégszerű országirányítás" ígérete: reményei szerint megfér majd egymás mellett a nemzeti karakterű szociáldemokrata politika, valamint a neoliberális gazdaságfelfogás némely eleme. Támogatja a gazdagok lehetőségeit növelő, egységes adókulcs igényével előálló SZDSZ bevonását a kormányzati politikába, fontosnak tartja a tőzsde és a külföldi tőke hatalomba vetett bizalmának helyreállítását, emellett pedig hitet tesz a segélyező rendszereken túlnövő, esélyteremtő állam ethosza mellett. A cigány lakosság számára olyan körülményeket kíván teremteni, hogy a lehetőségek mellett kényszerítő eszközök is "segítsék" a beilleszkedést. Mindez azonban messze áll a baloldal elméleti iskoláiban emlegetett skandináv típusú jóléti államok felfogásától, s a szocialisták "szociális fordulatának" ígérete - az 1994-es tapasztalatok alapján - akár neoliberális fordulatként is értelmezhető. Az MSZP-hez közel álló szociológus, Ferge Zsuzsa szerint a szocialistáknak választaniuk kell: gazdagokat támogató, liberális felfogás, vagy szegénypárti, egyenlősítő rendszer felé kívánnak elmozdulni. Medgyessy személye az előbbire mindenképpen garancia lehet.

Bódis András

Kormányváltásnál többet...

A jelek szerint Medgyessy kampányát többek között szakemberségére, nyugati elfogadottságára, az 1997-ben a szocialisták által megindított gazdasági fejlődésre építi. (Ez utóbbi érvet Orbánék könnyen visszaverhetik: elég az érzelmeket kiváltó Bokros-csomagra hivatkozniuk, s azt válaszolniuk, hogy a szocialisták ezzel együtt elveszítették az 1998-as választásokat.) A párt konkrét ígéretei között pedig utóbb egy ingyenesen megszerezhető nyelvvizsga, jogosítvány és számítógépes ismeretek szerepelnek.

Bár az MSZP tisztában lehet azzal, hogy az ellene 1994-ben folytatott, a kommunista kártyát kijátszó hadjárat visszaütött a konzervatívokra, a negatív kampány jelei a szocialistáknál is megmutatkoznak. A Fidesz-kormány tevékenységéről szólva Kovács László a közelmúltban egy fiatalember szavait tartotta fontosnak idézni: "Elnök úr, én csak a szüleim elbeszéléséből ismerem, hogy milyen volt a félelem az ötvenes években. Azt hiszem, olyasmi, amit időnként most tapasztalok."

A Hajógyári-szigeten néhány hete tartott tanácskozáson Kovács - meglepő módon 1989-90 hangulatát idézve - szociális, demokratikus és modernizációs fordulatot ígért. A párt szerint érvényt kell szerezni az állam és az egyház szétválasztásának, "biztosítani kell a bíróságok függetlenségét", valamint "legyen politikai befolyástól mentes" a média. "Nem veszünk revánsot, de a most kormányzókat és klienseiket el fogjuk számoltatni az utolsó fillérig. Semmilyen visszaélés, törvénysértés, bűn nem maradhat büntetlenül" - jelentette ki a pártelnök, aki - bár kimondatlanul - "kormányváltásnál többet" ígért.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.