MENNYIT ÉR KULCSÁR SZAVA?

/ 2005.05.05., csütörtök 15:20 /

Miként a múlt héten jeleztük, a lapunk birtokába került kihallgatási jegyzőkönyvekből kirajzolódni látszik Kulcsár Attila, illetve a brókerügy kulcscégeként ismert Britton kft. teljes politikai kapcsolatrendszere. A vallomás részleteit mostantól - szigorú forráskritikával, a hírbe hozott politikusok, gazdasági vezetők megkeresése után - folytatásban közöljük.

Közlemény

A Heti Válasz eddig sem válogatott a birtokába jutott információk között, s a jövőben sem változtat munkamódszerén, és megkérdezi mindazokat, akiket - a hozzá eljuttatott jegyzőkönyvek szerint - Kulcsár Attila a brókerbotrány szereplőiként emleget. A lap megelégedéssel nyugtázza, hogy az ügy főszereplője egyetlen pontban sem cáfolta a Heti Válaszban megjelentek valóságtartalmát.

Budapest, 2005. 05. 06.

Bobrovniczky Kristóf
igazgató-főszerkesztő




SZEMPONTJAINK

A Heti Válasz az elmúlt napokban írásban juttatta el kérdéseit Puch Lászlóhoz, Baja Ferenchez, Kodela Lászlóhoz, Mészáros Jánoshoz, Kelemen Lászlóhoz, Erős Jánoshoz, Kiss Péterhez, Csillag Istvánhoz, Tóth Andráshoz, Czakó Ferenchez, Zámbori Mihályhoz és Gál Zoltánhoz, vagyis mindazokhoz, akikre nézve Kulcsár Attila negatív - némelyikük esetében: terhelő - vallomást tett, de lapzártánkkor nem voltak gyanúsítottjai a brókerügynek. Erős János szóban (lásd a "Rajtam keresztül nem vezet menekülési útvonal" című interjúnkat), heten pedig írásban reagáltak Kulcsár szavaira.

A további négy szereplő többsége későbbre ígérte válaszát, jövő heti lapszámunkban nekik is megszólalási lehetőséget biztosítunk. Kiss Péter kancelláriaminiszter és Tóth András nemzetbiztonsági államtitkár véleményét szintén a május 12-i Heti Válaszban adjuk közre. (Lamperth Mónika és környezete az elmúlt napokban többször is élt a nyilvánosság erejével, újbóli megkeresésüktől tehát eltekintettünk.)

Mivel egy folyamatban lévő büntetőeljárásról van szó, csak a bíróság jogosult dönteni arról, hogy a kihallgatási jegyzőkönyvekben szereplő adatok, megállapítások valósak, illetve relevánsak-e.



"A Britton Holding csoport hátterében állt egy olyan baráti kör, amelynek az volt a szerepe, hogy a részünkre különböző állami megrendeléseket biztosítsanak, illetve szükség esetén kapcsolataik felhasználásával segítséget nyújthassanak. Ebbe a körbe tartozott Puch László, az MSZP pénztárnoka, Baja Ferenc államtitkár, Mészáros János MFB-igazgatósági tag, Kodela László akkori helyettes államtitkár és Kelemen László ügyvéd. Ezekkel a személyekkel folyamatos, szinte napi kapcsolatban álltam, illetőleg ők egymással is napi szinten egyeztettek" - így próbálta szétteríteni a felelősséget 2004. szeptember 22-i vallomásában Kulcsár Attila. Az érintettek közül Kelemen László és Mészáros János lapzártánkig nem reagált a fenti "vádpontra", az állítólagos ötös fogat másik három tagja pedig a visszautasítás hangján kérte ki magának a volt bróker szavait (lásd az Egy vallomás margójára című keretes írásunkat).

