Mennybe menők

/ 2014.04.23., szerda 15:18 /

Mi köti össze korunk három nagy pápáját? XXIII. János elindította, II. János Pál beteljesítette, Ferenc pedig magasabb fokozatra kapcsolta az egyház megújítását. A hét végén a jelenlegi pápa szentté avatja két elődjét, a Heti Válasz pedig utánajár annak, hogy mitől csoda a csoda, lehetnek-e politikai megfontolások egy-egy kanonizálás mögött, és mi köze van a II. vatikáni zsinat meghirdetőjének egy whiskymárkához.

Az egész földkerekséget meglepte 1958-ban, hogy egy 77 éves, betegeskedő főpapot választottak pápává. Angelo Giuseppe Roncallit ezért sokan a 19 évig uralkodó XII. Piusz utódaként átmeneti egyházfőnek tekintették. XXIII. János azonban rácáfolt a várakozásokra, és máig ható forradalmat robbantott ki azzal, hogy három hónapon belül összehívta a II. vatikáni zsinatot. A világra ablakot nyitó, 1962 és 1965 között tanácskozó szinódus végét ugyanakkor már nem érhette meg, sőt már az első ülésszak után, 1963-ban elhunyt.

A dalai láma vallomása

Bár a zsinat VI. Pál idején fejeződött be, Roncalli ötéves egyházfősége korszakalkotó lett. Nem véletlen, hogy 2000-ben II. János Pál boldoggá avatta, most pedig a - szintén 77 évesen megválasztott - Ferenc pápa április 27-én a szentek sorába fogja emelni a 2011 óta ugyancsak boldog Karol Wojtyłával egyetemben. XXIII. János emlékét az egyház rendhagyó módon nem halálának vagy boldoggá avatásának napján, hanem a II. vatikáni zsinat megnyitásának napján, október 11-én ünnepeli.

Több mint beszédes, hogy épp Ferenc kanonizálja nevezetes elődeit. Az a pápa, aki egy nemrég megjelent könyv szerint - már a 2005-ös konklávén is esélyesként - egykor azt fontolgatta: megválasztása esetén a János nevet fogja felvenni. Nemhiába nyilatkozta most a Magyar Kurír katolikus hírügynökségnek Somorjai Ádám bencés szerzetes, a vatikáni államtitkárság munkatársa: "János pápa hozta be azt a közvetlenséget, személyes nyitottságot, amelyet János Pál pápa teljesített be. Hogy lehet-e ezt fokozni? Ferenc pápa arra tanít minket, hogy igenis lehet." Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát ugyanitt így vont párhozamot az egyházfők között: "Gyerekkorom pápája XII. Piusz volt, aki inkább arisztokratikus, számunkra hihetetlenül távoli jelenség volt. Ehhez képest János pápa a maga jovialitásával azonnal szimpátiát vívott ki. [...] Volt benne valami kedves huncutság, melyet a médiumok közvetítésén keresztül is közel éreznek az emberek, és valami ilyesmi érezhető most Ferenc pápával kapcsolatban is."

Santo subito! - vagyis avassák azonnal szentté; ezt a kérést lehetett olvasni 2005-ben több transzparensen is a II. János Pál temetési szertartására összegyűlt tömegben. Hasonlóképpen, a II. vatikáni zsinat sok résztvevője azt szorgalmazta, hogy XXIII. Jánost halála után haladéktalanul, még a szinóduson emeljék oltárra. Ez is jelzi, hogy környezetük, illetve a világ mindkét pápát már azelőtt szentként tisztelte, hogy az egyház ezt megállapította volna róluk. Így aztán az április 27-én Rómába sereglő, várhatóan hatalmas tömeg - már II. János Pál boldoggá avatására is mintegy kétmillióan érkeztek az olasz fővárosba - jelenlétében a Szentszék csak a pecsétet üti rá egy széles körben igaznak gondolt tényre.

Sőt a legnagyobb esemény voltaképpen már be is következett; a szó szoros értelmében szentté ugyanis nem most avatják a pápákat, hiszen ez a boldoggá nyilvánítással már megtörtént. A két elismerés ugyanannak a ténynek a megerősítése: hogy az elhunyt - az erények hősies fokon történő gyakorlásával, avagy életét áldozva hitéért - kiérdemelte a mennyországot. A különbség abban áll, hogy a boldoggá avatáskor a Szentszék megengedi az illető tiszteletét egy közösség, például egyházmegye vagy szerzetesrend számára, a szentté nyilvánítással pedig minden katolikus számára elrendeli ugyanezt.

II. János Pál ügye több szempontból is különleges volt. Egyrészt utóda, XVI. Benedek hozzájárult ahhoz, hogy az eljárás megindításával ne kelljen várni az elhunyta után legalább öt évig - amint egyébként előírás -, s az is szokatlan, hogy a halál után kilenc esztendővel már befejeződött a folyamat. Persze Karol Wojtyłának szinte az egész élete a világ színe előtt zajlott, és sok kétség amúgy sem merülhetett fel vele kapcsolatban. Ettől még persze elvégezték a szükséges vizsgálatokat, melyek során olyan illusztris személyeket is meghallgattak tanúként, mint Helmut Kohl volt német kancellár vagy a dalai láma.

Mindez azonban nem elég, ha nincs a boldoggá, valamint szentté avatáshoz egy-egy elismert csoda; annak kimondása, hogy az illető közbenjárására evilági okokkal megmagyarázhatatlan dolog történt. "Ugyanakkor nem a csoda tesz valakit szentté; az csak a végső megerősítés, úgyszólván Isten vízjele" - nyilatkozta Sławomir Oder, Karol Wojtyla ügyének posztulátora, azaz előmozdítója. (Miközben II. János Pál esetében az ötéves türelmi idő alól adott felmentést a Szentszék, XXIII. János kanonizálásához, a pápa széles körű kultusza miatt, elengedte a második csodát.)

II. János Pál boldoggá avatásához az a csoda nyitotta meg az utat, aminek következtében - miután a néhai egyházfő közbenjárásáért fohászkodott - Marie-Simon Pierre francia nővér kigyógyult a Parkinson-kórból; abból a betegségből, amelyben a pápa is szenvedett. Amint utóbb kiderült, a boldoggá avatás napján Costa Ricában egy asszony, Floribeth Mora Diaz felépült súlyos agyérbetegségéből; mi több, az eset következtében a nő egész családja visszatért hitéhez, amit környezetük valóságos második csodának könyvelt el.

Csodák versenye

II. János Pál szentté avatása előtt több gyógyulás is "versengett" a jóváhagyásért, s amikor a Szentszék elismer egy-egy természetfelettinek tulajdonított jelenséget, több - köztük egyházpolitikai - szempontot is mérlegel. "Nem akartuk, hogy apáca legyen, mert egy szerzetesnő ügyének már szerepe volt a boldoggá avatásban" - idézi a Spiegel Daniel Blancót, a Costa Rica-i San José egyházmegyei bíróságának kancellárját. "Sokat nyomott a latban, hogy az eset Latin-Amerikában történt, ahol a pápa nagyon népszerű, ráadásul egy élete delelőjén lévő édesanyával" - magyarázta Danel Blanco, hogy az ügyet a családi értékek jelképének is tekintették. Sőt a helyi érsek, Hugo Barrantes odáig ment, hogy az esetet a szekularizált Costa Rica-i államnak szóló üzenetként értelmezte, melynek kormánya az egyház által elítélt mesterséges megtermékenyítés eddig tiltott engedélyezését helyezte kilátásba.

Miközben a nem hívők nemigen tudnak mit kezdeni a csodával, és többen megkérdőjelezik az egész eljárást, a Szentszék nagy aprólékossággal és pártatlansággal igyekszik igazolni az isteni beavatkozást. A folyamatba nem hívő orvosokat is bevonnak, a vizsgálóbizottság tagjai úgy kapják megbízásukat, hogy nem ismerik társaik nevét, ahhoz pedig, hogy egy feltételezett csoda a teológusok testülete elé kerüljön, az kell, hogy a felkért hét orvosból legalább négynek pozitív legyen az ítélete.

Mindennek alátámasztására a Magyar Kurír egy ateista hematológus, a kanadai-francia Jacalyn Duffin beszámolóját idézte, akinek szakvéleménye perdöntőnek bizonyult honfitársa, Marie-Marguerite d'Youville apáca 1990-es szentté avatásában. Egy, a szerzetesnő közbenjárását kérő kanadai asszony leukémiában szenvedett, melyből egyszer már kigyógyult, de a betegség újra megtámadta. Mármost az orvoslás mai állása szerint a kiújult leukémia nem gyógyítható, így amikor a leletek a kór ismételt visszahúzódását mutatták ki, megállt a tudomány.