A legnehezebb helyzetbe - mai tudásunk szerint - Puch Lászlót hozta Kulcsár Attila. A fent idézett kihallgatási jegyzőkönyvben egymást érik a törvénytelen készpénzmozgatásról szóló beszámolók, gyakran épp az MSZP pénztárnokával összefüggésben. "3-4 alkalommal, esetenként 200 millió forintot kellett átadnom annak érdekében, hogy a Betonút Rt. újabb autópálya-építésre vonatkozó megrendelésekhez jusson" - így Kulcsár. Majd hozzátette: a pénz közvetítőkön keresztül jutott el a pénztárnokhoz. Volt még több olyan eset, amikor kormányzati megrendelésért cserébe pénzösszegeket juttattam bizonyos személyeknek, például a Prudent- Invest Befektetési Alapkezelő Rt. privatizációja kapcsán - folytatta vallomását az alkusz. "2002 nyarán Puch László és Mészáros János felajánlotta nekem, illetve a Britton-csoportnak, hogy ezt a befektetési társaságot az ÁPV Rt.-től kedvező áron lehetne megvásárolni. Puch László azt ígérte, hogy el is intézi ezt, amiért cserébe 20 millió forintot kért, de azt mondta, hogy ő ezt előre kéri, a privatizáció pedig majd egy jó fél év múlva történik meg. Ezt az összeget túlnyomórészt nem készpénzben fizettem ki Puch Lászlónak, hanem az ő kérése alapján egy gépkocsi (Peugeot 607) megvásárlásával, amely 14 millió forint körüli értékű volt." Mindez úgy történt - színezte tovább Kulcsár -, hogy a gépkocsit a Britton Kft. vette meg, majd átírta egy olyan személynek, akit Puch László jelölt ki. A Prudent-ügylet végül dugába dőlt - összegzett a bróker -, "Puch László azonban sem a gépkocsit, sem a részére átadott készpénzt nem adta vissza". (A pártpénztárnok korábban elismerte a Magyar Nemzetnek: a vagyonnyilatkozatában saját autóként feltüntetett Peugeot valóban a Britton Kft.-től származik.)

A Baja Ferencre nézve terhelő Kulcsár-sorokat múlt heti számában már közölte a Magyar Demokrata. A jegyzőkönyv szerint 2002 második felében Czakó Ferenc, a Synergon Rt. vezérigazgatója azzal kereste meg Kulcsárt, hogy segítsen kormányzati megrendelésekhez juttatni a céget. Az exbróker állítólag Bajában találta meg a Synergon kormányzati szintű segítőjét, aki - megint csak: állítólag - tízszázalékos jutalékrátával dolgozott. Az államtitkár lapunknak írt levelében visszautasította a szerinte "minden alapot nélkülöző hivatali vesztegetéssel kapcsolatos állításokat". A Synergon Rt. viszont mindeddig nem kommentálta érdemben a vádakat, csupán annyit jelzett a Heti Válasznak: a Kulcsár Attila kihallgatási jegyzőkönyveiben szereplő állítások hitelessége eleve bizonytalan; "társaságunk kommunikációs gyakorlata alapján ilyen jellegű megkeresésekkel érdemben nem foglalkozunk". Mindemellett azt is tudatta a Synergon: a kétséges forrású információkra alapított cikk erősen árthat a Synergon Rt. jó üzleti hírnevének.

Vallomásaiban Puchon és Baján kívül egy volt MSZP-s országgyűlési képviselőt is megkísérelt magával rántani Kulcsár. Miként a 2004. július 23-i kihallgatásán fogalmazott: Karl Imre 1999-ben keresett fel azzal, hogy "ellenszolgáltatás fejében" meg tudná oldani, hogy a X. kerületi önkormányzat a K&H Equities Rt.-nél helyezze el a befektetéseit. Ezért cserébe havi díjazásban állapodtunk meg: ötmillió forint Karl Imrének, tízmillió pedig Andó Sándor polgármesternek és két másik önkormányzati tisztviselőnek összesen - emlékezett vissza a botránybróker. A kőbányai vezetők anno - az MTI-n keresztül - határozottan cáfolták Kulcsár megjegyzéseit, s azzal védekeztek: néhány hónapja a budapesti Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság jogerős döntése az Equities-ügy károsultjának mondta ki a helyhatóságot, melynek következtében 3,35 milliárd forintnyi kártérítés landolt az önkormányzatnál. Azt azonban elhallgatták, hogy a választottbíróság az ítélet indoklásában egyértelműen leszögezte: az ügy tárgya nem az alkalmazottként eljáró Kulcsár Attila büntetőjogi, hanem a K&H Equities polgári jogi felelősségének megítélése volt. Vagyis - mint a bíróság fogalmazott - "teljesen indifferens, hogy a felperest ért kár bűncselekmény következménye-e, és ha igen, a büntetőeljárás alá vont Kulcsár Attila mely személyek közreműködésével, milyen arányban hatott közre a kár bekövetkeztében". Ez annyit jelent: a választottbíróság a Kulcsár-nyomozásban született dokumentumok, vallomások figyelembevétele nélkül volt kénytelen ítéletet hozni, így hát azt sem vizsgálhatta, hogy Andó Sándorék (magánszemélyként) összejátszottak-e a volt brókerrel.