Politikai üzenet

"Árulják el, orvosperről van szó vagy csodáról? - kérdezte a hematológus, amikor felkérték a feladatra, ugyanis őt sem tájékoztatták, miért van szükség a véleményére. Amikor viszont közölte, hogy nem lel magyarázatot a történtekre, a vatikáni szakértők először az esetet nem fogadták el csodának, mondván, ha orvosilag igazolt volt a betegség visszahúzódása az első esetben, akkor az másodszor is megtörténhetett. A kanadai posztulátor végül csak fellebbezés után ismerte el és dokumentálta az eredményt. Az orvosnő ugyanakkor bevallása szerint az eset után nem tért meg, viszont nyitottabbá vált a földi okokkal nem magyarázható jelenségek iránt, és beszámolója szerint meggyőződött arról, hogy az egyház a szentté avatáskor mennyire csak többszörösen igazolt tényekkel akar dolgozni.

Ez nem jelenti azt, hogy adott esetben ne lehetnének mögöttes tényezők egy-egy kanonizálásnál. A Spiegel a mostani esetben is élt a gyanúperrel, hogy a Szentszék "gépezete" azért pörgött ekkora fordulatszámon, mert "túl sok ember várt a csodára. És nyilván nem csak azért, mert betegek" - fogalmazott a baloldali hetilap. Szerinte II. János Pál életszentségének ilyen gyors elismerésével a Vatikán a néhai egyházfő kultuszából fakadó igényekeket akarta mielőbb kielégíteni. "Washingtonban például 75 millió dollárból építették fel a Boldog II. János Pál pápa szentélyt, de a látogatók remélt tömegei elmaradtak. Amint azonban János Pál kanonizálását bejelentették, a működtetők, a pápahű Kolumbusz-lovagok gyülekezete a kiállítási tér nagyságának megnégyszerezéséről döntött" - jegyezte meg rosszmájúan a lap.

Ez esetben viszont kétség sem férhet az oltárra emelt személyiségek kivételességéhez. Egyes más alkalmakkor viszont elképzelhető, hogy - lásd: minden szentnek maga felé hajlik a keze - az egyházat evilági szempontok is vezetik. Legutóbb az utolsó magyar király, IV. Károly 2004-es boldoggá avatásakor merült fel, hogy csak az uralkodó kétségtelenül mély hitélete volt-e a döntő, avagy fia, Habsburg Ottó, valamint a dinasztia máig befolyásos leszármazottainak közbenjárására nyert-e zöld utat az ügy. (Utóbbi vélekedést azok hangoztatják, akik IV. Károly szemére hányják: 1916-os trónra lépésétől a nagy véráldozatok ellenére a vereségig folytatta az első világháborút, s a frontokon a monarchia hadserege harci gázt is bevetett.) Akár így, akár úgy volt, az kétségtelen, hogy a boldoggá avatás társadalmi, politikai üzenetet is hordozott. "Apám életpályája azt példázza, hogy az ember a politika által is eljuthat a szentségre" - jelentette ki a néhai Habsburg Ottó, a pápa pedig az uralkodót példaképül állította a "felelős európai politikusok" elé.

Ilyen kifogások pláne nem merülhetnek fel a most szentté avatandó két pápával kapcsolatban. II. János Pál ügyében egyvalami teremthetne új helyzetet. Nem teszi-e zárójelbe az elfogadott csodát, ha a Costa Rica-i asszonyt ismét megtámadja az agyérkór? - kérdezhetik az élelmes kétkedők. "A kánonjog értelmében az új betegségnek számítana - nyilatkozta a feltételezésről az ügy posztulátora. - Ez esetben egy új csodára lenne szükség - vagy egy jobb orvosra."



MOZAIKOK

THE PERSON OF THE YEAR - A Time magazin mindhárom pápát az év emberévé választotta: XXIII. Jánost 1962-ben, II. János Pált 1994-ben, Ferencet pedig 2013-ban.

A HÁLÁS MILLIÁRDOS - Tavaly áprilisban avatták fel a világ közel félszázadik - s egyben a legmagasabb, 14 méteres - II. János Pál-szobrát a lengyelországi Czestochowában. Az alkotást Leszek Lyson milliárdos finanszírozta, hálából azért, hogy hite szerint a néhai egyházfő mentette meg fiát a megfulladástól egy horvátországi családi nyaraláson.

JÁNOS, JÁNOS, JÁNOS - Az eddigi 265 pápa között a legtöbben a János nevet viselték; Angelo Giuseppe Roncalli bíboros előtt ugyanakkor 700 évvel vették fel utoljára ezt a nevet. Hozzá hasonlóan sokan névelődjét is átmeneti pápának tekintették - csakhogy a valóban betegeskedő Roncallival ellentétben 1316-ban egyházfővé választott kollégája furfanggal érte el sikerét. Történt ugyanis, hogy a pápák avignoni fogsága idején a bíborosok nem tudtak dűlőre jutni az utódlás kérdésében. Ilyenkor többször az bizonyult megoldásnak, hogy egy jószerivel haldokló társukat választották meg átmeneti, kompromisszumos pápának. Ezt megsejtve Jacques Dueze félrevonult, és inasát küldte vitatkozó kollégái közé. A szolga azt jelentette, hogy gazdája súlyos beteg, s amikor megjelent a tanácsban, a főpap nyomatékként elővette legmegtörtebb ábrázatát. Legott meg is választották - hogy aztán XXII. János néven 18 évig uralkodjék, és jelentős reformokat hajtson végre. Egyesek szerint XX. századi utóda azért választotta ezt a nevet, hogy visszautasítsa az átmenetiségével kapcsolatos reményeket; mások hangsúlyozzák, hogy Roncalli édesapját is Jánosnak hívták, s Keresztelő Szent Jánoshoz hasonlóan ő is az Úr útjának előkészítője kívánt lenni.

NEM JOBB FÉLNI - Miként Bibó István, úgy II. János Pál esetében is sokan úgy idéznek egy-egy intést, hogy nem is tudják, pontosan mire vonatkozik. "Demokratának lenni mindenekelőtt annyit tesz, mint nem félni: nem félni a más véleményűektől, a más nyelvűektől, a más fajúaktól, a forradalomtól, az összeesküvésektől, az ellenség ismeretlen gonosz szándékaitól, az ellenséges propagandától, a lekicsinyléstől és egyáltalán mindazoktól az imaginárius veszedelmektől, melyek azáltal válnak valódi veszedelmekké, hogy félünk tőlük" - írta a jog- és politikatudós. Az egyházfő pedig a védjegyévé vált mondással a fiatalokat arra biztatta: ne féljenek az igazságtól, a jövőtől, a szenvedéstől; ne féljenek hirdetni az evangéliumot, ne féljenek attól, hogy szentek legyenek vagy hogy válaszoljanak a hivatásukra.

HOGYAN LEGYÜNK SZENTEK? - Egy lélek naplója című könyvében XXIII. János így vallott arról, hogy korábban milyen téves képzet élt benne az életszentségről: "Minden cselekedetemben, vagy még a legkisebb hibámban is egy szent életét tartottam tükörképszerűen magam előtt, akit a legapróbb tettemben is utánozni akartam, olyan pontosan, mint például egy festő, aki lemásolja Rafael képét. Mindig így beszéltem: Szent Alajos most ebben az esetben így és így cselekedne, vagy pedig ő nem tenné meg ezt meg ezt. Azonban így sohasem tudtam elérni, amit elképzeltem, s ez nyugtalansággal töltött el. Ez a módszer tehát nem vált be. A szentek erényeiből a lényeget, s nem a lényegtelen járulékos részeket kell átvenni. Én nem Szent Alajos vagyok, s nem úgy kell szentté lennem, ahogy ő, hanem saját lényem, jellemem szerint."

LENGYEL PAPEXPORT - II. János Pál 1978-as megválasztása után hazájában a hivatások száma ugrásnak indult. Míg 1977-ben az országban 19 500 pap tevékenykedett, ez a szám 1983-ra 21 600-ra nőtt, tíz évre rá pedig megközelítette a 27 ezret. A lengyel egyház így már valósággal exportálja a papokat: Európa legateistább államában, Csehországban a plébániák közel felét lengyel lelkészek látják el, de sokan mennek Ausztriába, Németországba és - hogy a több százezer lengyel vendégmunkás pasztorációjáról gondoskodjanak - Angliába is. Magyarországon ma háromtucatnyi lengyel pap szolgál; megfelelő nyelvtudás híján nem mindig a hívek megelégedésére.