A bankbotrányt kirobbantó Pannonplast-részvényfelvásárlás kapcsán Csillag István egykori gazdasági minisztert is hírbe hozta Kulcsár Attila. Mint mondta, 2002 végén, 2003 elején Bitvai Miklós, az Állami Autópálya-kezelő Rt. (ÁAK) vezérigazgatója 50 millió forintot kért tőle, hogy - Csillagon keresztül - elintézze: a Magyar Fejlesztési Bank ne adjon hitelt a Pannonplast menedzsmentjének. Ha ugyanis ad, meg lehetett volna akadályozni a Britton-csoport benyomulását a Pannonplast Rt.-be. Kulcsár leszögezte: nincs tudomása arról, hogy Bitvai ténylegesen továbbadta-e a pénzt harmadik személynek. Csillag István pedig annyit üzent lapunknak: a Pannonplast-részvényügylet nyilvánosságra kerülése után maga kezdeményezte Bitvai munkaviszonyának megszüntetését, és utasítására az ÁAK - sikkasztás, valamint hűtlen kezelés alapos gyanúja miatt - feljelentéssel is élt.

(folytatjuk)



EGY VALLOMÁS MARGÓJÁRA

Kodela László, a Magyar Hivatalos Közlönykiadó elnök-vezérigazgatója, a Miniszterelnöki Hivatal volt humánpolitikai helyettes államtitkára:



"Bizonyára téved Kulcsár Attila, ilyen (a Britton-csoport hátterében álló - A szerk.) baráti kör nem létezett, így napi egyeztetések és állami megrendelések sem voltak. Határozottan cáfolom Kulcsár Attila állításait."


Puch László, az MSZP pénztárnoka:



"Először is szeretném megköszönni azt az eljárási módot, ahogyan egy ügyben nemcsak a büntetőeljárás alá vont gyanúsított által elmondottakra kíváncsiak, hanem korrektül megkérdezik a szóba hozottak véleményét.

Elöljáróban tisztázni szeretném, hogy Kulcsár Attilát mint az ország egyik legnagyobb bankjának ügyvezetőjét ismertem meg, és néhány esetben találkoztam vele. Ugyanakkor a lehető leghatározottabban kijelentem, hogy mindaz, amit Kulcsár Attila mint gyanúsított állít, nem felel meg a valóságnak. Meggyőződésem, hogy egy korrekt eljárás során az elmondottak tartalma könnyen tisztázható, és így kiderülhet, hogy nincs politikai cirkusz."



Baja Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára, az Elektronikuskormányzat-központ vezetője:



"Számos dologban egyetértek a Heti Válasszal. Valóban nem ildomos, ha egy milliárdos sikkasztással és más bűncselekményekkel gyanúsított exbróker egyoldalú vallomásaiból épül fel a brókertörténet a magyar nyilvánosságban. Sajnos ez a remény már elszállt, hiszen Kulcsár-vallomásoktól és -jegyzőkönyvektől hangos a magyar sajtó, sokan - a kötelező körültekintést mellőzve - nem kételkednek a vád alatt álló exbróker állításaiban, magyarázkodásra, védekezésre kényszerítve embereket.

Köszönöm tehát a Heti Válasz megkeresését, és a lehetőséget, de ma is csak azt tudom mondani, amit korábbi nyilatkozataimban: büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy semmilyen minőségemben, sem a K&H Bankkal, sem annak vezérigazgatójával, sem Kulcsár Attilával nem álltam, nem állok üzleti és ügyfélkapcsolatban. Valamint a minden alapot nélkülöző hivatali vesztegetéssel kapcsolatos állításokat (a Synergon-ügyben - A szerk.) is határozottan visszautasítom.

Kijelentem, hogy az ügyészségtől vagy más vádhatóságtól a vallomásban állított eseményekkel kapcsolatban megkeresés - kérdés vagy állítás formájában - nem történt.

Ma is tartom azt a véleményemet, hogy hiba politikai vitát folytatni arról, aminek tisztázása az igazságszolgáltatás feladata."

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.