TRÉFÁLNI EMBERI DOLOG - XXIII. János méltán kiérdemelhetné a legtréfásabb pápa címet. Egyszer például, amikor megkérdezték tőle, hányan dolgoznak a Vatikánban, szenvtelen arccal válaszolta: "Nem több, mint a fele." Máskor ünnepi vacsorán vett részt Párizsban, amikor egy kihívóan öltözött nő lépett be a terembe. A vendégek az egyházfőre néztek, azt lesve, miként reagál, mire ő megjegyezte: "Furcsállom, hogy amikor egy szép hölgy lép be, mindenki rám néz, ahelyett, hogy őt figyelnék."

A SZEMÉLY KULTUSZA - II. János Pál halála után a lengyelek hazájukban szerették volna eltemetni honfitársukat vagy legalább a szívét, de törekvésük nem ért célt. Az országban ugyanakkor alig van település, melynek katolikus templomában ne találnánk képet az egyházfőről, vagy ne tisztelegnének - gyakran már az életében emelt szoborral - előtte. Varsó egyik sugárútját róla nevezték el, és a Károly lengyel megfelelője évek óta vezeti a keresztnevek toplistáját.

JOHNNY WALKER - XXIII. Jánost tisztelői "a jó pápának", "a világ plébánosának", illetve - amiért gyakorta elhagyta a Vatikánt - a whiskymárkára utalva Johnnie Walkernek (sétálgató János) nevezték. Élete végén sokat betegeskedett, s haláltusáját - II. János Páléhoz hasonlóan - a média segítségével az egész világ végigkövethette.

FOROGNAK A SÍRJUKBAN - A szent és boldog pápáknak a XX. században nem járt ki a végső nyugalom: a holttestek körüli kultusz miatt exhumálás volt a sorsuk. A barokk egyházfejedelmek még háborítatlanul pihenhettek díszes síremlékeikben a Szent Péter-bazilikában. A modern kori pápák már beérték szerényebb sírokkal a bazilika altemplomában, a vatikáni grottákban.

A XX. század három szent pápájának, X. Piusznak, XXIII. Jánosnak és II. János Pálnak kalandosabb sors jutott. Eredetileg őket is a grottákban temették el, de sírjuk kultuszhellyé alakult. A Karol Wojtyła halála utáni években az altemplomban rengetegen keresték a pápa egyszerű síremlékét az egyik oldalkápolnában, s az ő sírja előtt nagyobb tömeg tolongott, mint a confessio (a vértanúk sírja fölé emelt oltár) nyílásánál, ahonnan rálátni Szent Péter nyughelyére. Miután a pápákat boldoggá avatták, exhumálták őket, és új sírt kaptak fent a bazilikában.

X. Piusz és XXIII. János holtteste "romlatlan" állapotban őrződött meg - ebben többen a csoda jelét látják, miközben ennek valódi oka az, hogy a pápák holttestébe formaldehides oldatot szokás injekciózni, és hármas koporsóban temetik el őket, melynek belsejébe alig jut be oxigén. A romlatlanság jeleként mindkét pápát üvegkoporsóba tették a bazilikában egy-egy mellékoltár alatt, s a tetemek arcát élethű maszk borítja, mintha magát a holttestet látnánk.

A bazilikában már kevés hely van újabb pápáknak, ezért Karol Wojtyłát exhumálása után ismét és többször költöztették. XI. Incének a Szent Sebestyén-kápolna oltárában elhelyezett üvegkoporsóját áthelyezték a kevésbé előkelő Színeváltozás-oltárba, helyére pedig II. János Pál került.

MENNYBE MENŐK - A világ számos országában hívő lélekkel készülnek április 27-ére. Nálunk például egy Vörös Roland nevű fiatal mérnök április 11-én 11 társával a budapesti II. János Pál pápa térről kerekedett fel gyalogos zarándoklatra, hogy a szentté avatás előestéjén érkezzenek meg Karol Wojtyła szülővárosába, Wadowicébe. A Facebookon pedig Gégény István teológus vezetésével MennybeMenő néven csoport szerveződött, hogy hírekkel, interjúkkal, beszámolókkal segítsen ráhangolódni az eseményre.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.